Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-08 / 280. szám

1914 november­i NÉPSZAVA is res ágyú. Ezeknek a haj­óknak a tartalma 3250 és 3470 tonna között ingadozik. A harcban állt két flottának az összeha­sonlításából kitűnik, hogy pusztán külső számítások szerint, egyik fél sem volt túl­nyomó erőben. A „Scharnhorst" és a „Gnei­senau" ugyan újabb keletűek, mint a két angol páncélos cirkáló és nehéz kaliberű ágyúikkal (tizenhat 21 centiméteres ágyu két 23 centiméteres ágyúval szemben) erő­sen túlsúlyban voltak. Ezzel szemben kö­zépkaliberű ágyúkra nézve az angol hajó­raj még egyszer olyan erős volt. Tizenkét német 16 centiméteres ágyúval szemben ugyanis 32 hasonló kaliberű angol ágyú ál­lott. Ha tehát eszerint a német hajóknak nagyobb harci képességet tulajdonítunk is, ez az aránylag csekély fölény egyálta­lán nem magyarázza meg azt a meglepő eredményt, hogy mind a két angol páncélos hajót, amelyek végre is csak négy eszten­dővel öregebbek, mint a németek, ronccsá lőtték és elsülyesztették, mialatt angol ta­núság szerint a német hajók csaknem sértetlenül maradtak. A „Times" tudósítása ki is emeli, hogy az angol hajók nem is igen jutottak jó lő­távolságba, a németek pedig bámulatos pontossággal lőttek. A „Times" leírása alapján tehát két következtetést vonha­tunk le: a német hajóraj ágyúi jobbak és a tüzérei képzettebbek. Azt egyébként min­denki beláthatja, mit jelent az, hogy a né­metek a viharos tengeren nagy távolság­ból pontosan t­udtak célozni. Ha az ered­ményt annak tulajdoníthatnánk, amint ez egy jelentésből kitűnni látszik, hogy a né­metek meglepő módon tudták megtámadni az őket üldöző angol hajókat, ez csak kü­lönös bizonysága Spee tengernagy takti­kai és stratégiai képességeinek. A Csendes-tengeren és az­ indiai óceánon járó­­német cirkálók rendkívüli módon fog­lalkoztathatják az ember képzeletét. Min­den bázistól elszakítva és a bázis az új­kori hajóhad harci képességének az elő-" feltétele­i hazátlanul tévelyegnek a­ ten­gerek messzeségein, támaszpont nélkül, a barátságos hatalom kikötőjébe való vissza­vonulás lehetősége nélkül szántják végig két és fél hónap óta az óceán hullámait. Egész sereg angol, francia, orosz és japán hajótól üldözve nemcsak súlyos károkat okoznak naponta az angol kereskedelemnek, hanem most már két győzedelmes csatát is vívtak meg. Megsemmisítették az orosz „Szemcsug"-ot és múlt vasárnap a chilei partok mentén az angol páncélos hajórajt, megtámadtak egy francia kikötőt, maguk pedig épp oly sértetlenek és harcképesek, mint az első napon voltak. Gépeik abból a szénből élnek, amelyet a nyílt tengeren zsákmányolnak, vagy a semleges kikötőben megengedett 24 órás tartózkodásuk alatt szereznek. Élelmiszert ellenséges hajók szál­lítanak, amelyeket a nyílt tengeren elfog­nak.­­Vad romantikával teli kép ez, de az angolokra a borzalom és a fenyegető figyel­meztetés képe. Mit ér nekik, ha a japánokat segítségül hívják, jövő versenytársuknak a nagy óceánon megnyitják az utat Kínába és hidat építenek Ausztrália felé? Japánnak úgynevezett szövetségi kötelezettségét csak azért vették igénybe, hogy Csingtaónak a bezárásával és elpusztításával megakasz­szák a német kínai hajóhadnak a tevékeny­ségét. És mivel Angolország az Északi­tengeren nem akarta a döntő ütközetben nélkülözni nagy egységeit, vagyis nem volt elég erős arra, hogy maga legyőzze a néme­teket, veszedelmes keleti barátja előtt el­árulta gyöngeségét. De hiába. A német hajók bázis és támaszpont nélkül, szén­raktárak és javító kikötők nélkül két és fél hónap óta folytatják a háborút. És maguk előtt a megsemmisülés állandó veszedelmé­vel, győzelemről-győzelemre haladnak. Minden kábel, amely a világ hírszolgála­tát közvetíti, Angolország kezében van. Hónapok óta elárasztja Amerikát és Ázsiát hamis győzelmeinek hírével és a németek rágalmazásával. A chilei partok mentén vívott csatát azonban nem lehet elhazudni. Ez megállapítja azt a valóságot, hogy az angoloknak a tengeren való uralma nem föltétlen és nem megdönthetetlen nagyságú. A chilei ütközet — a német tengeralattjáró- hajók sikereihez hasonlóan — azt bizo­nyítja, hogy az angolok csak számuk túl­súlyánál fogva urai a tengernek és nem tengerészeti és a tengeri csatákban való képességeik súlyánál fogva. Az angoloknak nem lett volna szabad engedniök, hogy a világ megszerezze ezt a tapasztalatot, mert Németországon kívül van még más másodrangú tengeri nagy­hatalom is. Amerika és Japán a német győzelmekből egészen más képet alkot magának a hatalmi viszonyokról, új remé­nyeket táplál. A világ fölött uralkodó hatalomnak nincsen értékesebb kincse annál a vakhitnél, hogy minőségileg van túlsúlyban, hogy emberei képességéből és erejéből származik legyőzhetetlensége A nagy tengeri ütközet az első alkalom volt, amely a német flotta fölényét az angol fölött bebizonyította. Az angol flottát már eddig is súlyos veszteségek érték, de nem nyílt csatában, hanem egyes tengeralatti hajók támadása folytán vagy pedig azáltal, hogy aknára futott egyik-másik hajó. Az angolok fennen hangoztatták, hogy a né­met hadihajók kikötőikbe bújva, nem merik az angolok ellen fölvenni a harcot. A chilei tengeri ütközet megmutatta ennek az ellen­kezőjét és ezt a tanulságot az angolok drá­gán fizették meg. Két angol csatahajó — s ami sokkal becsesebb — mintegy ezer ten­gerész elvesztenek árán. De elvesztették — legalább a jelen háborúban — a „Glas­gow" nevű hajót is, amely chilei kikötőbe menekült s ott a nemzetközi egyezmény szerint lef­egy­verzik, legénysége pedig a háború befejeztéig hadifogoly marad. Az a tanulság, hogy a „németek nyílt, ütközetben is — bár számbelileg gyöngébbek — mégis legyőzik az angolokat. Ez a tanulság adja meg a nagy fontossá­got ennek az ütközetnek, amelyről újabban ezek a részletek érkeztek . (London, november 7.) Valparaisoi jelenté­sek szerint a chilei vizeken lefolyt tengeri üt­közetben a német hajók kezdték meg az ágyu­harcot. Az angolok ágyúi csak kevés esetben találtak, úgy hogy a németek vesztesége mindössze hat sebesült. A tüzérek kitűnően lőttek, mindazonáltal négyszáz lövés volt szükséges ahhoz, hogy az angol hajókat harc­képtelenné tegyék. A kis német cirkálók rend­kívül ügyesen és vakmerően támadtak. A „Monmouth"-ot is egy ily kis cirkáló sülyesz­tette el. Sejtik, hogy az angol hajók ahhoz a nyolc hajóból álló japán flottához csatlakoz­tak, amelyek a német hajókat üldözték. Az amerikai sajtó nagy elismeréssel emlékezik meg a német flotta együttműködéséről (Bordeaux, november 7.) A „Petit Pari­sien" jelenti Londonból. Valparaisol távirat szerint egy japán flotta üldözésére indult azoknak a német hadihajóknak, amelyek a chilei vizeken harcra kényszerítették a brit hadihajókat. (Kopenhága, november 7.) A „Berlinske Tidende" a Chile melletti tengeri harcokról Londonból a következőket jelenti Newyorkon át: Az angol hajók a konozeli kikötőben tar­tózkodtak, hogy szenet vegyenek föl. Ezután elhagyták a kikötőt, hogy tovább kutassanak német cirkálók után. A német cirkálók, ame­lyek már leselkedtek az angol hajókra, már­kilenc kilométer távolságból tüzelni kezdtek rájuk, míg ezek csak hat kilométernyi távol­ságból kezdték meg a tüzelést. Az angolok tüzelésének megkezdésekor a Monmouth már megsérült volt. Mindazáltal folytathatta még a tüzelést, míg egy borzalmas sortűz és a hir­telen támadt ciklon elsülyesztette a cirkálót. A nagy hullámzás és az erős vihar folytán a mentés majdnem teljesen lehetetlen volt. A 678 főnyi legénységből csak nagyon kevesen menekültek meg. A ,,Politiken" jelenti Londonból. A „Good Hope" cirkáló, amely súlyosan megsérült, valószínűleg szintén elsülyedt. Amidőn a cir­kálót legutóbb látták, sülyedőfélben volt s a part irányában haladt. Remélik, hogy sike­rült a hajót zátonyra vinni ugy, hogy legény­ségét megmenthették. Konorelből egy segítő expedíció indult megmentésükre. (London, mvember 7.) Az „Exchange Telegraph Company" jelenti Washington­ból. A chilei amerikai követ hivatalos jelentése szerint a „Glasgow" nevű angol cirkálót Chilébe internálták. Chile semleges. (London, november 7.) A chilei követség közölte, hogy a chilei kormány intézkedése­, ket tett semlegességének megóvása céljából. Hadihajókat használt, hogy belvizein a had­viselő államok valamelyikének lobogója alatt közlekedő kereskedelmi hajókat kisérje, amelyeket ellenséges cirkálók veszélyeztet­nek. Ebben a védelemben részesítette az „Ortega" és „Orusa" nevű brit kereskedelmi hajókat is. (London, november 6.) A „Winebranch" nevű Sunderland-gőzöst a „Leipzig" nevű cirkáló a chilei partokon elfogta és elsülyesz­tette. A legénységet biztonságba helyezte. (Rotterdam, november 7.) Megbízh­ató jelen­tések szerint a német tengernagy Valparaiso­ban kijelentette, hogy a chilei partok közelében lefolyt tengeri csatában a német hajók nem szen­vedtek sérülést. Csak néhány német tenge­rész sebesült meg könnyebben. és Szfeita. — A tajpánok isaj© grafsiulása. (Berlin, november 7.) A lleuter-ü­gynökség hivatalos tokiói jelentése szerint Csingtau hősies ellentállás után november 7-én reggel elesett. Közelebbi részletek még hiányzanak. — von Behnke, a tengerészet vezérkara fő-, nökének helyettese. A németeket súlyos veszteség érte mesz­sze Ázsiában, ahova a nagy távolság és az ellenséges hajóhadak miatt csapatokat küldeni lehetetlenség. Elvesztettek egy vá­rost és vele együtt egy gyarmatot, amely­nek egész hadiereje abban a városban volt összpontosítva. Csingtau, amelynek elesté­ről hír jött, kikötőváros, erős várral és na­gyon jelentékeny kereskedelemmel és szék­helye Kivaucsau kínai tartománynak, amelyet a németek 1898-ban 90 évre bérbe vettek Kínától. Ámbár a terület aránylag nem igen nagy, a németekre mégis nagyon értékes volt, egyrészt mert flottájuknak a távol Keleten védett kikötőt és szénrakodó­állomást biztosított, másrészt mert a terü­leten értékes bányák voltak és maga a te­rület alkalmas fekvésénél fogva támpontja volt a németek kereskedelmének Kínával. Angliának természetesen kellemetlen volt a németek versenye és amikor Németor­szágnak hadat üzent a német gyarmatok közül elsősorban Kiaocsau-t akarta, meg­hódítani. De nem érezte magát erre elég erősnek és segítségül hívta Japánt. Az egyesült angol-japáni seregek augusztus vége óta ostromolták , Csingtaut, amelyet 3000 német katona védett. Ezenkívül a ki­kötőben volt német hadihajók és a „Kaise­rin Elisabeth" nevű osztrák-magyar hadi­hajó, amely a hadüzenet ideje®, éppen

Next