Népszava, 1919. április (47. évfolyam, 77–103. sz.)

1919-04-16 / 91. szám

38© áprils 16.­ Proletárdistatixra a vidék­en. Az újj rend zavartalanul és a lehető legsi­­­mább­an alakul­t a vidéken. A parasztszegény-­­ség érzésben és munkában, teljesei­ egy a vá­rosi munkássággal. A protetáruralomnak, a vi­déken­­való berendezkedéséről következő­­tarto­sztásaink számolnak be: A salgótarjáni körzetben lévő községekben­­a munkás- és paraszttanácsok mindenütt meg­alakultak, a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteit­­ mindenütt a legjobb alkalattal és eréllyel hajtják végre. A falusi parasztság és kisgazdáik is, egyetértően az ipari munkásság­gal, teljesen beleilleszkedtek az új rendbe. A tavaszi munkálatok eléggé előrehaladtak és folyamatban vannak. — Lapujtő, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszó, M.­Gerge és Littke községekben, amelyek a cseh front tő­szomszédságaiban irekszenek, telje­­ a rend és nyugalom. Salgótarjánban megalakult aj járási­­tanács. A járási intéző bizottság tagjai tetteik: Malom­hegyi Dezső elvtárs elnök, Vince Ferenc elv­társ jegyző, Hrastkó Károly, Agócs István, Vere­bélyi István, Cseh Dezső és Bnasdik Miklós elv­társak. Kisteren­ye, Baglytonalja, Czered, Med­veshid esküt és Pogony községek a m­ai napig delegáltjaikat nem jelentették be, az azonnali intézkedésre megkapták az utasítást Meg­ala­kult a salgótarjáni forradalmi törvényszék is,­­amelyne­k hivatalos helyisége a volt járásbíró-­­sági épület. Beválasztottak elnöknek: Fajd Jó­zsef elvtárs, tagolmi: Oezel János, Dancsák Já­nos, Orosz Pál, Monostori János, Lázár Endre és Párkány János elvtársak. Vádfoiztos: dr. Gábor Ferenc elvtárs. A mai napig sem panasz, sem vádemelés nem történt A rend és fegyelem teljes. Székesfehérvárról táviratozzék. Hétfőn ala­kult meg a szék­es­fehérvári Munkás- és Katona­tanács. Elnökké Horváth János elvtársat he­lyettesévé Steiner Jákó elvtársat, jegyzővé Kö­rösi Aladár elvtársat választották meg. A gaz­dasági ügyosztály élére direktórium került, melynek tagjai: Barabás György, Wagner Jó­z­sef és Steiner Jákó elvtársaik. A politikiai osz­tály vezetője Farkas Lajos elvtárs párttitkár, a közoktatásügyé Valinszky László elvtárs, a katonai ügyoszt­ályé Szabó Ernő elvtárs, az igazságügyé Katona Nándor elvtárs, a köz­igazgatási ügyosztályié Horváth János elvtárs. Csapról táviratozzák: Ungmegyének az ellen­ség által meg nem szállott területén a t­anács­vá­sztások a legnagyobb rendben folyta­k le; a megye meg nem szállott tarületéndre választói Bánó József tan­ár-elvtársait küldték le a köz­ponti tanácsba. Jászberényből jelentik: A® omtófeoS tanfice­kortgresszusra a következőket választották meg: Vajkai Gábor, Bede László, K. Szabó láráin, Nyitna Mihály, Benkő Imre, Kálmán Imre földmunkásokat Pálffy János nyomdászt F, Bede László vasesztergályost és Gyetvay János újságíró elvtársakat. Szentesről táviratozzák. Az országos tanács tagjaivá Jócsák Kálmán, Vajda Imre és Do­mokos Rókus elvtársakat választották meg. A vármegyei direktórium tagjai lettek: Jócsák Kálmán, Panyik Tóth Demeter és Kiss Ferenc elvtársak. A Forradalmi Korrorán­no­­taries rendeletei. HisBértartozások elengedése. * A­ Forradalmi Kom­ányfőtanács HX. «rima rendelete. A Tanácsköztársaság a hadviselteknek és az­­általuk eltartott hozzátartozóknak végleg el­engedi mindazokat a házbértartozásokat, ame­lyekkel a hadbavonulás ideje alatt hátralékban maradtak, még­pedig tekintet nélkül arra, hogy a ház köztulajdonba, vétetett-e vagy sem. Minden egyéb házbérhátralék, amelyet a köztulajdonba vett házak lakói e rendelet élet­belépéséig m­ég ki nem fizettek, az államot il­leti. Ezeket a házbérhátralékokat épp úgy, mint a folyó házbéreket, a házi bizalmi férfiak sze­dik be. A testnevelés újjászervezése. A testnevelés újjászervezése érdekében a Forradalmi Kormányzótanács rendeletet adott ki, amelyben az eddigi országos testnevelési, ta­nács föloszlatását és ennek helyébe egy öttagú testnevelési direktórium fölállítását rendelte el. A testnevelési ügyek direktóriumának tagjaivá a munkaügyi és népjóléti népbiztos Bíró Dezső, Grün­hut Fülöp, Kis Sándor, Reiner Sándor és Király Albert elvtársakat nevezte ki. A testne­velés és az ezzel kapcsolatos embersportok cél­jait szolgáló minden intézmény mindennemű vagyonával, fölszerelésével, berendezésével együtt köztulajdonba megy át. IJ"*** ""BF" 1 ""' 1 A Budapesti Tanács eftsií ülése. * * Syetevats iagu BnSésS WE3rtts&0©a választottak.­­ Kun Bite és fLandhr Jenö­sS­yfársaSs cíoíKSásHí a tanácsok rendszeréi és ffi­adatairól. Budapest tíz kerületének munkás- és Ka­tonnatenácsaiból megválasztott ötszaázfejgm központi Munkás- és Katonatanács kedden este 6 órakor tartotta első ülését az Újváros­házán. Aivbsin a tanácsteremben, ahol eddig a kapitalistauralom képviselői, a virilisták, a kijárók és panamisták határoztak a főváros dolgozó népéről, annak megkérdezés© nélkül, sőt annak eltemére, most a dolgozó probeiscárok igazi képviselői ültek össze. A városháza do­hos tamaratermébe üdítő friss levegő áradt, az elnyomó, kizsákmányoló és henyélő bur­zsoák helyét a teremtő munka harcos em­berei foglalták el. A köz­ponti Munkás- és Katonatanács p. keddi alakuló ülésével a ta­nács­ alkotmány alapján vette a kezébe az egész főváros dolgozó népe sorsának az inté­zését A központi tanács mindenekelőtt egy 80 tagú intéző bizottságot választott. Azután meghallgatta Kis Béla és Landler Jenő elv­társak előadásait a ta­rác­sr­en­dszer­rő­l és a tanácsok feladatairól. A Budapesti Tanács első, történeti jelentőségű ülését külön cikk­ben méltatjuk érdemben, itt a tanácskozásról szóló részletes tudósítást közöljük. Büchler József elvtárs a párttízkSWSg nevé­ben üdvözölte a Központi Munkástanács első ülését és indítványára Weltn­er elvtársat el­nökké választották meg. » Weltner elvtárs megnyitó beszédében a kö­vetkezőket mondta: Csak néhány szóval aka­rom önöket üdvözölni és kifejezésre juttatni azt, hogy most az ország legfontosabb testülete tartja meg első ülését Az önök példája lesz irányadó az egész országra nézve. Ahogyan önök tudják ezt a várost vezetni, amelyben a főváros az eg­ész ország kulturális élete köz­pontosul, ennek a példának a nyomán fognak indulni a vidéki városok. E felelősség tudata hassa át minden intézkedésüket, tanácskozásuk­­minden tényében kifejezésre kell jutnia annak a gondolatnak, hogy nemcsak önmagunk fö­löt­t, hanem az egész országuik határoznak. Eb­ben a szellemben még eszyszer üdvözölve önö­ket tudatom, hogy a svédei Ifjúm­unkásszövet­sész (Jugendverband) nevében Valerici Marcu elvtárs akarja átadni üdvözletét. Neki adom át a swSt. Marcu Valerín elvtárs német nyelven tolmá­csolta a zürichi nemzetközi ifjumunkás iroda üdvözletét s egyúttal azon svájci elvtársak üd­vözletét is, akik a HL kommunista Internacio­nálé alapján állanak Ismertette a nemzetközi ifjumunkás mozgalm­at s beserédét a magyar Vörös Hadsereg és a nemzetközi világforrada­lom éltetésével fejezte be.­­. Ezután a szavazatszedő bizottság tagjaivá megválasztották Dinnyés Lászlót Singer Nán­dort, Feraiczy Gyulát Nagy Bélát és Gyürefy Rudolfot majd fölfüggesztették az ülést öt percre s ezial­ett megejtették a szavazást Weltner elvtárs azután fölolvassa a német frakció levelét, amelyben tiltakoznak a nemze­tiségi elvnek a választásoknál történt súlyos megsértése ellen s követelik, hogy ne csak né­met elvtáraik választása araajc a katona- és mun­kástanácsba, hanem más nemzetiségűek" is. Meg­jegyzi, hogy a választásokon most már változ­tatni nem lehet s ha talán nem lett is minden érdek kellő módon figyelembe véve, bizonyos, hogy a választás kifejezésre juttatta a munká­­sok jeagry többségének akaratát Átadja a szót Kun Béla elvtársnak, aki a következőket mondoma: T. Elvtársak! Amikor Budapest munkásosz­tályának most megválasztott 8. kiküldötte át­veszi ennek a proletárvárosnak igazgatását fölszólalásomban én Weltner elvtárs szavaihoz kapcsolódom, aki arról beeszélt hogy milyen érdekek érvényesülhetnek itt és milyenek nem. (Halljuk! Halljuk!) Én, elvtársak, nem isme­rek a mi sorainkban kétféle érd­eket. (Igaz! Úgy van!) Itt csak egyféle érdek van: a prole­tariátus osztályérdeke. (Igaz! Úgy van! Éljen­zés itt taps!) Ennek az osztályérdeknek kell érvényesülnie tűzön, vizen és minden poklokon ker­esztül. Akkor elvtársaim, amikor a proleta­riátus a maga akaratát nyilvánítja, tévedhet. A proletariátus tévedett -már nem egyszer. Té­vedett; akkor, amikor lecsúszott az osztályharc talajáról, itt ebben az országban vagy egy má­sik országban, de egészen holtbizonyos, hogy a proletariátus mégis tűzön, vizen és minden poklokon keresztül meg fogja találni a helyes utat. (Éljenzés.) Ha azok kerülnek előtérbe, akik nem képviselik a proletariátus érdekeit, egészen bizonyos, hogy le fognak törni. És amikor a proletariátus osztályérdekeiről szólok, fölteszem még azt a kérdést is: váljon elértük-e eddigelé mindazt, amit a proletariá­tus osztályérdeke megkövetelt? (Fölkiáltások: Nem!) A­­felelet, elvtársaim, az, hogy nem. Az osztályharc nem szűnt és nem szűnhetett még meg. Az osztályharc nem szűnhetik meg mindaddig, ammíg osztá­­lyoik vannak. A proletariátus diktatúrába egy átmeneti állapot A mai napon átveszi az uralkodó osz­tállyá szerveződött budapesti proletariátus a hatalmat az egész főváros területére, de ez nem jelenti az osztályok megszűnését. Hang­súlyozom, hogy a burzsoázia még él él mint osztály, és ha mi nem is azt akarjuk, hogy a burzsoáziát egyénenként irtsuk ki, ha mi nem­ is azt akarjuk, hogy egyénenként álljunk bose it a burzsoáosztályon, de kétségtelen, hogy a burzsoáosztály létét minden erővel meg kell semmisítenünk. Minthogy a burzsoázia él, aasc tartom, helyte­len volna itt most a Budapesti Munkástanács színe előtt bármiféle kibékülési jelenetet is rendezni. Mi elvtársaim, nem békülünk ki mindaddig, a proletariátus nem békülhet ki mindaddig, amíg egyáltalában léteznek osztá­lyok, amíg meg nem szűntek örökre a osz­tálykülönbségek. (Úgy van! Ügy van!) T. Elvtársak! Én nem látok rémeket, én nem his­zem, hogy a magyarországi burzsoázia má­ról holnapra itt olyan szervezettel rendelkez­hetnék, amely ellenforradalom szempontjából veszélyes lehetne ránk nézve. Ez azonban nem jelenti azt hogy mi engednénk a szentimenta­lizmusnak és a legelső dolgunk az volna, hogy azzal törődjünk, várjon mi lesz a szegény bur­zsoáziával Nem, én ismétlem, nem a burzsoázia szempontjából látom veszélyesnek ezt a sajná­latot hanem a proletariátus osztálytudata szempontjából. Minden ellágyulás, minden szenti mentalitás veszedelme az osztálytudat­nak, alkalmas arra hogy elhomályosítsa az osztálytudatot és gyöngítse a proletariátus osz­tályarci készségét, amelyre ma inkább szükség van, mint valaha. T. Elvtársak! A munkástanács a proletari­átus első igazi osztályképviselete. Nehogy azt higyje valaki, hogy én a m­ankás­pártoknak, vagy a szakszervezeteknek szerepét akarnám lekicsinyelni. Semmi sem áll távolabb tőlem ennél. A munkáspártok és a szakszerve­zetek történelmi jelentőségét lekicsinyelni osto­baság volna nemcsak a múltra, de a jövendőre vonatkozólag is. A szakszervezeteknek és a munkáspártoknak óriási jelentősége lesz ezen­túl is. De mégis, az első: a­ proletariátus teljes eg­észét magában foglaló osztálykép­viselőt, a munkások és földmivesszegények kiküldöttei­nek tanácsa (Ugy vem! Úgy van!) . Ennek a tan­ácsnak hármas a feladata. úgy jelenti, hogy megszüntetjük vele a tarr­soá­államrendszernek megfelelő hármas funkcks­kör megoszlását, megszüü­ntetjük vele azt, hogy külön hozzák a törvényt, külön hajtják azt végre és külön bíráskodnak a törvények meg­szegői fölött. A munkástanácsok szerepe nemcsak ez a hár­mas funkciókör, ennek a hármas feladatnak a végrehajtása, de egyúttal a munkásság osztályharcánakt továbbszervenítse legszélesebb keretekben. Ebben segítőtársa a párt- és a szakszervezet De mind a két föl­adatnak, a politikai és gazdasági feladatnak a megoldását a maga vállaira vette a proletariá­tus teljes egészének összképviselete, a Mun­kástanács. Az osztályharc nem lehet mellékes föladat ebben az alkotó és romboló munkában, amely reánk vár a munkás tanácsodó­­keretei­ben. A Munkástanács mindenkor kifejezője kell, hogy legyen és én azt hiszem, lesz is a pro­letariátus hangulatának, a proletariátus aka­ratának, a proletariátus vágyainak, a prole­tar­iátus teremtő erejének. Ez a forradalmi teremtő erő azonban nem­csak bennünk működik, nemcsak azokban, akik a proletariátus kiküldöttei vagyunk, hanem elsősorban magukban a tömegekben. És én nem győzöm soha eléggé hangsúlyozni ,őt, hogy a tömegektől való minden eltávolodás, a tömegekkel való minden érintkezés hiánya nem teszi ugyan tönkre a tanácsrendszert de kép­telenné teszi feladataina­k a végrehajtására. (Úgy van!) A munkástanácsok rendszerének az az értelme, elvtársaim, hogy a burzsoá állam­ bürokráciáját megszüntetjük és helyébe egy a népesség egészétől nem külön­vált hanem a népesség egészével, tehát a dol­gozók, a proletariátus egészével teljes mérték­ben szorosan összefüggő főhatalmat államha­talmat létesítünk. Ez a szoros összefüggés azon­ban az első föltétele annak, hogy ne alakuljon ki egy új bürokrácia. A proletárforradalmak kritizálják, örintegri­kat — mondja Marx — és senki ne vegye rossz néven senkitől, ha saját forradalmunkat kriti­záljuk és kritizáljuk már azt a működést, ame­lyet a budapesti kerületi munkás- és katona­tanácsok már eddig is kifejtettek. Eb­ből­­ a működésből, elvtársaim, már­is megállapítom azt hogy bizonyos mértékű bü­rokratizálódás látszik ebben a működésben. Bizonyos mértékben egyesek eltávolodnak a IStt­p&Z&YA

Next