Népszava, 1919. április (47. évfolyam, 77–103. sz.)
1919-04-16 / 91. szám
38© áprils 16. Proletárdistatixra a vidéken. Az újj rend zavartalanul és a lehető legsimábban alakult a vidéken. A parasztszegény-ség érzésben és munkában, teljesei egy a városi munkássággal. A protetáruralomnak, a vidékenvaló berendezkedéséről következőtartosztásaink számolnak be: A salgótarjáni körzetben lévő községekbena munkás- és paraszttanácsok mindenütt megalakultak, a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteit mindenütt a legjobb alkalattal és eréllyel hajtják végre. A falusi parasztság és kisgazdáik is, egyetértően az ipari munkássággal, teljesen beleilleszkedtek az új rendbe. A tavaszi munkálatok eléggé előrehaladtak és folyamatban vannak. — Lapujtő, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszó, M.Gerge és Littke községekben, amelyek a cseh front tőszomszédságaiban irekszenek, telje a rend és nyugalom. Salgótarjánban megalakult aj járásitanács. A járási intéző bizottság tagjai tetteik: Malomhegyi Dezső elvtárs elnök, Vince Ferenc elvtárs jegyző, Hrastkó Károly, Agócs István, Verebélyi István, Cseh Dezső és Bnasdik Miklós elvtársak. Kisterenye, Baglytonalja, Czered, Medveshid esküt és Pogony községek a mai napig delegáltjaikat nem jelentették be, az azonnali intézkedésre megkapták az utasítást Megalakult a salgótarjáni forradalmi törvényszék is,amelynek hivatalos helyisége a volt járásbíró-sági épület. Beválasztottak elnöknek: Fajd József elvtárs, tagolmi: Oezel János, Dancsák János, Orosz Pál, Monostori János, Lázár Endre és Párkány János elvtársak. Vádfoiztos: dr. Gábor Ferenc elvtárs. A mai napig sem panasz, sem vádemelés nem történt A rend és fegyelem teljes. Székesfehérvárról táviratozzék. Hétfőn alakult meg a székesfehérvári Munkás- és Katonatanács. Elnökké Horváth János elvtársat helyettesévé Steiner Jákó elvtársat, jegyzővé Körösi Aladár elvtársat választották meg. A gazdasági ügyosztály élére direktórium került, melynek tagjai: Barabás György, Wagner József és Steiner Jákó elvtársaik. A politikiai osztály vezetője Farkas Lajos elvtárs párttitkár, a közoktatásügyé Valinszky László elvtárs, a katonai ügyosztályé Szabó Ernő elvtárs, az igazságügyé Katona Nándor elvtárs, a közigazgatási ügyosztályié Horváth János elvtárs. Csapról táviratozzák: Ungmegyének az ellenség által meg nem szállott területén a tanácsvásztások a legnagyobb rendben folytak le; a megye meg nem szállott tarületéndre választói Bánó József tanár-elvtársait küldték le a központi tanácsba. Jászberényből jelentik: A® omtófeoS tanficekortgresszusra a következőket választották meg: Vajkai Gábor, Bede László, K. Szabó láráin, Nyitna Mihály, Benkő Imre, Kálmán Imre földmunkásokat Pálffy János nyomdászt F, Bede László vasesztergályost és Gyetvay János újságíró elvtársakat. Szentesről táviratozzák. Az országos tanács tagjaivá Jócsák Kálmán, Vajda Imre és Domokos Rókus elvtársakat választották meg. A vármegyei direktórium tagjai lettek: Jócsák Kálmán, Panyik Tóth Demeter és Kiss Ferenc elvtársak. A Forradalmi Korroránnotaries rendeletei. HisBértartozások elengedése. * A Forradalmi Kományfőtanács HX. «rima rendelete. A Tanácsköztársaság a hadviselteknek és azáltaluk eltartott hozzátartozóknak végleg elengedi mindazokat a házbértartozásokat, amelyekkel a hadbavonulás ideje alatt hátralékban maradtak, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy a ház köztulajdonba, vétetett-e vagy sem. Minden egyéb házbérhátralék, amelyet a köztulajdonba vett házak lakói e rendelet életbelépéséig még ki nem fizettek, az államot illeti. Ezeket a házbérhátralékokat épp úgy, mint a folyó házbéreket, a házi bizalmi férfiak szedik be. A testnevelés újjászervezése. A testnevelés újjászervezése érdekében a Forradalmi Kormányzótanács rendeletet adott ki, amelyben az eddigi országos testnevelési, tanács föloszlatását és ennek helyébe egy öttagú testnevelési direktórium fölállítását rendelte el. A testnevelési ügyek direktóriumának tagjaivá a munkaügyi és népjóléti népbiztos Bíró Dezső, Grünhut Fülöp, Kis Sándor, Reiner Sándor és Király Albert elvtársakat nevezte ki. A testnevelés és az ezzel kapcsolatos embersportok céljait szolgáló minden intézmény mindennemű vagyonával, fölszerelésével, berendezésével együtt köztulajdonba megy át. IJ"*** ""BF" 1 ""' 1 A Budapesti Tanács eftsií ülése. * * Syetevats iagu BnSésS WE3rtts&0©a választottak. Kun Bite és fLandhr JenösSyfársaSs cíoíKSásHí a tanácsok rendszeréi és ffiadatairól. Budapest tíz kerületének munkás- és Katonnatenácsaiból megválasztott ötszaázfejgm központi Munkás- és Katonatanács kedden este 6 órakor tartotta első ülését az Újvárosházán. Aivbsin a tanácsteremben, ahol eddig a kapitalistauralom képviselői, a virilisták, a kijárók és panamisták határoztak a főváros dolgozó népéről, annak megkérdezés© nélkül, sőt annak eltemére, most a dolgozó probeiscárok igazi képviselői ültek össze. A városháza dohos tamaratermébe üdítő friss levegő áradt, az elnyomó, kizsákmányoló és henyélő burzsoák helyét a teremtő munka harcos emberei foglalták el. A központi Munkás- és Katonatanács p. keddi alakuló ülésével a tanács alkotmány alapján vette a kezébe az egész főváros dolgozó népe sorsának az intézését A központi tanács mindenekelőtt egy 80 tagú intéző bizottságot választott. Azután meghallgatta Kis Béla és Landler Jenő elvtársak előadásait a tarácsrendszerről és a tanácsok feladatairól. A Budapesti Tanács első, történeti jelentőségű ülését külön cikkben méltatjuk érdemben, itt a tanácskozásról szóló részletes tudósítást közöljük. Büchler József elvtárs a párttízkSWSg nevében üdvözölte a Központi Munkástanács első ülését és indítványára Weltner elvtársat elnökké választották meg. » Weltner elvtárs megnyitó beszédében a következőket mondta: Csak néhány szóval akarom önöket üdvözölni és kifejezésre juttatni azt, hogy most az ország legfontosabb testülete tartja meg első ülését Az önök példája lesz irányadó az egész országra nézve. Ahogyan önök tudják ezt a várost vezetni, amelyben a főváros az egész ország kulturális élete központosul, ennek a példának a nyomán fognak indulni a vidéki városok. E felelősség tudata hassa át minden intézkedésüket, tanácskozásukminden tényében kifejezésre kell jutnia annak a gondolatnak, hogy nemcsak önmagunk fölött, hanem az egész országuik határoznak. Ebben a szellemben még eszyszer üdvözölve önöket tudatom, hogy a svédei Ifjúmunkásszövetsész (Jugendverband) nevében Valerici Marcu elvtárs akarja átadni üdvözletét. Neki adom át a swSt. Marcu Valerín elvtárs német nyelven tolmácsolta a zürichi nemzetközi ifjumunkás iroda üdvözletét s egyúttal azon svájci elvtársak üdvözletét is, akik a HL kommunista Internacionálé alapján állanak Ismertette a nemzetközi ifjumunkás mozgalmat s beserédét a magyar Vörös Hadsereg és a nemzetközi világforradalom éltetésével fejezte be.. Ezután a szavazatszedő bizottság tagjaivá megválasztották Dinnyés Lászlót Singer Nándort, Feraiczy Gyulát Nagy Bélát és Gyürefy Rudolfot majd fölfüggesztették az ülést öt percre s ezialett megejtették a szavazást Weltner elvtárs azután fölolvassa a német frakció levelét, amelyben tiltakoznak a nemzetiségi elvnek a választásoknál történt súlyos megsértése ellen s követelik, hogy ne csak német elvtáraik választása araajc a katona- és munkástanácsba, hanem más nemzetiségűek" is. Megjegyzi, hogy a választásokon most már változtatni nem lehet s ha talán nem lett is minden érdek kellő módon figyelembe véve, bizonyos, hogy a választás kifejezésre juttatta a munkások jeagry többségének akaratát Átadja a szót Kun Béla elvtársnak, aki a következőket mondoma: T. Elvtársak! Amikor Budapest munkásosztályának most megválasztott 8. kiküldötte átveszi ennek a proletárvárosnak igazgatását fölszólalásomban én Weltner elvtárs szavaihoz kapcsolódom, aki arról beeszélt hogy milyen érdekek érvényesülhetnek itt és milyenek nem. (Halljuk! Halljuk!) Én, elvtársak, nem ismerek a mi sorainkban kétféle érdeket. (Igaz! Úgy van!) Itt csak egyféle érdek van: a proletariátus osztályérdeke. (Igaz! Úgy van! Éljenzés itt taps!) Ennek az osztályérdeknek kell érvényesülnie tűzön, vizen és minden poklokon keresztül. Akkor elvtársaim, amikor a proletariátus a maga akaratát nyilvánítja, tévedhet. A proletariátus tévedett -már nem egyszer. Tévedett; akkor, amikor lecsúszott az osztályharc talajáról, itt ebben az országban vagy egy másik országban, de egészen holtbizonyos, hogy a proletariátus mégis tűzön, vizen és minden poklokon keresztül meg fogja találni a helyes utat. (Éljenzés.) Ha azok kerülnek előtérbe, akik nem képviselik a proletariátus érdekeit, egészen bizonyos, hogy le fognak törni. És amikor a proletariátus osztályérdekeiről szólok, fölteszem még azt a kérdést is: váljon elértük-e eddigelé mindazt, amit a proletariátus osztályérdeke megkövetelt? (Fölkiáltások: Nem!) Afelelet, elvtársaim, az, hogy nem. Az osztályharc nem szűnt és nem szűnhetett még meg. Az osztályharc nem szűnhetik meg mindaddig, ammíg osztályoik vannak. A proletariátus diktatúrába egy átmeneti állapot A mai napon átveszi az uralkodó osztállyá szerveződött budapesti proletariátus a hatalmat az egész főváros területére, de ez nem jelenti az osztályok megszűnését. Hangsúlyozom, hogy a burzsoázia még él él mint osztály, és ha mi nem is azt akarjuk, hogy a burzsoáziát egyénenként irtsuk ki, ha mi nem is azt akarjuk, hogy egyénenként álljunk bose it a burzsoáosztályon, de kétségtelen, hogy a burzsoáosztály létét minden erővel meg kell semmisítenünk. Minthogy a burzsoázia él, aasc tartom, helytelen volna itt most a Budapesti Munkástanács színe előtt bármiféle kibékülési jelenetet is rendezni. Mi elvtársaim, nem békülünk ki mindaddig, a proletariátus nem békülhet ki mindaddig, amíg egyáltalában léteznek osztályok, amíg meg nem szűntek örökre a osztálykülönbségek. (Úgy van! Ügy van!) T. Elvtársak! Én nem látok rémeket, én nem hiszem, hogy a magyarországi burzsoázia máról holnapra itt olyan szervezettel rendelkezhetnék, amely ellenforradalom szempontjából veszélyes lehetne ránk nézve. Ez azonban nem jelenti azt hogy mi engednénk a szentimentalizmusnak és a legelső dolgunk az volna, hogy azzal törődjünk, várjon mi lesz a szegény burzsoáziával Nem, én ismétlem, nem a burzsoázia szempontjából látom veszélyesnek ezt a sajnálatot hanem a proletariátus osztálytudata szempontjából. Minden ellágyulás, minden szenti mentalitás veszedelme az osztálytudatnak, alkalmas arra hogy elhomályosítsa az osztálytudatot és gyöngítse a proletariátus osztályarci készségét, amelyre ma inkább szükség van, mint valaha. T. Elvtársak! A munkástanács a proletariátus első igazi osztályképviselete. Nehogy azt higyje valaki, hogy én a mankáspártoknak, vagy a szakszervezeteknek szerepét akarnám lekicsinyelni. Semmi sem áll távolabb tőlem ennél. A munkáspártok és a szakszervezetek történelmi jelentőségét lekicsinyelni ostobaság volna nemcsak a múltra, de a jövendőre vonatkozólag is. A szakszervezeteknek és a munkáspártoknak óriási jelentősége lesz ezentúl is. De mégis, az első: a proletariátus teljes egészét magában foglaló osztályképviselőt, a munkások és földmivesszegények kiküldötteinek tanácsa (Ugy vem! Úgy van!) . Ennek a tanácsnak hármas a feladata. úgy jelenti, hogy megszüntetjük vele a tarrsoáállamrendszernek megfelelő hármas funkckskör megoszlását, megszüüntetjük vele azt, hogy külön hozzák a törvényt, külön hajtják azt végre és külön bíráskodnak a törvények megszegői fölött. A munkástanácsok szerepe nemcsak ez a hármas funkciókör, ennek a hármas feladatnak a végrehajtása, de egyúttal a munkásság osztályharcánakt továbbszervenítse legszélesebb keretekben. Ebben segítőtársa a párt- és a szakszervezet De mind a két föladatnak, a politikai és gazdasági feladatnak a megoldását a maga vállaira vette a proletariátus teljes egészének összképviselete, a Munkástanács. Az osztályharc nem lehet mellékes föladat ebben az alkotó és romboló munkában, amely reánk vár a munkás tanácsodókereteiben. A Munkástanács mindenkor kifejezője kell, hogy legyen és én azt hiszem, lesz is a proletariátus hangulatának, a proletariátus akaratának, a proletariátus vágyainak, a proletariátus teremtő erejének. Ez a forradalmi teremtő erő azonban nemcsak bennünk működik, nemcsak azokban, akik a proletariátus kiküldöttei vagyunk, hanem elsősorban magukban a tömegekben. És én nem győzöm soha eléggé hangsúlyozni ,őt, hogy a tömegektől való minden eltávolodás, a tömegekkel való minden érintkezés hiánya nem teszi ugyan tönkre a tanácsrendszert de képtelenné teszi feladatainak a végrehajtására. (Úgy van!) A munkástanácsok rendszerének az az értelme, elvtársaim, hogy a burzsoá állam bürokráciáját megszüntetjük és helyébe egy a népesség egészétől nem különvált hanem a népesség egészével, tehát a dolgozók, a proletariátus egészével teljes mértékben szorosan összefüggő főhatalmat államhatalmat létesítünk. Ez a szoros összefüggés azonban az első föltétele annak, hogy ne alakuljon ki egy új bürokrácia. A proletárforradalmak kritizálják, örintegrikat — mondja Marx — és senki ne vegye rossz néven senkitől, ha saját forradalmunkat kritizáljuk és kritizáljuk már azt a működést, amelyet a budapesti kerületi munkás- és katonatanácsok már eddig is kifejtettek. Ebből a működésből, elvtársaim, máris megállapítom azt hogy bizonyos mértékű bürokratizálódás látszik ebben a működésben. Bizonyos mértékben egyesek eltávolodnak a ISttp&Z&YA