Népszava, 1927. június (55. évfolyam, 123–145. sz.)

1927-06-19 / 137. szám

1927. június 19. — A tömeges idegenforgalom gazdasági­­je­lentőségét már minden országban elismerik. A háború előtt Svájc, Francia- és Olaszország rendelkezett jelentős idegenforgalommal, az­óta valamennyi középeurópai állam — főként azok az országok, amelyek elvesztették a régi gazdasági kereteket — igyekszik az idegen­forgalommal járó „burkolt exportot", az ide­gen valutát a saját gazdasága felé terelni. Az utazási sázs a háború befejezése óta állandóan emelkedik. A kultúra, ismeretbővítés, termé­szeti szépségek megtekintése utáni vágy már nemcsak a legendás hírű amerikai milliomo­sokat, hanem kisembereket, sőt társasutazá­sok keretében munkásokat is idegen országok megtekintésére sarkalja. A modern idegen­forgalom jellegét már nem a kivételes hely­zetű gazdagok luxusutazása, hanem a töme­gek kulturéletszü­kséglete határozza meg. A középeurópai idegenforgalom megszervezését és fokozását tűzte ki céljául az elmúlt héten Bécsben összeült idegenforgalmi kongresszus, amelyen a magyar érdekeltség is képvisel­tette magát. Az idegenforgalom gazdasági je­lentőségét méltatja az a körülmény, hogy a kongresszus vezetését az ausztriai Nemzeti Bank elnöke, Reisch vállalta el. A gazdasági­lag meggyöngített Ausztriára az idegenforga­lom a gazdasági föllendülés és létföntartás jelentőségével bír. Kormány, városok, fürdő­helyek hatalmas apparátussal dolgoznak az idegenforgalom föllendülésén. És a forgalom évről-évre emelkedik. Tirolban az elmúlt év­ben 180.000 idegen fordult meg. Bécsben az „ünnepi héten" (amely hónapokig fog tartani) művészi, zenei és tornaversenyekkel, kiállí­tással, népünnepélyekkel az idegenek tízezreit csődítették Ausztriába. Hivatalos kimutatás szerint napi 60.000 idegen — amerikai, angol, svéd, norvég, német, magyar, stb. — fordul meg a városban, nem túlzás, ha Ausztria ez évi idegenforgalmát közel egymil­lióra becsülik. Az idegenforgalom nemcsak az idegenforgalmi ipar, hanem a kereskedelem számára is mérhetetlen üzleti föllendülést je­lent, sőt gyakran külföldi vásárlókkal állandó üzleti kapcsolatokra vezet Ezenfelül a va­lutabeözönlés csökkenti külkereskedelmi mér­leg­ passzivitását. Szakértők 150—200 millió schillingre becsülik az idegenforgalom révén beözönlő idegen valutaforgalmat. A mi gaz­dasági életünkre is ráférne nagyarányú rend­szeres idegenforgalom. Persze ehhez egyéb is kell, mint öblöstorkú szavalat vagy kongres­-­ szusi kiküldetés. Jó és olcsó közlekedési esz­közök, szállodák, vendéglők, autó- és gyalog­utak, megközelíthető természeti szépségek, kultúra, nem provokáló, hanem békés, népe­ket átfogó és egybefoglaló ünnepélyek, előzé­kenység hatóságok és egyesek részéről, min­den zaklatás elkerülése a szerves és állandó idegenforgalom előfeltételei. Az idegenek ré­széről szerzett jó vagy rossz benyomás hatá­rozza meg a következő esztendők forgalmát. A kellemes benyomásokkal távozó idegen jobb reklám, mint ezer plakát vagy száz megfize­tett szagú Mr. Good-cikk. s­ A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a június 15-iki kimutatás szerint a június 7-iki állománnyal szemben 23,3 millió pengő­vel csökkent. A bank aranykészlete 15,8 millió pengővel emelkedett. Az állami adósság tör­lesztésére 74.000 pengő folyt be. A koronára szóló jegyek 1926 december 23-án kimutatott állományának még 17,V/6-a van forgalomban. — Az állami gépgyár, mint karteltag. A közmüvekkel rendelkező városok körében — méltán — na­gy elkesere­dést keltett az a körülmény, hogy a közművek berende­zéseit megdrágító csőkartelhez az állami vas- és gép­gyár is csatlakozott. A városok polgármesterei küldött­ségileg óhajtják a belügyminisztert fölkérni, hogy esz­közölje ki az állami vasgyárnak a kartelből való ki­lépését. Mert hát csakugyan furcsa, hogy az állam, mint karteltag, drágít és egyszersmind árdrágítás címén bünteti a kis szatócsokat és a milimárikat. — Hivatalos jelentés a drágaság emelkedé­séről. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar nagykereskedelmi árak indexszáma május folyamán 130-ról 133-ra, vagyis 2,3%-kal emelkedett. Az emelkedés a mezőgazdasági termékek és élelmezés csoport­jánál, valamint az ipari anyagok és termékek csoportjánál egyaránt jelentkezett, amennyi­ben az előbbiek indexszáma 127-ről 130-ra, az utóbbiaké 133-ról 136-ra emelkedett. A gabona­félék közül jelentősen emelkedett a rozs, árpa és a zab ára, míg a búza ára alig változott. Erősen emelkedtek az állatárak és jóval drá­gult a tojás is. A vaj ára visszaesett. Az ipari anyagok és termékek közül említhető a pa­mut, valamint a bőr áremelkedése. A létföntartási költségek indexszáma — lak­bérrel együtt számít­od, — 110.6-ról 112.5-re,­­vagyis 1.7%-kal emelkedett, az élelmezési költségek, valamint a lakbér emelkedése miatt. Lakbér nélkül számítva, az index 126,5-ről 127,1-re emelkedett.­­ Hatszázötvenezer pengős fizetésképtelenség. A buda­pest­i törvényszékhez kérvényt nyújtott be Eisner Oszkár budapesti (Petőfi Sándor-utca 10) bejelentett cég és ennek két tagja, Eisner Oszkárné és Eisner György és úgy cégük, mint a cégtagok ellen csődönkívüli kény­szeregyezségi eljárás megindítását kérelmezték. A bíró­sághoz bemutatott ideiglenes mérlegből kitűnik, hogy a cégnek közel 650.000 pengő fedezetlen tartozása van, amelyre tiszta vagyoni fedezetül 280.000 pengő ál ren­delkezésre. A cég 50%-os egyezségi kvótát ajánl föl, amelyet kéthónaponként esedékes négy részletben tör­lesztene. A törvényszékhez beterjesztett hitelezői jegyzék szerint 222 hitelező van érdekelve 630.000 pengő követe­léssel. Van ezentvül még egynéhány külön kielégí­tésre jogosult hitelezó is és erete között szerepel a kincs­tár adó- és vámkövetelésekkel, amelyek meghaladják a 150.000 pengőt. A cég leltárát 300.000 pengőre értékeli. A törvényszék szombaton elrendelte a csődönkívüli kényszeregyezséget. * ~ A téglakartel garázdálkodásai. A tégla­gyárak foglalkoztatása állandóan emelkedik. A budapesti és környékbeli téglagyárak heti 4 millió darab téglát állítanak elő, ami évi 200 millió darabnak felelne meg. Minthogy 1000 darab tégla önköltségi ára 28 pengő, el­adási ára pedig 70 pengő. a téglakartel tehát 200 millió tégla előállításánál csaknem 10 mil­liót nyer és közel 150%-os nyereséggel dolgozik. Azt lehetne várni ilyen körülmények között, hogy a nagy nyereségből a munkásokat is részesítik. A téglakartel azonban a legmere­vebben elzárkózik a munkabérek emelése elől. A téglagyári munkások a leggyalázatosabb éhbérekért dolgoznak. Egyenesen fölháborító az a rabszolgatenyésztés, ami a téglagyárak­ban divatos. A téglakartelnek mindenre és mindenki számára van pénze, csak a munká­soktól tagadja meg a kenyérrevalót.­­ A munkaközvetítés és a munkanélküliség elleni küzde­lem ügyében tanácskozott június elején Drezdában a munkaközvetítő intézetek konferenciája. A konferencián sok külföldi küldött vett részt, de a hivatalos magyar munkaközvetítő intézmények némák voltak. A különben hangos Vass miniszter úr, aki itthon annyi ékesszólással hirdeti a magyar (kurzus) szociálpolitika sikereit, ezúttal csöndes volt. Pedig szívesen vennék, ha egyszer a haladó külföld előtt (nem Mussolinit értjük ezalatt) is eldicseked­nék szociálpolitikai alkotásaival — főleg a munkanélküli­ség elleni küzdelem terén elért sikereivel. De mivel ez a siker a népbetegségek és öngyilkosok számának ijesztő szaporodásában kimerül, valószínű, hogy a miniszter úr óvakodik alkotásait a külföld elé tárni, ezért inkább a következetes hallgatás olcsóbb dicsőségét vállalja. 73.15, Szófia 3.75, Prága 15.40, Varsó 58.10, Buda­pest 00.65, Belgrád 9.135, Bukarest 3.10. h­a tu­vetosan és olcsón akar öltözködni, hanem menjen egyenesen ruhaáruhásába Busissjcsi, Károly-Körul V£,zon­ik­3gy, kitűnően mosható­­ P 32.­sporlell­írey, Golf-nadrággal P 38.­I. ., vadászol tány, zöld színekben P 42.­Scortessantíráer, fehér és krém színben P 1S.­tUs—Soíhcírár, könnyű nyári — . P 38.­„Hubertus" felé tS, vízhatlan loden P 72.­Izutó-porköpeny —— P 30.­Kérgallér, teveszőrloden P 45.­Az árak minden darabokt láthatóan föltöntetve ! Tulkövetelés kizárva!­ ­ A budapesti értéktőzsde hivatalos valuta« Zárlat: árfolyamai: Pénz: P 3 Ára­­n­y­ő Egy angol font — — — — *-, 27.83 27.65 100 belga — — — — 79.55 79.85 100 csehszlovák korona — 16.56 17.04, 100 dán korona — — — -23.05 153.70 10.04 10.10 100 dollár — — —. 570.75 073.15 100 francia frank — — — — -22.55 22.75 100 holland forint — — _ — _ 229.35 230.33 100 lengyel zloty — — 63.70 64.70 100 leu _ — — 3.425 3.575 31.95 32.45 133.75 136.25 100 osztrák schilling — — — — 80.60 60.00, 100 norvég korona —, —­­148.00 148.65 100 svájci frank — — — — — -— 110.15 110.55 100 svéd korona — — — — 153.40 154.05 HÉPSZAVA l A vásárcsarnokon és piacok álva(a)os ára­: Marhahús: rostélyos, felsál 224—352, levashús 132—320, gulyáshús 128—240, borjúcomb 400—312, pörköltnek való 192—260, juhhús: hátulja 256—265, eleje 200—224, sertéshús: karaj 320—416, tarja, comb, lapocka 250-320, oldalas 224— 288, szalonna,­­sírnak való 200—240, háj 240—268, zsír 324— 256, élő csirke 220—320, tyúk 200—1t'O, tisztított kacsa és liba 240—280, teatojás 10—12, főzőtojás P—30, élő ponty I 260—340, élő harcsa 520—640, jegelt ponty 200—280, jegelt harcsa 400 -560, teljes tej 36—42, tejföl 160- 200, teavaj 600— 660, főzővaj 440 -520, tehéntúró 100-128, fehér kenyér 55—04, félbarna 12—56, barna 42—46, száraz bab 32—56, borsó 80— 160, lencse 60—144, kevert zöldség új, csomója 10—40, vörös­hagyma: egyiptomi 44—50, fejeskáposzta 70—100, kel­káposzta 60—120, új rózsaburgonya 40—60, fehér 20—24, tisz­t­it­ott paraj 80—100, narancs, darabja 24—40, alma, nemes, külföldi 320—150, dióbél 560—800, mák 176—208, nemes paprika 320—640, spárga 50—160, zöldborsó, hüvelyes 60—80, idei tisztított kacsa és liba 200—350, cseresznye 40—160, eper 70—260 fillér. —­ A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos gabonaárjegyzései (június 18): Tiszai buza 75-ös 31.60—32.00, felsőtiszai 31.40-31.80, fejér­megyei 31.00—31.50, egyéb dunántúli 30.80— 31.20, pestvidéki 31.00—31.50, tiszai 76-os 32.20— 32.60, felsőtiszai 32.00—32.40, fejérmegyei 31.70— 32.10, egyéb dunántuli 31.30—31.00, pestvidéki 31.60—32.00, tiszai 77-es 32.70­-33.00, felsőtiszai 32.50—32.50, fejérmegyei 32.20 32.50, egyéb dunántuli 32.00—32.30, pestvidéki 32.20­ 32.50, tiszai 78-as 33.10—33.40,­­felsőtiszai 32.90—33.20, fejérmegyei 32.60—32.90, egyéb dunántúli 32.40—32.70, pestvidéki 32.60—32.90, rozs, pest­vidéki 28.50-29.00, egyéb 28.50—29.00, árpa, első­rendű 25.50—26.00, zab, elsőrendű 26.00—26.30, másodrendű 25.80—26.00, tengeri 22.30—22.50, korpa 20.20—20.40 pengő métermázsánként, Budapesten.­­ Zürichi devizazárlat: Páris 20.3625, Lon­don 25.25, Newyork 520, Brüsszel 72.225, Milano 28.90, Amsterdam 208.325, Berlin 123.225, Bécs 13 A magyar munkásmozgalom harcos sorai­ból ismét kidőlt, egy oszlop. Meghalt Beda László elvtárs, a szolnoki földmunkásmozga­lom vezére, aki kora ifjúságától a munkásság sorsának jobbrafordulásáért harcolt. Bede elvtársat már 1905-ben ott látjuk a szolnoki földmunkásság élén, ahol SZÍVÓS és önfel­áldozó munkájával sikerült neki a szerve­zetbe tömöríteni a nincstelen proletárok nagy tömegeit. Azok a sorozatos mozgalmak, ame­lyek Szolnokon az ő nevéhez fűződtek, hova­tovább kihívták ellene a munkáltatók dühét s ennek köszönhette, hogy néhány­­ esztendő múlva el kellett hagynia szülőföldjét, hogy más városokban keresse boldogulása útját. De bárhová lépett, bárhol dolgozott, mindig első feladatának tekintette a földmunkások megszervezését s annak a küzdelemnek a ki­építését, a­melynek eredményétől várta robo­tos társai helyzetének a javulását. Így járta 1915-ig az ország különböző városait, amíg végül a háború őt is magával sodorta. A le­szerelés után újból szívvel-lélekkel vetette magát a munkásmozgalom harcaiba és Szol­nokon nemcsak a földmunkásokat, hanem a fűrésztelepeken dolgozó munkások tömegeit is ráterelte a szervezkedés útjára. A leg­utóbbi időkben betegeskedni kezdett és ez nagyban hátráltatta pártszervezeti munkáját is, amelyet titkári minőségben igyekezett ki­mélyíteni. Amikor a legutóbbi esztendőkben a Vági-mozgalom demagógjaival a legélesebben szembeszállt, sok-sok rágalmat és piszkolódást kellett elszenvednie azok részéről, akikért év­tizedeken át olyan becsületes szívóssággal harcolt. De ennek a szilárd jellemnek sikerült még megérnie, hogy az ő gerinces magatar­tása következtében a szolnoki munkásság ki­ábrándulva fordult el a Vági-féle kútmérge­zőktől. Bede elvtárs rövid betegeskedés után pénteken hunyt el 48 éves korában. Temetése e hó 19-én, vasárnap délután lesz a szolnoki temetőben. Évtizedes szervezőmunkája mara­dandó emléket emel számára a magyar prole­tariátus szívében. A feunapessi tiszványhaffottgi bizottság 82,6iá!í3e!B®K?a!a csoportja junius 20-án, fiúííásí véiísíán 2 óraSíer a pe ttlikfiFses­fean Olésí far!. A budapesti községi frakció intézőbizottsága június 29-ra, hétfőre egybehívott ülését délelőtt 10 órakor tartja meg a Városháza I. emeleti tanácsterme (91. szám) mellett levő társalgóban. Az agitátorgárda bejelentett tagjai e hó 20-án, hétfőn este 7 órakor pontosan jelenje­nek m­est a központi párttitkárságban

Next