Népszava, 1936. október (64. évfolyam, 223–249. sz.)

1936-10-18 / 238. szám

16. oldal MUNKÁSDALOS 'Tiablaincévw a 'Bud­af oki Oh^ká^dalkM A Budafoki Munkásdalkör most érkezik el fennállásának 30. év­fordulójához. Az évfordulót pénte­ken jubiláris hangversennyel ünne­pelték meg a budafoki dalosok, ma, vasárnap délelőtt pedig ünnepi köz­gyűlésre jönnek össze Budafok dol­gozói, hogy hitet és bizonyságot tegyenek arról a szeretetről, amely­ben a munkásság kulturális törek­véseinek a zászlóvivőit részesítik. A Budafoki Munkásdalkört 1906 november 11-én alakította meg né­hány lelkes munkásdalos és az új dalárda hamarosan bebizonyította, hogy nem rövid föllángolás, hanem a munkásság komoly és kielégí­tésre váró kultúrszomja hívta élet­re. A dalkör tagjai mindig is tuda­tában voltak annak, hogy komoly szükségletet kell kielégíteniök és ez a magyarázata annak, hogy a fiatal szervezet minden nehézséget le tu­dott küzdeni, pedig nem volt köny­nyű feladat ezt a­ vidéki kultúr­intézményt fönntartani és­ szocia­lista szellemben vezetni. Az erede­tileg férfikarú dalárda 1923-ban ala­kított vegyeskart is és azóta még számottevőbb részese a munkás­dalkultúrának és még fölbecsülhe­tetlenebb szolgálatokat tesz az ál­talános munkásmozgalomnak. A munkásdalosmozgalomnak min­dig egyik nagy büszkesége volt a Budafoki Munkásdalkör, amely a hódmezővásárhelyi, szegedi, debre­ceni, győri, miskolci és pécsi dalos­ü­nnepélyek műsorán mindig a leg­kitűnőbb művészi eredménnyel sze­repelt De másutt is mindenütt elismerést szereztek és minde­nütt ott voltak, ahol szervezett munkásoknak lenniök kell. Az utóbbi években a legkiválóbb mun­kásdalkarok közé kü­zdötték fel ma­gukat és a rádió mikrofonja előtt is nagy mértékben hozzájárultak annak az elismerésnek a biztosítá­sához, amelyben ma a Munkás­dalosszövetség dalárdáinak részük van. Hasonló sikerrel szerepeltek az Iparcsarnok tömeghangverse­nyein és a Zeneakadémián is. De a munkásdalkar tagjai azt is tudják, mivel tartoznak a párt- és szakszervezeti mozgalomnak és ab­ból is mindig fokozott mértékben vették ki a részüket. Budafok népe ma együtt ünnepel a dalárdájával és velük együtt ünnepelnek az ország munkásdalo­sai is, akik testvéri üdvözletüket küldik derék harcostársaiknak és azt­ kívánják nekik, hogy az eddigi lelkesedéssel és kitartással haladja­nak továbbra is a kitűzött úton előre. A munkásdalosszövetség választmányi ülése Schein Ttéla elvtárs elnöklésével e hsó 12-én, hétfőn este ü­lt össze. Schein elv­társ elnöki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a közelmúlt­ban elhunyt Schön és Bozsikné dalos­társakról. Pajor Oszkár titkár elvtárs a Millenáris-pályán rendezett ünne­pélyről tett jelentést, majd ismertette a november elején meginduló hangjegy­olvasó tanfolyammal kapcsolatos tudni­valókat, továbbá a dalárdák rád­ió­beosztását, végül a vasas dalkör át­iratát. A jelentés fölött tárgyilagos és széles­körű vita indult meg, amely a késő esti órákig elhúzódott, úgyhogy a ta­nácskozást végül is félbeszakították és október 25-én, vasárnap folytatják. C­sak az a dolgozó mand st­ás tartható joggal szociál­demokratának, aki előfi­zetője a Népszavának ! NÉPSZAVA 1936 október 18. TESTEDZÉS A versenyrendezés mestersége A sportrajongó rendszerint az az em­ber, akinek csak annyi köze van a sporthoz, hogy a pályák tribünjeiről nézi, hogy mások milyen erőfeszítése­ket végeznek izmaikkal. A testedzéssel kapcsolatban az ilyen „drukkerek" minden feladatukat elvégzetteknek hi­szik. Ha láthatják kedvenc csapatukat vagy bajnokaikat, a maguk részéről befejezettnek nyilvánítják az ügyet. Általában az a véleményük, hogy meg­váltották a jegyüket, a pénzükért tehát „jó sport"-ot nyújtsanak nekik. Ebben az esetben néhány órára elfelejtik a maguk gondjait és a világ bajait. A sportrajongó természetrajzához tar­tozik az a hevülékenység, hogy az egyik percben félisteneknek dicsőíti a játékosokat vagy a versenyzőket, a mérkőzés vagy a küzdelem számára kedvezőtlenné vált szakaszában pedig keresztültaposna rajtuk, mert fanatikus szurkolói szenvedélyét nem elégítik ki. A sportrajongó azonban nagyon ke­veset tud arról, mi minden történik a háttérben, amíg egy verseny megren­dezésre kerül. A látványosságokat ke­vésbé híres és a háttérben meghúzódó funkcionáriusok készítik elő. A leg­többször azonos helyzetben hasonló kö­rülmények között, mert a sport terüle­tén belül valóban helytálló a régi köz­mondás. Az­ egész világ egy nagy falu. Az amerikai menedzsereknek termé­szetesen több ember és több eszköz áll a hátuk mögött, nálunk vagyont je­lentő dollár­mennyiségekkel. Magyar­országon minden-a viszonylagosság el­szürkítő jegyében zajlik le és a ver­senyrendezők is csak szűkreszabott, ke­retek között mozoghatnak. A méretek­nek, a jelentőségnek ez a­ szegénysége csaknem minden sportágra vonatkozik. Csomagolás Vannak esetek, amikor az egyesüle­tek a saját erejükből rendezik a ver­senyt, ilyenkor a menedzser szerepét a titkár vagy a főtitkár veszi át, és ő indul rohamra a sportközvéleményt irányító íróasztalok ellen. A mened­zserek és a­ titkárok között, a fanatiz­must tekintve, alig van különbség. Mindegyiknek az a célja, hogy minél több nézőt csaljon ki a verseny hely­színére. A titkár az egyesülete számára szeretne nézni bevételt összehozni, a menedzser a saját zsebére akar ke­resni. Fiaskók bármelyiket érhetik. Akárki is rendezi azonban a ver­senyt, ehhez pénz kell. Csak akkor le­het elkezdeni az előkészítő munkát, ha a szükséges tőke már együtt van. Az idealizmus vékony, de csillogó staniol­papírjába burkolt frázisok, amelyekbe belecsomagolják a versenyrendezések szükségességét, végeredményben közön­séges üzleti vállalkozást takarnak. Akárhány, sportágban üzemszerűen ke­zelik a bevételeket és a funkcionáriu­sok egy része jóval gondtalanabbul él, mint a körülrajongott sztárok, akik testi épségüket is a vásárra viszik és a­­fiatal éveiket, izmaik rugékonyságát elhasználták, névtelenül és legtöbbször szegényen süllyednek vissza az ismeret­lenségbe. Az anyagi eszközök előteremtése után a rendezők első útja az illető sportág szövetségéhez vezet. Engedélyt szerez­nek a­ látványosságnak és a résztvevők­nek. Már a start is pénzbe kerül, az engedélyt nem adják ingyen, bizonyos százalékot előre le kell üzetni. Már a kezdet kezdetén is sokszor találkoznak a rendezők különböző akadályokkal, amelyek között nem utolsó sorban sze­repel a rosszakarat. A kérelem meg­indul a maga bürokratikus útján, el­kerül az intézőbizottsághoz, amely összeül és dönt. A jó esetben az engedély birtokában a rendezők tovább szorgoskodnak A lej­tőn nem lehet megállni. Pályát vagy helyiséget keresnek, mert hiszen ilyesmi nagyon keveseknek van saját tulajdonukban. Ezt sem lehet könnyen kapni, könyörgés, borsos anyagi fel­tételek után kerül sor a fizetésre. A f­ő­kapitányságon be kell mutatni a vi­galmi adó lerovását igazoló nyugtát és meg kell szerezni a rendőrségi enge­délyt, amelyért ugyancsak fizetni kell. Elszámolás Több sportágban a versenyhez kül­földi nagyság kell, lehetőleg ismert sportember, világbajnok. Megindul a levelezés, igénybe veszik a távírót, a telefont, de az összeegyeztetés a leg­ritkább esetben sikerül, a bajnok az­napra nem jöhet és kevésbé híres ifjú személye kerül az előtérbe, aki aztán világbajnoknak képzeli magát, oly so­kat kér a pesti szereplésért. Ha végre létrejött a megállapodás, akkor a részt vevők számára meg kell váltani a vasúti jegyet oda és vissza, posta út­ján el kell küldeni a címükre, mert addig nem indulnak. Ezek után a hazai szereplőkkel való megállapodásra kerül sor, ami sokszor nehezebb dió, mint a külföldieké. A sze­replőket baleset, a versenyt eső esetére biztosítják. Ezután reklám és plakátok költségeire kerül sor, az újságoknak közleményekkel való ellátása sem ma­radhat el. A verseny után az elszámolások kö­vetkeznek. Csak ekkor derül ki, hogy érdemes volt-e. A nézők megkapták a szórakozást, legtöbb esetben a verseny­zők is hozzájutottak a kikötött pénz­ek­h­ez, a titkárnak és a menedzsernek azonban akárhányszor a felelősségre­vonás, a bánat és a keserűség jut osz­tályrészéül. Magyarországon a sport mint üzlet csak keveseknek jelent megélhetést. A legfanatikusabb sportrajongó is kénytelen otthon maradni, ha nincsen pénze. " (S) Vasárnapi sportprogram LABDARÚGÁS A csehszlovák—magyar válogatott fut­ballmérkőzés, amely Prágában kerül el­döntésre az angol Lel­ington játékveze­tése mellett, egyúttal a magyar váloga­tott második Európa-kupa mérkőzése is. A papírforma szerint a magyar csapat­nak győznie kell, bár a saját együttesük összeállításával elégedetlenkedő prágaiak nagyon szeretnék vereséggel küldeni Londonba a magyar csapatot. A cseh­szlovák futballstílus régóta „fekszik" a mozgó játékot kedvelő hivatásos ma­gyar játékosoknak, mert talán legköze­lebb áll élcsapataink stílusához. A cseh­szlovákok sportszerűen kerülik nemzet­közi találkozások alkalmával azt a durva és belemenős játékmodort, amely­lyel különösen az olaszok, de újabban már az osztrákok is korrigálni akarják a kedvezőtlen eredményt. Minden bi­zonnyal szép, élvezetes és hullámzó já­ték lesz a Sparta széles, kombinációkra alkalmas pályáján. A Prága—Budapest városközi mérkő­zés ezúttal meghaladja a szokott kere­teket, mert mind a két csapatban olyan nevek szerepelnek, amelyek röviddel ezelőtt Prágában épúgy, mint Buda­pesten legelső vonalbeli játékosokat je­lentettek, akik nélkül nem tudták el­képzelni a nagyválogatottakat sem. A mi­egerősített „Kladno" tengelyében Vraine, a kiváló belga csatár áll, míg a budapesti fedezetsor irányítója dr Sárosi. Budapest csapatában néhány játékos esélyes jelöltje az Angliába in­duló magyar válogatottnak is. A va­sárnap délután 3 órakor kezdődő mér­kőzést a hungária úti pályán játsszák le az osztrák Frankenstein játékvezeté­sével. ATLÉTIKA Szabó Miklós a lengyelek lemondása után az MTK szezonzáró atlétikai verse­nyén vesz részt, amely­et 3 órakor a BBTE-pályán kezdődik. A külföldi meg­hívottak sorra lemondták a versenyt és az időjárástól függ, hogy Szabó az 1000 vagy­­'1000 méteres távon indul-e, való­színűleg Simon, Kelen, Szilágyi és Esz­tergomi ellen. A Csurgay-díjas verseny a legjobb if­júsági atléták részvételével vasárnap ,délelőtt kil0 órakor kezdődik a MAC-pályán. A főiskolai csapatbajnokságokat dél­előtt V2IO órai kezdettel a BBTE-pályán bonyolítják le. Vasárnap délelőtt VsIO órakor rendezi 25 kilométeres gyaloglóversenyét az FTC a Népligetben. VÍZIPÓLÓ A Komjádi - kupamérkőzések: MAC— VAC­­/.7, NSC—BBTE Vi 8, MUE—FTC 8 órakor a fedett uszodában. KÉZILABDA A kézilabdabajnokságok mérkőzései. I. osztály: UTE—VAC, MAFC!—Elektro­mos, MTE—BLE. — II. osztály: EKA SC—Beszkárt, BTC—MSC, MAFC—ETE,­­YKE—SzTE, MTE—BLE, UTE—VAC. — Női­ bajnokság: CsSE—HSK, VFSK— MPSC, AMC—VAC. — II. osztály: AMC— Olimpia, FVSK—MPSC. TENNISZ Szigeti Ottó, a MAC-ból az UTE-be ke­rült volt hivatásos tenniszoktató, a ma­gyar ranglista versenyen kívül első he­lyezettje az utóbbi hetekben sokat fog­lalkoztatta a „fehér sport" híveit, mert nyílt titokká vált, hogy egy jobb állás kedvéért hagyta el anyaegyesületét. A MAC azt hangoztatta, hogy Szigeti ren­geteg pénzébe került, hiszen ingyenes juttatásokhoz jutott a drága felszerelé­sek terén. Ezek után a MAC Szigetit följelentette azzal, hogy magatartása az amatőr szabályokba ütközik. A tennisz­szövetség fegyelmi bizottsága zárt ülés után úgy döntött, hogy nem javasolja Szigeti Ottónak hivatásos játékossá való nyilvánítását. Sőt, arra sem lát okot, hogy eljárást indítson ellene, vagy magatartását fegyelmi szempontból vizs­gálná. Azt ugyanis nem lehetett bebizo­nyítani, hogy az UTE-be való belépés és új állása között okozati összefüggés len­ne. Különben a bizottsági tagok a hírek szerint hangoztatták, hogy aki állást kap, az még nem profi. Ez a döntés is amellett bizonyít, hogy az a bizonyos határvonal, amely a kedvtelésből spor­tolót a hivatásos játékostól elválasztja, egyre inkább elmosódik. — Téglával agyonverte haragosát. A szabolcsmegyei Újfehértó községben B. Tóth János gazdálkodó az utcán össze­szólalkozott régi haragosával, Tischler Lajos 63 éves kereskedővel. Tischler ugyanis régebben kölcsönt adott a gazdálkodónak, aki nem fizetett. B. Tóth János gazdálkodó a pénzét újból köve­telő kereskedőre támadt, felkapott egy téglát és azzal olyan csapást mért Tischler fejére, hogy a szerencsétlen ember ájultan összeesett. Később haza­vánszorgott, de rövid idő múlva meg­halt. A gyilkos gazdálkodót a csendőrök elfogták és átadták a nyíregyházi ügyészség fogházának. Színházak, mozik és hangversenyek hírei „Ártatlanok" (Corvin Filmszínház) Az évad egyik legsikerültebb da­rabja, az „Ártatlanok" most a Corvin filmszínházban pereg. Sikere itt is átütő. Merle Oberon és Miriam Hop­kinson kitűnő alakítása mellett szen­zánciós a darab két gyermekfőszereplő­jének a játéka is. Ez a film az igénye­sebb mozilátogatók filmje. A Pódiumban, Békeffi László új ka­baréjában szombaton délben tartották meg a műtanrendőri bejárást és ennek alapján megadták a kabaré nyitási en­gedélyét. A Pódium jövő héten tartja meg premierjét. VÍZÁLLÁS. A Duna Hofkirchenig és Esz­tergom—Zimony közt apad, másutt árad. Alacsony vízállású. Dunai vízállások: Schar­ling 151­, Passau 235, Aschach 118, Struden 22­­, Stein —4, Bécs —Ili, Pozsony 128, Ko­márom 232, Budapest 185, Paks 84, Baja 180, Mohács 210, Gombos 332, Újvidék 282, Zi­mony 872, Drenkova 2911, Orsova 38.'1. A Dráva Barcsnál —47, Drávaszabolcsnál 67, Eszéknél 110. A Száva Breilnál 467. Gázló­mélységek: Baka 1821 km. 17. Böcs 18211 km. 20. Kispatkós 1807 km. 23.5. Bogyiszlói rév 1503 km. 21. Koppány 1484 kal. 23 deciméter. A Tisza Tiszaújlaknál árad, lejjebb apad, Tokajig alacsony, lejjebb közepes vízállású. Tiszai vízállások: Tiszaújlak 28, Vásáros­namény 54, Tokaj 245, Tiszafüred 308, Szol­nok 39­1, Csongrád 341, Szeged­ 349, a Szamos Csengernél 44, a Körös­­vörösszakállnál II, Békésnél 80, Gyoménál 180, a­­Maros Makó­nál 75. A Balaton Siófoknál 62. A Velencei­tó Agárdnál 31.

Next