Népszava, 1945. augusztus (73. évfolyam, 155–180. sz.)

1945-08-01 / 155. szám

NÉPSZAVA, 1945 aug. I Avzs. 2-fisán vásároljon olajfest -ményt Pfoffmann képszalonban TV, Gerlóczy u­t ea .". Jeurés elvtárs fialá­inak évfordulója (Pár­is, július 31.) Az újjáéledt fran­ci­a­ baloldali sajtó nagy cikkekben emlé­kezik meg Jean Jaurés meggyilkolásá­nak évf­ordulójáról. Jaurés a francia irmuikást d­o­góloínfiak vezére és a szocia­lizmus­ elméletének nagy tudósa volt; jele­tfensége messze túlnőtt a francia po­litika keretein. A világ proletariátusá­nak volt vezető férfia,­­ útmutató fák­lyája a munkásság felszabadításáért küzdő pártoknak szerte Európa és a tü­bbi világrész országaiban. A töme­gekre­ gyakorolt gyújtó hatása, tekin­télye a nemzetközi politikában tisztán állott azon francia politikusok előtt, akik imperialista céljaik megvalósítása miatt túlborúlva döntötték Európa orszá­gait. Véres szándékaiknak Jaurés út­jába állott és ezért meggyilkoltatták. Harmincegy esztendeje van a gyaláza­tos merényletnek. Jaurés, h­a életben marad, talán útját, állja a nagy véreng­zésnek, talén másként intézi Európa sor­sát, azét az Európáét, amely ma csupa ti­­zktis rom, pusztulás, könny és szen­vedek A dolgozók áldoznak a vasútit , de hol maradnak a tőkések? A budapesti rendőrség politikai osz­tálya 46.349 pengőt küldött a kereske­delemügyi miniszternek, hogy ezt az összeget fordítsa a vasút újjáépítésében kiváló eredményt elért MÁV-alkalma­zottak jutalmazására. Gerő Ernő ke­reskede­lem­ügyi miniszter elvtárs levél­ben köszönte meg a felajánlást. A szekszárdi egészségügyi alkalma­z­oltak a vasút, a hidak és a távíró újjáépítésére­­2185 pengőt gyűjtöttek vissze. A városi, vármegyei és községi tillitymázoltak szekszárdi csoportja pe­dig 712 pengőt. • A­ Magyar Textilipar munkásai a gyár vezetőségével együtt a kereske­delemü­gyi­­ miniszternek textilanyagot ajánlottak fel, amelyet önkéntes túlórá­val feldolgoznak a vasutasok részére. Ezt most még 50 darab selyembe szőtt művészi Sztálin-portré felajánlásával egészítették ki azzal, hogy ezeket az orszá­i újjáépítésében legered­­ényeseb­ben szereplő üzemek, testületek és sze­mélyek jutalmazására fordítsák.­­ A Magyar Iskolaszanatórium Egye­sület augusztus 2-án 5 órakor a Vár­mereyeházán rendkívüli közgyűlést tart. KKHESlMK syd­'btehet'autón­khoz cea. 2—a luuuúsat. lehetős«« Ml cm szé­lettségben, forgóalvúzzal, fúvott gu­llin­kkal. Ajánlatokat ..Pótkocsi' tel­ikci­.!­ARA'fő hirdetőbe, Erzsébet körút 14. A nép megtöröli a Weinhardt Gézán Mónus Illés halálát A tanácsvezető bíró szava tom­pán kongott a tárgyalóter­emben: — Tudta ön, ki volt Mónus Illés? — Tudtam! Néhány héttel ezelőtt hangzott el a népbíróság egyik tárgyalótermé­ben ez a párbeszéd a bíró és a vádlott között. A vádlott, Wein­hardt Géza, egy elvetemült nyilas volt, aki emberek tömegét juttatta korai, nyomorult halálhoz, csak azért, mert azok más eszmét vagy más vallást vallottak magukénak. I­s az áldozatok hosszú listáján ott szerepelt Mónus Illésnek, a ma­gyar munkásmozgalom egyik leg­kitűnőbb harcosának neve is . . . Az ítélet nem lehetett kétséges: halál! * Érdekes és megnyugtató, hogy a demokratikus Magyarország bírái és jogászai mennyire ismerik az osztályharc s benne a munkásmoz­galom vezetőinek szerepét, jelentő­ségét. Az elsőfokon halálra ítélt Weinhardt másodfokon is meg­kapta a vezetőbíró­tól a kérdést, amelyben ott volt a válasz is: — Marja tudta, hogy mit jelen­tett Mónus Illés a magyar mun­kásságnak. Maga tudta, hogy a munkásmozgalom és a demokrácia élharcosa, büszkesége volt Mónus. És mégis hóhérkézre juttatta? Több volt a tanácsvezető bíró szava, mint kérdés. Több volt, mint vád. Szomorú, keserű kifakadás azok ellen a banditák ellen, akik vérgő­zös mámorukban, dolgozó véreik vezetőit sem kímélve tették meg ámokfutással vértől sikamlós út­jukat. * Kedd reggel 7 óra. A Markó utcai fogház udvara. A korai nap már félig bearanyozta az udvart, de — a természet a legtökéletesebb Rendező lévén — a bitó az árnyék­ban áll. Hozzák az elítéltet. Két foghát­ör karol bele, de felesleges a támogatás: nyugodtan, egyked­vűen lépked földi bírái elé. Te­kintete a magasba réved. Talán visszaidézi azt a ködös őszi napot, amikor Mónus elvtársunkra rá­ismert: — Áhá, szóval te is itt vagy! — mondotta akkor és torz mosollyal adta át a fáradt, agyonkínzott szo­cialista vezért egy állig felfegyver­zett bandita „testvérnek". A fájó gondolat velünk is nagy utat tett meg visszafelé. Az ítélet­végrehajtó kemény hangja visz a jelenbe vissza: — Jelentem, az ítéletet végrehaj­tottam ! Olyan fáradtan lépek ki a fogház kapuján a friss nyári pesti reg­gelbre, mintha 24 órán át kőbányá­ban dolgoztam volna. Két fiatal ember halad el mellettem, gomb­lyukukban a vörös kalapácsos em­ber. Az egyik csillogó szemmel mondja: — Csütörtökön kezdődik az új szeminárium. Az üzemi bizottság engem jelölt ki hallgatónak a gyár­ból. — Fiuk, elvtársak — rázom le magamról a letargiát —, meglátjá­tok. Mónus Illés is ott lesz. Ott lesz ezen a szemináriumon és ott lesz mindenhol, ahol öntudatos dol­gozók vannak. Ha valami nagyon szépet, nagyon emberit halltok, az Mónus Illés lesz bizonyára. Meglepett tekintettel néznek utá­nam ... Augusztus 1-től a „ MI­A­MI" kávéházban. VII. Erzsébet körút 39. • minden délután és este RA­DICS GÁBOR jazz-együttese játsziik. Zongoránál: Kárpáthy Oszkár. Énekel Jilikó, egy aar«b 200—IHM» m2 fülű felül­etet vagy két darab 100—130 m1 . fűtőfelü­letű füstcsöves kazánt Az ajánlatban kérjük megadni a kazau főbb méreteit, a fü­stcsövek szállraát és át­mérőjét, 'az engedélyezett nyomást,'a gyár­tási évet és új gy­ártó céget. Weiss Manfréd Acél- & Fémm­iTCI Rt., Csepel. Európai balratolódás az angol választások következtében (London július 31.) Az angol rádió­­-k­ül­politikai hírmagyarázója az európai politikai helyzet kialakulá­sával foglalkozva többek között a következőket mondotta:­­•­ Minden politikai tényező — Anpifseban és a külföldön egyaránt — feszült figyelemmel kíséri az angol választások hatását a világ­helyzetre. Az angol választás föld­csuszamlásszerű eredménye vég­eredményben csendes forradalom. Most az a kérdés, hogy eu­rópaszerte forradalmi át­alakulás követi-e az angliai „csendes forradalmat"? A franciaországi visszhang két­ségtelenül forradalmi jellegű. A „Voix de Faris" az angol választás másnapján erélyes kérdést intézett De Gaulle tábornokhoz: — Mit hisz De Gaulle, elfogadható politikai álláspont-e az, hogy a nép szabad­ságvá­gyával szemben kizárólag tekintélyére támaszkodik? — A francia nép képvselői már érvényre juttatták akaratukat a De Gaulle­féle alkotmány­tervvel kapcsolat­ban és a fejlődés további irányát a legközelebbi napok ,megmutatják. Spanyolországban a kormány kétségbeeséssel, a nép fellángoló reménységgel fogadta az angliai változás hírét. Olaszországból is balratolódásról érkeznek szórványos hírek. A „Ti­mes" római tudósítója jelenti, hogy véleménye szerint az olasz válasz­tásokra és az új olasz alkotmány kialakulására az angliai esemé­nyek döntő hatást gyakorolnak. Az olasz köztársaság megalakulása egyre inkább előtérbe kerül. Az angol rádió hírmagyarázója ezután a görög helyzettel foglalko­zott, majd így folytatta: — Európa közvéleményét várat­lanul érintette Churchill távozása. Olyan érzéssel fogadták legtöbben a háború brit vezéregyéniségének távozását, mintha egy hegység, amelyet évtizedek óta szemlélünk szobánk ablakából, egyszerre el­süllyedne szemünk láttára. Európa szeme előtt azonban ezzel egyidejű­leg új, gyönyörű vidék merült fel: a békés újjáépítés és a szilárd béke vidéke. („MTI") ­ Szent-Györgyi Albert elnöklésével megalakult a Magyar Természet­tudományi Akadémia Vezető természettudósaink egyik csoportja felkérte Szent-Györgyi Albertet szervezze meg a Magyar Természettudományi Akadémiát. Szent-Györgyi biokémiai intézetébe értekezletre hívta össze ezeket a tu­dósokat és megalakítottnak mond­ták ki az Akadémiát. Elnöke Szent-Györgyi Albert, alelnöke Bay Zol­tán, a gazdasági osztály igazgatója Ráth István lett. Ennek az Akadémiának jelen­tősége oly nagy, mint a száz évvel korábban alakult Magyar Tudományos Akadémiáé. Ezzel a lépéssel a demokrácia tu­dományos téren is megkezdte építő munkáját. Szent-Györgyi professzor az új Akadémia jelentőségéről így nyi­latkoz­ott: — Magyarország­ a természettudomá­nyok nélkül egy lépést sem tehet, hiszen az egész modern ipar ezen alapszik. Súlyos nehézségek előtt állunk, vegy­szerellátásunk, műszerkészítésünk ét a tudományos kiadványok kérdés© egyelőre szinte megoldhatatlan. Az if­jabb tudományos nemzedék és a kezdő tudósok felkarolása az Akadémia első feladata. Munkánk mégis kedvező kilá­tásokkal indul. Az üvegfúvás terén például az Egyesült Izzó már a segít­ségünkre sietett. Egymillió pengő ér­tékű üveget hajlandó ingyen meg­fúvatni. Azonkívül a kutatók számaára oly fontos rádióerősítőcsöveket is fel­ajánlott nekünk. A vegyszerellátás terén a Szervita Gyógyszer- és Vegyiipari Krt. sietett segítségünkre és felajánlotta, hogy a természettudományos kutatások céljaira ingyen ad vegyszert. Rem­éljük, hogy a magyar állam is felismeri a tudomány fontosságát és ezentúl nem fordul az elő, hogy „véletlenül" mindig akkor nem futja a költségvetésből, amikor a tudományra kerül sor. Az Akadémia tagjai Magyarország aktív természet­tudósai lesznek, akik az élő tudományt képviselik. Zászlónkra a tudományos igazságkeresést írjuk. Természetesen, nagy gondot fordítunk a tudomány közvetlen ipari alkalmazására is. Munkások az egyetem jogi karán A Népszava jelentette már, hogy a Pázmány Péter Tudományegye­tem az 1­945—46. tanévre dr Moór Gyula professzort választotta rek­torrá. Moór professzor első nyilat­kozatában a többi között kijelen­tette, hogy a jogi oktatás reformja terén máris fontos újítást vezettek be: megnyitották a munkásosztály előtt a jogi kart. Kétéves esti jogi tanfolyamot rendszeresítettek, ame­lyen a hallgatók kisebb közigazga­tási pályákra jogosító oklevelet kaphatnak. A kitűnően végzett hall­gatóknak módot nyújtanak arra, hogy középiskolai végzettség nél­kül, egy további esti tanfolyam révén jogi vagy államtudományi doktorátust nyerjenek. A reakció cikkeket is Eljutott hozzánk a „Mohács és Vidéke" című kétoldalas lap július 22-i száma. Nem szokásunk vere­bekre ágyúval lövöldözni, de ebben a lapban arcpirító cikk jelent meg bizonyos Rakovszky József tollá­ból. A cikk két és fél hasábon ke­resztül megbocsátást követel a nyi­lasoknak, mondván, hogy a politi­kailag fel nem világosodott kis­polgárt nem lehet egy-két zsidó és keresztény kapitalista, szadista kedvéért akasztófára húzni. Lej­jebb: „Ma is lelketlenül működik a propaganda. A zsidó és keresz­tény nagytőke folyton csak a fasiz­mus irtásáról kürtöl.. .*" A zsidó­ság alaposan megkapja a­ cikkben a magáét, mondván: gerinctelen volt és hagyta magát elhajtani és ostobán tűrte a hátán a korbácsok csattogását, a puskatust és a siam­­vasztókemencét. „Magyarország a megbocsátás, az igazság és békes­ség szellemében épülhet csak fel" végzi a cikk. A mohácsi népügyészség figyel­mét felhívjuk Rakovszky Józsefre. Múltját nem ismerjük, de sejtjük. Viszont a cikke minden kritériumát kimeríti a nyilasmentésnek, a reakció támogatásának. Figyelmeztetjük a népügyészséget, hogy az ügyet nem hagyjuk elaludni és Rakovszky népbírósági tárgyalására kiküldött munkatársunk le fog utazni. A lapon a cím alatt felírás van: „A Magyar Nemzeti Front lapja". Ezt a hazug feliratot azonnal távo­lítják el az illetékesek. A szer­kesztőbizottság szociáldemokrata tagja értesülésünk szerint e tiszt­ségéről már lemondott, a Kommu­nista Párt figyelmét felhívjuk a másik szerkesztőre, Lipnik Sán­dorra, a Szakszervezeti Tanácsét pedig Martinszky Jánosra. ­ Aranyat, aranypénzt, ^a.íst'' Teszek, riadok. Jegygyűrűt, ékszert készí­tek, javítások megvárhatók. SCHWARZ aranyműves. Dohány u. 22. I. 4. 44 éves szakmai gyakorlatú Arató hirdetőiroda [ tele­fo­nsztistái: 423-770

Next