Népszava, 1947. október (75. évfolyam, 223–249. sz.)

1947-10-01 / 223. szám

Szellemi ÉLET,a­­ Császárok Budöp©$b en Néhány hónap híján három éve annak, hogy minden demokrata vágya beteljesedett, Magyarország köztársaság lett. A köztársasági Magyarország fővárosában azon­ban gyakori a „császárlátogatás". Nem valami egzotikus ország aranysujtásos laikujoktól kísért szuverénje tölti szertartásosan be­osztott napjait a magyar főváros­ban, hanem a gazdasági és szellemi alvilág csillogó, de kérészéletű lovagjai viselik a lokálnők és el­tartottjuk által nem ingyen adomá­nyozott „császári" címet. Császárok — mert sok pénzük van és ebből a sok pénzből bőven jut az udvartartásnak, a ceremónia­mestertől le az udvarhölgyekig mindenkinek. Tévedés ne essék, a császár nem egyszerűen tobzódókedvű s könnyű­kezű gazdag ember. Az ilyen ki­halófélben levő egyednek ,­Pali" a neve a budapesti „Broadway" kap­csolt részein. A császár, nem gaz­dag, hanem okos. Megtalálja a­ pa­ragrafusok görbe szárai között a keskeny ösvényt és ebből nagy jövedelme van. Vagy megtalálja a bűnözés olyan raffinált fajtáját, amelyet bizonyos személyek, bizo­nyos százaléknyi jutalékért elfelej­tenek üldözni. Vagy jó fellépéssel és hamis igazolványokkal, de va­lódi összeköttetésekkel büntetlenül szélhámoskodnak. Leginkább azon­ban a gazdasági élet területén ját­szanak hazárdjátékot, amelyen csak az ország dolgozó népe veszthet. így szerzi a császár a pénzt és azért lesz császár, mert bőven jut­tat belőle környezetének. Ilyen császár volt a „klasszikus vagány" Sántha Dezső, majd dr Vészi, a „magyar kormány bukaresti gazda­sági megbízottja" vo­ntasíker és ál­orvos. A legújabb broadwayi csá­szár pedig az az osztrák fiatalember volt, aki aranyat vitt Bécsbe és autót hozott Budapestre és a simán gördülő sikerüzlet eredményét bő­séges italba és társaságpénzbe fek­tette a budapesti Montmartre tájé­kain. De van ilyen császár nemcsak ennyi, hanem tízszer és százszor több is a magyar közgazdaság nem hivatalos virányain. Csak azoknak nevét és hősi kalandjait még nem ismeri a jámbor olvasó. Majd csak akkor ismeri meg, ha akad egy hőslelkű rendőrtiszt, aki életét áldozza elfogatásukra, vagy ha a császárok még szabadon uralkodó csoportja, valami véletlen baleset folytán „lebukik". Minden élő állatfajtának megvan a maga legjobb életterülete. A ha­lak a vízben élnek és szaporodnak, a mókus a magas, lombos fák ágain éli életét. A „cs­ezár" a mocsárban él és virul. Abban a mocsárban, amely mélyen gyűrűzik a régi Ló­versenytér környékén és a rom­házak pincéiben, de magasan árad és terjed a budapesti közélet felé. A­­császár" csak akkor tud magas rangjáig fölvergődni, ha előbb , jó kapcsolatai" révén megszerzi az induláshoz szükséges támogatást, elnézést, elintézést. S ha ez már biz­tosítva van, akkor indul meg az üzlet és annak eredményét keltve kapja meg a pezsgődugókból és rózsaszín harisnyakötőkből össze­eszkábált koronát. Persze, kár a moralista szem­forgatásért. A háború — szinte már unalmas ismételgetni — fel­forgatta az életeket, devalválta a tisztesség és a tisztességes munka értékét. Ahol ezelőtt ingovány volt a háború után és következtében mély mocsár fejlődött. Hát még ahol azelőtt is mocsár volt! Igen, igen. Ezt mi mind jól tud­juk — ezt a háborúmorál-teóriát. A sok ismételgetés nem koptatta el ennek a teóriának igazságait. De — a háborúnak idestova három év óta vége van. Ha zajlik is körülöt­tünk a világ — de itt Magyarorszá­gon békés munka folyik és béke épül. Felépítettük romokba dőlt gyárainkat, leraktuk az uccák gránáttépte kövezetét, felépítettük vízbeomlott hídjaink jelentős szá­zalékát. Mindenütt folyik a vissza­térés a béke felé. Csak éppen a mo­csár kiszárításáról feledkeztünk ment Úgy látszik könnyebb verí­tékes munkával helyreállítani a háború anyagi romjait, mint lecsapolni az erkölcsi fertőt De azért — bármily nehéz is ez —, a mocsárcsapoláshoz ő­ hozzá kell már kezdeni. A csá­szárok, ha befutották pályájukat, börtönbe, sőt esetleg akasztófára kerülnek,­­mert hiszen a jegenye­sé­k sem nőznek az égig és a császár­ság veszélyes mesterség. De hiába omlik össze a riporterek élénk­re- Sándor György Kratzoramfivész kilencévi amerikai tar­tózkodás vitán először szerepelt ismét Budapesten a Székesfővárosi Zenekar keddi hangversenyén, amely jótékony céllal a Lánclúb-alap javára folyt le. Amerikai tartózkodása alatt rendkívüli sikereket ért el Sándor György, ki odaát m­ár az élvonalbeli zongoraművé­szek között vívott ki helyet magának. Komor Vilmos karmester vezényletével Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét adta elő Sándor György oly viharos sikerrel, hogy ezt a Rákóczi-indulónak Liszt Ferenctől származó feldolgozásá­val kellett megköszönnie. Képzőművészet Harmincnégy éves korában kórházi ágyon, elfogyott tüdővel halt meg 1941-ben egy kevesek által ismert nagy festő­tehetség, aki felőrlődve a gyom­or és kitűzött és cserben nem hagyott céljai között, végzetes korszakának hivatott kifejezőjeként szállt az elmúlásba. Most az Euró­pai iskola, dicséretreméltó gon­dossággal összegyűjtötte negyven alko­tását — festményeket és grafikai mun­kákat — s így áttekintésben megállapít­hatják Vajda Lajos értékét és helyét. Néhány rövid tanulmány már igyeke­zett eddig is széttörni körülötte a meg nem­ értés és közömbösség üvegfalát,, úgy érezzük, hogy élete és műve szél­eskörű és mély értelmezést s méltatást igényel. Ha társa Derkovitsra emlékezt­et is, ki­állása a lét problémáival szemben egé­szen más természetű, Derkovits m­n­denképpen harcos volt, Vajda átm­odoző. Derkovits összetörhetett, de nera hajlott meg, Vajda a Végzet erejére a lélek kettéhajtásával reagált. Klasszikus szép­séggel, ahogy a korareneszánsz álmodo­só, keresték a dogmákból kibontakozó szabad em­beri életet, festményein an­gyalnak álmodta magát és a szentek glóriáját övezve homloka fölé, hinni akart az emberi emberben. S poláris ellentétképpen, a trecento hangulatvilá­gából, ahova az üldözött ember mene­kült, rajzaiban átcsapott abba a vi­lágba, ahol a félelmek a gótika merész démonait teremtették meg ékességül a Dómokon, a szentek hajlékaiul. A célja egy maradt, az nera tört meg, hinni egy jobb világban, mégha az álomvilág is, keresni az emberi lélek széthullott értelmi-érzelmi egységét, ez volt a célja, de a Végzet erős­ebb volt, a lélek szét­hullott,­­ poraiban lebegve szállott az ég és a pokol között. Megrendülten szemléljük a szép és a rút e drámai birkózását az esztétika arénájában; hol az élet, hol a halál harsonáját szólal­tatja meg ez apokaliptikus kor számára annak hű és igaz gyermekeként. A ki­állítást a realitás és az esztétikai lét erőinek viszonyát feltáró mélyenszántó fejtegetéseivel nyitotta meg Kiss Pál professzor. (Üllői út 11.)­­. Piccadilly Bi a film abba a sorozatba tartozik, amelynek legjellegzetesebb képviselője a „Watarloo Bridge" volt. Érzelmes, szivhez szóló háborús történet. A téma érdekes, de a keret, amelyben a tálalás történik, erőltetett —­­ bár arra lenne hivatott, hogy a cselekmény erkölcsi alapját szolgáltassa, éppen ellenkezően, megingatja a cselekmény valóságszerű­ségét. Röviden erről van szó: a férj, aki feleségét halottnak hiszi, másodszor nősül s házasságából gyermek születik. Az első, holtnak vélt feleség visszatér , lemond a boldogsághoz, élethez való jogáról — a gyermek miatt, aki tör­vénytelenné válnék, ha ő vissza akarná állítani házasságát. A csattanó most következik: feleslegesen szenved és hal meg a minden áldozatot vállaló asszony, mert a gyermek így is, úgy is törvény­telen marad. A néző csalódottan kel fel helyéről: nem azért, mert a film nem ,,happy end-"el végződik, hanem, mert a történet nélkülözi a belső, célt és ér­telmet adó mozgatóerőt. Olyan ez, mintha a csúf kis kacsa a mese végén nem szép hattyúvá, hanem, mondjuk, még csúfabb állattá válnék­­ . A ren­dezés lelkiismeretes munka, bár a hajó­törési jeleneteknek erősen műterem­izük van. A színészek: Anna Seagle bájos és megható, Michael Wilding női szíveket megdobogtató „férfiszépség" s nem is játszik rosszul. Sok helyen meg­lehetősen vontatott a cselekmény, a film vége felé azonban az idegek pattanásig f­eszülnek. (Scala, Forum.) FŐVÁROSI ZENEKAR: ma 8 órakor Zeneakadémián vez.: VÁRADY LÁSZLÓ feszr.: Cserfalvi Eliz, Schneider Hédy, Banda Ede Mendelssohn hegedűverseny, Barb d-moll zongoraverseny Dvorak: gordonkaverseny. N£pSzAVA 1947pH. I­o hanásától kísérve egy-egy császári trón a Nagymező utcában, amíg a mocsár terjeng, mindig lesznek császárok és mindig lesznek a csá­sztották az őserdőket. Le kell csapolni a mocsarat, akkor egyszerre kipusztulnak mind a császárok, ahogy kipusztultak Európából a bölények, amikor ki­irtották az őserdőket Kezdték meg az irtást, késede­lem nélkül, mert a mocsarak ful­lasztóvá gőzölik a főváros levegő­jét. Csapolják le a mocsarakat és ne sajnálják, ha egy-két nagyobb hal, holmi „közéleti szereplő" is lefolyik a csatornákba. Hámori László Mit keresnek a Déli sarkon? A rádiót hallgatom — az amerikait — és sok unalmas politikai hír között egyszerre érdekes­ebb újdonság üti meg fülemet: 1.z 13 nert Byrd tengernagy harmadszor is a Déli sarkra, az úgy­nevezett Antar­ktiszra készül. Megv­allom, mindig az a gyanúm ilyen expedícióknál, hogy vagy valami sportszenvedély kielégítéséről van szó, vagy gondosan leplezett hódítási szán­dékokról. Byrdnél kétsz­­esen jogos ez a gyanú, m­ert szenvedélyes sport­omkor. 1923 május 9-én a Spitzbergák­ról leszállás nélkül repült az Északi sark fölé és onnan vissza. Egy év mylva átrepülte az Atlanti óceánt, Amerikából Franciaországba. A követ­kező évb­e vezette első exprdísióját a Déli sarkra. Ez az útja azért is neve­zete­s a tudományos kutatóutak törté­netében, mert a repülőgépet előszö­r használta a végtelen hó- és jégmezők nehézségeinek legyőzéséhez. A Déli sark jégmezején valóságos kis várost épített és „Little Ameri­ca"-nak (Kis Ameriká­nak) nevezte éls innen többször is ki­taps­dt, hogy a magasságból tanulmá­nyozza a Sarkvdék felszínéne­k alaku­lását; közben elrepült a Déli sark fölött is. 1334-ben visszatért Kis-Amme­rikába s újabb fölfedezéseket tett. A követk­ező télen szinte végzetesen vak­merő dolgot művelt: egyedül telelt át a jégmezőn és majdnem a nélkülözések áldozata lett. A kétezerméteres jégpáncél alatt A Déli sark körül Európánál jóval nagyobb 14 millió négyzetkilométeres trontinens van. Bizonyosan tudjuk róla, hogy ez vastag jégpáncéllal boríto­tt szárazföld. Ugyan, mit kereshet ott Byrd. Elsősorban bizonyára ásványi kincsek után kutat. Mivel Dél-Am­erikának a jur­dkvidékhez legközelebb eső déli vi­dékein, Patagóniában és a Tűzf­öldön sok ásványi kincset­aláltak, valószínű­nek vehető, hogy hasonló ásványokból áll a Déli sarkvidék talaja is. Így pél­dául az oroszok már a forradalom utáni első években átkutatták az északsarki vidé­cen fekvő Kola félszigetüket és nagyszerű ásványi anyagokat találtak földje mélyében, fel is virágzott ez a tundrás terület, ahol azelőtt csak far­kasok és szarvasok tanyáztak. Byrd tengernagy mostani kutatóútja mégis meglepő. Ugyanis régen­­tudjuk, hogy­­lágyon vastag jégtakaró borítja a delwark­i kontinenst. Gondoljuk csak el, miryen vastag jégréteggé fagyhatott össze ott a több százezer év alatt le­hullott hótömeg. Ez a jégréteg sok he­lyen 2000 méternél is vastagabb lehet, amit valószínűvé tesz az, hogy Grön­landon is találtak ilyen vastag jégréte­geket. Ez a jégréteg legfelső részében, pár méter mélységig, még elég puha, de mélyebben teljesen szilárd. Ez talán márt nem volna legyőzhetet­en akadály, hiszen a jégréteget átfúrni nem nehéz. De megállapították, hog­y a roppant jégtakaró gleccer módjára mozog és az ilyen mozgó jégrétegnél alig lehet alkalmazni a megszokott geológiai ku­tatási módszereket: a fúrást. De az, amerikai szaktudósosok — Byrd többet is visz magával — talán más módszere­ket eszeltek ki délsarki használatra. A világ „jégszekrénye" Byrd legutóbbi délsarki expedíciója alkalmával egyik amerikai szakfolyóirat azt közölte, hogy Byrd a legkönnyebben hozzáférhető kincsnek a sarkvidék hide­gét találta, ő azt kutatja, megvalósít­ható-e az az ötlete, hogy a sarkvidéket fölhasználja „a világ jégszekrény­ének". Byrd ál­lítólag úgy képzeli el, hogy KS-termésű évek idején például a kávé- és gabonafölöslegeket ne mozdonyfűtésre használják fel, ne is süllyesszék a ten­gerbe, mint tették a háború előtt, ha­nem raktározzák el a sarkvidéken, amelynek hidege éveken át eltart min­dent. Ha aztán rossz esztendő jön, nem kell félni attól, hogy a világ éhenhal. Fantasztikus ötlet... mert hiszen az igazság az, hogy kapitalista termelés mellett éhezni fog a világ egyik része és mozdonyt fűt majd kenyérgabonával a másik, akkor is, ha berendezik * Déli sarkon a „világ jégszekrényét". Dr Fülöp Zsigmond (v­illámhírei) Újdelhiben borzalmas Szenvizszert esőzés pusztított. Egyiptomból a kolerajárvány tovább­­terjedéséről érkezik hír. Zarubin, a Szovjet­ Unió lomdoni IS-veje, visszaérkezett állomáshelyére. A nürnbergi bíróságon elejtettek a vádat Thyssen ismert német nagyiparos ellen, aki Hitler mozgalmának legelső és legfőbb finanszírozója volt. A nemz­et­közi fellebbviteli bíróság helybenhagyta Hans Fritzsche, Göbbels rádióbemondójának kilencévi kényszer­munkára szóló ítéletét. — Cukorosztás. Az októberi élelmi­szerjegy cukor­szelvényére felnőtteknek 40 deka, gyermekeknek 60 deka, terhes és szoptatós anyák részére pótjegyük ellenében további 20 deka cukrot ad­nak 720 forintos egységáron. — Papp Edit, Visegrád és dr Ká­das Zoltán állatorvos, Budapesten házasságot kötöttek. (Minden kü­lön értesítés helyett) (X) „Fiúk, lányok, kutyák" címmel mu­tatja be a Madách Színház legközelebbi újdonságát csütörtökön, október 2-án. Armont és Vandenberghe újszerű, mind­végig mulatságos és egyben mélyebb tartalmú vígjátékát, melyet Zilahy La­jos fordított. Görög Ilona, Lóránd Dianna, Békés Rita, Ferrari Violetta, Horváth Ferenc, Dékány László, Ke­mény László, Jákó Pál, Gáti György, Jozsos István, Zlattkay Ottó és Romhá­nyi Rudolf játsszák. Rendező:­­Bálint György, díszlettervező Háy Károly László. Vasárnap délután fél 4 órakor mérsékelt helyárakkal az ,,„Derek és emberek" kerül színre. (X) ESZTERGAPADOK 1000 mm-es csúcstávolsággal könnyebb és nehezebb kivitelben gyári, új. szerszámgépgy­ári gyártmány raktárré! l€«&E$lx«tgtel«T SHAPINGEKKEL ÉS MARÓGÉPEKKEL is rendelkezésre állunk. Könnyű fizetési feltételek. Mdát&a» műszak! vállalat a ucca 42. Tel: 32S-77&

Next