Népszava, 1948. január (76. évfolyam, 1–25. sz.)
1948-01-01 / 1. szám
vett . A magyar feudalizmus, feudálkapitalizmus és feudálfasizmus történetét az ellenirányú mozgalmak — Budai Nagy Antaltól a Magyar Függetlenségi Frontig — hol magános vulkánok, hol vulkanikus hegyláncok módjára kísérik az idő térképén. E mozgalmak részint szerkezetében akarták társadalmunkat megváltoztatni, mint a Dózsa-lázadás, részint nemzeti függetlenségünket iparkodtak kivívni, mint a Rákóczi-felkelés. Végleg a két komponens 1848—1849-b©n olvadtössze, mikor a polgári forradalmat szükségszerűen függetlenségi hayyta ksvpítím :!i£ijd 1í)4*x—1945-ös felszabadulásunk színpadán a nemzeti függetlenség és a szociális forradalom már egy időben, karöltve és elválaszzhatatlanul jelentek meg. Világos tehát, hogy a nemzeti függetlenséggel egyesült társadalmi forradalom eredetét 1848/49-ben találhatjuk meg. Mindenekelőtt ezért fordulunk szívesen vissza az időben a pesti ifjúság — az első napokban nagy krávásnak csúfolt — forradalma és a szabadságharc lázas esztendeje felé. Nem egyes személyek miatt. Széchenyi vagy Wesselényi működésüik javát 48 előtt fejtették ki. Kossuth az emigrációban érte utól tulajdon nagyságát, amikor a dunai konföderáció gondolatát felvetette; saját szavai szerint csupán Batthyány távollétében, kényszerből vállalta a honvédelmi bizottmány elnökének szerepét Nem is e második sorbeli, lankadatlan harcosokról kívánunk szólni, a Szacsvaiakról, Csányikról, kik mártírhalált haltak, vagy Anglia szabad földjében pihennek, nem akarva hallani a kézcsókról, mely Ferenc József előszobáján keresztül az osztrák tőke és a magyar mezőgazdaság fülledt paradicsomába vezetett. Még a szabadság fizetetlen vagy kötéllel fizetett zsoldosait, a Damjanichokat, Aulichokat, Dembinszkieket sem említjük, sőt a fiatalos logikája és zsenialitása két lován messze kora előtt ugrató Petőfit, a szocializmus hajnalderengésében utat tapogató Táncsicsot sem. A reálpolitika mércéjével mérve 48-as szerepük lényegtelen. Lényeges a hatásuk volt, pontosabban elveik, melyeket tudatosantudattalanul hirdettek és Európa 48 -as forradalmai közt a legpolgáribban, a miénkben a szocializmus első magvát elvetették. És másodillenté emesi :szt A sorban örömmel és büszkeséggel fordulunk vissza 48 és 49 vezetői felé, amiért — a személyes kérdések, a kabinetben megnyilvánuló fő- és ellenes dalmi pet, meg háborút Ennek elégyar kor elvállalta kirótt dőnek győzni nafrv megragac történetét miket dalma misszél meg, feudális lizmus ték. De tak valói nem kapj eág kenj magyar formokr még ex radt, kuma szoci ígér ígyí tet tés nek.1 •rotti CS SzV nek is magyart nyugodt ledve, hogy*zett szembaérlíí Kossuthót, és az problémái emlegetésé tani. A ki lemforrada halmozott gek alól Mártán elődje feli 48 igazi fudóan har vállaltan alapvető i és folytat, , _ utat követni és forradalmunk történetét a köztudatba átvinni — pártunk és a centenáris év egyik feladata. rgrmadallamil szinrekerult .ztűzzel végződött operettkezett beállítani, mellyel a. ^^stalizmus aranykorának munkát ezelőtt Ervin Így fordulunk mindenekelőtt ama jelenségek felé, melyekből eleven, a mai időkre is alkalmazható tanúságot meríthetünk. Tekintsük első-i kérdést, lamokkal vezünk, népek legnaban még ez Ezért al való ogy a nak a Schwein volt, sőt hogyik tagja, Tisza piának" felkiáltással fogadoik. A agyar parasztságéból, -melynek [éles mozgalmai — kivált^T agrárpeializmus ősi fészt^pftn, Békés | Hó .'Im ező ván á iz. t — [bbágyság majj^^Petésével nem •'SK agrar!n, Békés ezt — aetésével nem földosztó forraréteg, mely evesebbet a forranvédség idézzük polgárását, miis könynautsztotta be flest; díszpolgárai jjjiBi, mint "lig IUII eipIlfe^^jjVkossuth LajoHHVagM^^^^HKég, mely vidél»*" kastély.Tib»#^töprengett, merre fordul a kocka, amíg csak 1844 őszén seregesen nem disszidált Bécsbe. Vagy a másik töredékük, mely Kossuth győzelmében bízott és ezért még Debrecenben is azon mesterkedett, mint csikarhatnának ki örökváltság címén még több pénzt a száz sebből vérző hazából. Ha tudatosítjuk a hibákat ha felidézzük 48 forradalmi élgárdáját, Petőfit, Vasvárit és a többieket. Táncsicsot, a szabadságharcos papokat a székelyföldi ellenállást a hősök és vértanuk sorát a bebörtönzöttek és száműzöttek ezreit, úgy 3 messze bábszínházból — melyet a múlt perspektívája mutat — hirtelen kilépnek az alakok. Egy évszázad messzeségéből szólnak hozzánk és isenyek rékünk, ^ dí^letek szétválnak, hirtelen betöltik az országot — hiszen ez az ország volt 48-hoz a díszlet — és problémáik, küzdelmeik hirtelen hasonlítani kezdenek a mieinkhez. Hiszen mi is hozzájuk hasonlót akarunk a társadalom egy színttel magasabb építményén. És ez az a pont ahol a Szociáldemokrata Párt — Petőfi Táncsics és Ady pártja — 48-cal annak tradícióival és nagy alakjaival személyes viszonyba kerül. Alighanem az ország minden más mozgalmánál személyesebb viszonyba. Egyesek, nem tudva a feudális vagy polgári Magyarországtól elszakadni, még mindig azt a cigányzenés, hejehujás farsangot akarják látni 48-ban, mikor a nemesség önként lemondott jogairól , nem pedig a forradalom árja tört be Magyarországra. Mások taktikájukhoz igyekeznek alkalmazni a történelmet, azaz, ha véletlenül a a polgárság kedvében igyekeznek járni, dicsérik a 48-as burzsoáziát ha nem, elítélik. Mi, szociáldemokraták a történelmi igazságot kívánjuk látni és nem a történelmet alkalmazzuk taktikánkhoz, hanem megfordítva, így talán emitt ünneprontóknak neveznek bennünket amiért 48-ról józan kritikával, de oly szeretettel beszélünk, mint ükapáinkról, másutt meg dogmatikus merevséggel vádolnak meg. Ám mi éppen ezért voltunk, vagyunk és leszünk, hogy a szocializmus megalkuvás nélküli elveit és egész forradalmi praxisát alkalmazzuk úgy a jelenben, mint a múltban. És ez az út, hol minden Szociáldemokrata 48 igazi lényegével össze fog találkozni 1948-ban is — a félre nem értett nemzeti függetlenségért való harc és forradalom vívmányainak kiterjesztése ma megszilárdít ; . vívott küzdelmeink során* a zsellérek többsége földet, sem a munkás- így történt, hogy a. wvérző seb volt — amit a 'musnak. a Petőfi által beoppant forradalomnak kell TWiftt szociális tasztral gyógyfl I az A Bnsa JBt a kormány ö^y* fogás Abukását. szoma (erőikig Iták, ho; tudva:1 it mutál r rom« a siker* fi forra Jfjfe. OSw.j'-'larcr.iik ?b^MB||£form ok jóvá«^ ^HResse^^JHMBtfnP^HTaga tartása és a háború lásvalaki — nine« ezen, mit rmanyun Btvaff^SíwSiffWkkal nen^tárgyak" megjegyzéssel utasít^^^ el magától li szerb flelegációt. A MemstiségeinfwP^ prágai é^Képsi 'áinBBHW^S|^H|^Bn sítette a lajJEp szabadságharcon^^P^PfffifWw^n jlbből taultuk miB^EAr szociademokraik hogyHMHalmunkatKi szom'•''•^^PftM^^jgi^gMzagági és népek miél xjB&fWBb mértekben val^fclterpztésével jBHBEajuk. j Számos tanulságot meri tlSfcnk z akkoriban' Asztau ipari lBmnasság ^fcgatarjBaból, mindHfek«tt a rínkások feltöelő p daa^Wl^^i a^tüntetől, yj0M«ossuthot lamflgk doMJzók ÉaFerps éhezé«ünH^PsE^lMk a ?avart Ttia^-i? [sítva arm a megjMHSh íknaK^ dunavi 1 I 76. évfolyam, 1. szám, Budapest, 1948 L ''Z A S Z O C I A L D E M O K R AT APART KÖZ PONT! L A P J A Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon : 137-562, 137-563, 137-564 minnk, csütörtök