Népszava, 1948. augusztus (76. évfolyam, 175–199. sz.)
1948-08-18 / 189. szám
Mi újság a csarnokban? B!!;i!l!!:!!lllli ill ill!lillUWUIUUULIIIHUIIHIHIUIHHHI!liHIIIBIHiUlilillilinH) Megjelent a paradicsompaprika Kedden reggel ismét nagymenynyiségű áru érkezett a Nagyvásártelepre. Az árak általában változatlanok. Kisebb ingadozások tapasztalhatók a gyümölcs-és főzelékfélék árainál. A görögdinnyéből 24 vagonnal hoztak fel, ami az idei szezon legnagyobb mennyisége. A Nagyvásártelepre kedd reggel vasúton 107 vagon és hajón 125 mázsa áru érkezett. Csarnoki és piaci fogyasztói árak kedden reggel: marhahús 8.40, juhhús 8.60—12, sertéshús 10—19.60, zsírnak való szalonna 19, szabadforgalmú zsír 19.70— 20 forint Élő baromfi: tyúk 10.20, csirke 10.50, kacsa 10, tisztított baromfi: tyúk 11.50—13, csirke 12—13, liba, kacsa 11—13 forintig. Tisztított bontott baromfi: liba, kacsaaprólék 5, zsír 19.20 forint Tojás: 0.67, ponty, élő 13—19 forint, jegelt ponty 10—14 forint. Burgonya, Gülbaba 0.60-0.68, Ella 0.50-0.56 forint Vöröshagyma 0.74, fokhagyma 3—1.10, fejeskáposzta, kelkáposzta 0.40—0.17, vöröskáposzta 0.68—0.94, savanyított káposzta 1.40—1.60, kalarábé 0.40—0.54, sóska és paraj 0.70—0.80, tisztított karfiól 3.24—3.70, főzőtök 0.20-0.24, gyalult tök 0.60—0.90, csövestengeri 0.20—0.27, paradicsom 0.40—0.68, paradicsompaprika 1.68—2.25, uborka 0.30-rl.—, fejessaláta 0.27—0.34, petrezselyem csomója 0 25—0.47, Juliskabab 0.95—1.05, zöldpaprika, hegyes 0.94—1.— töltenivaló 0.81—1.15, gomba 8—16 forint. Gyümölcs, alma, asztali 2—3.20, rétesalma 0.95—2.20, körte, faj 1.70—288 közönséges 110—1.25, szőlő 2.50—4, magyaváló szilva 0.96—1.15, vörösszilva 0.70— 0.95, ringló 0.90—3.10, őszibarack 1.50— 7.70, sárgabarack 2.50, sárgadinnye 0.60— 0.80, ananász 0.70—0.95, görögdinnye 0.60—0.95, szabadforgalmú cukor 8.50— 9.20, szabadforgalmú rizs 12.—, mák 8— 12, méz 11—12 forint. Olasz és csehszlovák gazdasági küldöttség Moszkvában A szovjet fővárosba olasz és csehszlovák gazdasági küldöttség érkezett. A csehszlovák kereskedelmi küldöttséget Gregor külkereskedelmi miniszter vezeti és a delegáció a jövő évi árucsereforgalomról, valamint más időszerű kereskedelmi kérdésekről tárgyal. Az olasz gazdasági küldöttség vezetője La Malfa képviselő. Fizetett szabadság bevezetése Bulgáriában A bolgár népi demokrácia új törvénnyel rendezte a dolgozók fizetéses szabadságát. Ennek alapján minden munkás, aki legalább nyolc hónapon keresztül kollektív szerződés szerint alkalmazásban áll, évi 14 nap szabadságra jogosult. Azok a munkások, akik egészségtelen munkán dolgoztak vagy munkájuk veszélyes, továbbá azok, akik öt évnél hosszabb ideje dolgoznak, 38 nap szabadságot kapnak. 21 napi szabadság jár azoknak az igen nehéz vagy egészségtelen munkát végzőknek, akik egyfolytában több mint öt évig voltak alkalmazásban. A szabadságidő 25 napra emelkedhet, ha ezek a munkások megszakítás nélkül ugyanazon üzemben dolgoznak öt évnél tovább. Azok az élmunkások, akik megkapták az ezüst munkaérmet, három nappal több szabadságra jogosultak, akik pedig aranyérmet kaptak, öt nappal több szabadságot élveznek, de csak abban az évben, amikor megszerezték az érmet. Azoknak a munkavállalóknak, akik indokolatlanul, a vezetőség beleegyezése nélkül egy évben öt napot mulasztanak, a mulasztott napokat levonják a szabadságidejükből. Aki tíz napot mulaszt, annak nincs joga szabadságra. A fizetett szabadságon kívül minden munkás részesülhet évente tíz nap nem fizetett szabadságban is. A szülőanyáknak háromhónapi szülési szabadságra van joguk, ha legalább két hónapig kollektív-szerződéses viszonyban voltak. Szombaton délig árusítanak Mirói ír a., a pékek, hentesek és élelmiszerüzletek A Gazdasági Főtanács csütörtöki határozata értelmében augusztus 21-e munkaszüneti és hivatali szünnap- E napon munkavállalót foglalkoztatni nem szabad• A rendelkezés alól kivételt képeznek az élelmiszer, árusító üzemek, a sütödék, valamint a mészáros és hentesüzletek, melyek déli 12 óráig nyitva tartani köteleseik és alkalmazottaikat is foglalkoztathatják. A dohánykisárudák, a fodrász, manikűr-, pedikür- és virágüzletek déli 12 óráig nyitva tarthatják üzletüket és munkavállalóikat is foglalkoztathatják. A többi nyílt árusítási üzlet (rőfös, textiles, ékszerész stb.) déli 12 óráig nyitva tartható, de e napon munkavállalót foglalkoztatniuk nem szabad. A tilalom nem terjed ki a nyomdában, időszaki lapok előállításával kapcsolatosan folytatott munkára, valamint a lapkiadó vállalatokra és szerkesztőségekre. Az üzemeknek és hivataloknak a szombati munkaidő kieséséből származó hátrányokat a munkaszünet után következő 11 nap alatt kell pótolni. A rendeletet be nem tartók kihágást követnek el, amely 15 napig terjedhető elzárással büntetendő. TERVGAZDÁLKODÁS Munkabérek és fizetések az államosított és a magániparban Nagyon érdekesek azok az adatok, amelyek a társadalombiztosítási szervek statisztikái alapján most kerültek nyilvánosságra a munkabérek alakulásáról. A legutolsó adat márciusra vonatkozik ugyan — és azóta átlag 12 százalékkal emelkedett az átlagos bérnívó —, de így is nagyon jellegzetes képet mutatnak a munkabérhelyzet alakulásáról. Az OTI 91-600 üzemben dolgozó összes 572.000 fizikai munkavállaló béradatait dolgozta fel. A több mint félmillió dolgozó átlagos napibére 1803 forint volt márciusban, 81 százalékkal magasabb, mint 1946 őszén, a stabilizálás után Az iparban a legmagasabb béreket a bányászok kapták márciusban: 28,02 forintot. Ezután a sokszorosítóipar következik 25,10 forinttal. De meghaladta az átlagot a nehézipar, a bőripar, a gumiipar, a textilipar és az építőipar átlagos munkabére is. Viszont a legalacsonyabb volt a márciusi munkabér a borbély- és fodrásziparban — napi 9,38 forint —, ahol a munkáltató még mindig szívesebben látja, ha tisztességes bér helyett borravalót kap a dolgozó. Az átlagnál jóval alacsonyabb vot a márciusi napibér a konfekcióiparban is: mindössze 11,95 forint. Ennek az iparágnak nagyobb része még ma is az ipar magánszektorához tartozik, az állami részesedés jóval kisebb itt, mint a többi iparágban. A közölt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az államosított iparban jóval magasabbak az átlagos munkabérek, mint a magánkézben levő iparban. Márciusban ugyanis a száz munkavállalónál többet foglalkoztató üzemekben 21—22 forint volt az átlagos havibér, tehát jóval több, mint az állag. Az 50—100 munkavállalót foglalkoztató üzemekben már csak 19.03 forint, 20—50-ig 18.89 forint, 10—20-ig 17.50 forint, 6— 10-ig 15.15 forint, a 2—5 munkást foglalkoztató kisipari üzemekben pedig már csak 11.05 forint. Minél kisebb tehát az üzem, annál kevesebb az átlagos bér. Mi ennek az oka? Hiszen a kollektív szerződések hatálya egyformán kiterjed az államosított és a magánszektorra? A nagy különbségek oka nyilvánvalóan abban rejlik, hogy az államosított üzemekben a racionalizálások következtében nagyobb a munkateljesítmény, tehát nagyobbak a teljesítménybérek is. Az államosított üzem tervszerűen szervezi a munkát és a munkafolyamatokat, ezenkívül a munkás ezeket az üzemeket a magáénak tekinti, nagyobb a munkakedve és a teljesítménye is — mindez pedig végeredményben nagyobb teljesítmény-, bérben, nagyobb keresetben jut kifejezésre. Igazolja ezt az a körülmény is, hogy az államosított vállalatoknál márciusban már 96 százalékkal haladta meg az átlagos munkabér az 1946 őszi bérnívót, míre ugyanezen idő alatt a magánszektorban csak 65 százalékkal emelkedtek a munkabérek. A termelőeszközök köztulajdonbavétele tehát kézzelfoghatóan nagyobb jövedelmet biztosít a dolgozók számára. 300 mintagazdát tüntetnek ki szeptemberben Az Országos Mezőgazdasági Versenyiroda a gabonafélék termesztésében kiváló eredményt elért gazdák között szeptember 8-án háromszáz „Mintagazda"-kitüntetést oszt ki. A termelési verseny végleges lezárása után a többi versenyágakban kiváló termelést felmutató gazdák is megkapják a jelvényt. . Építési és útépítési kiállítás is lesz az Őszi Vásáron A szeptember 3-án megnyíló Budapesti Őszi Vásáron igen nagy arányokban kerül sor a vidék, a falu és általában a mezőgazdaság problémáinak feltárására, a mezőgazdasági termelés helyes módszereinek népszerűsítésére és a mezőgazdaság által már piacra hozott exportfeleslegek propagálására. A mezőgazdasági kiállítási rész egyik különleges érdekessége lesz a faluépítés problémájának gyakorlati bemutatása és ezzel kapcsolatban a vidéki bekötőutak, járdák, kutak és általában a falusi közegészségügyi berendezések szemléltető bemutatása. A városligeti vásárterület egyik főútvonalát szakaszokra osztva, más és és más út- és járdaépítési rendszerrel építik ki, ahol a városok és községek vezetői kiválaszthatják az ő talajviszonyaiknak legjobban megfelelő út- és járdaépítési módozatokat és tájékozást szerezhetnek az útépítések költségeiről is. (X) ismerteti azt a körkérdést, amelyet a Gallup-intézet tett fel különböző országok háziasszonyainak. A körkérdés így hangzott: „Mit tenne ön, ha egy napra megszerezné országában a legfőbb hatalmat?". Egy amerikai háziasszony így válaszolt: „Egyharmadára csökkentenéi rögtön a nylon-harisnyák árát.". Egy angol háziasszony a következőket mondotta: „Betiltanám az egész egyesült királyságban a hosszú ruhák divatját!". Egy francia háziasszony ezeket felelte: „Kitörölném szókincsünkből ezt a rettenetes szót, hogy háború és súlyos büntetéssel sújtanám, aki ezt a jövőben kiejti." Bie Presse jelenti Londonból, hogy az utolsó hónapokban az angol takarékbetétek csökkenéséről számolnak be a kimutatások. Figyelemreméltó a lakosság bizonyos rétegeiben a reáljövedelmek csökkenése is. Több gazdasági ágban lényegesen visszafejlődött az üzleti forgalom. "WIENER IQfcMiaipy*** egyik cikke a világ erősütemű népesedésével foglalkozik. Az Egyesült Nemzetek statisztikusai szerint: a világ lakossága rövid időn belül megkétszereződik. A legújabb statisztikák arról tanúskodnak, hogy a születések száma a háborús években sem csökkent, sőt sok helyen növekedett. 1939-ben megkezdődött az Egyesült Államokban az a hatalmas gyermekszaporulat, amelyet „Babyboom"-nak neveztek és amely még 1947-ben is tartott. 1947-ben 3,7 millió születéssel születési rekord teremtődött az Egyesült Államokban. Európában 1947-ben — a háborús pusztítások, éhezések és a háborút követő nyomor ellenére — 21 millió emberrel több van, mint 1939-ben. A Szovjet Unióban évi négymilliót tesz ki az emberszaporulat, Japánban egymilliót, Kínában pedig hatmilliót. A világnak ma összesen kétmilliárd és 250 millió lakosa van. Ötven és mára a világ lakossága túlhaladja a hárommilliárdot és — a statisztikusok valószínűségszámításai szerint — 2040-ben eléri a 4,5 milliárdot. A „Wiener Wochenausgabe" beszámol arról, hogy a brooklyni gyermekklinika kutatóintézetében két tudós arra az eredményre jutott: a foszfor megfelelő adagolásával elejét lehet venni a fogkövek képződésének. A két orvos szükségesnek tartja, hogy a gyermekeknek — mészen kívül — foszfort is adagoljanak. ismerteti Gottfried Thompson egyetemi tanár angliai intelligencia-vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálatok szerint: Anglia lakosságából legalább 100.000 ember a normálison aluli szellemi nívót, egymillió az ostobaság határán levő állapotot, kétmillió pedig gyengeelméjűséget, imbecilitást vagy idoltizmust mutat. Thompson tanár tanulmánya súlyos vádirat Anglia nevelésügye és egészségvédelme ellen. Befejező sorai így hangzanak: „Ha Anglia így folytatja, akkor arrafelé halad, hogy az ostobák nemzete legyen Az Egyesült Államok — olvashatjuk ugyancsak az „Action" hasábjain — mindent megtesz Japán iparának újjáélesztésére. Természetesen az amerikai ipar rátette a kezét a japán ipar leghősebb faktoraira és ahol csak lehetett, érdekeltséget szerzett. Walter Chapiro, az ismert amerikai nagyiparos, aki nemrég tért vissza távolkeleti tanulmányútjáról, kijelentette, hogy Japán — öt esztendő múlva — az Egyesült Államok után a világ legnagyobb gyári áloma lesz. HE6D0MMÍI8E DE LINDlP£HD*HCf f«AH(AIS£