Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)

1973-03-15 / 62. szám

IWag proletárjait egyesüljetek ! NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 101. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ARA 1 FORINT 1973. MÁRCIUS 15. CSÜTÖRTÖK Március I. E­gy igen nap vezérsége, s díjazva van az élet — Napóleon dicsősége, teveled sem cserélek!’ — írta egy évvel 1848. március 15. után a költő, aki azon a nagy tavaszi napon, a diadal napján mind­össze 25 éves volt, és akinek egész hazája idén ün­nepli a 150. születésnapját. Nem lehet mérlegre tenni, hány százaléka valósult meg egy költő — akár a leg­nagyobb költő — próféciáinak, jövendöléseinek, de az bizonyos, hogy — sok egyéb között — Petőfi Nemzeti dalának utolsó versszaka beteljesült és továbbra is beteljesül. Mert a nagy pesti nap vezére, a Pilvaxban szervezkedő ifjú néptribun, világosan látta: amit ma­roknyi csapatával elkezdett, arról századok múlva is beszélni fognak. „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak.. .” Az unokák ma is leborulnak, bár talán éppen Pe­tőfi sírja az egyetlen, amely jeltelen maradt. Vasvári, Jókai, Irinyi, mind a többiek — nem is szólva a mau­zóleumban nyugvó Kossuthról — topográfiailag is megjelölhető helyen kapják meg a hála és szeretet virágait Petőfi? Ott a csatasíkon talán nem, de min­denütt a hazában igen. Évfordulók tavasza ez. Annak a nagy március­nak 125 éve van: ötnegyed század száguldott el a Du­­na-medence fölött, s az a fiatalság, amely ma a Mú­zeum-kertben ünnepelni gyülekezik, éppen a Petőfi­­születésnap közelsége révén, szinte telítve van a költő életének tanulságaival, emlékeivel; gondos kis gyerek­kezek albumokat fabrikáltak, beleragasztva a duna­­vecsei ház, a pápai kollégium, a soproni laktanya ké­pét, Hruz Mária szelíd arcmását, a Nemzeti Dal kéz­iratának fakszimiléjét. Petőfire mindig emlékezett Magyarország de azzal az intenzitással, amely 1972— 1973 fordulóját jellemezte, soha. Ez az az időszak, amikor a sárpilisi kis öregasszony, a „dédike” a kü­szöbön guggoló Sári néniről idézi pontosan Petőfi so­rait — a fiatalok filmje pedig szellemében kísérli meg a kor elé varázsolni. Nálunk a centenárium tavasza a nagy társadalmi fordulat kikeletjévé lett, a néphatalom győzelmei kü­lönböző munkaterületeken akkor váltak eleven való­sággá. Elmondhatjuk, hogy ebben a márciusban, 1973 márciusában nemcsak a fiatalok immár hagyományos, három tavaszi, 1848, 1919 és 1945 nagy évfordulóit kö­szöntő eseménysorozata kezdődik meg, hanem például — csak példaként a sorban — most emlékezünk meg a magyar nagyüzemek, gyakorlatilag a gyáripar álla­mosításának negyedszázadáról is, így tehát történelem a XIII. századból, az ükapák idejéből ugyanúgy zász­­lainkra van írva, mint az apák ifjúságának, a felsza­badulás utáni nagy lendületnek emléke. É­s több mint 30 év távlatából az antifasiszta nem­zeti ellenállás nagy tette, a Hitler-ellenes 1942- b­éli tüntetés is felsejlik március lobogói mögött. Az a­­bátor és valóban Petőfi kortársaira emlékeztető kiállás, amelyre bízvást ráillik a vakmerőség jelzője is. Egy régi vers, természetesen Petőfi-vers, sorai: „Inkább szurony a szívemben, mint bilincs a keze­men” úgy illik ennek a régi napnak az emlékéhez, mint szerte az országban az emléktáblák alá a babér­­koszorú. Csak koszorúkról van szó? Csak ünneplésről? Pe­tőfi bizonyára kevesellné, ő, aki a tettek radikálisa volt, a köztársasági eszme kemény és puritán híve, ő, aki naplójában keserű gúnnyal ostorozta az 1813 tava­szán eluralkodott fáklyászene divatot, a mindenároni ünneplés mucsai stílusát ő írta le, hogy szörnyű va­sárnapi nép vagyunk, és ha nem lesz más, hát majd a holdvilágnak viszünk fáklyászenét Szavai éppen 125 év távlatából figyelmeztetnek a közösségért cse­lekvés cicomátlan nagyságára. Petőfi-évfordulót és általában forradalmi évfor­dulót nem a külsőségek tesznek naggyá, hanem a tar­talom. A mi nemzedékeink elmondhatják, hogy a fel­szabadult Magyarországon érkezett el először 1848 iga­zi megünneplésének lehetősége. Annak idején, a cen­tenárium tavaszán, éreztük ezt: az a fiatalos lendület, amely az első munkaverseny megindulását ezt a cse­peli kezdeményezést is össze tudta kapcsolni a régi márciusi ifjak romantikájával, s a magyar művészeti, tudományos és műszaki élet meg a fizikai munka első nagydíjait Kossuth nevével világossá vált, hogy ün­nepeink mostantól kezdve nem szónoki alkalmak csu­pán, hanem megannyi merítés a forradalmi hagyomá­nyok tiszta forrásából. C­sak tiszta forrásból — amint a szarvassá vált fiú csodálatos balladája mondja Mert a vizek fel­színén gyakran kavarog szenny, hordalék. És történelmi korok márványba véshető tanulsága az is, hogy nem mind forradalom, ami annak mondja ma­gát, s nem a kokárdák átmérőjén múlik a hazaszere­tet Március 15-e szocialista ünnep lett. Mint ahogy minden forradalmi szándék, haladó javítani akarás, a fejlődésre igent mondó vélemény csak a szocializmus igenlésében találkozhatott Szocialista ünnep nemzet­köziségében is. Petőfi, akiről a születési évforduló ün­nepségén Illyés Gyula azt mondta, hogy „őt delegál­tuk a népeket békítő szóértésbe”, most abban az Euró­pában vált milliók olvasmányává, amelynek régi for­radalmai ugyan 1848-ban elzúgtak, de az újak 1917 óta győztek Petrográdtól Budapestig. És a nép res­publikáinak csillaga ragyog Havannától Hanoiig is. Nem érhette meg? Még ha a lándzsa szúrása nem is lett volna, akkor is rég sír domborulna már felette. De örökké élő emléke megérte ezt is. Mint min­den következő győzelmet Most még kevésbé cserélne Napóleonnal. Baktai Ferenc Kádár János és Fock Jenő Varsóba érkezett Megkezdődtek a magyar—lengyel tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizott­ságának és a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának meghívásá­ra szerdán baráti látoga­tásra Varsóba utazott. Búcsúztatásukra a Fe­rihegyi repülőtéren meg­jelent Aczél György, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkárai, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politi­kai Bizottság tagjai, Ben­­kei András belügyminisz­ter, Péter János külügy­miniszter, a Központi Bi­zottság tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gye­­nes András, a Központi Bizottság külügyi osztá­lyának vezetője. Jelen volt Tadeusz Ha­­nuszek, a Lengyel Nép­­köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János és Fock Jenő szerdán délelőtt Var­sóba érkezett. A repülőtéren a magyar vezetők és kíséretük fo­gadására megjelent Ed­ward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaro­­szewicz miniszterelnök. Ott voltak: Stefan Ol­azowski, Jan Szydlak és Franciszek Szlawiek­, a LEMP PB tagjai, Stanis­law Kania és Jozef Kepa, a LEMP PB póttagjai, Ryszard Frelek és Zdzis­­law Zandarowski, a LEMP KB titkárság tag­jai, Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes és több más magas rangú párt- és állami személyi­ség. Jelen volt Németi Jó­zsef, hazánk varsói nagy­követe is. Röviddel a megérkezés után a LEMP KB székhá­zában megkezdődtek a két párt­ és kormány ve­zetőinek tárgyalásai. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt eszme­cserén a kétoldalú együtt­működés kérdéseit ele­mezték. Kádár János és Fock Jenő a délután folyamán rövid látogatást tett a varsói „Swierczewski” mérőműszergyárban, a lengyel szerszámgépipar egyik vezető üzemében. A több mint 4000 munkást foglalkoztató vállalat ha­zánkba is exportál mérő- és ellenőrző műszereket, s forgácsoló szerszámokat. A gyárlátogatásra a magyar párt- és kormány vezetőjét elkísérte Kazi­mierz Olszewski minisz­terelnök-helyettes és Né­meti József nagykövet. A kora esti órákban a LEMB KB és a kormány ebédet adott a vendégek tiszteletére. Kádár János és Fock Jenő este a varsói Nagy Színházban részt vett a „Pillangókisasszony” elő­adásán. Csütörtök délelőtt Var­só nevezetességeinek megtekintése, majd a tárgyalások folytatása szerepel a programban. Kádár János búcsút int a repülőgépből (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) Egy év alatt 3 milliárd haszon újításokból Az Országos Találmá­nyi Hivatalban most el­készült összesítés az 1972- ben benyújtott és haszno­sított találmányokról és újításokról az eddigieknél kedvezőbb képet mutat. Bár az újítások száma 1971-hez mérve több, mint ezerrel csökkent, nőtt a hasznosított újítá­sok száma, ennek arányá­ban emelkedett mind az újítóknak, mind a felta­lálóknak kifizetett összeg. Tavaly a bevezetett újítá­sok és találmányok hasz­nosítása több mint há­­rommilliárd forint hasz­not eredményezett a vál­lalatoknak, illetve a nép­gazdaságnak. A vállalatoknál és in­tézményeknél 1972-ben 80 ezer 731 újítást nyúj­tottak be, ezekből 39 ezer 186 újítást fogadtak el, s összesen 110 millió 467 ezer forint díjat fizettek ki. Az adatok jelzik egy­ben azt is, hogy az újítók ösztönzése kifizetődik: az újítások az elmúlt évben csaknem 2 százalékkal já­rultak hozzá nemzeti jö­vedelmünkhöz, s több mint 8 százalékkal növel­ték a vállalatok nyeresé­gét A SZOT által lefolyta­tott vizsgálat bizonyította: még mindig sok a huza­vona, s különösen a kis- és középüzemeknél ide­genkednek az újításoktól, s nincsenek meg a felté­telek a műszaki dolgozók újító kedvének ösztönzé­sére sem. Számottevően nőtt 1972- ben a benyújtott és hasz­nosított találmányok szá­ma is. Míg 1971-ben 545 találmányt nyújtottak be, s ezek közül 468-at hasz­nosítottak, tavaly a talál­mányok száma 663 volt, s ebből 630 találmány meg­valósítására került sor. Nemzeti önismeret...................................... 3 125 esztendő....................... 5 A béraránytalanságok felszámolásának útja ...................... 7 Heti rádió- és televízióműsor........................ 9 Megkezdődtek a forradalmi ifjúsági napok Losonc­i Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének vezetésével szerdán ülést tartott a Petőfi Emlékbi­zottság. Számba vette a jubileumi év központi programjának teljesítését. Kiadóink 38 kötetet je­lentettek meg, köztük 14 kötet a költő műveit, 24 a róla szóló írásokat tar­talmazza. A 100 000 pél­dányos Petőfi-köteten kí­vül, műveinek különböző kiadásai további 177 000 példányban jelentek meg. Színházaink tíz bemuta­tót tartottak Petőfiről, el­készült két játékfilm és több dokumentumfilm. Ülést tartott a Pel A tv és a rádió a Pető­­fi-emlékkiállítás, -szava­lóverseny sikerén túl, a bizottság megállapította azt is, hogy a vártnál gaz­dagabb program valósult meg külföldön. A Szov­jetunióban hat, Csehszlo­vákiában két emlékbi­zottság működik. Emlék­­bizottság alakult Bulgá­riában, Kubában, Len­gyelországban, Bolíviá­ban és Franciaországban. Nagy sikerű ünnepsé­geket szerveztek Berlin­ben, Varsóban, a Szovjet­unió több városában, Prágában, Pozsonyban, Bécsben, Londonban. Szó­ őfi Emlékbizottság fiában emléktáblát leplez­nek le Petőfi emlékére, Bolíviában és Ecuador­ban szobrot állítanak tiszteletére. Olaszország­ban március végén lesz­nek az ünnepségek, Pá­rizsban április 14-én, összesen ötven országban volt vagy lesz Petőfi-ün­­nepség vagy­ valamilyen rendezvény. A hazai rendezvények sora is folytatódik. Losonc­i Pál a követke­ző szavak kíséretében ad­ta át a bizottság tagjai­nak a Petőfi-plaketteket: — Amikor ismételten megköszönöm munkáju­kat, s köszönetünk kife­jezésére, átnyújtom önök­nek az emlékbizottság díszplakettjét, annak tu­datában teszem, hogy cselekedetünk értékét nem magunk állapítjuk meg, hanem a társadalom mérig A plakett legyen a köszönet szimbóluma, s a jól végzett munka emlé­ke. Az ünnepségek majd véget érnek, de Petőfi költészete, eszméi, egyre jobban ható erővé vál­nak, élnek és hatnak if­júságunk, népünk és ha­­(Folytatás a 2. oldalon) Konstruktív légkör Helsinkiben László Balázs, az MTI különtudósítója jelenti: A helsinki nagyköveti tanácskozás a munkabi­zottságban folytatta az európai biztonsági és együttműködési értekez­let előkészítését. Mérték­adó forrásokból származó értesülés szerint a 34 ér­dekelt ország diplomatái a tervezett konferencia első napirendi pontjának tárgyalása során szerdán foglalkoztak először az úgynevezett bizalomerő­sítő lépések, nevezetesen bizonyos katonai intézke­dések témakörével. A Szovjetunió a konzul­táció második szakaszá­ban benyújtott új és ki­egészített napirendi ja­vaslatába belefoglalta a semleges és nyugati álla­mok ide vágó indítvá­nyainak összes reális és elfogadható elemét, így a kelet-nyugati konfrontá­ció ezen a téren is lénye­gesen enyhült. Ennek megfelelően a szerdai munkabizottsági ülést konstruktív jó lég­kör jellemezte, a NATO tagállamok és az el nem kötelezett országok fel­szólalásai egyaránt reali­tásérzékről, a felvetett problémák együttes meg­oldásának igényéről ta­núskodtak. Mengyelevics szovjet nagykövet a vitát mintegy összegezve hang­súlyozta, hogy a még fennálló nehézségeket át lehet hidalni. A munkabi­zottság végül felkérte Svédországot, hogy az el­ső napirendi pontnak er­ről az aspektusáról állít­son össze munkaokmányt, amely vázlatul szolgál majd a szövegezést végző minicsoport számára. A szerkesztő minicso­port jelenleg a biztonsági témakör fejezetén, az ál­lamok közötti kapcsolatok alapelvein dolgozik a nyilvánosság teljes kizá­rásával. Első ülését hét­főn, a másodikat szerdán tartotta. Két hónap: 1327 új lakás Az év első két hónap­jának termelési eredmé­nyeiről készített gyors­­jelentést az ÉVM. Az állami és a szövetkezeti építőipari szervezetek 2 százalékkal építettek töb­bet januárban és február­ban, mint egy évvel ez­előtt. A termelésnöveke­dést teljes egészében a munka hatékonyságának emelésével érték el. A legnagyobb fejlődést ebben a két hónapban a tanácsi vállalatok köny­velhették el: 11,5 száza­lékkal több építésszere­lési munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. A lakásépí­tők a két hónapban ösz­­szesen 1327 lakást adtak át. A legtöbb új otthont ezúttal is a 43-as válla­lat emelte. Január—feb­ruárban 212­0 új lakást adott át, s jelenleg még több mint tízezret épít Február elején szerel­ték össze Újpalotán a harmadik budapesti ház­gyár termékeiből a tíz­ezredik lakást A két hónapban Bu­dapesten az ÉVM válla­latok mintegy 350 új ott­hont adtak át Jelenleg 13 250 lakás építésén dol­goznak a budapesti vál­lalatok, s országosan csaknem 55 ezer a mun­kába vett lakások szá­ma. Koszigin Teheránban Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, az iráni kormány meghívására szerdán rövid baráti láto­gatásra Teheránba érke­zett A szovjet kormányfő kíséretében ugyancsak Teheránba érkezett: Szemjon Kozirev külügy­miniszter-helyettes, To­dor Kulev, a külföldi gaz­dasági kapcsolatok állami bizottságának elnökhe­lyettese, Ivan Mekrjakov, a szerelési és különleges építési munkák ügyeinek miniszterhelyettese és V. Minyin, a külügyminisz­térium osztályvezetője. A Lunched 2 folytatja a Hold kutatását A Lunched 2. folytatja a harmadik holdnappal idejére kitűzött prog­ram teljesítését. Március 12-én egy 13 méter át­mérőjű kráter környékén végzett vizsgálatokat. En­nek során a holdkőzetek mágnesezettségének ta­nulmányozása céljából négy, egymás­a merőle­ges irányban közelítette meg a krátert. A március 13-án léte­sített rádiókapcsolat ide­je alatt a holdkocsi visz­­szatért ahhoz a kráter­hez, amelynek a lejtőjén töltötte az előző hold­éjszakát. A korábban ké­szített panoráma-felvéte­leken ezen a részen sa­játos teraszokat fedez­tek fel, amelyek a kráter képződésekor lezajlott földcsuszamlásokról ta­núskodnak. A holdjáró most ezeket a képződ­ményeket vizsgálta rész­letesebben.

Next