Népszava, 1993. március (121. évfolyam, 50–75. sz.)
1993-03-15 / 62. szám
NÉPSZAVA 1993. MÁRCIUS 16., KEDD Békés, Izép március dr. Bogárdi János vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a folyami hidraulika és a vízmérnöki tudományok terén kifejtett életművéért, ezen belül a hordalékmozgás törvényszerűségeinek felismeréséért, dr. Borzsák István, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára, tudományos tanácsadó, kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti munkásságáért, a nemzetközi ókortudomány — ezen belül a római irodalom, történetírás és költészet — terén kifejtett több évtizedes tudományos tevékenységéért, életművéért, dr. Frank József, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Gabonatermesztési Kutató Intézet főigazgatója, eredményes, nagy értékű napraforgóhibridek nemesítéséért, hazai és külföldi elterjesztéséért, Gombos Gyula író, irodalmi munkásságáért, különösen Szabó Dezsőről írt monográfiájáért, dr. Gyulai József tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Fizikai Kutató Intézet Kísérleti Fizikai Tanszék vezetője, a KFKI Anyagtudományi Kutató Intézet igazgatója, a mikroelektronikában alkalmazott anyagtudományi módszerek kifejlesztéséért és az ezekkel elért hazai és nemzetközi eredményeiért, dr. Hofer Tamás etnográfus, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, az egész Kárpátmedencére kiterjedő települési, gazdasági, társadalmi és kulturális tárgykörben végzett alapos és kiterjedt néprajzi, kutatói és feldolgozói nemzetközi szinten is elismert működéséért, dr. Harter Miklós Ybl Miklós-díjas építészmérnök, a művészettörténet tudomány doktora, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese, a műemlékvédelem területén kifejtett, nemzetközileg is elismert elméleti és tervezői munkásságáért, dr. Horvát Adolf Olivér, a biológiai tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, a Mecsek növényvilágának feltárásában végzett nemzetközileg is elismert kutatásaiért, Jagamas János romániai magyar népzenekutató, a romániai magyar népzenekutatás terén több évtizeden át kifejtett kimagasló munkájáért, dr. Keszthelyi Lajos fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatója, a magfizikai módszerek és mérőberendezések fejlesztése területén, valamint ezek interdiszciplináris problémáinak megoldására történő alkalmazásában, különösen a biológiai molekulák aszimmetriájának az eredetére vonatkozó hipotézis vizsgálatával kapcsolatban elért nemzetközileg is elismert eredményeiért, dr. Lévai András Kossuthdíjas gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, az energetika, energiarendszer és energetikai gépgyártás területén kifejtett, nemzetközileg is kiemelkedő tevékenységéért, valamint oktatói, nevelői munkásságáért, Rába György József Attila-díjas költő, műfordító, költői és műfordítói munkásságáért, különösen Babits Mihály életművéről írott monográfiájáért, dr. Solymosi Frigyes, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A felületi reakciók kémiájában és a katalízis kutatásában elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, melyek jelentősen hozzájárultak számos, ipari szempontból is fontos eljárás tudományos alapjainak megteremtéséhez. dr. Szabó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Janus Pannonius Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a klasszika-filológia nemzetközi szinten is elismert műveléséért, oktatói és ismeretterjesztő munkásságáért, valamint úttörő matematikatörténeti eredményeiért. dr. Székyné Fux Vilma geológus, a földtudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, a földtani tudományos , valamint a nyersanyagkutatásban, a kőzetek és ércek kapcsolatának vizsgálatában kifejtett nemzetközileg is elismert kimagasló munkásságáért, valamint oktatói tevékenységéért, dr. Vayer Lajos művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, az egyetemes művészettörténetben elért eredményeiért, hazai és nemzetközi jelentőségű szervező és oktató munkásságáért, dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Orvostovábbképző Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója, nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos teljesítményéért, a magyar tudományos élet európai képviseletéért, dr. Woynarovich Elek biológus, a biológiai tudomány doktora, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet nyugalmazott tudományos szaktanácsadója, az édesvízi haltenyésztésben elért hazai és világviszonylatban is kimagasló eredményeiért, valamint azok külföldi alkalmazásáért. SZÉCHENYI-DÍJ MEGOSZTVA Dr. Kékedy Pál okleveles mérnök, hídtervező, a műszaki tudomány doktora, az Út-, Vasúttervező Vállalat nyugalmazott főmunkatársának és Szánthó Pál okleveles mérnök, az Út-Vasúttervező Vállalat nyugalmazott főmunkatársa, az Erzsébet híd fő tartószerkezeteinek megtervezéséért, valamint számos, nagy jelentőségű, műszakilag előremutató mérnöki szerkezet tervezéséért, dr. Bakonyi Péter Eötvös Loránd-díjas villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Hungária Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Csaba László fizikus, a műszaki tudomány kandidátusa, a Hungária Számítástechnikai Kft. számítóközpont-igazgatója, a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, a felsőoktatás és a közgyűjtemények országos információs infrastruktúrájának fejlesztése és alkalmazása terén elért eredményeikért. Kitüntetettek A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE Polgári tagozat Dr. Entz Géza művészettörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, a II. világháború utáni magyar műemlékvédelem tudományos és képzőművész restaurátori szakterületének kialakításáért és irányításaiért, valamint a magyar középkori építészet kutatásában, kifejtett tudományos munkásságáért, Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nyugalmazott főigazgatója, nemzetközileg elismert gyógypedagógiai, pszichológiai munkásságaiért, Illés György kétszeres Kossuthdíjas operatőr, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektorhelyettese, egyetemi tanár, nemzetközi szinten is elismert operatőri és filmoperatőr-pedagógusi tevékenysége elismerésérül, Dr. Schnell László, a Budapesti Műszaki Egyetem állami díjas egyetemi tanára, oktató-nevelő és tudományos életútja elismeréseként. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE Katonai tagozat Gyuricza Béla altábornagy, a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága parancsnoka, felelősségteljes beosztásában huzamos időn át kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE Polgári tagozat Dr. Csapodi Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia nyugalmazott osztályvezetője, tudományos munkássága elismeréseként, Dr. Csapodi Csabáné dr. Gárdonyi Klára, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője, tudományos munkássága elismeréseként, Dr. Farkas György, Fodor Tibor, Fülöp Ferenc, az 1956. évi forradalomban, és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállása elismeréseként, Kozák András, a Nemzeti Színház színművésze, kiváló művész, művészi munkássága elismeréseként, Makay Árpád filmoperatőr, művészi munkássága elismeréseként, Moór Marianna, a Nemzeti Színház színművésze, érdemes művész, művészi munkássága elismeréseként, Dr. Rásó Gyula, életútja elismeréseként, Sevcsik Jenő nyugalmazott szakíró, a hazai művészi irányú, középfokú fényképészszakképzés megalapozásáért, nemzetközi szinten is elismert szakirodalmi tevékenységéért, Dr. Sipos Jenő, a Magyar Állami Operaház énekmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanára, zeneművészeti és zenepedagógiai munkássága elismeréseként, Dr. Urbán István építészmérnök, a műemlékvédelem érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül, Varga Mátyás, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas díszlettervezője, művészi munkássága elismeréseként, Dr. Zeőke Szőke Pál, a Belügyminisztérium volt munkatársa, a II. világháború alatt Magyarországra menekült külföldi állampolgárok gondozásaiban és külföldre mentésének elősegítésében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE Katonai tagozat Bátori Ferenc ezredes, Bodolai István tűzoltó ezredes, Gégény István rendőr alezredes, Háber Péter ezredes, Holló József ezredes, Kovács Gyula határőr ezredes, Vidus Tibor határőr ezredes, Forrási László nyugalmazott alezredes. Oláh Jenő nyugalmazott alezredes, az 1956. évi forradalomban és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállása elismeréseként. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE Polgári tagozat Dr. Heszke Béla, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola nyugalmazott tanára, pedagógus-életútja elismeréseként, Kalász László József Attila-díjas költő, irodalmi munkássága elismeréseként, Platthy György festőművész, művészi és pedagógiai életműve elismeréseként, Schwendtner Ferenc mosonmagyaróvári lakos, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tanúsított helytállásáért. A MAGYAR KÖZTARSASAGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE Katonai tagozat Peszlen János őrnagy, kiemelkedő munkája elismeréseként. A MAGYAR KÖZTARSASAGI ARANY ÉRDEMKERESZT Polgári tagozat Bauer Károly, Szentgotthárd polgármestere, a település fejlesztéséért, a széles körű kül- és belföldi kapcsolatok kialakításáért, a nemzetiségek támogatásában kifejtett tevékenysége elismeréseként, Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere, Gödöllő város és környéke fejlesztéséért, valamint az önkormányzatok hazai és külföldi kapcsolatai, az érdekképviseletek munkájáinak koordinálásáért. Dr. Könözsy László, Esztergom város polgármestere, Esztergom város felijesztésében nyújtott kiemelkedő tevékenysége elismeréséül, Nagy Márton, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum tanára, a fizika tanítása és a tehetséggondozás terén kifejtett több évtizedes kimagasló tevékenységéért, Setény János, Tököly Jenő, az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti tevékenysége elismeréséül, Zolnai Istvánná, a törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola igazgatója, több évtizedes eredményes igazgatói és zenepedagógiai munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT Polgári tagozat Varga Lászlóné Horváth Erzsébet, a Kápolnásnyéki önkormányzat főelőadója, az államigazgatásban eltöltött több mint három évtized alatt végzett kiemelkedő tevékenysége, életútja elismeréséül. Orosházi orvosháborút: ki kit kábít ? Perelnek a kirúgott onkológusok Néhány napja elbocsátották állásából az orosházi kórház onkológiai osztályának hetek óta felfüggesztett főorvosát, dr. Keresztúri Imrét és alorvosát, dr. Antal Tibort. Mint már két ízben beszámoltunk róla lapunkban, a kórházigazgató főorvos, dr. Hampel Ferenc azért hozta meg súlyos döntését, mert egy szúrópróbaszerű ellenőrzés kiderítette: az osztály gyógyszerfelhasználása kívánnivalót hagy maga után. Az igazgató szerint követhetetlen volt a gyógyszerek egy részének sorsa, ugyanakkor félmillió forint értékű, olyan kábítószer-tartalmú gyógyszert találtak, amely nem a kórházé volt, ismeretlen helyről került az intézetbe. Az igazgató feljelentést tett, a megyei rendőrkapitányság vizsgálatot indított, érdemi megállapítást azonban még nem tett a gyógyszerrel való visszaélés gyanújával vádolt orvosok ügyében. Azóta annyi történt, hogy az időközben megtartott fegyelmi tárgyalás végeredményeként — a rendőrségi és társadalombiztosítási vizsgálat befejezését meg se várva — elbocsátották állásából a két orvost. A betegek kétségbeesett levelet írtak Surján László népjóléti miniszternek, magukrahagyatottságuk, ellátatlanságuk miatt. A több száz aláírással ellátott levél szerint ma egy röntgenfőorvos vezeti az osztályt, aki naponta csupán fél órát tölt el a betegekkel, akik közül többen Gyulára, Budapestre kerültek további kezelésre, mert helyben immár nem tudják ellátni őket. A levélírók úgy hiszik, hogy a betegek eszközzé váltak valamiféle érdekháborúban. Védelmükbe vették dr. Keresztúrit, mert közcélú alapítványt hozott létre a rákos betegek ingyenes szűrésére, s ez többeknek nem tetszett. Telefonon sikerült elérnünk dr. Keresztúri Imrét, aki kijelentette, hogy a kórház igazgatója folyamatosan jogsértést követett el, mind felfüggesztésükkor, mind elbocsátásukkor. — A vizsgálóbizottság, amely ügyünket vizsgálta, egyetlen mulasztást sem tudott felsorolni — mondta dr. Keresztúri.. — Ügyvédünk, helytelen eljárási ügymenetnek nevezve a történteket, bizonyítási eljárást kért, Hampel Ferenc igazgató azonban ezt elutasította, mondván, neki elegendő bizonyíték áll rendelkezésére. — Mi a kifogás önök ellen? — Létezett nálunk egy olyan jellegű ambuláns kezelés, hogy a beteg maga hozta be a kezeléséhez szükséges gyógyszerét. Ezeket többnyire, könnyítés gyanánt, mirendeltük meg számukra, hiszen jobbára a környező kis falvakból utaznak be, ahol ezek nehezen megszerezhetők. A dolog érdekessége, hogy a kórházigazgató korábban engedélyezte az ilyenfajta ellátást. — Akkor mitől a pálfordulás? — Alighanem az nem tetszik, hogy tavaly az orosházi vállalatokkal alapítványt hoztunk létre a rákszűrés kiterjesztésére. Ez a bejegyzett alapítvány eljutott odáig, hogy 1993. február 1-jétől ingyenes onkológiai, urológiai és nőgyógyászatirendelést kezdhettünk volna. Azokat az orvosokat, akik e szakmákban magánrendelést folytatnak, kellemetlenül érintette a kezdeményezésünk. Véleményem szerint ők kezdtek ki bennünket az igazgatónál. Egyébként, ami e pillanatban az onkológiai osztályon van, legfeljebb fél évig fenntartható állapot. Elbocsátásunkba nem nyugszunk bele. A megyei munkaügyi bíróságon folytatjuk... Dr. Hampel Ferenc kórházigazgató kérdésünkre a következőt fűzte a témához: — Kétségtelen, hogy a vizsgálat még nem fejeződött be se rendőrségi, se munkaügyi, se társadalombiztosítási vonalon, számomra azonban elegendőek voltak a bizonyítékok ahhoz, hogy az elbocsátást meglépjem. — A betegek ellátatlanságról panaszkodnak. — Ez nem igaz. A betegek levele egyébként hamisítvány, koncepciós levél. A levél mindenesetre megérkezett a Népjóléti Minisztériumba, ahol azt dr. Andrejka Bertalan helyettes államtitkárnak szignálták. Távollétében kérdésünkre titkárnője annyit mondott, hogy a témát napirendre tűzték. (horváth) Felvételi tesztek — kizárólag professzoroknak ? «„Hazánk három legfőbb közjogi méltósága vezetéknevének utolsó betűjét egészítsd ki egy magánhangzóval, s így egy színt kapsz.” A fenti feladat is szerepelt idén az egyik sokak által megrohamozott budapesti gimnázium írásbeli tesztjében. (Kedves olvasóink ne izguljanak, eláruljuk, a megoldás: zöld.) De akadnak olyan, szándékuk szerint a gyerekek logikus gondolkodását vizsgáló matematikai feladatok is, amelyek még egy matematikaprofesszornak is komoly fejtörést okoznak. A középiskolába igyekvőknek egy-egy ilyen feladatra — amennyiben a szóbeliig is szeretnének eljutni — két-három percük jut. — Idén kicsit „elszálltak” a gimnáziumok a felvételikkel — vélekedik Máté Éva, a kőbányai Fekete István Általános Iskola matematika —fizika szakos tanára. Nem lehet mondani, hogy a tanárnőnek „savanyú a szőlő”, hiszen nyolcadikos, matematika tagozatos osztályából igen sok gyereket felvettek a köztudottan elitnek számító két tannyelvű gimnáziumokba. Máté Éva azt is bosszantónak találja, hogy a középiskolai felvételi teszteket összeállító pedagógusok — úgy tűnik — nem ismerik a nyolcadikos tankönyveket. Előfordult ugyanis, hogy éppen fizikából olyan kérdésre kellett felelniük a felvételizőknek márciusban, melyről először csak április végén hallanak az iskolában. Idén egyébként az is gondot okozott sokaknak, hogy eltörölték az úgynevezett „nulladik helyet”. Tavaly ugyanis a művészeti középiskolák, a két tannyelvű gimnáziumok, s a legtöbb különleges tagozat egy hónappal korábban tarthatott felvételit, így legalább a gyerek és a szülő is idejében megtudhatta, ha oda nem vették fel. Idén (elvileg) minden középiskola egyszerre tart felvételit az első körben. Akik kimaradtak — esetleg egy-két pont híján — az áhított gimnáziumból, természetesen mehetnek másodszor, sőt harmadszor is felvételizni, csak éppen lehet, hogy a másodiknak megcélzott gimnázium addigra már betöltötte helyeit. Bár a fővárosi önkormányzat külön körlevélben kérte a gimnáziumokat, ne töltsenek föl minden helyet az első osztályokban az első körben, sok helyütt nem ez történik. Így azután sok értelmes, jó tanuló gyerek kétségbeesetten rohangált felvételi lapjával egyik helyről a másikra. Érdekes, hogy mindig minden új rendelet megszületése után szinte azonnal megtalálják az emberek a kiskaput. A jobbaknak számító két tannyelvű gimnáziumok, gyakorlóiskolák és speciális tagozatok már tavaly novemberben és decemberben úgynevezett felvételi versenyt rendeztek, s ennek alapján juthattak be ide a gyerekek. Lapunk megkérdezte dr. Dobos Krisztina közoktatásért felelős helyettes államtitkárt, helyesnek tartja-e, ha a középiskolai felvételik ennyire nehezek, ha az értelmes gyerek nem tud az általános iskolában felkészülni a középiskolai felvételire? — A gimnáziumok önállóak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ezentúl nem kíván beleszólni abba, milyen felvételi alapján válogatnak a jelentkezők közül — mondta kérdésünkre a helyettes államtitkár aszszony. Úgy gondolom azonban, azt kell kérdezni a felvételizőktől, amit az általános iskolákban megtanítottak. Annak idején én is sokat felvételiztettem az István Gimnázium matematika tagozatára. Kollégáimmal mindig arra törekedtünk, legyen valóban néhány, nem a tárgyi tudást, hanem a gondolkodást vizsgáló feladat. Egy-egy matematikapéldánál nem kizárólag a helyes végeredményt vettük figyelembe, hanem azt is pontoztuk, hogy milyen módszerekkel próbálja megoldani a diák a feladatot. Nem értek egyet a sok teszttel sem, rossz divatnak tartom, hogy csaknem mindig az írásbeli dönti el, bejuthat-e egy gyerek egy gimnáziumba, vagy sem. Dobos Krisztina azt is kifejtette : véleménye szerint a tesztek sem mindig objektívak, hiszen összeállítójuk dönti el, mit tart az intelligencia fokmérőjének, a napi politikai életben való tájékozottságot, avagy éppen egy bizonyos regény ismeretét. Tizennégy éves korban a fiúk kicsit éretlenebbek, játékosabbak, mint a lányok, ezt is figyelembe kellene venni a felvételiknél. Dobos , Krisztina szerint könnyebb helyzetben lesznek a felvételi kérdéseit összeállító tanárok, amikor a nemzeti alaptanterv elkészül, hiszen annak második része a követelményeket rögzíti majd minden életkorra. (török) Köztisztviselők: kicsi bérek sztrájkjog nélkül? A köztisztviselői sztrájkot szabályozó megállapodás-tervezet a munkahelyi vezetőket kizárná a munkabeszüntetésből. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) úgy véli, csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőktől vonható meg a sztrájkjog. A KSZSZ azt is kifogásolja, hogy a köztisztviselői törvény nem teszi kötelezővé a köztisztviselői állásokra a pályáztatást, ezért tág tere nyílik a szubjektív vezetői döntésnek. A KSZSZ vitatja a törvényben meghatározott bértáblázatot is, hiszen a kezdő fizetés nagyon alacsony, s ennek csupán 3,2- szerese a felső tétel, amely a nyugati arányokhoz képest kevés, nem teszi vonzóvá a pályát. 5