Népszava, 1994. június (122. évfolyam, 126–151. sz.)
1994-06-20 / 142. szám
I A FESZTIVÁLZENEKAR HOLLYWOODI HANGVERSENYE A Budapesti Fesztiválzenekar július végén öt este lép fel a Los Angeles-i Hollywood Bowl-ban. A Budapesti Búcsú keretében, június 26-án, vasárnap este fél 9 órakor a zenekar a Pesti Vigadóban egyórás koncertet ad a Hollywoodban is elhangzó népszerű Johann Strauss-, Csajkovszkij-, Bartók- és Berlioz -művekből. A Vigadóba szóló jegyeket a zenekar törzsközönsége között osztja szét, de az ingyenes hangversenyt a Vörösmarty téren felállítandó kivetítőn további 1500-2000 ember, az élő tévéközvetítés révén pedig az egész ország láthatja és hallhatja. A hangversenyt fél 10-kor tűzijáték zárja. BUDAPESTI FESZTIVÁL ZENEKAR 1994. JÚNIUS 20., HÉTFŐ KULTÚRA Elvis átbotorkált a Körúton Rockbalett-bemutató a Madách Színházban Horváth Kálmán NÉPSZAVA Hát csörögtünk egyet. A séró hátranyalva, a gatya csöves, a csuka hegyes vagy tűsarkú, a kedv oltári. Mi, ötvenévesek tudjuk, mitől döglik a légy. Diszkó, Aerosmith? Ugyan, nem menő. A felnyírt házi sem, viselője legfeljebb csősz lehet a dinnyeföldön. Most a jó fejek a Madáchban találhatók. Ott aztán áll a bál, még a hangulat is kiüzen, hogy házon kívül van. A tánc már az utcán elkezdődik. Légkalapácsok fújják a talpalávalót, hasad az aszfalt. Itt úttestfelbontás, ott premier: az Elvis című rockbalett a Madách Színházban. Hallom, hogy Presley exneje becsomagolt, készült a bemutatóra. Kár, hogy nem jött el, nagy szám lett volna Priscilla Beaulieu, a Dallas Gennája a Dob utcai gyalogátkelőnél várakozva, így Priscilla nemcsak a zöld lámpáról, hanem a bejelentésről is lemaradt. Eszerint a premierre címszereplőként meghirdetett „elég neves” táncos, Solymosi Tamás megsérült, a beugró Molnár Ferenc. Lehet, hogy Priscilla mindezt sejtette, ezért csomagolt vissza, neki semmit nem mond Molnár Ferenc neve, elvégre Genna a Dallasban sem jár színházba. Priscilla azt sem fedezhette fel, hogy az Erzsébet körúton élők valamit megértettek Amerikából. Hogy tudják, milyen hangerő kell a rock and rollnak, milyen virágfüzér díszletnek, milyen gitár Elvisnek. Priscilla nem érezhette azt a furcsa nosztalgiát sem, ami a szabadságtól, demokráciától elkábított ötvenévesekben visszaidézte az átkos diktatúrát, az ifjúságot, a Mambo magnót, a házibulit, a lassúzást, a leoltott villanyt, a tapizást. Priscilla talán soha nem tudja meg, hogy egykori férje a magyaroknak nemcsak énekes, nemcsak sztár volt, hanem a tiltott alma is a szocialista édenkertben. Az otthon maradt Priscillának nem kell hallania, mennyien kóstolták meg e tiltott gyümölcsöt, nem kell kérdeznie, hogy akkor mi is maradt neki abból a boldog-boldogtalan házasságból. Lehet, hogy csak a maradék? Utólag nem baj, hogy Priscilla lemaradt a premierről. Amerikába visszatérve gondban lehetne, hogyan értékelje a látottakat. Mert azt még csak elmondhatná, hogy Vandeful meg Medzsik, csakhogy ez kevés. Említenie kellene a csodálatos, a varázslatos est megteremtőit. Nem, ez elképzelhetetlen. Priscilla aligha tudná kimondani, hogy Szerednyey Béla rendező, hogy Bars József író, hogy Gajdos József koreográfus, hogy Kövessy Angéla, Nyomárkay András magántáncosok. Ezekről a nevekről, a felkorbácsolt érzelmekről csak az Erzsébet körút közelében élők szólhatnak tisztán, érthetően. A nézők, akik a Las Vegast, a Honolulut idéző színpadképek után átbandukolnak a síneken. Egy részük előtte még betér az éjjel-nappal nyitva tartó ABC-be, az ötvenéves férfiak öltönyük belső zsebéből előveszik a Skála emblémás nejlonszatyrot, és azon tűnődnek, hogy hét végére párizsit vegyenek-e vagy bőrös virslit? Molnár Ferenc a lányokkal Szalmás Péter felvétele Újra színházi hetilap NÉPSZAVA-információ Harminchárom és fél évig élt, immár csaknem négy éve megszűnt a Film, Színház, Muzsika. Voltak próbálkozások, de színházi hetilap azóta sincs. - Most azonban örömmel közölhetem, hogy lesz - mondja Sas György, a lap egykori főmunkatársa, a Film, Színház, Muzsika Alapítvány elnöke, aki az elmúlt években fáradhatatlanul küzdött a lap feltámasztásáért. Jótékonysági esteket szervezett, szponzorok tömegével tárgyalt az új lap érdekében. Most végre talált valakit - az illető egyelőre a neve elhallgatását kéri -, aki vállalta, ősz elején újra indítja a lapot régi-új gárdával, és szellemben. A lap érdekében június 26-án Déryné virágai címmel gálaestet rendeznek az Operettszínházban. Ajtó az árnyékban Fesztivál a kastélyban Bernáth László tudósítása a NÉPSZAVÁNAK Idén már nem monitorokon, hanem kivetítők segítségével, nagy vásznon nézhetjük Keszthelyen a Festetics Kastélymúzeum parádés Velencei tükörtermében a Balaton Fesztivál produkcióit. Ma délután hatkor a házigazda, Czoma László köszönti a nyolc országból (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia) érkezett rendezőket, újságírókat, a város érdeklődő lakóit, majd Dömölky János rendező, a fesztivál igazgatója nyitja meg a versenyt. A valódi nyitányt a triesztiek adják, két filmet is prezentálnak már az első este: Ajtó az árnyékban az egyik és A kedves hangja a másik címe. Sokféle zsűri működik közre, hogy 25-én, szombaton este kilenckor az ország nyilvánossága előtt, élő közvetítés során kioszthassák a díjakat. (Nemzetközi zsűri, újságírók, rendezők és a közönség zsűrije.) Végül is kell a sok zsűri, mert valójában műsort válogatnak a díjakkal. A Magyar Televízió ugyanis nevezési pénzek helyett azt kérte a versenyző országoktól, hogy valamennyi díjnyertes munka - ingyen - a magyar nézők elé kerülhessen. Seres László írása a NÉPSZAVÁNAK A múlt heti hangulatom megint rávitt arra, hogy megnézzem a Magyar jelen - törvénytelen dhrudinákizmus című tényfeltáró dokumentum/riport-valamit, ezúttal a salgótarjáni sortűzről. Megnézhettem volna éppenséggel alantas kárörömből is: egyrészt a múltnak megint konjunktúrája van, másrészt egyszerűen kíváncsi voltam, megint lopnak-e? Megint lopnak. Mégpedig Schiffer Páltól és alkotótársaitól, akik a múltkor pert is indítottak, amiért Chrudinák Alajosné zsenit lenyúlta dokumentumfilmjük, a Ledöntött útjelzők több részletét, enyhén szólva is más összefüggésbe helyezve az elmondottakat és a történteket. Nos, a „Magyar félmúlt” végén megint kiírták, hogy a műsor Schifferék filmjének „felhasználásával készült”. Ami persze félrevezető, hiszen akkor most mint néző mit gondoljak: kinek nyilatkoztak a megszólalók? Tudták-e ellenőrizni a felvett anyagok vágásait, nyilatkozatuk összefüggésbe helyezéseit? Van egy gyanúm, hogy nem tudták. És ez még a legkevesebb. Szinte enyhítő mellékkörülménynek kell tekintenünk, hogy a műremek forgatókönyvét Kubinyi Ferenc, a magyar fórumos, időnként zsidózó történész írta, aki arról híres, hogy fiatalabb korában, az előző átkosban feljelentett trolibuszon utazó fiatalokat, nem tudom már, miért. Régen volt, nem úgy, ha ért Salgótarjánhoz, ám írjon forgatókönyvet (csak a felvett előlegre figyeljünk). A gond csak az, hogy a tarjáni sortűzről sok tényt nem tudtunk meg a 45 perc alatt, annál több felvetést és hangulati elemet hallhattunk. Budapesti képsorok, a témához nem illő hosszú monológok, piros műfény a tarjáni börtönben, időnként géppuskasortűz hangja a háttérben, megrendezett pufajkás verőjelenetek árnyéka: hogy a tények feltárásán, a valóban kegyetlen megtorlás hiteles bemutatásán mindez nem segít, az biztos. Dokumentumokat mutatnak ott, ahol szükségtelen (Házi Sándor vezérőrnagy önéletrajza), míg több elhangzó állítást nem támaszt alá semmilyen dokumentum (Pl. X. Y.-ról „tudni lehet, hogy embereket lövetett halomra”.) Nem javítja a helyzetet az az egyoldalúság sem, hogy a megszólaltatott tanúk többsége a munkástanácsmozgalom aktivistája volt. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy egyetlen volt ÁVH-st vagy karhatalmistát sem tudtak megtalálni az alkotók. Kétszer is mutatják az egyik fő felelős, Ladvánszky Károly belügyi megbízott 1989- es tévéarcát anélkül, hogy egy fél percre is megszólaltatnák. Persze, amióta a Szabadság téren szabályos szakmai banditizmusra lehet felhasználni a BBC etikai kódexét, semmin se csodálkozom. A mai napi politikára (rosszabb esetben: kampányra) hatni kívánó, prekoncepciós múltfeldolgozásnak csak az lehet a vége, hogy a bemutatott múlt egyszerűen eltűnik, elvész a közönyben. Kár. Az 1956-os forradalom mártírhalált halt felkelői, a munkástanácsok egykori aktivistái ennél jobb műsort érdemelnének. TELEVÍZIÓINK Törvénytelen jelen A filozófus halálára Gantner Ilona NÉPSZAVA Szívroham. Ha az ember fellapozza Fehér Ferenc rövid, és csak a tényekre szorítkozó életrajzát, úgy érzi, nem is történhetett másként. Mondhatni az utolsó szívroham lehetősége benne volt eddigi életében. Mint ahogy benne van s volt valamennyiünk rettenetes dátumokhoz kapcsolódó életében. Fehér Ferenc 1933-ban született Budapesten. Gyerekként élte át a második világháborút, majd fiatal tanárként a Jalta utáni esztendőket és ötvenhatot. Már nem volt egészen fiatal, amikor Lukács György tanítványaként (mert Fehér is a Lukácsiskolába” tartozott) végképp fellázadt. Törvényszerű tehát, hogy az 1968-as szovjet bevonulást elítélő kiáltvány aláírása után emigrációba kényszerült. Már negyven is elmúlt, amikor két kicsi gyerekével és feleségével, Heller Ágnessel megpróbálta újra kezdeni az életét, előbb Ausztráliában, majd New Yorkban, ahol filozófiát, szociológiát tanított, társadalompolitikai témákban publikált. Hogy mit is rejthet az „újrakezdés” fogalma, ténye, csak az sejtheti, aki már kipróbálta a „semmiből egészen”, az egzisztenciateremtés nehéz formáját. A rendszerváltási derengésben előbb művei érkeztek haza. Mondhatnánk akkor, 89-90-ben „bibliánk” volt a feleségével közösen írt, Jalta után című könyve. Talán azért is, mert a filozófus hihetetlen pontosságával, ugyanakkor már-már közírói szellemességgel, okossággal fogalmazta meg gondolatait erről az egész „elfuserált”, Jalta utáni Kelet-Közép-Európáról. Aztán 1992-ben hazajött feleségével együtt. Még megkaphatta doktori címét az Akadémián. Néhány nagyon érdekes, értékes cikket publikálhatott a Kritikában, a Mozgó Világban, a 2000-ben... És aztán jött a hír: „Tragikus hirtelenséggel elhunyt Fehér Ferenc filozófus, kritikus. A családtól kapott tájékoztatás szerint a 61 éves társadalomtudós halálát szívroham okozta”. HETI KÖNYVÚJDONSÁGOK Testamentum Immár negyedszázada, hogy Gombrowicz kötélnek állt, és interjút adott életéről. Aztán a jegyzeteket felhasználva maga írta meg a kötetet, amiben kíméletlen őszinteséggel beszél minden problémáról. Pesti Szalon 220 Ft. Szép új másvilág Tóth Gábor Ákos két kisregényében jól megfér egymás mellett a csernobili katasztrófa, Richard Brautigan és a számos ponton hasonló pályát bejárt egyik utolsó „selyembivaly”, Hajnóczy Péter. Móra Könyvkiadó 250 Ft. Besúgóval társbérletben Olykor az írónak sebészként kell működnie. Precíz tényfeltárás, ez is lehet ma írói munka - vallja a szerző, Győrffy László. A műről mindent elmond az alcím, A lllllasok árnyékában. Szenczi Molnár Társaság 180 Ft. Az elvitathatatlan hely Somlyó György számtalan esszében, tanulmányban foglalkozott a modern költészettel. Az ebben a kötetben olvasható írások 1987 és, 1993 között születtek. Magyar írószövetség és Belvárosi Könyvkiadó 278 Ft. IJi. Magyar Larousse Akad néhány kiadó, amelynek munkái, enciklopédiái az idők folyamán fogalommá váltak. Ezek közé tartozik a Larousse. Franciaországban immár hagyományosan az érettségi jutalma. A magyar változat most érkezett harmadik, N-től Zs-ig tartó kötetéhez. Akadémiai Kiadó 3300 Ft. Kémek iskolája Kim Hjonhi észak-koreai terroristanő önvallomása. Ő robbantotta fel 1987-ben a Korean Air Lines 858-as légi járatát, 115 utassal. JLX 348 Ft.