Népszava, 2002. október (130. évfolyam, 229–254. sz.)

2002-10-16 / 242. szám

NÉPSZAVA Hamvay Péter írása a NÉPSZAVÁNAK Janikovszky Éva írónő Nagy szerencse, hogy az ember egy ilyen könyvvásáron időn­ként elcsigázottan lerogyik vala­hová. Én a múlt csütörtökön épp a magyar standnál pihentem ki a délelőtt fáradalmait, amikor Es­terházy Péter átviharzott a szí­nen, és izgatottan közölte, hogy egy órakor legyünk a rádió mel­lett, mert Kertész Imre bent van az utolsó körben kiválasztott há­rom író, Updike és Phillip Roth között. Ám nekünk nem volt rá­diónk, abban sem bízhattunk, hogy bemondja a hangosbemon­dó, mindenki csak a mobiljában bízhatott. Egy óra után néhány másodperccel Moldova Júlia, a Magyar Könyvklub egyik szer­kesztője arról tájékoztatott, hogy egy svéd barátja hallotta a stock­holmi rádióban, miszerint Ker­tész Imre az idei irodalmi Nobel­­díjas. Ekkor még nem voltunk biztosak benne, hogy örülhe­tünk-e, de a néhány percen belül megérkező újságírók és fotósok hada meggyőzött bennünket. Fantasztikus boldogság volt. A rettenetes tumultusban mindenki interjúkat akart készíteni, de mi­vel nem volt itt sem az író, sem a magyar kiadója, kénytelenek voltunk mi sorozatban adni az interjúkat. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülésének igazgatója Dániel Gusztavszon, egy magya­rul tökéletesen beszélő svéd fiú hozta Kertész Imre Nobel-díjának hírét a magyar pavilonba. Egymás nyakába borultunk, sírással küsz­ködve ölelgettük egymást, aztán egymás után adtuk az interjúkat a felvonuló világsajtónak. Boldog voltam, hogy én lehettem ott, a magyar pavilonban az „öröm-apa". Szinte semmink nem volt Kertész Imréről, csak egy könyv, egy kicsi kép egy brosúráról, ezt nagyítottuk ki a német standon. Kertész korábbi német kiadójá­nál, a Roworthnál addigra már üvegvitrinbe voltak kiállítva a könyvei és fotója. Csodálatos nap volt, végre megtudtam, milyen ér­zés „nagy idők tanújának lenni”. Kertész Imre életműve egyébként szinte minden számottevő európai nyelven olvasható, a kilencvenes évek elején svédül is megjelent négy műve, Németországban pe­dig a bestsellerlistákat is vezette. Úgy gondolom, hozzájárult a könyv sikeréhez, hogy Crisztina Virágh személyben kitűnő német fordítóra lelt. Jellemző, hogy - az elmúlt évektől eltérően - egyetlen irodalomkritikus sem bírálta a döntést, mindenki egyöntetűen egyetértett Kertész Imre irodalmi nagyságában. Ezzel Magyaror­szágon is tisztában voltunk, hi­szen 1997-ben a Könyvfesztivá­lon Kertész Imre kapta Budapest Nagy­díj­át. Nógrádi Gábor író Én egy frankfurti internetes kávé­zóban tudtam meg a hírt. Lapunk kérdésére elmondta, hogy az ad­dig meglehetősen üres magyar pavilont fél kettő körül már alig lehetett megközelíteni az újság­íróktól, érdeklődőktől. Nógrádi szerint Kertész Imre kezét ebben a pillanatban látható és láthatat­lan kezek fogják: Krúdy Gyula, Füst Milán a múltból, Esterházy Péter, Nádas Péter a jelenből. Kertész Imre díja az egész ma­gyar irodalomnak szól, biztos va­gyok benne, hogy ugrásszerűen megnő az érdeklődés a magyar kultúra iránt. Morcsányi Géza, a Magvető Könyvkiadó igazgatója Kertész Imre kiadója, a Magvető Könyvkiadó nem bérelt standot az idén Frankfurtban, így történ­hetett, hogy a Nobel-díjas szerző­nek csak egyetlen könyve volt fellelhető a magyar pavilonban. A kiadó igazgatója szerint üzleti­leg nem érte meg kimenni a frankfurti könyvvásárra, ezért csak a nemzeti pavilonban szere­peltek a kiadó könyvei. Morcsá­nyi szerint mindenki Kertészt akar kiadni, de van már érdeklő­dés más magyar írók iránt is. (Mint ismeretes, Kertész Imre műveinek külföldi kiadási jogát két német kiadó birtokolja.) Mint lapunk kérdésére el­mondta: Kertész Imre várhatóan csütörtökön hazaérkezik, de a hét végén vissza is repül Berlinbe, hi­szen számtalan nemzetközi köte­lezettségnek kell megfelelnie, s nem utolsósorban el kell készül­nie a díjkiosztón tartandó beszé­dének megírásával is. Eörsi István író - Örülök, amiért egy ilyen jó könyv kapott Nobel-díjat. Külön örülök, hogy olyan könyv ez, amely nagy magyar tragédiát áb­rázol, hiszen ötszázezer magyar állampolgár legyilkolása nemze­ti tragédia. A köztársasági elnök úrnak igaza van abban, hogy mindannyiunknak okunk van örömre, de abban nem értek egyet vele, hogy büszkék is lehe­tünk mindannyian. Büszkeségre csak Kertész Imrének van oka, mert ő írta meg ezt a könyvet. A Nobel-díj felveti bennem azt a kérdést, hogy elég szuverén mó­don alakítja-e ki társadalmunk művészi értékrendjét. Önkritiku­san is mondom ezt, hiszen én is olvastam 1990 előtt a könyvet, melyre senki sem figyelt fel, és amely se jobb, se rosszabb nem volt már akkor sem, mint ma. Az elismerés következtében világ­szerte megnő a magyar irodalom iránti érdeklődés, megbecsülés. Ezt azoknak is tudomásul kelle­ne venniük, akik ezt az elisme­rést el akarják hallgatni vagy egyenesen nemzeti sérelemnek tekintik. Csütörtökön rövid időre hazaérkezik Kertész Imre Váratlan öröm Frankfurtban ! Kertész Imre kiadója, a Magvető nem bérelt standot az idén Frankfurtban, így történhetett, hogy a Nobel-díjas szerzőnek csak egyetlen könyve volt fellelhető a magyar pavilonban. A kiadó igazgatója szerint üzletileg nem érte meg kimenni a frankfurti könyvvásárra, ezért csak a nemzeti pavilonban szerepeltek a kiadó könyvei. Kertész korábbi német kiadójánál, a Roworthnál - a hírt követően - már üvegvitrinbe voltak kiállítva a könyvei és fotója. Összeállításunkban magyar írók, kiadók arról beszélnek, hogyan érkezett meg Kertész Imre Nobel-díjának híre a frankfurti könyvvásár magyar pavilonjába. A gyomaendrődi Kner Nyomdában elkészült a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című könyvének után­nyomása. Egyelőre 2500 darab kerül a boltokba, a további példányok a következő héten érkeznek. A képen, szállításhoz készítik elő a könyveket a Magvető Kiadó (Kertész Imre magyar kiadója) budapesti raktárában. A szerző a digitális jogokat, illetve a C­D-ROM-megjelentetést eladta az úgynevezett Digitális Irodalmi Aka­démiának, amelynek ő is tagja. A művek ily módon elektronikus könyv formában is hozzáférhetők és letölt­hetők a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központból, a Digitális Irodalmi Akadémia hon­lapról MTI-fotó: Tóth Gyula Kortárs művészet Krakkóban Díjnyertes alkotások, alternatív színházi előadások NÉPSZAVA-információ Az október végéig tartó, immár hagyományos krakkói kulturális eseménysorozat, a Genius Loci Festival keretében rendezik meg idén először a Kortárs Magyar Művészeti Fesztivált. A Genius Loci rendszeresen olyan műhe­lyek, közösségek, alkotói csopor­tok bemutatására törekszik, ame­lyek sajátos „kisugárzással” bír­nak. Idén négy témakör köré szervezték a fesztivál tematikáját: a képzelet, képzelőerő elnevezé­sű programsorozatban olyan hí­rességek alkotásait mutatják be, mint Krystian Lupa vagy Slawo­­mir Mrozek. A kissé provokatív Provincia elnevezésű program­ban egy lengyel kisváros színhá­za mutatkozik be, amely a min­dennapi élethez igazítja a művé­szeti tevékenységet. A harmadik témakör a sajátos atmoszférájú krakkói zsidónegyed, Kazimierz kultúráját mutatja be, a negyedik a magyar művészet számára nyújt bemutatkozási lehetőséget. A Kortárs Magyar Művészeti Fesztivál programjának összeállí­tásában a Krakkóban működő Magyar Centrum a minőség és a helyi igények szem előtt tartására törekedett - mondta Pászt Patrí­cia igazgató. Lengyelországban a népzene például nem hatja úgy át a modern zenét, mint Magyaror­szágon, ezért az ottani közönség számára kuriózum a magyar et­­no-jazz, world music. Idén Ba­logh Kálmán és zenekara, vala­mint az Anima Sound System lép színpadra. Az alternatív színházi estek keretében az idei Altarnatív Színházi Szemle díjnyertese, az Utolsó Vonal színházi csoport mutatkozik be. Két építészeti ki­állítást láthat a krakkói közönség: a Szerves építészet és a Rudolf Steiner nyomában című tárlato­kon a Kós Károly Egyesület al­kotóinak munkái szerepelnek. Újabb kiállításon mutatkozik be hat kiváló magyar plakátművész: Árendás József, Baráth Ferenc, Pincehelyi Sándor, Orosz István, Pócs Péter és a Budapesten élő Krzysztof Ducki. Második alka­lommal rendezik meg Krakkóban az Őszi Magyar Játékfilmszem­lét, amelynek mintájául a nagy si­kerű budapesti Tavaszi Lengyel Filmnapok szolgál. A magyar fesztivált irodalmi találkozók és vitafórumok egészítik ki. NÉPSZAVA-információ Juan Soriano szobraiból Ma este 18 órakor a mexikói művész jelenlétében nyílik meg a W.A.M. Arts and Design Galé­riában (Bp. VI., Király u. 26.) Juan Soriano szobrainak kiállítá­sa. Soriano működése sok szem­pontból egyedülálló a mexikói művészet XX. századi történeté­ben. Művészetét alapvetően a klasszikus formák és a klasszi­kus kifejezésmódok iránti mély elkötelezettsége befolyásolja, akár terrakottával, akár fával, akár bronzzal dolgozik. Az antik világ, a régi századok példázatai és meséi már indulásától kezdve erősen vonzották Sorianót, ami azonban munkáit egyedülállóvá teszi, az a humorérzéke, sokszor kegyetlen és keserű iróniája. Az ötvenes évektől kezd szobrászattal foglalkozni. Első szobrai kisméretű, bensőséges alkotások, de már bennük rejle­nek a későbbi monumentális művek arányai. Hatalmas külté­ri szobrainak egyike Mexikóvá­rosban, a Nemzeti Koncertterem előtt emelkedő Hold, amely tö­kéletesen példázza, hogyan te­remt mítoszokat Soriano. A mű finom bronzpatinája a nap során óránként változtatja színét és ár­nyalatát. A hatalmas alkotás ár­nyéka mitikus totemként nehe­zedik a térre, miközben a szobor a csillogó alkonyati fényben aranyszínbe borul, légies és transzcendens szimbólummá változtatva a művet. Soriano szobrait a budapesti közönség november 25-ig tekintheti meg a V.A.M. Galériában. KULTÚRA 2002. OKTÓBER 16., SZERDA 13 A legolvasottab író Esterházy Péter veheti át a Győri Könyvszalon Alkotói-díját az ok­tóber 25-én, pénteken kezdődő, háromnapos eseménysorozat megnyitóünnepségén. Az író az­zal nyerte el az elismerést, hogy a városban működő könyvtárak re­gisztrációja szerint ő a legolva­sottabb magyar szépíró. A nem­zetközi rendezvénynek otthont adó város szeretné tiszteletét kife­jezni Kertész Imrének, a magyar irodalom első Nobel-díjasának. A könyvszalon logójával, Lipovics János szobrászművész Pegazust ábrázoló bronz kisplasztikájával szeretnék megajándékozni az al­kotót. A könyvszalonhoz számos kulturális program kapcsolódik. Kiállítás nyílik egyebek között a győri Xantus János Múzeumban őrzött Madách-gyűjtemény érté­kes darabjaiból, továbbá az egy­házi oktatás történeti dokumentu­maiból. A Győri Nemzeti Színház művészei az 1920-as évek kávé­házi hangulatát idézik az Első győri kabaré című programban, a Győri Filharmonikus Zenekar Kodály Zoltán Háry János című művét adja elő. Örkény István egyperceseiből a Versmondók Egyesülete előadóművész-stú­diója ad elő válogatást. RÖVIDEN Meghalt Ray Conniff Ray Conniff, a Doktor Zsivágó zeneszerzője 85 éves volt. Con­niff a film betétdalával, a Some­where My Love-val Grammy-dí­­jat nyert annak idején. Conniff szombaton hunyt el az escondidói Palomar Medical Centerben, aho­vá azután szállították be, hogy elesett és beverte a fejét. Conniff nemcsak zeneszerzőként, hanem harsonajátékosként is híres volt: mintegy száz híres felvételt készí­tett, és negyven albuma jelent meg a Columbia Records lemez­kiadó vállalatnál. Az ő alkotásai olyan klasszikusok, mint például a Besame Mucho, a New York, New York és a S’Wonderfúl. Arany János-kiállítás A Petőfi Irodalmi Múzeumban (Bp. V. Károlyi Mihály utca 16.) Arany János születésének 185. és halálának 120. évfordulója tiszteletére ma 17 órakor kiállí­tás nyílik. A tárlatot S. Varga Pál irodalomtörténész mutatja be. Alkotói díjak Az idén Deim Pál festőművész­nek, Tóth István fotóművésznek, Vida Zsuzsa iparművésznek, Olsvai Imre népzenekutatónak, Oravecz Imre költő, műfordító­nak, valamint Szőllősy András zeneszerzőnek ítélte alkotói nagydíjait a Magyar Alkotómű­vészek Országos Egyesülete (MAOE). Az egyesület elnöksé­ge által két éve életre hívott díjat az alapító okirat szerint egy-egy, a szakterületén folyamatosan magas színvonalú alkotói tevé­kenységet folytató művész kap­hatja. A zenekritikusi tevékeny­séget jutalmazó Péterfi-plakettet Mácsai János zenetörténésznek ítélték. A Weiner Leó zenepeda­gógus-díjat Bántainé Sipos Éva, Kircsi László és Toldy Mária ve­heti majd át szintén a Magyar Írószövetség klubjában. Szerelem és halál A Dream Team Színház ma 19 órakor a Nemzeti Táncszínház­ban (Bp. I., Színház utca 1-3.) lép fel az Eros Thanatos - Szerelem és halál című produkciójával. Az olasz operaáriákra komponált táncjátékot Balázs Mari rendezte. Lombhullás előtt A Fészek Művészklubban (Bp. VII., Kertész utca 36.) ma 19 óra­kor kezdődik Osváth László estje Lombhullás előtt címmel. Ven­dégei között van zenész, előadó­­művész, táncos és pszichológus. A Déry Tibor Alapítvány díjai Kiváló irodalmi munkásságáért Hamvai Kornél írónak, a magyar nyelv ápolásában elért eredmé­nyeiért Bartos Tibor műfordító­nak ítélte az idén a Déry Tibor Alapítvány kuratóriuma az író ne­vét viselő díjakat. A jutalmakat és okleveleket Réz Pál, a kuratórium elnöke pénteken adja át. Magyar filmnapok Los Angelesben NÉPSZAVA-információ Tíz nagyjátékfilmet és két rövid­filmet mutatnak be az amerikai filmfővárosban, Los Angelesben a november 20-tól 24-ig tartó magyar filmnapokon. Az Új Budapest Filmstú­dió és a Magyar Filmunió rendezé­sében ez lesz az el­ső ilyen filmes ese­mény Los Angelesben, amely itthoni kezdeményezés eredmé­nyeként valósul meg. Kántor László, az Új Budapest Filmstú­dió vezetője elmondta, a film­programot döntő többségében az idei filmszemle és a nemzetközi fesztiválok díjnyertes magyar al­kotásaiból állították össze. Los Angelesben látható lesz Fekete Ibolya Chico, Miklauzic Bence Ébrenjárók, Dettre Gábor Felhő a Gangesz felett, Gulyás Gyula Fény hull arcodra, Bereményi Géza Hídember, Pálfi György Hukkle, Mundruczó Kornél Szép napok, Gárdos Péter Az utolsó blues, He­rendi Gábor Vala­mi Amerika és Ka­­mondi Zoltán Kí­sértések című já­tékfilmje. Ezenkívül a váloga­tásban helyet kapott Mészáros Péter Eső után cannes-i Arany Pálma-díjas rövidfilmje, illetve Péterffy Zsófia velencei díjazott festményanimációja, a Kalózok szeretője. Az egyre több nemzetközi fesztiválsikerrel büszkélkedő mai magyar filmnek kívánnak a lehetőség szerint teret nyitni a tengeren tús a filmnapok kezde­ményezői. Számítanak az art mozik és filmklubok közönségé­re, az egyetemi hallgatóságra - hiszen Los Angelesben négy filmfőiskola működik de re­ményeik szerint filmforgalma­zók érdeklődését is felkelti az öt­napos filmrendezvény. A vetíté­seknek otthont adó Laemmle Theatre nevű mozi mellett külön sajtóklub is rendelkezésre áll ah­hoz, hogy a filmjüket elkísérő rendezők és producerek talál­kozhassanak az amerikai szakma képviselőivel. A rendezőkön kí­vül Tóth Ildikó, a Felhő a Gan­gesz felett főszereplője utazik Los Angelesbe. A nyitó gálán az első filmes Pálfi György Hukkle című, több hazai és külföldi díjat nyert játékfilmjét vetítik. Tíz nagyjátékfilmet és két rövidfilmet mutatnak be Los Angelesben

Next