Népszava, 2002. október (130. évfolyam, 229–254. sz.)
2002-10-16 / 242. szám
NÉPSZAVA Hamvay Péter írása a NÉPSZAVÁNAK Janikovszky Éva írónő Nagy szerencse, hogy az ember egy ilyen könyvvásáron időnként elcsigázottan lerogyik valahová. Én a múlt csütörtökön épp a magyar standnál pihentem ki a délelőtt fáradalmait, amikor Esterházy Péter átviharzott a színen, és izgatottan közölte, hogy egy órakor legyünk a rádió mellett, mert Kertész Imre bent van az utolsó körben kiválasztott három író, Updike és Phillip Roth között. Ám nekünk nem volt rádiónk, abban sem bízhattunk, hogy bemondja a hangosbemondó, mindenki csak a mobiljában bízhatott. Egy óra után néhány másodperccel Moldova Júlia, a Magyar Könyvklub egyik szerkesztője arról tájékoztatott, hogy egy svéd barátja hallotta a stockholmi rádióban, miszerint Kertész Imre az idei irodalmi Nobeldíjas. Ekkor még nem voltunk biztosak benne, hogy örülhetünk-e, de a néhány percen belül megérkező újságírók és fotósok hada meggyőzött bennünket. Fantasztikus boldogság volt. A rettenetes tumultusban mindenki interjúkat akart készíteni, de mivel nem volt itt sem az író, sem a magyar kiadója, kénytelenek voltunk mi sorozatban adni az interjúkat. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója Dániel Gusztavszon, egy magyarul tökéletesen beszélő svéd fiú hozta Kertész Imre Nobel-díjának hírét a magyar pavilonba. Egymás nyakába borultunk, sírással küszködve ölelgettük egymást, aztán egymás után adtuk az interjúkat a felvonuló világsajtónak. Boldog voltam, hogy én lehettem ott, a magyar pavilonban az „öröm-apa". Szinte semmink nem volt Kertész Imréről, csak egy könyv, egy kicsi kép egy brosúráról, ezt nagyítottuk ki a német standon. Kertész korábbi német kiadójánál, a Roworthnál addigra már üvegvitrinbe voltak kiállítva a könyvei és fotója. Csodálatos nap volt, végre megtudtam, milyen érzés „nagy idők tanújának lenni”. Kertész Imre életműve egyébként szinte minden számottevő európai nyelven olvasható, a kilencvenes évek elején svédül is megjelent négy műve, Németországban pedig a bestsellerlistákat is vezette. Úgy gondolom, hozzájárult a könyv sikeréhez, hogy Crisztina Virágh személyben kitűnő német fordítóra lelt. Jellemző, hogy - az elmúlt évektől eltérően - egyetlen irodalomkritikus sem bírálta a döntést, mindenki egyöntetűen egyetértett Kertész Imre irodalmi nagyságában. Ezzel Magyarországon is tisztában voltunk, hiszen 1997-ben a Könyvfesztiválon Kertész Imre kapta Budapest Nagydíját. Nógrádi Gábor író Én egy frankfurti internetes kávézóban tudtam meg a hírt. Lapunk kérdésére elmondta, hogy az addig meglehetősen üres magyar pavilont fél kettő körül már alig lehetett megközelíteni az újságíróktól, érdeklődőktől. Nógrádi szerint Kertész Imre kezét ebben a pillanatban látható és láthatatlan kezek fogják: Krúdy Gyula, Füst Milán a múltból, Esterházy Péter, Nádas Péter a jelenből. Kertész Imre díja az egész magyar irodalomnak szól, biztos vagyok benne, hogy ugrásszerűen megnő az érdeklődés a magyar kultúra iránt. Morcsányi Géza, a Magvető Könyvkiadó igazgatója Kertész Imre kiadója, a Magvető Könyvkiadó nem bérelt standot az idén Frankfurtban, így történhetett, hogy a Nobel-díjas szerzőnek csak egyetlen könyve volt fellelhető a magyar pavilonban. A kiadó igazgatója szerint üzletileg nem érte meg kimenni a frankfurti könyvvásárra, ezért csak a nemzeti pavilonban szerepeltek a kiadó könyvei. Morcsányi szerint mindenki Kertészt akar kiadni, de van már érdeklődés más magyar írók iránt is. (Mint ismeretes, Kertész Imre műveinek külföldi kiadási jogát két német kiadó birtokolja.) Mint lapunk kérdésére elmondta: Kertész Imre várhatóan csütörtökön hazaérkezik, de a hét végén vissza is repül Berlinbe, hiszen számtalan nemzetközi kötelezettségnek kell megfelelnie, s nem utolsósorban el kell készülnie a díjkiosztón tartandó beszédének megírásával is. Eörsi István író - Örülök, amiért egy ilyen jó könyv kapott Nobel-díjat. Külön örülök, hogy olyan könyv ez, amely nagy magyar tragédiát ábrázol, hiszen ötszázezer magyar állampolgár legyilkolása nemzeti tragédia. A köztársasági elnök úrnak igaza van abban, hogy mindannyiunknak okunk van örömre, de abban nem értek egyet vele, hogy büszkék is lehetünk mindannyian. Büszkeségre csak Kertész Imrének van oka, mert ő írta meg ezt a könyvet. A Nobel-díj felveti bennem azt a kérdést, hogy elég szuverén módon alakítja-e ki társadalmunk művészi értékrendjét. Önkritikusan is mondom ezt, hiszen én is olvastam 1990 előtt a könyvet, melyre senki sem figyelt fel, és amely se jobb, se rosszabb nem volt már akkor sem, mint ma. Az elismerés következtében világszerte megnő a magyar irodalom iránti érdeklődés, megbecsülés. Ezt azoknak is tudomásul kellene venniük, akik ezt az elismerést el akarják hallgatni vagy egyenesen nemzeti sérelemnek tekintik. Csütörtökön rövid időre hazaérkezik Kertész Imre Váratlan öröm Frankfurtban ! Kertész Imre kiadója, a Magvető nem bérelt standot az idén Frankfurtban, így történhetett, hogy a Nobel-díjas szerzőnek csak egyetlen könyve volt fellelhető a magyar pavilonban. A kiadó igazgatója szerint üzletileg nem érte meg kimenni a frankfurti könyvvásárra, ezért csak a nemzeti pavilonban szerepeltek a kiadó könyvei. Kertész korábbi német kiadójánál, a Roworthnál - a hírt követően - már üvegvitrinbe voltak kiállítva a könyvei és fotója. Összeállításunkban magyar írók, kiadók arról beszélnek, hogyan érkezett meg Kertész Imre Nobel-díjának híre a frankfurti könyvvásár magyar pavilonjába. A gyomaendrődi Kner Nyomdában elkészült a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című könyvének utánnyomása. Egyelőre 2500 darab kerül a boltokba, a további példányok a következő héten érkeznek. A képen, szállításhoz készítik elő a könyveket a Magvető Kiadó (Kertész Imre magyar kiadója) budapesti raktárában. A szerző a digitális jogokat, illetve a CD-ROM-megjelentetést eladta az úgynevezett Digitális Irodalmi Akadémiának, amelynek ő is tagja. A művek ily módon elektronikus könyv formában is hozzáférhetők és letölthetők a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központból, a Digitális Irodalmi Akadémia honlapról MTI-fotó: Tóth Gyula Kortárs művészet Krakkóban Díjnyertes alkotások, alternatív színházi előadások NÉPSZAVA-információ Az október végéig tartó, immár hagyományos krakkói kulturális eseménysorozat, a Genius Loci Festival keretében rendezik meg idén először a Kortárs Magyar Művészeti Fesztivált. A Genius Loci rendszeresen olyan műhelyek, közösségek, alkotói csoportok bemutatására törekszik, amelyek sajátos „kisugárzással” bírnak. Idén négy témakör köré szervezték a fesztivál tematikáját: a képzelet, képzelőerő elnevezésű programsorozatban olyan hírességek alkotásait mutatják be, mint Krystian Lupa vagy Slawomir Mrozek. A kissé provokatív Provincia elnevezésű programban egy lengyel kisváros színháza mutatkozik be, amely a mindennapi élethez igazítja a művészeti tevékenységet. A harmadik témakör a sajátos atmoszférájú krakkói zsidónegyed, Kazimierz kultúráját mutatja be, a negyedik a magyar művészet számára nyújt bemutatkozási lehetőséget. A Kortárs Magyar Művészeti Fesztivál programjának összeállításában a Krakkóban működő Magyar Centrum a minőség és a helyi igények szem előtt tartására törekedett - mondta Pászt Patrícia igazgató. Lengyelországban a népzene például nem hatja úgy át a modern zenét, mint Magyarországon, ezért az ottani közönség számára kuriózum a magyar etno-jazz, world music. Idén Balogh Kálmán és zenekara, valamint az Anima Sound System lép színpadra. Az alternatív színházi estek keretében az idei Altarnatív Színházi Szemle díjnyertese, az Utolsó Vonal színházi csoport mutatkozik be. Két építészeti kiállítást láthat a krakkói közönség: a Szerves építészet és a Rudolf Steiner nyomában című tárlatokon a Kós Károly Egyesület alkotóinak munkái szerepelnek. Újabb kiállításon mutatkozik be hat kiváló magyar plakátművész: Árendás József, Baráth Ferenc, Pincehelyi Sándor, Orosz István, Pócs Péter és a Budapesten élő Krzysztof Ducki. Második alkalommal rendezik meg Krakkóban az Őszi Magyar Játékfilmszemlét, amelynek mintájául a nagy sikerű budapesti Tavaszi Lengyel Filmnapok szolgál. A magyar fesztivált irodalmi találkozók és vitafórumok egészítik ki. NÉPSZAVA-információ Juan Soriano szobraiból Ma este 18 órakor a mexikói művész jelenlétében nyílik meg a W.A.M. Arts and Design Galériában (Bp. VI., Király u. 26.) Juan Soriano szobrainak kiállítása. Soriano működése sok szempontból egyedülálló a mexikói művészet XX. századi történetében. Művészetét alapvetően a klasszikus formák és a klasszikus kifejezésmódok iránti mély elkötelezettsége befolyásolja, akár terrakottával, akár fával, akár bronzzal dolgozik. Az antik világ, a régi századok példázatai és meséi már indulásától kezdve erősen vonzották Sorianót, ami azonban munkáit egyedülállóvá teszi, az a humorérzéke, sokszor kegyetlen és keserű iróniája. Az ötvenes évektől kezd szobrászattal foglalkozni. Első szobrai kisméretű, bensőséges alkotások, de már bennük rejlenek a későbbi monumentális művek arányai. Hatalmas kültéri szobrainak egyike Mexikóvárosban, a Nemzeti Koncertterem előtt emelkedő Hold, amely tökéletesen példázza, hogyan teremt mítoszokat Soriano. A mű finom bronzpatinája a nap során óránként változtatja színét és árnyalatát. A hatalmas alkotás árnyéka mitikus totemként nehezedik a térre, miközben a szobor a csillogó alkonyati fényben aranyszínbe borul, légies és transzcendens szimbólummá változtatva a művet. Soriano szobrait a budapesti közönség november 25-ig tekintheti meg a V.A.M. Galériában. KULTÚRA 2002. OKTÓBER 16., SZERDA 13 A legolvasottab író Esterházy Péter veheti át a Győri Könyvszalon Alkotói-díját az október 25-én, pénteken kezdődő, háromnapos eseménysorozat megnyitóünnepségén. Az író azzal nyerte el az elismerést, hogy a városban működő könyvtárak regisztrációja szerint ő a legolvasottabb magyar szépíró. A nemzetközi rendezvénynek otthont adó város szeretné tiszteletét kifejezni Kertész Imrének, a magyar irodalom első Nobel-díjasának. A könyvszalon logójával, Lipovics János szobrászművész Pegazust ábrázoló bronz kisplasztikájával szeretnék megajándékozni az alkotót. A könyvszalonhoz számos kulturális program kapcsolódik. Kiállítás nyílik egyebek között a győri Xantus János Múzeumban őrzött Madách-gyűjtemény értékes darabjaiból, továbbá az egyházi oktatás történeti dokumentumaiból. A Győri Nemzeti Színház művészei az 1920-as évek kávéházi hangulatát idézik az Első győri kabaré című programban, a Győri Filharmonikus Zenekar Kodály Zoltán Háry János című művét adja elő. Örkény István egyperceseiből a Versmondók Egyesülete előadóművész-stúdiója ad elő válogatást. RÖVIDEN Meghalt Ray Conniff Ray Conniff, a Doktor Zsivágó zeneszerzője 85 éves volt. Conniff a film betétdalával, a Somewhere My Love-val Grammy-díjat nyert annak idején. Conniff szombaton hunyt el az escondidói Palomar Medical Centerben, ahová azután szállították be, hogy elesett és beverte a fejét. Conniff nemcsak zeneszerzőként, hanem harsonajátékosként is híres volt: mintegy száz híres felvételt készített, és negyven albuma jelent meg a Columbia Records lemezkiadó vállalatnál. Az ő alkotásai olyan klasszikusok, mint például a Besame Mucho, a New York, New York és a S’Wonderfúl. Arany János-kiállítás A Petőfi Irodalmi Múzeumban (Bp. V. Károlyi Mihály utca 16.) Arany János születésének 185. és halálának 120. évfordulója tiszteletére ma 17 órakor kiállítás nyílik. A tárlatot S. Varga Pál irodalomtörténész mutatja be. Alkotói díjak Az idén Deim Pál festőművésznek, Tóth István fotóművésznek, Vida Zsuzsa iparművésznek, Olsvai Imre népzenekutatónak, Oravecz Imre költő, műfordítónak, valamint Szőllősy András zeneszerzőnek ítélte alkotói nagydíjait a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE). Az egyesület elnöksége által két éve életre hívott díjat az alapító okirat szerint egy-egy, a szakterületén folyamatosan magas színvonalú alkotói tevékenységet folytató művész kaphatja. A zenekritikusi tevékenységet jutalmazó Péterfi-plakettet Mácsai János zenetörténésznek ítélték. A Weiner Leó zenepedagógus-díjat Bántainé Sipos Éva, Kircsi László és Toldy Mária veheti majd át szintén a Magyar Írószövetség klubjában. Szerelem és halál A Dream Team Színház ma 19 órakor a Nemzeti Táncszínházban (Bp. I., Színház utca 1-3.) lép fel az Eros Thanatos - Szerelem és halál című produkciójával. Az olasz operaáriákra komponált táncjátékot Balázs Mari rendezte. Lombhullás előtt A Fészek Művészklubban (Bp. VII., Kertész utca 36.) ma 19 órakor kezdődik Osváth László estje Lombhullás előtt címmel. Vendégei között van zenész, előadóművész, táncos és pszichológus. A Déry Tibor Alapítvány díjai Kiváló irodalmi munkásságáért Hamvai Kornél írónak, a magyar nyelv ápolásában elért eredményeiért Bartos Tibor műfordítónak ítélte az idén a Déry Tibor Alapítvány kuratóriuma az író nevét viselő díjakat. A jutalmakat és okleveleket Réz Pál, a kuratórium elnöke pénteken adja át. Magyar filmnapok Los Angelesben NÉPSZAVA-információ Tíz nagyjátékfilmet és két rövidfilmet mutatnak be az amerikai filmfővárosban, Los Angelesben a november 20-tól 24-ig tartó magyar filmnapokon. Az Új Budapest Filmstúdió és a Magyar Filmunió rendezésében ez lesz az első ilyen filmes esemény Los Angelesben, amely itthoni kezdeményezés eredményeként valósul meg. Kántor László, az Új Budapest Filmstúdió vezetője elmondta, a filmprogramot döntő többségében az idei filmszemle és a nemzetközi fesztiválok díjnyertes magyar alkotásaiból állították össze. Los Angelesben látható lesz Fekete Ibolya Chico, Miklauzic Bence Ébrenjárók, Dettre Gábor Felhő a Gangesz felett, Gulyás Gyula Fény hull arcodra, Bereményi Géza Hídember, Pálfi György Hukkle, Mundruczó Kornél Szép napok, Gárdos Péter Az utolsó blues, Herendi Gábor Valami Amerika és Kamondi Zoltán Kísértések című játékfilmje. Ezenkívül a válogatásban helyet kapott Mészáros Péter Eső után cannes-i Arany Pálma-díjas rövidfilmje, illetve Péterffy Zsófia velencei díjazott festményanimációja, a Kalózok szeretője. Az egyre több nemzetközi fesztiválsikerrel büszkélkedő mai magyar filmnek kívánnak a lehetőség szerint teret nyitni a tengeren tús a filmnapok kezdeményezői. Számítanak az art mozik és filmklubok közönségére, az egyetemi hallgatóságra - hiszen Los Angelesben négy filmfőiskola működik de reményeik szerint filmforgalmazók érdeklődését is felkelti az ötnapos filmrendezvény. A vetítéseknek otthont adó Laemmle Theatre nevű mozi mellett külön sajtóklub is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a filmjüket elkísérő rendezők és producerek találkozhassanak az amerikai szakma képviselőivel. A rendezőkön kívül Tóth Ildikó, a Felhő a Gangesz felett főszereplője utazik Los Angelesbe. A nyitó gálán az első filmes Pálfi György Hukkle című, több hazai és külföldi díjat nyert játékfilmjét vetítik. Tíz nagyjátékfilmet és két rövidfilmet mutatnak be Los Angelesben