Népszava, 2003. június (131. évfolyam, 127–150. sz.)

2003-06-07 / 132. szám

Gregor egy forintért énekel Gregor József azt szeretné, ha a Szegedi Nemzeti­­ Színház előző igazga­­­­tóját bíróság elé állíta­nák és felelősségre vonnák. A neves ope­raénekes, aki nemrégiben a város díszpolgára lett, azt állítja, hogy Korognay Károly tönkre­tette az ország legjobban dotált színházát, és ezt az ügyet a városnak ki kell vizsgálnia. Gregor a színház eladósodása miatt nemcsak a felelőst keresi, hanem a megoldást is. Pénteken arról írt alá megállapodást a teátrum új igazgatójával, Székhelyi Józseffel, hogy az év végéig 1 forin­tért énekel­­ Fülöp király szerepében -, és ebbe az összegbe már a Don Carlos rendezéséért ka­pott honoráriuma is benne van. Felajánlásához csatlakozott Langmár András díszletervező is, aki másfél éves munkát vállalt 1 forintért. Szék­helyi József elmondta, hogy bár nagyon nehéz helyzetben vannak a társulat tagjai, mások is hasonló gesztust fognak tenni. A direktor, aki egy hónappal ezelőtt foglalta el pozícióját, szin­tén ekkora összegért játszik - a Tizenkét dühös emberben - és rendezi Michel Tremblay Sógor­nők című darabját. Az igazgató csak akkor lát kiutat az adósságcsapdából, ha a város közgyű­lése megszavazza azt, hogy a következő évad költségvetésének terhére már most megkaphas­son a színház 380 millió forintot, különben új darabot nem fognak tudni színpadra állítani. (Népszava) A Celladam 20 éve Gyógyító tigris (A Celladam-sztori) címmel je­lenik meg a Könyvhétre Török Ferenc könyve Kovács Ádámról. A 10 ezer példányban megje­lenő kötetben a Celladam két évtizedes történe­te tárul az olvasó elé. Megszólal több gyógyult beteg és számos orvos. A könyvet június 14-én a szerző és hőse 11 órakor dedikálja a Vörös­marty téren. (Népszava) Fókusz-könyvsikerek 2003. június 1­7. SZÉPIRODALOM Gerlóczi Márton: Igazolt hiányzás Ulpius-ház 1980 Ft Fable: Vavyan Nászjelentés I­ll Fabyen 1998 Ft Coelho, Paolo: Az alkimista Athenaeum 1690 Ft Kertész Imre: Sorstalanság Magvető 1990 Ft ISMERETTERJESZTŐ Árpa Attila: Ha én ezt a klubról egyszer el­mesélem Art Noveau 2499 Ft Sedelmaier, Wolfgang: Nagy búvárkalauz­­ Magyar Könyvklub 2495 Ft Huszár Tibor: Kádár 2. Szabad Tér-Kossuth 2980 Ft Pease, Allan és Barbara: Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? Park 2500 Ft Buchanan, Mark: Nexus, avagy kicsi a világ ÚJDONSÁGOK Saramago, José: Kőtutas Palatínus 2490 Ft Lawrence, Leslie L: A vérfarkasok nyomában Gesta 1198 Ft Puzo, Mario: A család Magyar Könyvklub 2300 Ft Halász Péter: Gázóra Nórán 2000 Ft Fókusz Könyváruház, ahol a legnagyobb a választék. Cím: Bp. VII., Rákóczi út 14-16. TÉVÉNÉZŐ ★ Letye-petye-lepetye EjüSjQS Talán túlzás Weöres Sándor halhatat­lanját, a gyerekeknek írt pletykásvén­­asszony­ locsogását idebiggyeszteni cím gyanánt, de legalább a cím legyen klasszikus. A pletykamű­­sor ugyanis, amiről szót ejtünk itt most, minden klasszikus követelmény díjával van, ami ezen ősi műfaj iránt joggal fennforoghat a jámbor hallga­tóságban. Ki szereti, ha lopják az idejét, ráadásul galád módon? Jön Détár Enikő szegény, és úgy tesz, mintha soha nem hallott titkokat akarna ve­lünk megosztani bel-, illetve külföldi kedvenceink­ről. Az ember csapot-papot hagyva hegyezi a fülét, aztán mi derül ki? Legfeljebb az, hogy, idézem: „Madonna pofára esett.” Mármint bicikliről. A stílus hervasztó, de legalább érdektelen. Vagy tán attól rágjuk tövig a körmünket, hogy egyik kedven­cünk nagypapai minőségében kénytelen egy sem­miségből „kisszínest” kreálni a kamerának, másik kedvencünk pedig valóban istennői alakjához kénytelen randa parókát felölteni, a’la hollywoodi sztár, csak hogy Enikőnk háromszor ismételhesse meg: aki szemünk előtt pompázik, épp most vált meg szerelmétől. Mi ez, tessék mondani? Ha őszin­tén válaszolnék, a nyomdafesték nyomban elfutna. Maradjon itt annyi, hogy dögunalom és jelentékte­lenség. (Találkozások este, RTL Klub.) Bársony Éva G KULTÚRA 2003. JÚNIUS 7., SZOMBAT NÉPSZAVA Vámos Miklós legújabb munkája XX. századi női sorsokról A hazugságok és az önfeladás könyve Vámos Miklós médiaszemélyiségként és szépíróként is az egyik legnépsze­rűbb közember Magyarországon. Életelve: „Egyebek között azért érdemes élni, hogy másokat megörökíthessünk, regényben, szoborban, képeken vagy akár élőszóban.” Új regénye, a Sánta kutya is ennek jegyében készült. A kötet jövő hét csütörtöktől kapható az ünnepi könyvhét standjain. -Új regénye XX. századi nő­­­nők története. Nem lehet szabadulni a múlt század vonzásától? - A huszadik század nem csupán egy század a sok közül, hanem az a pe­riódus, amely szintézise a dekadenciá­nak, a káosznak és az újjászületésnek - függetlenül az én jelenlétemtől ben­ne. Elég, ha csak a holokausztra, a két világháborúra, az űrkutatásra és a szépirodalom ismételt felvirágzására utalok. Egyetlen században sem ját­szott olyan jelentős szerepet a szépiro­dalom, mint a huszadikban.­­ Amennyire kemény volt ez az év­század, annyira kemények regénye nő­figurái. Egyikük a holokauszt idősza­kát éli túl, másikuk a századelő nyo­morát. Ilyennek ismerte meg a nőket vagy ez a típus érdekli leginkább? - Én a nőket sokkal többre becsü­löm, mint a férfiakat. - „ Nők mozgatják a világot. Kétlem, hogy ők a gyöngébb nem, inkább a szebb és jobb igen" - írja a fülszöveg­ben. Ennek a hitének, tudásának a re­gényét akarta megírni? - Nagyon régi regényterv ez, amely legrövidebben így foglalható össze: kéne írni egy regényt a hazug­ságról. Legyen a címe: Sánta kutya. E gondolathoz kerestem történetet, hő­söket. Sok lehetőség vetődött fel, vé­gül arra jutottam, hogy a legnagyobb hazugságok a magánéletben vannak, s az igazán komolyak a nőkkel kap­csolatosak. - Említene néhányat? - Mondjuk: a férfi a teremtés koro­nája. Ez a XX. század egyik legna­gyobb hazugsága. A másik: a nők a gyengébb nem. -Se „szentenciák” egyértelműen a múlt századhoz köthetőek? - Nem, de egyetlen században sem voltak annyira égbekiáltóak, mint ami­kor világháborúkban hagytak otthon asszonyokat, akiket azután bevonuló csapatok megerőszakoltak. Úgy gon­doltam, a hazugságról szóló könyvem nagyon egyszerű lesz, keresek egy fő­hősnőt, s az ő élete hazugságait ve­szem sorra. - Csak ez a hősnő arcot, jellemet és figurát vált. Voltak élő modellek vagy a fantáziája működött, amikor a törté­netet írta? - Az általam ismert nőkből gyúr­tam össze a figurát, de talán nem áru­lok el túlságosan intim titkot, ha megmondom, Faludy György is a modellek egyike. Na nem azért, mintha hazudós volna, hanem mivel sokat beszélgettem a kilencvenkét éves íróval, tőle próbáltam eltanulni, hogy gondolkodik ebben a korban az ember, így az utolsó fejezet hősnőjé­ben az ő gondolkodásmódja, mon­datfűzése talán érintőlegesen jelen van. Én az általam ismert embereket „összezagyválva” próbálom regény­alakká formálni. Nekem, régi vágású szerző lévén, a zsinórmértékem még mindig az, hogy: ennivaló, innivaló, mondanivaló. Önmagában történetet mesélni, csak azért, hogy az emberek szórakozzanak, szerintem nem az irodalom dolga. Az a kabaré vagy az újság tárcarovatainak műfaja. Azért próbálok történeteket mesélni, hogy egy-egy általam fontosnak tartott mondanivalót hatékonyan eljuttassak az olvasóhoz. Vagyis a történet az a jármű, amelyre felültetem a gondola­taimat. - Mint mondta, a hazugságok nagy könyvét akarta megírni, de megírta egyben az önvallomások, feltárások regényét is. Amennyire a hazugságok, annyira a leleplezések, amennyire a titkok, annyira a feltárulkozások törté­neteit is olvashatjuk. Nem? - A hazugság az igazság édestestvé­re. Olyasféle viszonyban állnak, mint az álom és a halál. Úgy érzem, nem le­het egy emberélet hazugságairól be­szélni ugyanannak az emberéletnek az igazságai nélkül. Tulajdonképpen én az önfeladás regényét próbáltam meg­írni, mert a legnagyobb hazugság mégiscsak az, ha a saját egyéniségün­ket, életünket más emberek vagy más célok érdekében lassan-lassan felad­juk. Hősömmel is ez történik. - Sok nő útja ez. - Én ezt az utat egy stiláris eszközzel próbáltam érzékeltetni: a regény mono­lógból szép lassan átmegy egyes szám harmadik személyű elbeszélésbe, az énből az őbe. Ez tipikus női sors. Én az olyan nőket szeretem, akik nem ilye­nek, s az összes női olvasót arra szeret­ném buzdítani, hogy ne tegyék ezt. - Elmondta, mi zavarja a nőkben. Mit lesett el a világot mozgató nemtől? - Azt hiszem, a nők legnagyobb adottsága az érzékenység. Én a női érzékenységet próbáltam egész éle­temben eltanulni, s azt hiszem, ilyen szempontból elég nőies a személyi­ségem vagy a habitusom. Férfiak például soha nem tudnak úgy figyel­ni, mint nők. Ha egy nő belenéz egy férfiember tekintetébe, az nézés a javából. A női érzékenység eltanu­­lása életfeladat, s e téren még sok a tanulnivalóm. Pál Melinda Vámos: Én a női érzékenységet próbáltam egész életemben eltanulni Fokozott érdeklődés Pécsett A Pécsi Országos Színházi Találko­zó történetében először vett részt a nemzeti kulturális örökség miniszte­re a fesztiválon. Hiller István elődei­vel szemben nemcsak elvállalta a rendezvény megnyitását, de meg is érkezett az eseményre. A hivatalos megnyitó után, csütörtö­kön este a Nagyváradi Állami Szín­ház Szigligeti Társulata által színre vitt Móricz Zsigmond-darabbal, a Rokonokkal vette kezdetét a harma­dik Pécsi Országos Színházi Találko­zó versenyprogramja. A tizenöt kő­színházi előadásból álló programot Németh Ákos drámaíró válogatta. A nyitó előadáson szinte mindenki részt vett, aki már a fesztivál legelső napjára érkezett. Aki megtisztelte az előadást jelenlétével, pénteken dél­előtt szakmai vitán hallgathatta meg Závada Pál író, Nánay István kritikus értékelését és a korábbiakhoz képest szokatlanul sok szakmai felszólalást. Elkezdődött a kísérőprogram (OFF) is, amelyen művészeti főiskolások, struktúrán kívüli színházak, és társ­művészek vesznek részt. A pünkösdi hosszú hétvégén is számtalan programmal várják a fesz­tivál résztvevőit és a vendégeket. A pihenőnapokat a POSzT-on tölti töb­bek között Presser Gábor, aki a Szín­házi dal sorozatban lép fel. Szintén ma ad műsort a Honvéd Táncszínház, a Free Flutters zenekar, Balogh Kál­mán és a Gipsy Cimbalom Band a különböző fesztiválhelyszíneken. Vasárnap a Színművészeti Egyetem egy-egy vizsgaelőadása jelent izgal­mat. Zsámbéki Gábor Csehovok címmel rendezett előadásában a Sirály első, a Ványa bácsi második és a Cse­resznyéskert harmadik felvonása lesz láts­ató. Ács János az Egy kiállítás képei című zeneműre komponált báb­játékot, amelyet az egyetem harmad­éves bábszínészosztálya mutat be. Tö­­rőcsik Mari életmű-kiállítását is vasár­nap nyitják meg. Koren Zsolt Az Anima Sound System a megnyitón FÓKUSZBAN ★ Egy igazi csapda A hangzatos cím és a giccsesre sikere­dett borító ellenére akár még jó is le­hetne Biga Cubensis (Gombor Gá­bor?) könyve. De nem az. Hittől és vi­lágnézettől függetlenül sokan voltak és vannak, akiket foglalkoztatott és foglalkoztat, hogy bekövetkezik-e a világvége, és ha igen, akkor miért és mikor. A világvége-csapda írója egy olyan témát lovagol meg, amely a köz érdeklődésére tarthat számot, tehát a könyv ezen oknál fogva akár nyeresé­ges is lehet. Ez természetesen még nem bűn. Az azonban roppant elkese­rítő, ha tudományosnak vagy ismeret­­terjesztőnek próbálnak álcázni vala­mit, ami nem az. A könyvben komoly tárgyi tévedések egész sora található. Például Izrael lakosságát négymillió főre becsüli, jóllehet már a régebbi úti­könyvek is 5 millió 500 ezerről írtak. A szefárdokat Cubensis szerint kiuta­sították Spanyolországból 1492-ben. Azaz nem legyilkolták, kiűzették vagy erőszakkal megkeresztelték őket, ahogy ezt már a középiskolában is ta­nítják, hanem „kiutasították”! Igen­csak furcsállom ezeket a hibákat, s nem gondolnám, hogy pusztán figyel­metlenség lenne a magyarázat. Ahhoz túl sok a félreérthető, kétértelmű mon­dat. A szerzőnek felebaráti szeretettel kívánom, legközelebb a 2. vatikáni zsinatot tanulmányozza, valamint igyekezzék a szeretet vallását mélyeb­ben, nem kizárólag idézetek szintjén megismerni, hogy egyszer hitelesebb művet tudjon alkotni. Az értelmezé­sekkel csínján kell bánni, mert néha azokban található az igazi csapda, amely katasztrófához vezet. Kaczvinszky Barbara Biga Cubensis: A világvége-csapda Dekameron Könyvkiadó, 2750 Ft A kultúra támogatója: a PANNON Wm As élvonal.­GSM Rákóczi-ünnepség Rodostóban II. Rákóczi Ferenc törekvései ma is meghatározó fontosságúak Magyar­­ország számára, egy olyan ország számára, amely az európai államok egyre bővülő családjában úgy akar egyenrangú tag lenni, hogy közben megőrzi magyarságát és ápolja évez­redes kulturális örökségét. Ezt hang­súlyozták a szónokok azon az ünnep­ségen, amelyet a törökországi Rodos­tóban rendeztek a Rákóczi-szabad­­ságharc kezdetének 300. évfordulója tiszteletére. A felszólalók utaltak a szabadság­­harc bukásának tanulságára, arra, hogy szabad nemzetek erős és kölcsönös előnyökön alapuló szövetsége nélkül nincs nemzeti függetlenség és nincs nemzeti gyarapodás. A szónokok szól­tak arról is, hogy 2004 májusától teljes jogú tagjai leszünk az Európai Unió­nak, annak a szellemi értékközösség­nek és gazdasági érdekközösségnek, amelynek összekovácsolása bizonyára Rákóczit is foglalkoztatta. A mai ma­gyarság Rákóczi emlékének tartozik azzal, hogy él az egységes Európa kí­nálta történelmi eséllyel. Ahmet Özyurt, Rodostó, török ne­vén Tekirdag kormányzója megje­gyezte, remélhetőleg Törökország is mihamarabb része lesz az egységes Európának. Az ünnepség részeként a Rákóczi­­múzeumnál a kulturális tárca helyettes államtitkára, Ács Tamás és az ankarai magyar nagykövet koszorút helyezett el a Magyar Köztársaság nevében, va­lamint koszorúzott Tekirdag kormány­zója, Ahmet Özyurt, továbbá az ENSZ menekültügyi hivatala ankarai irodájá­nak igazgatója. A városi polgármesteri hivatalban konferenciát rendeztek a Rákóczi-szabadságharc és II. Rákóczi Ferenc jelentőségéről, délután pedig a résztvevők fát ültettek a Függetlenség és Béke parkban. Forró Evelyn (Rodostó)

Next