Népszava, 2011. április (138. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
2011.ÁPRILIS 1., PÉNTEK 6 NÉPSZAVA KULTÚRA Egry József kiállítása több mint száz festményéből a Kogartban Balaton az Andrássy úton Több mint száz festmény ad átfogó képet Egry József életművéből a holnap nyíló és július végéig nyitva tartó tárlaton a Kogartban. A jövőben a kiállítások mellett az oktatásra szeretnének fókuszálni a Kogartban. A válság mélypontján a tavaszi, nyári kiállítási szezon is szürkébbre sikeredik Budapesten, legfőbb ok természetesen a pénzhiány, mind az intézményeknek, mind a reménybeli látogatóknak üres a pénztárcája. Kicsit jobb helyzetben van az alapítványi tőkéből élő Kogart - mondja Fertőszögi Péter művészettörténész, a kuratórium elnöke - aki szerint jövedelmeiket nem csapolja meg túlságosan a válság. Idén is öt kiállítást szeretnének rendezni. Holnap például Egry József-életműkiállítást nyitnak a házban. A korábbi években a századforduló képzőművészetére fókuszált a program, a tavalyi Márffy-kiállítással azonban egy új sorozat indult el, mely során a XX. század elejének művészetét szeretnék bemutatni. Ebbe a sorba illeszkedik be a mostani Egry-tárlat, a következő évben Tihanyi Lajos, majd Nemes-Lampérth József műveiből láthatunk válogatást. A programot a Nemzeti Galériával egyeztetve, együttműködve alakítják ki, nem konkurálni, hanem kiegészíteni akarják egymást a magyar képzőművészet bemutatásában vállalt missziójuk során. Ennek a kiállítási programnak a lezárásaként a Gresham-kört bemutató tárlatot álmodik Fertőszögi Péter, ahol a legjelentősebbek, Bernáth Aurél, Szőnyi István, Berény Róbert mellett a kevésbé ismert művészek is szóhoz jutnának. Ám ehhez még sok kutatásra volna szükség, ahogy a magyar művészettörténet másik nagy adósságára, az Európai Iskola 1945-48 közti szakaszát bemutató tervezett tárlatra is sokat kell még várni, mellyel a XX. század második felének képzőművészetébe nyitnának kaput. Bár ezek a feladatok talán már túl vannak a Kogart által felvállalható tevékenységen. „Mi elsősorban nem arra esküdtünk fel, hogy művészettörténetet írunk, hanem hogy értékálló képzőművészetet közvetítsünk az emberek felé” - mondja a kuratóriumi elnök. Fertőszögi szerint, aki a kiállítás egyik kurátora is, Egry azért is aktuális, mert 1971- ben volt utoljára gyűjteményes kiállítása. A festő a magyar piktúra olyan nagy, önálló úton járó alakja, mint Gulácsy, Csontváry, Mednyánszky vagy Kondor Béla. Magányos alakok, a magyar és a világ képzőművészetében is. Életművük magányosságát személyiségük is fokozta, elvonultan éltek, nem voltak tanítványaik. Egry ráadásul olyan sajátos technikával dolgozott, amit utánozni lehet, de felülmúlni nem. A tárlat elsősorban Egry balatoni korszakára helyezi a hangsúlyt, amikor kialakul a jól ismert pasztelles, a körvonalakat fényben feloldó technikája. Itt nem követi a tárlat a kronológiát, inkább motívumok, hangulatok köré rendeződik. A harmadik elemeben felvillantja a korai, kevésbé ismert Egryt is. Itt egy sokkal realisztikusabb, helyenként inkább a Nyolcak piktúráját idéző festővel találkozunk. Sikerült az Egry-művek három nagy gyűjtőhelyéről, a Nemzeti Galériából, a győri Városi Képtárban őrzött Radnaigyűjteményből és a Badacsonytomaji Emlékmúzeumból elhozni a legjelentősebb alkotásokat, a főműveket. E három intézmény mellett tucatnyi köz- és ugyanennyi magángyűjteményből származnak a képek. A Kogart mára rendelkezik olyan jelentőségű saját anyaggal, amelyet felajánlhatnak a kölcsönző múzeumoknak. A Nemzeti Galériának a májusban nyíló Markó Károly tárlatra két tucatnyi kép utazik a Kogartból, Győrben a lebontott Radnaigyűjtemény helyére a Kovács Gábor Gyűjtemény modern anyaga került egy kiállítás ere-Magányos alakok a magyar és a világ művészetében jéig, a badacsonytomaji házba pedig Egry jó barátjának, Borsos Miklósnak a Balatonhoz kötődő műveiből rendeznek tárlatot. A Kogartban idén is bemutatták az annak idején a sajtóban sokat támadott Kogart Kortárs Művészeti Gyűjteményt (KKMGY), mely mára 220 művész 320 művét vonultatja fel. A Kogart azt vállalta, hogy minden állami forint mellé szerez a vállalkozói szférából egy forintot, s a pénzből magyar kortárs gyűjteményt épít. A most lezárult hároméves periódus alatt 350 millió forintból olyan kollekció jött létre, mely idén például a százezer látogatót vonzó Pozsonyi Szobrászati Fesztiválon egymagában képes méltón képviselni hazánkat. De belföldön is szeretnék vállalásukhoz híven bemutatni a kollekciót. A felújított Szekszárdi Művészetek Háza szeptember közepén ennek a kollekciónak a 80 darabos válogatásával nyit. Ugyanis a Kogart azt is vállalta, hogy a gyűjteményt saját forrásukból tárolják és ingyenesen a bemutatóhelyek rendelkezésére bocsátják. Még a szállítási költségeket is magukra vállalják. A Kogart jövőjének azonban csak egyik ágát jelentik a kiállítások, Fertőszögi Péter épp olyan fontosnak tartja az oktatást. Idén októberben harmadszorra indítják el a festménybecsüsképző tanfolyamukat, ahol eredeti művekkel jeles szakemberek a gyakorlatban tanítják meg a műtárgy-meghatározás csínját-bínját. Jövőre kurátorelőképző tanfolyamot indítanak érettségizők számára, mely reményeik szerint a Magyar Képzőművészeti Egyetem hasonló szakjának felkészítőjeként fog működni. H.P. A képeken látható a jól ismert, pasztelles, a körvonalakat fényben feloldó technika fotó: vajda József RÖVIDEN Önálló ítéleti joga volt Szőcsnek Elérkezettnek látta az időt Szőcs Géza arra, hogy a kulturális tárca vezetőjének „legyen saját véleménye arról, ki érdemel meg valamely díjat"; az államtitkár ezzel magyarázta, hogy az idei József Attila-díjra jelöltek listájából négy név „kicserélődött". Ezt Kukorelly Endrének szóló válaszlevelében írta, miután korábban az író-politikus Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez fordult a névcserék miatt. „Egy államtitkárnak vagy miniszternek maximum annyi kompetenciát engedélyeznél, hogy tudomásul vegye az írószervezetek listáját, amelyet az orra alá dugnak. Ezt helytelennek vélem" - írta Szőcs, hozzátéve: „mindent meg is fog tenni" azért, hogy a kultúrpolitikus „ne bábu vagy mások utasításainak végrehajtója" legyen, hanem legyen „önálló ítélethez" való joga. Kiemelte, a Kossuth-díjasok listáját egyetértés fogadta, nem merült fel „semmiféle sérelem" a nevekkel kapcsolatban. A 13 idei József Attila-díjra jelöltek közül kikerült Jankó Laura és Pollágh Péter is, holott őt 9 szervezetből 7 megszavazta. ► NÉPSZAVA Opera rockstílusban A Klasszikon Együttesnek, mely az opera műfajának újszerű, egyéni interpretálójával rukkolt elő, önálló CD-je jelent meg. Az együttes a jazz, a rock, a swing, a musical, a blues stílusjegyeit vegyíti a klasszikus operák dallam- és hangzásvilágával. A lemezbemutató koncertet április 15-én, az IBS Színpadon tartják. ►népszava Szimbiózis a Pagodában Szimbiózis címmel nyílt meg tegnap B. Mezei Éva festőművész, újságíró kiállítása a 15 éves Pagoda Galériában (1149 Budapest, Egressy út 17-21.). A tárlat április 26-ig tekinthető meg. ► NÉPSZAVA FOTÓS K2 PRESS FOTÓ: PRODUKCIÓ www.nepszava.hu kultura@nepszava.hu Meghalt Payer András Hosszú, súlyos betegség után életének 70. évében csütörtökön elhunyt Payer András, a magyar könnyűzenei élet egykor körülrajongott kedvence. Vagány volt, jóképű és kedves. A vidám vagy érzelmes hangulatú dalait olyan len dülettel és olyan lélekkel adta elő, hogy hallgatói, kiváltképpen a nők, a teljes odaadás élményével hallgatták bársonyos hangját. A magyar könnyűzenei élet meghatározó alakja volt, sztár, allűrök nélkül. A hatvanashetvenes évek vitték a csúcsra, számos populáris dalának hatalmas tábora volt, s máig megmaradt az emlékezetben több olyan kedvenc, mint az Ó, egy Alfa Romeo, vagy a Gedeon bácsi, vagy a Nem születtem grófnak. Dalait a legnagyobb nevek és legnevesebb együttesek szólaltatták meg. Olyan előadók énekelték „Payeröcsi” számait, mint például Záray Márta és Vámosi János, Koós János, Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál, Korda György, Katona Klári. A dallamait játszó együttesek közt ott volt az Omega, az Illés, a Bergendy. Sőt, a humor császára, Hofi Géza első nagylemezének zenéjét is nagyrészt ő írta. Számos színdarabhoz szerzett zenét, a hazai jazznek műfaj legjobbjaival együtt zenésítette meg a kortárs magyar költészet számos mesterművét. Egy interjúban még csupa bizakodás volt, hitte, hogy legyőzte a pusztító betegséget, készült fellépésekre, s azt írta honlapjára is: „A fellépések és tévészereplések friss időpontjait hamarosan közlöm. Meglepetéssel fogok szolgálni. Figyelje a honlapomat!” Figyeljük a honlapot, várjuk a beígért meglepetést. Ami Payer Andrástól már soha többé nem fog megérkezni. ► B.É. KÖZBEVETVE Egy ütős fesztivál HAMVAY PÉTER A meglehetősen konzervatív Győri Tavaszi Fesztivál programjában igazi üdítő színfolt az immár tizenkettedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Ütős Fesztivál. Kicsit az egykori Mediawave Fesztivál hangulatát idézte az éjszakába nyúló koncert a múlt hét végén. Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomduója melegítette be a közönséget, népzenei feldolgozásokkal és saját számaikkal. Majd a világ egyik leghíresebb dobosa, Carl Palmer lépett az egykori Rába moziból koncertteremmé alakított Richter-terembe. A hangversenyterem megőrizte a hatvanas évek filmszínházának igényes egyszerűségét és nagyvonalúságát, nem kell feszélyeznünk magunkat. Az előtérben, a folyosókon is dobszerkók között lépkedünk, a gyerekek boldogan próbálhatják ki valamennyit. Carl Palmer, az ELP egykori dobosa ma saját együttesével turnézik: Paul Bielatowicz gitárossal és Stuart Clayton basszusgitárossal. Carl Palmer majd minden szám után lihegve, széles mosollyal a mikrofon elé lép, néhány vicces, közvetlen szóval konferálja fel a következő számot, aztán elszabadul a pokol, olyan erővel, vitalitással, ördögi ügyességgel veri a dobokat, hogy a végén alig akarja elengedni az állva tapsoló publikum. A repertoár igen széles, a keményebb rocktól, a jazz és a klasszikus ihletettségű muzsikáig ível. Különösen nagy sikert aratott Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című művének motívumára komponált szám. A végén még egy kis zsonglőrmutatványt is kaptunk: megdöbbentő, mire képes Palmer a dobverővel... A műsor ismét két - igaz, idehaza keveset hallott - magyarral, Horváth Kornéllal és Dörnyei Gáborral folytatódik. Előkerülnek a távoli népek által használt, egészen elképesztő formájú és hangú ütőhangszerek. A Carl Palmer által a végletekig fokozott hangulat után nehéz volt átállni a kissé meditatív muzsikára, ami, a sztárvendég, Mark Mondesir bekapcsolódása után, éjféltájra, igazi parttalan örömzenélésbe csapott át.