Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-14 / 190. szám

Sajdik Ferenc imádja a nevettető történeteket, elsősorban a vidámabb művek állnak közel hozzá Görbülő irodalmi térkép Borúra derűs irodalom címmel szeptember 5-ig te­kinthető meg Sajdik Ferenc Kossuth-díjas grafikus, karikaturista kiállítása a budapesti Örkény István Könyvesbolt Cultiris Galériájában. Görbülnek, dől­nek, hullámoznak a vidámságot árasztó rajzok, amelyek jól válogatott irodalmi alkotásokra reflek­tálnak. MÉSZÁROS MÁRTON A Kossuth-díjas alkotó ak­tuális tárlata a Szent Ist­ván körúton lévő Örkény István Könyvesbolt emeletén, a Cultiris Galériában várja az irodalom és a képzőművészet ötletdús összekapcsolódása iránt érdeklődő látogatókat. Bár az igazat megvallva, nem kell nagy műértőnek lenni ah­hoz, hogy rájöjjön a befogadó, hogy amit lát, az bizony vegy­tiszta művészet, méghozzá an­nak a könnyen befogadható, élettel teli, színes válfaja. Sajdik Ferenc tárlatán az irodalom ve­zető szerepet tölt be, ugyanis a kiállított rajzok mindegyike egy-egy irodalmi alkotást il­lusztrál a művész sajátos ceru­zavonásaival. A látogatót kö­szöntő felirat Vámos Tibor aka­démikust idézi, aki úgy véli, Sajdikot a legkönnyebb illuszt­rálni, hiszen illusztrálja ő ma­gát, egész életművével. így igaz, akárcsak Karinthy ismert kije­lentése a humorról, amelyben elmondja, hogy ha hisszük, ha nem, a nevettetés igenis komoly műfaj. Éppúgy, mint a karika­túra, amelyet Sajdik mesteri szinten űz. Arany János vélhetően nagy kedvence lehet Sajdik Ferenc­nek, hiszen az első tematikus egységben Arany János több verséhez is készült karikatúra: A Három­ pipa utca című vers parasztokat mutat be, a Búcsú a fürdőtől pedig a világhírű cseh fürdővárost, Karlovy Va­­ryt (németül: Karlsbadot) idézi, ahol a Toldi szerzője a gyógyu­lás reményében töltött el né­hány napot. „Isten veled Karls­bad szép tája! - / Örökké az ember nem állja. / Rothad ne­ki tüdeje-mája; - / így végződik a földi pálya. / Alás’ szolgája!” - hirdeti a rajz mellett az Arany­költemény. Talán az ehhez ké­szült illusztráció a legszíne­sebb, legmozgalmasabb alkotás a kiállításon. A mű részletgaz­dagsága kitér a város híres épületeire, s egyben bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia századvégi, békés polgári mi­liőjét is. Az alapos látogató még azt is felfedezheti a kép bal al­só sarkában, hogy Sajdik a mű­vet ekképpen dedikálta: „Il­dimnek, 2013-ban, szeretettel Papa.” Igazi irodalmi csemege Arany János 1877-ből származó nép­dala, a nyomtatott kiadásban az első sort címül kapó Haja, haja, hagyma­ haja, amely ki­sebb és kevésbé jelentős művei közé sorolandó. Sajdik Ferenc azonban valahonnan előásta a művet, amelyhez ötletes rajzot készített. Kilenc fejkendős, nép­viseletbe bújtatott parasztas­­­szony áll úgy egy hófödte falusi táj előtt, mintha fotózásra invi­tálták volna őket. Némelyikük minket néz, mások kinéznek a képből. Legtöbbjük éppen csak megállt a munkában, egyikőjük a Szentírást szorongatja, míg társai közül van, aki kosárká­val, más egy nagy zsákkal ér­kezett. Zsörtölődő, zavarban lé­vő falusi asszonyok életképe, előtérben kapirgáló tyúkokkal és egy négylábú kisállattal. Szintén elgondolkodtató Sza­bó Lőrinc Nyitott szemmel című tragikus, lemondó verse, amely a kiábrándultságról szól. A csa­lódottság döbbenete ül a képen, amelyen mindenféle szoborala­kok láthatók dicsőséges pozitú­­rákban, melyek csak tovább erősítik a kietlenség érzését. „Mostanában újra felfedeztem magamnak Szabó Lőrincet, aki­től évtizedek óta örömmel olva­sok verseket. Elsősorban a vi­dámabb művek állnak hozzám közelebb, de legyen szó bármi­lyen alkotásról, a szépséget, az értéket nagyon becsülöm” - mondta el lapunknak a 84 éves Sajdik Ferenc. Az egyik művön feltűnik bizonyos „Virág Bene­dek, volt Döbrentei utcai lakos”, a Radnóti Miklós Nem tudha­tom című klasszikusához ké­szült illusztráción pedig egy szuperszonikus repülőgép süvít el a nyugodt vidéki táj felett, alul pedig egy férfi keresi Vörös­marty házát. Sajdik ironikus hozzászólása alá írva: nem tud­ja, hogy rég lebontották a költő házát. Némi szarkazmus érhe­tő tetten a Vasúton címet viselő Petőfi-vershez készült rajzon, amelyen tábla hirdeti a türel­metlenül várakozó utasoknak, hogy a vonat előreláthatóan száz percet késik. Petőfi egy másik alkotása, A helység kala­pácsa is megérintette Sajdikot, azonban önmagában ez az egyetlen rajz nem nyújt akkora élményt, mint a humoros hős­költeményhez készült, önálló kötetben megjelent teljes illuszt­ráció. Különálló csokorban kap­tak helyet a Prágát idéző képek, amelyeken Hasek és hőse, Svejk is feltűnik. „Ha mindenki csak jót akarna a másiknak, már rég agyonverték volna egymást az emberek” - idézi a grafikus Svejk híressé vált sorát. Sajdik elmondása szerint a cseh derék katona története volt az első ko­moly irodalmi élménye, amelyet tizennégy évesen olvasott elő­ször. Később is a humoros regé­nyek felé kacsintgatott, a világ­háború idején nagyon szerette a brit P. G. Wodehouse tréfás történeteit is. A Borúra derűs irodalom tár­laton érződik a groteszk humor, amely meghatározó Sajdik mű­vészetében. Az igazán nevettető alkotások azonban még csak most következnek. A barokk dráma kiemelkedő alakja, Lope de Vega spanyol költő Kapud előtt című alkotását életre keltő képen egy szerelembe bolondult férfi ácsingózik egy nő ajtaja előtt, míg a Janus Pannonius Szilviáról című alkotásához ké­szült illusztráción az indulatos költő vonja felelősségre egykori szexpartnerét, akihez így szól: „Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém.” Az alkotás kidol­gozottságát mutatja, hogy a pár fölött terpeszkedő madár meg­vetően piszoknak nevezi a bo­nyolult szerelmi életet élő költőt. Rendkívül ötletes az a karika­túra, amely Shakespeare hal­hatatlan szerelmespárját mu­tatja be akkor, amikor Rómeó még csak hat éves, Júlia vala­mivel kevesebb volt. A veronai gyerekeket szüleik vezetik a fő­téren, amikor Rómeó nyelvet ölt a kis pisisnek, Júlia pedig dur­cásan dagadt bunkónak nevezi későbbi választottját. Az igazi humorbomba az a színes tabló, amely a felülnézet­­ből ábrázolt, kacskaringós Bu­dapestet mutatja be, egy híd­nak támaszkodva Ady Endré­vel. A bús költő éppen rázendít a Góg és Magóg fia vagyok én... című versére, amikor egy mér­ges öregasszony lép elé. „Ejnye, Bandika, szegény anyád elsül­­­lyed szégyenébe!” - korholja a szerzőt. Sajdik Ferenc művein érződik, hogy képes tisztelettel kifigurázni az irodalom megke­rülhetetlen alakjait, s olyan vi­lágot tár elénk, amelyben szíve­sen lennénk akár mi is szerep­lők. A humor pedig, ha néha ki­számítható is, mégis képes min­dig megmosolyogtatni azt, aki a kép előtt áll. A mintegy ötven alkotást rep­rezentáló tárlaton más tájak mellett a kölni dóm, a dániai Frederiksberg-palota, Dévény kapuja és az a Bamberg is fel­tűnik, ahol az alkotó szűksza­vú, ám annál lényegre törőbb közlése szerint Szent István is járt leánynézőben. Megeleve­nednek a Sajdik nevéhez köthe­tő rajzfilmfigurák is, A nagy ho-ho-horgász, a Madárvédő Golyókapkodó és Pom Pom is. Sajdik Ferenc, aki jelenleg a né­hai Donászy Magda egyik mű­vét illusztrálja, azt mondja, tu­catnyi könyvet szeretne még rajzokkal színesíteni. Talán lesz lehetősége régi vágyát, Stephen Leacock Humoreszkek című írását is illusztrációival gazda­gítani. • Meghatározó a humor Rómeó és Júlia egymásnak esik Klasszikus mesefigurák is jelen vannak Sajdik Ferenc tárlatán az irodalom vezető szerepet tölt be fotó: molnár ádám Zempléni Fesztivál •­­ Tegnap elkezdődött Észak-Ma­­gyarország legnagyobb kultu­rális eseménysorozata, a 24. Zempléni Fesztivál, s augusztus 23-ig tart Tokaj-Hegyalja és Zemplén legszebb helyszínein. Komolyzenei és jazzkoncerte­­ken, táncelőadásokon, kiállítá­sokon, családi és gyermekprog­ramokon vehetnek részt az ér­deklődők. Fellép többek között az izraeli Moran Singers En­semble, Gyöngyösi Ivett, a Ma­gyar Állami Népi Együttes, a Kozma Orsi Quintet, a Szakcsi Kvartett, Borbély Mihály, a Ba­logh Kálmán & Lukács Miklós duó, a Szent Efrém Férfikar Lackfi János költővel, László Attila és a Budapest Jazz Or­chestra, a Studio 11 négy re­mek ifjú énekessel - Gájer Bá­lint, Kocsis Tibor, Lányi Lala, Vastag Tamás és még sokan mások. A Tokaji Fesztiválkat­lanban a Csárdáskirálynő és a Budafoki Dohnányi Zenekar Retro Symphonic Rock előadá­sa látható. A nagy sikerű „Egy nap Mádon” rendezvény mellett új program, az „Egy nap Tolcs­­ván”. A rendezvényekhez kiváló bor-gasztronómia társul. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ A Balogh Kálmán & Lukács Miklós duó forrás:zempléni fesztivál KULTÚRA NÉPSZAVA , 2015. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK RÖVIDEN Kolozsvári Magyar Napok Kiállításmegnyitókkal kezdődik szombaton Erdély legnagyobb magyar kulturális fesztiválja, a Kolozsvári Magyar Napok. Amint a szervezők csütörtöki saj­tótájékoztatójukon elmondták, augusztus 23-ig több mint öt­száz programmal várják a kolozs­vári magyarokat, a városból el­származottakat, és mindenkit, aki érdeklődik a magyar kultúra és a kínálatban szereplő progra­mok iránt. A „Minden(t) rend­ben!" mottóval, hatodik alkalom­mal megrendezett magyar na­pok az ifjúságot és Kárpátalját ál­lítja a rendezvények középpont­jába. Kolozsvár ugyanis idén Európa ifjúsági fővárosa, és a ren­dezvényekkel empátiát szeret­nének ébreszteni az ukrajnai há­ború miatt nehéz helyzetbe ju­tott kárpátaljai népek iránt. A fi­gyelemfelkeltést hivatott szol­gálni az is, hogy a hétfői nyitógá­lán a Magyar Állami Népi Együt­tes Megidézett Kárpátalja című műsorát mutatják be, mely a kár­pátaljai népek tánchagyományai­ból építkezik. A Kolozsvár főte­rén, a Mátyás-szoborcsoport kö­zelében felállítandó nagyszínpa­don idén olyan együttesek, elő­adók lépnek fel, mint a Night­­loosers, a Magna Cum Laude, az Ossian, a Republic, Lajkó Félix és zenekara, a Budapest Klezmer Band, Fenyő Miklós, a Magashe­gyi Underground, a Bikini, a Ka­láka és Koncz Zsuzsa. Idén is le­hetőséget teremtettek szinte valamennyi kolozsvári magyar intézménynek, szervezetnek, hogy programokat ajánljanak fel. Olyan kolozsvári román in­tézményeket is sikerült bevonni, mint a Történeti Múzeum, a Nép­rajzi Múzeum és a Szépművé­szeti Múzeum. A Sapientia Erdé­lyi Magyar Tudományegyete­­men hétfőn az MTI fotóiból vá­logatott Magyar szemmel a Kár­pát-medencében című kiállítást nyitják meg. ► MTI A nyomorultak Szegeden A Madách Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok három hóna­pos próbaidőszak után, ma mu­tatja be Victor Flugo - Alain Boublil - Claude-Michel Schön­berg A nyomorultak című musi­caljét. Debreczeny Csaba és Zöld Csaba mellett Szegeden a főbb szerepekben láthatjuk többek közt Tóth Attilát, Vikidál Gyulát, Vágó Bernadettet, Sáfár Mónikát és Nagy Sándort. Az előadást Szirtes Tamás rendezi, a jelmez­­tervező Romhányi Nóra, a dísz­lettervező Kentaur, a népszava

Next