Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-02-17 / 118. szám
Csütörtök Februarius 17. 1842. Megjelenik e’ hírlap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 ft, postán bontókkal 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben I., a n d c r e r Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek ’s egyegy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számíttatik. TARTALOM: Hermina fííherczegasszony. Kinevezések, halálozások. Dessewffy retruiemje.Vezérczikk. (III. A’ centralisatio következményei.) Pulszky Ferenc* től. Az ,Allg. Zeig. — Magy.tud. társ.Művészi egylet. Nemzeti színház. Megyei dolgok .Veszprém (szóbeli per, vegyes házasság, bankjegyek, adózás, törvényszéki biróválasztás.)Békés (érdekes adatok a’ büntetőjog köréből.) Vas (tisztviselők leköszönése miatti felakadás.) Pótlék a’ szepesi gyűléshez. (testi büntetés, vámszabályozás.) Erdélyi országgyűlés. Vidéki levél tárcza. Temesvár (lyceum, német salon.) Seimeez (magy. társ. és szláv iskola.) Külf. napló. Angol, Franczhon. Értekező: Lényeges és utolsó felvilágosítások bankügyben. (Vége.) Fogarasi Ján. —B. Corvaja terve földmivelési ’s műipari takarékpénztárról. Trefort Ágoston. Megyei régiség. Iliv. tud. Ilrd. ....... M11 IBS .HT’TMilL" Mg" '!ggr«trv«»»»»TMELy MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A’siralmas csapás, melly cs. k. főherczeg nádorunk fenséges háza felett néhány nap óta fenyegetőzve lebegett, csakugyan kérlelhetlenül elkövetkezék. Ö és k. fensége laermllia főherczegasszony, István fűherezegő a kikertestvéré, nincs többé!! Ifjú életét sem a’ tudomány megfeszített erőködései, sem az anyai gond ápoló karjai, sem milliók könyörgő fohásza nem valt képes megtartani. Kimúlt Bécsben , vasárnap, februarius 13-kán, kevés napi betegség után , ’s kora halála a’cs. k. uralkodóházat, különösen pedig már sok hasonló csapást szenvedett fenséges atyját kimondhatlan gyászba bobtá. Ő és kit*, fenségük János és István főherczegek sietve Budára érkeztek, egyik a’ testvér keserű bánatában testvérikig megosztozandó, másik a’szenvedő atyai szívnek élő kincse eleven képével nyújtandó vigasztalást. E’ nemzet pedig, mellyet a’szeretet’s ragaszkodás érzelmein kivid , mellyel királyai házához a’ hű magyar mindenkor viseltetik , jó ’s bal szerencsében együtt leélt negyvenhat év viszontagságai fenséges nádorához mintegy családias kötelékkel Csatolnak, atyai fájdalmában is családias részvéttel osztozik , ’s még soká áldandja emlékezetét a’ korán hunytnak, ki rövid életében a’ jótékonyság’, magasztos emberszeretet angyala gyanánt tűnt föl közöttünk. U cs. ’s apost. kir. Felsége Markovics József rozsnyói kanonokot bebeli apáttá, Steinhäuser Antal kun-szent-mártoni plébánost typultkiai apáttá, Fejér Jánost nyugalmazott plébánosok intézete előjáróját egri főkáptalani tiszteletbeli kanonokká, Borbola Miklós nagyváradi egyesült görög székesegyházi őrkanonokot éneklőkanonokká és helyébe Erdélyi Vazul iskoláskanonokot őrkanonokká, Kiss Miklós somogy megyei tiszteletbeli aljegyzőt pedig a’ m kir.Helytartó-Tanács tiszteletbeli fogalmazójává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (H.k.) A’ nm. m. kir. h.tanács Schwartzer Károlyt a’ siket-némák váczi intézeténél tanítóvá alkalmazó. (H.) Főtiszt. Báthory Gábor ur, a’ dunamelléki reform. egyházkerület superintendense ’s a’ hittudomány tanára, f. hó 12-kén éjjeli 11 órakor, életének 88-ik évében, N.Kőrösön meghalt. Bölöni Farkas Sándor erdélyi kormányszéki fogalmazó, a’ m. t. társ. levelező tagja 1 hó 2-kán estvéli 8 órakor közhasznú becses éltet tüdővész következtében bevégezte. A’ néhai „Éjszakamerikai utazás“ czimű becses munkájáért 1835-ben a’ m. t. társaságtól 200 darab arany jutalmat nyervén , ezt erdélyi irók jutalmául alapitványképen visszaajándékozta. Erdély történeteit tárgyazó nagybecsű munkáját kéziratban hagyta hátra. A’ kolozsvári casino és fegyveroskola alapítására gyakorlott nagy befolyása ismeretes, mi országszerte kihatott. Az unitárius statusnak, mellynek buzgó hive volt, főkép az Augustinovics-alapitvány körüli sikeres fáradozásával uj éltet ígérő hasznot tett; végrendeletében könyveit és pénzét a’kolozsvári unitar. főiskolának hagyta. A’ néhai érdemteljes férfiú halálát mindenek, kik ismerték, méltán fájlalják. (Érd. Hiradó.) Néhai cserneki és tarkői gr. Dessewvffy Aurél felett, ki családjának, barátinak és tisztelőinek mély fájdalmára f. e. febr. 9-kén meghalálozott, azon országos választmány, mellynek az üdvözült jeles és tisztelve szeretett tagja volt, halotti szent mise áldozatot fog tartatni, mellyre f. e. febr. 17-kén reggeli 9 órára a’ sertiták templomába az üdvözültnek minden baráti és tisztelői meghivatnak. — Költ Pesten febr. 13-kán 1812. Vezérczikke. (in. A’ centralisatio következményei *). Midőn a’múlt számban a’ középpontositás okait vizsgáltuk, jó következményeit nagyobb részben már említettük, a’kérelmesebb kormányzást , t. i. a’ nép szükségeinek látszólag könynyebb megismerhetését és az igazgatás gyorsaságát. Hozzá járul még, hogy a’ középpontositási rendszer, mint az egyenlőségnek előmozdítója, a’ nép szenvedelmeinek hízelkedik; hogy az egyformaság által, mellyet mindenütt behoz, az észnek némileg postulatuma, melly a’ szabályt mindenütt határozottnak ’s biztosnak ’s mindenütt egyenlően kiterjedőnek kívánja. A’ központosítás végre a’nemzet hiúságának szolgál, ’s ez által a’ nemzetiség barátinak kínálkozik, midőn az ország minden észtehetségeit a’ fővárosba vonja, azon egyetlen térre, mellyen a’nemzetnek a’ középpontositás által mindig a’ fővárosra irányzott figyelmét magokra vonhatják, ’s erejűknek illő hatáskört találhatnak. Az ország értelmisége igy vonatik össze egy tömegbe, mellyben a’ fényesebbnek sugaraiban a’ fénytelenebb is jobban kitűnik, ’s a’ fényesebbek együttléte sugárkoszorút helyez a’ hazának fejére. Ezt látjuk Rómában Augustus alatt, ezt Franczhonban XIV. Lajos és Napoleon alatt; ’s ezen udvarok vakitó világa előtt amott a’ széles Göröghon ’s gyarmatainak, itt Olaszország fejedelemségeinek ’s a’német udvarok’s egyetemeknek egymástól elszigetelt tudósai, nagyobb beesők mellett is, elhomályosodtak. A’ középpontositási rendszer azonban, bár hogy’ kínálkozzék fejedelmeknek és nemzeteknek, végtére mégis mind az ország bátorságára, mind a’ nemzet szabadságára vészthozó. A’ középpontositási rendszernek legközelebbi szükséges következménye egy hivatalnok-sereg , melly a’ kormány kinevezésétől függ, ettől veszi parancsait, ez által mozdittathatik el, ’s csak ennek felelős. A’ mint a’ középpontositás valamelly kormánynál vezérelvvé lett, azon pillanattól növekedik évről évre, sőt lehet mondani, napról napra a’ hivatalnokok száma, még akkor is, ha a’ kormány ezt nem kívánná. Mert a’mint a’testületektől, rendektől vagy előjogos egyedektől igazgatási befolyásuk ’s autonómiájuknak egy része elvétetik, ezek a’ kiváltságos állással összekötött kötelességeknek is vagy hanyagul vagy épen nem felelnek meg, ’s habár a’ kormány számukra némi befolyást meg is kívánna menteni, mégis kénytelenitletik a’ hanyagságból önkényt következő rendetlenség miatt minden igazgatási hatalmat kezeikből kivenni,’s a’helyhatósági, testületi vagy patrimonialis kormányzást fizetéses függő hivatalnokokkal felváltani. — Az autonómia megcsonkításának ezen következményeit sehol sem látjuk olly óriási példákban, mint a’ régi világban a’római köztársaság végidejében, midőn ezen hatalmas ország a’ kisebb kelet-európai fejedelmeket pártfogás színe alatt némi függésbe hozta, ’s udvariaknál előbb csak külviszonyaikat legátusok által rendezgeté ’s igazgattatá; majd a’ fejedelmek zsarnoksága által veszélyeztetett közbátorság fentartása végett a’beligazgatásba is nagyobb befolyást nyertek, melly a’ legátus tekintetének fentartására szolgáló katonai erő által még inkább növekedett, míg végre a’ tökéletes gyámságra került királyok vagy függetlenségök visszanyerésére indított egyenetlen háborúban legyőzettek, vagy szünetlen belháborúkba keveredve, országukban a’ rendet fentartani képtelenek lévén, a’ hatalmas köztársaságnak színuraságukat is átadni kénytelenittettek, így *) E’ Cz cikk olvasásából annyi tanulmányt, annyi éldeletet mentünk, hogy el nem mulaszthatnék tisztelt barátunknak legőszintébb köszönetünket kifejezni azon szívességéért, miszerint országos küldöttségi tömérdek foglalatosságainak fáradalmai között is időt von magának , roppant tudománynyal, mély statusbölcseséggel ’s különös practicai tapintattal írott nagybecsű, érdekteljes értekezésével lapjaink szerény hasábjait díszesíteni. — Szerk. vitetett Róma sokszor önkénytelenül a’hódítások mezejére, mig végre olly terjedelmessé lön, hogy a’ birodalmat sem belül kormányozni, sem külről megtámadások ellen védelmezni nem lehetett, ’s önsúlya alatt összeomlott. Hasonló történik most is Ázsia színpadán; az angol kelet-ind társaság az óriási félsziget minden hatalmasságaival háborúba keveredett, hogy a’ gazdag Bengál tartományt védelmezze ’s kereskedését biztosítsa; ’s habár a’ legyőzött fejedelmeket adó mellett országaik birtokában örömest meghagyta, mégis a’ szünetlenül ellene forralt tervek ’s ármánykodások megszüntetésére kénytelen volt ezen fejedelmek erejét gyöngíteni, udvaraik körül angol sereget tartani, a’ zsarnokul nyomott népek védelmére követei által a’ beligazgatásba is befolyni , ’s végre a’ szünetlen háborgások elmellőzésére, a’ fejedelmek ármánykodásainak megbüntetésére, a’ közvetlen kormányt is átvenni. így terjedett, igy terjed még most is ezen óriási birodalom. Kereskedésének kiterjedése ’s birtokának bátorsága kényszerűté a’ társaságot, hogy fegyvereit Ceylon szigetétől a’ himalájai havasokig vigye, ’s az eseményeknek már többé nem ura, hanem inkább szolgája most egy oldalon az Oxus és Jaxartes, másikon a’ Hoangho és Jancse Hiang felé nyomul, mint kevés idővel előbb a’ Buremputer és Indus felé nyomult ; szünetlen hódításaiban nem tudván többé önmagát megállítani a’ nélkül, hogy egész hatalmát ne koczkáztassa, mig végre— mint Róma — önsúlya alatt összeroskadand. A’ mi a’ régi időkben ’s Ázsiában még most is olly óriási idomban történik, ugyanaz történik kisebb vagy nagyobb arány szerint minden országban, hol a’ központosítás egyszer megkezdetett. A’ mint a’ rendek, testületek és helyhatóságok jogai megszorittatnak, a’mint elfogadtatik azon elv, hogy az igazgatásra csak a’ kormánytól közvetlenül függő ’s neki felelős hivatalnokok alkalmasak, akkor megkezdődik a’ mozgalom, melly csak ott szűnik meg, hol minden előjogok és szabaditékok eltörlése után az egész nemzet egyenlő, politicai életet nélkülöző, egymáshoz csak a’ szolgaság érzete által kapcsolt egyedek tömegéből áll, mellynek fölibe a’ középponti hatalomtól mindenben függő hierarchiai hivatalnok-sereg helyeztetik. Kezdetben ugyan csak az autonómia, a’ statutarius hatalom támadtatik meg , hogy ez által az ország törvényhozásában az egység ’s egyenlőség meg ne zavartassék, de a’ mint a’ helyhatósági ’s testületi jogok megszorittatnak, megszűnik a’ testület külső tekintete is, ’s vele a’ testületi tagok részvéte. A’ fizetéstelen vagy csekély fizetésű testületi tisztviselők, kiknek hatásköre megszorittatott, külső tekintetűk megszűntével becsületből szolgálni nem akarnak, vagy hivataloskodásukat fizetésük csekélységével hozzák arányba. Ez által a’ központi hatalom rövid idő múlva kényteleníttetik a’ tisztviselők helyébe tőle függő, ’s már nem többé a’ testület, hanem az ország által ’s ugyanazért jobban fizetett hivatalnokokat kinevezni, annál inkább, minthogy a’ testületi tagok, jogaik’s hatáskörük megszorítása után a’testületi terheket viselni , azon hivatalnokokat, kiknek kinevezésében részök nincs, fizetni, a’középületeket és intézeteket, mellyek felügyelésök alól kivétettek, fentartani vonakodnak , ’s igy végre minden hivatal, intézet, börtön ’s egyéb középület, utak és hidak fentartására szükséges költség, a’ felügyelésre megkívánt személyek ’s a’ felettei egész intézkedés országossá ’s központosítottá válik, az egész kormány és igazgatás a’ középponti hatalom hivatalnokainak kezébe kerül, ’s a’ testületek politicai jogainak köre az egyenlőség látszólagos diadala mellett naponkint megszorul, melly egyenlőség azonban — mint már felebb említénk — nem más, mint a’ szolgaság egyenlősége. A’ régi görögök, kik, mind a’ mellett hogy alkotmányaik még nagyobb változatossággal birtak, mint a’ mieink, a’most divatozó politicai felosztásokkal mégsem törődtek, ’s kiknél a’monarchia, aristocratia és democratia, minden árnyéklataival együtt nem csak az országférfiak agyában, hanem tettleg is létezett, csak egy fogalmat tartottak szükségesnek az alkotmányok jellemzésére: tudnillik fogalmuk szerint azon ország volt szabad, mellyben a’ tisztviselők, habár örökösök ’s választástól nem függők, eljárásukról a’ népnek számot adni kénytel 27