Pesti Hírlap, 1907. január (29. évfolyam, 1-27. szám)

1907-01-30 / 26. szám

A PESTI HI­R­L­A­P 1907. január 30., szerda. A Közúti és Városi villamos vasutakra vonat­kozó rágalom — a rágalmazónak jellegzetes vonása szerint — teljes általánosságban minden konkrét tény megjelölése nélkül merül fel és igy a vizsgá­latnak válik feladatává a szerzőt a konkrét tények megjelölésére felhívni és bizonyítékainak előterjesz­tését bekívánni. A közlemények ezen része a Btkv. 258. sza­kaszába ütköző és a 259. és 262. szakaszok szerint minősített öt rendbeli nyomtatvány útján elköve­tett rágalmazásnak tényálladékát állapítja meg. A BP. 565. szakasza szerint a budapesti kir. büntető törvényszéknek, mint sajtóbiróságnak ille­tékessége kétségtelen lévén, a Tekintetes kir. Ügyész­ség előtt feljelentésemet ezen öt rendbeli rágalma­zás vétsége miatt ezennel megteszem. Az A) alatti hirlappéldánynak következő tar­talma és kitételei, úgymint: „2. Magamévá teszem: a Beke Erzsébet­­féle zsarolási ügy vádját. Polónyi Géza ügyvéd korában Beke Erzsé­bettel szövetkezve megzsarolta gróf Nákó Sán­dort, a jelenlegi fiumei kormányzót. Lehetetlen, hogy a zsaroló és zsarolt egy kormány tagjai lehessenek.“ A közleménynek most idézett tartama és kité­telei — ugyancsak a Btkv. 258. szakaszába ütköző és a 259. és 262. szakaszok szerint minősülő rágal­mazás vétségét állapítja meg, — miután az ellenem igazságügyminiszteri állásom betöltése idején emel­tetett. Az A) alatti közleménynek szó szerint idézett ezen tartalma: „Vádat emelek Polónyi Géza ellen az itt következő levél alapján“, a levél igy hangzik: „Budapest, 1905 február 1. Méltóságos Báróné! Nagy szolgálatot tehet nemzetének, ha tu­domást szerez és velem közli Tisza fogadtatá­sának körülményeit. Magam mennék fel Bécsbe, de nem aka­rok feltűnést és esetleg kellemetlenséget okozni. Nagyszerű lenne, ha megtudhatnám, mit mondott ő felsége Tiszának. Mi a hangulat az udvarnál és van-e rá hajlandóság, hogy Kos­suthot is meghallgassa a király? Ha ez megtörténik, úgy olyan népszerű lesz ő felsége — amilyen népszerű nem volt még király soha. Ha valami nagyon fontos és sürgős köz­lendője lenne, úgy délután 3—6-ig mindig te­lefonálhat. Mindenesetre pedig írjon — vagy jöjjön Budapestre. Tisztelője Polónyi Géza. A levél borítékán pedig a következő áll az eredeti formájában: Bomiték. Polónyi Géza 905. febr. 1. ügyvéd. Bélyeg helye. Budapest, TV., Gróf Károlyi­ utca 24. Báró Schönberger Béláné úrnőnek. B. Budapest 40 .Ajánlott. 143. Bp. 40. Wien. Johann Strauss-Gasse 34.“ Mindez kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy a kérdéses közleménynek szerzője — szinte kétség­telenül Lengyel Zoltán — a más hatáskör alá tartó­td és külön büntetendő cselekmény útján a Btkv. 327. szakaszának 1. bekezdésébe ütköző módon másnak szóló már felbontott, le nem pecsételt leve­lemnek birtokába helyezte magát oly célból, hogy annak tartalmát megtudja — és miután ezen kü­lön büntetendő cselekményt elkövette, ugyancsak a 327. szakasz 2. bekezdésébe ütköző módon nyomtat­vány utján ezen levelemnek tartalmát közzé is tette és megkárosításomra fel is használta, sőt annak­­fénytani után sokszorosított egyik példányát ugyan­azon lapnak I. és II. alatti melléklete szerint külön is közzétette. A külön feljelentésemben felderítendő tervsze­rükig cselekvő bűnszövetségnek alig lehet fényesebb bizonyítéka, mint az, hogy a becsületnek és törvény­inek tilalma alatt álló levéltitoknak megsértésével előre készített fényképmásolat lett felhasználva. Tisztelettel kérem, méltóztassék minősített hatrendbeli rágal­mazás és a levéltitok közzététele és felhasználá­sa által elkövetett vétségek tárgyában a BP. 565. szakasza szerint megtartandó vizsgálatnak elrendelése, iránt it megfelelő indítványt elő­­ ­ terjeszteni s annak utján a felelős szerzőt s amennyiben az kipuhatolható nem lenne, a fo­kozatos felelős személyeket megállapítani, a vizsgálatnak folyamán a szerzőt, illetve a foko­zatosan felelős személyt a hatrendbeli rágalma­zásra vonatkozó bizonyítékainak előterjeszté­sére felhívni, ellenbizony­ítékaimnak felsorolá­sára a vizsgálati iratokba való betekintés mellett kihallgatásom által nekem alkalmat nyújtani, a vizsgálatnak befejezése után pedig vádiratot benyújtani. Tisztelettel Polónyi Géza: Belpolitikai hírek. A képviselőház bizottságaiból. A képviselő­­ház mentelmi bizottsága folyó hó 30-ikán, délellőtt 11 órakor a képviselőház II. sz. biz. termében ülést tart. Tárgyai: Barcsay Andor, Juriga Nándor (két rendbeli), Szentiványi Gábor (két rendbeli), Mezőy Vilmos, Bene István, Bottlik János, Lovászy Már­ton, Fábry Károly, Tutsek Sándor, Markos Gyula, Polónyi Dezső és Jehlicska Ferenc orsz. képviselők mentelmi ügyei; továbbá: Szkicsák Ferenc, Jehlics­­ka Ferenc és Juriga Nándor képviselőknek 1906. évi május 30-án tartott képviselőházi ülésen — sa­ját mentelmi joguk megsértését illetőleg — történt bejelentéseik, végre Szkicsák Ferenc képviselőnek, a képviselőház 1906. évi október 18-án tartott ülésé­ben történt kétrendbeli bejelentése, mentelmi jogá­nak megsértésére vonatkozólag. A számvizsgáló­ bizottság folyó hó 30-án, dél­előtt­­10 órakor az országházban a pénztári helyi­ségben ülést tart. Három összeférhetetlenségi ügy. A képvise­lőház összeférhetetlenségi bizottsága kedden délután 5 órakor ülést tartott Burdia Szilárd, Lányi Mór és Érti János orsz. képviselők összeférhetlenségi ügyeiben. Mindhárom ügyben az előadó Stellebront Géza volt. A Burdia Szilárd képviselő ellen Vl­ád Aurél képviselő által bejelentett ügyben a bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy összeférhetlenségi eset nem forog fenn. Lányi Mór képviselő ügyében a bizottság a bizonyítási eljárást befejezettnek mon­dotta ki. Az ügynek az ítélő bizottság elé terjeszté­sével Stellebront Gézát, mint előadót,, bízta meg a bizottság. Érti János képviselő ügyében a bizottság még bizonyos iratok beszerzését rendelte el Pártszervezkedés. A főváros első kerülete füg­getlenségi polgárainak jelentékeny része hétfőn este Kasics Péter elnöklésével alakuló közgyűlésre jött össze, amelyből dr Stuh­ly Miksa ügyvéd által elő­terjesztett alapszabályoknak megállapítása, a meg­alakulás kimondása és az ideiglenes közvezetőség­­ megválasztása után táviratot intézett Kossuth Fe­renc kereskedelmi és gróf Apponyi Albert közokta­tásügyi miniszterhez. Küldöttségek- Tardoskedd küldöttsége. Tardos­­kedd község úrbéri gazdái tisztelegtek kedden a kép­viselőházban gróf Andrássy Gyula belügyminiszter­nél és Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter­nél, Kovács Pál orsz. képviselő vezetésével. Az úr­béri gazdák birtoka ugyanis tévedésből a község nevé­re lett írva és ezt, jóllehet a község belátta a téve­dést, a vármegyei határozat megerősítette. A kül­döttség most felkereste a belügyminisztert, hogy jog­orvoslatot kapjon. Andrássy megígérte, hogy tüzete­sen meg fogja vizsgálni a dolgot. A küldöttség ez­után Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterhez ment, kérve a minisztert, hogy utaikat vonja be az állami vagy megyei úthálózatba, mert azt fentartani nem képesek. Kossuth megígérte, hogy az ügy ér­dekében mindent el fog követni, amit csak megtehet. A horvát obstrukció: Zágrábi sürgöny je­lenti. A keddi ülés 12 óra helyett csak 1 órakor kezdődött. Tárgyalásra egyáltalán nem került a sor. A Szarcsevics-pártiak 11 interpellációt és 10 sürgős­ségi indítványt nyújtottak be. Az ülés megnyitása után dr Medakovics elnök bejelenti, hogy ma éjjel elfogadták Lerkovics indítványát, amely szerint ad­dig, míg a felirat elintézést nem nyer, délelőtt és délután permanens ülések lesznek. A nagy zaj kö­vetkeztében Starcsevics elnöknek hajnali 3 órakor félbe kellett szakítani az ülést és épp ezért ezen ülés a hajnalban félbeszakított ülés folytatásának tekintendő, amelynek ugyanaz a napirendje. Starcsevics alelnök ezzel szemben kijelenti, hogy a Lerkovics indítványának nem az a célja, hogy az ülések permanensek legyenek, hanem ad­dig­­tartandók ülések, óráig a felirat el nincs in­tézve. Az ülés azonban abban a pillanatban véget ér, amidőn az elnök berekeszti. Jelen házszabályaink reakcionáriusok, de az elnöknek ragaszkodniok kell hozzájuk. A többségnek alkalma lett volna liberá­lissá tenni a házszabályokat, és azt meg is kellett volna tennie. A ma éjjeli ülésen a hangulat any­­nyira izgatott volt, hogy az ülést több ízben kellett megszakítani és a gyorsírók kijelentették, hogy fizi­kailag képtelenek a tárgyalás menetét feljegyezni. Épp ezért ma délelőttre halasztotta a felirati vita folytatását. Ha a ház azt hiszi, hogy a házszabályo­kat nem kezelte helyesen, leteszi alelnöki méltósá­gát. Dr Medakovics elnök kifejti, hogy a gyorsíró! feljegyzések szerint az alelnök az ülést csak bere­kesztette, napirendet azonban nem állapított meg­utal a Grahovac alelnökkel történt incidensre és ki­jelenti, hogy az ülést ott folytatják, ahol éjjel el­hagyták. Dr Popovics panaszkodik, hogy beszéde folyamán oly zaj keletkezett, hogy beszédét nem folytathatta és elnök az ülést berekesztette, még mielőtt beszédét befejezte volna. Nem szabad meg­engedni, hogy precedens történjék arra nézve, hogy egy szónok beszéde közben az ülés berekesztessék. E kérdéshez hozzászóltak még dr Frank Vladimir és dr Pavelics képviselők. Délután 3 órakor az elnök berekeszti az ülést. Legközelebbi ülés holnap délután. Gróf Pejacsevics horvát bán délután Buda­pestre utazott. A szerb egyházi kongresszus, Karlócáról je­lentik: Brankovics György patriarcha kedden nem érezte magát jól, miért is dr Gyurgyevics al­elnök elnökölt az ülésen, mely délelőtt 10 órától délután 2 óráig tartott és a budai, bácskai és ver­seci egyházmegyék közigazgatási ügyeivel foglal­kozót. Bár Bogdanovics Lucián budai püspök hosszabb beszédben állást foglalt amellett, hogy az ideiglenes normatívum egész tartamára állandó konzisztóriumi jegyző választassák, továbbá, hogy, az üres tanítói állásokat vizsgázott tanítónőkkel töltsék be, a kongresszus radikális többsége mégis úgy határozott, hogy a jegyzők megválasztatása csak bizonyos időre szóló, a tanítónők alkalmazása pedig csakis ideiglenes legyen. A bácskai és ver­seci egyházmegyék igazgatásáról szóló jelentése­ket jelentékenyebb megjegyzések nélkül elfogad­ták. Miután a metropolia egyházi tanácsának úgy­­szólván összes tagjai lemondottak, új választás lesz. Bár a­­metropolisi iskolai tanács tagjainak megválasztása élethossziglanra szól, ezekre vonat­kozólag az időszakos választást léptették életbe. A kongresszus ezután megválasztotta az állandó kon­gresszusi bizottságot, amelybe a régi tagokat mind újra megválasztották. Az önálló ellenzéki párt tagjai üres szavazólapokat adtak be. A je­lenlévő 32 radikális a régi tagok újra való megvá­lasztása mellett volt. A pakráci diocézis kártalaní­tása kérdésének elintézése után visszautasították a földmivelésügyi miniszternek a temesvári püspök­nek haszonélvezetre átengedett Cserna-pusztára vonatkozó ajánlatát és a pusztát elidegeníthetet­len egyházi birtoknak mondották ki. A legközeleb­bi ülés szerdán délelőtt lesz. » Ausztriai hírek. A feloszlott Reichsrath. A Reichsrath feloszlott hat évi együttlét után. Lejárt megbízatása, amelyet választóitól 1900 de­cemberében és 1901 januárjában nyert s így nem császári feloszlatás, hanem a dolgok természetes rendje következtében megy szét. Ez mindennél job­ban tanúskodik amellett, hogy ez a feloszlott Reichs­­rath utóbb mennyire komolyan vette feladatát, amelyet betetőzött a választói reform megalkotásá­val. A képviselőház 1901 január 31-én tartotta első ülését, de ünnepélyesen 1901 február 4-én nyitották meg. A ház mindössze 485 ülést tartott, s közben kilencszer napolták el. Az elnökségben a Reichsrath hat évi ülésezése alatt vajmi kevés változás történt, de­­annál többet váltakoztak a kormányok. A biro­dalmi tanácsot dr Körber Ernő kormányra hívta egy­be, amely 1900 január 18-ikán lépett hivatalába. Már ennek a kabinetnek is nagy nehézségekkel kel­lett megküzdenie. Igazságügyminisztere, báró Spens Booden 1902. okt. 17-én lépett ki a kabi­netből, s Körber vette át az igazságügyminisztéri­­um vezetését. Dr Rezek cseh minisztert 1903 július 10-én mentették fel hivatalától, dr lovag Böhm- Bawerk pénzügyminisztert és báró Giovanelli föld-

Next