Pesti Hírlap, 1914. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1914-06-03 / 128. szám
________ hogy Erdélynek Románia felöli határszéli és belső katonai védelme mennyire el van hanyagolva, programmunk legelső pontja Erdély katonai védelmének kikövetelése. A biztonságnak az érzete nem lehet meg bennünk, erdélyiekben. Egyik legfőbb keserűségünk a reánk is nehezedő katonai terhek óriási voltának és ama védtelenségnek aránytalansága, melyet a haderő Erdély határaira és Erdély belső nyugalmának katonai biztosítására fordít. Romániába vezető 10 hegyorosunk közül egy sincs megerősítve. S e hegyvorosok közül vasúti fővonal, de az is csak egy lapárral és béke idején is gyakori kocsitorlulással, csupán a Tömösihez vezet Predeál felé. Jelentéktelen helyiérdekű vonal vezet a Verestoronyi szoroshoz és a Szurdokihoz; a Gyimesi szoroshoz vezető sem tekinthető fővonalnak. A forgóbesztercei és berecki csonka vonalak nem számítanak. Egyáltalában semmi vasút sem vezet a Tölgyesi-, a Békási-, Bodzai-, Csánci- és Törcsvári-szoroshoz. A déli és keleti határ mintegy 900 kilométer hosszú és például a Bodzai-szorostól a Borgói-szorosig terjedő keleti határnak mintegy 360 kilométernyi vonalát csak egy-egy honvédzászlóalj védi Kézdivásárhelyen és Csíkszeredán. De még az erdélyi hadtest székhelyét, Nagyszebeni, is, a Verestoronyi-szorostól egy ugrásnyira, mindössze vagy kétezer ember és alig száz ágyú védelmezi, pedig ott a hadtest fölszerelésének nagy része is. Az összes véderőnek békében is mintegy félmilliónyi létszámából Erdélyben csak alig 13.000 gyalogos, alig 3000 lovas, alig másfélszáz ágyú van. Az erdélyi hadtest kerületéből Erdélytől távol van 9 magyar zászlóalj, de a Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején innen elhelyezett oláh nemzetiségű tiszteket ismét visszahelyezték Erdélybe, s úgy, hogy itt a legénység is, a tisztek is túlnyomóan oláhok. Egyáltalában nincs helyőrség olyan helyeken, melyek pedig löfészkei és menedékei az oláh izgatásnak. Követeljük az erdélyi hegyszorosok katonai megerősítését, inkább a hadihajókra fordítandó összeg megfelelő mérséklése árán; követeljük Erdélyben, különösen a határszélnek figyelemmel tartására, még egy hadtestnek elhelyezését, de egyben a haderő territoriális elhelyezése elvének Erdélyre nézve fölfüggesztését abban az értelemben, hogy az oláh zászlóaljakat és tiszteket innét máshová vezényeljék, a magyar zászlóaljak és az erdélyi származású tisztek pedig ide jöjjenek vissza. Követeljük az Erdélyben állomásozó haderő katonai központjának Kolozsvárra, illetve Marosvásárhelyre áthelyezését, a helyőrségeknek megfelelők elosztását. De midőn új hadtestet, új helyőrséget követelünk Erdély számára, követeljük a helyőrségeken a tisztek számára olyan viszonyok megteremtését is, melyek reájuk nézve az erdélyi tartózkodást ne büntetéssé, hanem örömmé tegyék. Nevezetesen építtessen a hadügyi kormányzat a kisebb városokban, illetőleg községekben megfelelő tiszti lakásokat és tiszti kaszinót, adjon az Erdélyben állomásozó tiszteknek külön pótlékot és Erdélyben töltött szolgálatukat tudja be külön érdemül későbbi elhelyezésük és előmenetelük alkalmával, kormányzatának. Nem követelt többet, mint törvénytiszteletet a kormány közegei részéről. Ezek után elmondja Gerovszki, hogy Karlsbadban, ahol ő is és Vajda is fürdőorvos, valóban érintkezett Vajdával, sőt beszélt vele politikai dolgokról is, anélkül azonban, hogy törvényellenes dolgokat tárgyaltak volna. Van azonban neki Karlsbadban egy magyar zsidó kollégája, akivel sokkal többet beszélt politikáról, aki Vajdánál élesebben ítélte el azokat a félig ázsiai állapotokat, amelyeket Magyarországon Tisza idézett elő. .. Gerovszki nyílt levele Tiszához. Tisza István miniszterelnök tudvalévőleg a képviselőház egyik ülésén egy névjegyet mutatott fel, amelyet Duliskovits detektív szerzett meg s amellyel a miniszterelnök azt akarta bizonyítani, hogy Vajda Sándor román képviselő Gerovszkiékkal intim összeköttetésben van. Gerovszki Román pétervári orvos most nyílt levelet intézett gróf Tisza Istvánhoz, amelyben elmondja, hogy Tiszának az apja miniszterelnök korában miként denunciálta barátját, Dobránszkyt, aki Gerovszki nagyapja volt. Az öreg Tisza ugyanolyan vádakkal illette Dobránszkyt, mint most a fia a Gerovszkiakat és Vajdát és az ő vádja éppen olyan tarthatatlan volt, mint a mostani vád. A nyílt levél azután ezeket mondja: A monarchia ellen soha sem agitáltak fivéreim, amint ön állítja. Ők csak ön ellen és az uralom ellen léptek föl, amelyet ön képvisel, ön, gróf úr, nem azonos a monarchiával. Ön ugyan nagyon büszke úr, de azért mégsem merheti így átalakítani a híres szólást: „én vagyok Magyarország.“ Kétségtelen, hogy a Tisza-féle garázdálkodás, amelyet Magyarországnak oly nehéz eltűrnie, az utóbbi időben Ausztriában is talált utánzásra, főként Bukovinában. A magyar kormány ösztönzésére tiporják Bukovinában lábbal azokat a jogokat, amelyeket az alkotmány a népességnek megad. Fivérem, Gerovszki Elek, ez ellen tényleg föllépett a legélesebben abban a lapban, amelyet kiad („Ruszkaja Pravda“). Ez azonban nem monarchiaellenes, hanem annak a monarchiának érdekében való agitáció, amelyet fivérem igen szívesen látna türelmes és liberális _____Pesti hírlap______ * Magyar foglyok Oroszországban? Pétervárról jelentik: A birodalmi duma szociáldemokrata tagjai interpellációt intéztek a belügyminiszterhez, melyben felvilágosítást kérnek több magyar állampolgárnak Orenburgban történt letartóztatásáról. Az interpellációk szerint az illetőket az orenburgi titkos rendőrség tartóztatta le s már körülbelül egy év óta fogságban vannak, anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük. A letartóztatottak azóta több kérvényt intéztek az ügyészséghez, a rendőrséghez, a kormányzóhoz, valamint a belügyminiszterhez, de egyik helytől sem kaptak választ. Az interpellálók kérdik a belügyminisztert, hogy tud-e valamit ezekről az emberekről és mit hajlandó tenni, hogy az ügy tisztáztassék és a sorsuk elintézést nyerjen. A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint a magyar kormányotoz magyar állampolgároknak ilyen jogtalan fogvatartásáról eddig élő panasz nem érkezett. Ennek ellenére lépések történtek, hogy a magyar kormány a tényállás felől az arra hivatott tényezők útján tájékoztassa magát. A pétervári híradásból még nem lehet bizonyosan tudni, hogy valóban magyar alattvalókat tartanak-e fogva Oroszországban, de ha kiderül, hogy a felháborító eset megtörtént, vajon fog-e valamit tenni érdekükben a magyar kormány, amely eddig csak azzal szórakozott, hogy alkalmazottait agent provocateur megbízatással küldte ki Oroszországba, de arról nem gondoskodott, hogy az ott tartózkodó magyar állampolgárok az őket megillető diplomáciai védelemben részesüljenek. * A ceglédi mandátum, C.eglé4r£l, jelentik, hogy az ottani függetlenségi párt vezetői hétfőn bizalmas, értekezletet tar*tottak, mélyen elhatározták, hogy csak függetlenségi és 48-as jelöltet támogatnak és az intéző bizottságnak is ilyen, irányú javaslatot tesznek. A párt hivatalosan a hét folyamán fog dönteni a jelölés dolgában. Jelöltül gróf Károlyi Mihályt, a függetlenségi párt elnökét emlegetik. Belpolitikai hírek. Apponyi utazása. Gróf Apponyi Albert kedden este ■ eberhardi birtokára utazott, ahonnan szombaton jön vissza Budapestre és vasárnap részt vesz a mezőtúri népgyűlésen. A Kossuth Lajos-párt közgyűlése. Az országos Kossuth Lajos-párt dr Nagy György elnöklésével közgyűlést tartott, amelyen nagyszámban jelentek meg a fővárosi és vidéki tagok. Dr Kalmár Antal terjesztette elő a párt múlt évi működéséről a jelentést. Kimondották, hogy minden kerületben, ahol pártjuknak híve van, jelöltet állítanak. Azokban a kerületekben, ahol már van pártszervezetés a választás titkos lesz, feltétlenül állítanak jelöltet, másutt pedig a függetlenségi párt jelöltjét támogatják. Azután a kisiparosoknak az önálló vámterület mellett tett indítványát fogadták el. Dr Széll Bálint indítványára elhatározták, hogy Martinovich és társai emlékére országos ünnepet rendeznek. A néppárt szervezkedése. Pünkösd hétfőjén szervező népgyűlést tartott a néppárt Vasvárott, a volt rumi kerületből alakított vasvári kerület székhelyén. A népgyűlést Molnár János prelátus nyitotta meg. Fejtegette azt a kirívó ellentétet, amely a munkapárt uralma előtt és most, a munkapárt uralmának tetőpontján van. Utána Simonyi-Semadam Sándor vázolta a néppárt törekvéseit. Huszár Károly sárvári képviselő ismertette a munkapárti kormányzást és hangoztatta a keresztény néppárti szervezkedés szükségességét. A radikális kisiparosok és kiskereskedők szervezkedése. A budapesti radikális kiskereskedők és kisiparosok pünkösdkor gyűlést tartottak a Cipészipartestület székházában, amelyen vagy ötszáz ember jelent meg. Elnökké Pór Jánost választották meg, aki megnyitójában kijelentette, hogy a szervezet, a radikális kisiparosok és kiskereskedők táborát kívánja megszervezni. Szalai Oszkár felhívta a megjelenteket, hogy a választásokra már 1914 június 3., szerda, most készülődjenek és szervezkedjenek, s csak olyan jelöltet támogassanak, aki az általános, egyenlő, titkos választójogért s az önálló vámterületért síkra száll. Gerő Sándor, azután Szilágyi Antal beszélt az önálló vámterület mellett. Gottlieb Zsigmond a szociáldemokrata érzésű kisiparosok nevében határozati javaslatot nyújtott be, hogy a szervező bizottság alakuljon meg s ez évi augusztus hó 20-ára hívjon össze egy országos nagygyűlést, amelyre az ország valamennyi városának kisiparosságát és kiskereskedőit hívják meg. Dr Brenner Miksa, a józsefvárosi XVIII. választókerület függetlenségi pártjának elnöke, azt hangoztatta, hogy a kisiparos és kiskereskedő a függetlenségi párt zászlaja alatt találja meg leginkább a maga érdekeinek védelmét. Németh János és mások felszólalása után az értekezlet 20 tagú bizottságot küldött ki, amelynek feladata az augusztus 20-iki országos értekezlet előkészítése. Az irásolvasási vizsgák Újvidékrőljelentik. Az irásolvasási vizsgákra 823-an jelentkeztek, Demetrovics polgármester azonban csak 60 jelentkezőt bocsátott vizsgára, akik valamennyien megkapták a bizonyítványt. Hatszáz jelentkezőt azért utasított vissza, mert állítólag „elkésve“ adták be jelentkezésüket, noha eleget tettek úgy a törvény megkívánt kellékének, mint a hirdetmény követelményeinek, amennyiben a jelentkezésre szánt időn belül, május 10-én jelentkeztek, minthogy a vizsgák kezdete május 11-ére, reggeli 8 órára volt hirdetve. A polgármester megígérte a nála járt 15 tagú küldöttségnek, hogy május 11-én reggel 8 óra előtt is elfogad jelentkezőket és mégis a dr Marcekovich Imre városifőjegyzőnek kikézbesített és általa átvett és rendben levőnek talált 600 jelentkezőt visszautasította, mer elkéstek. Dr Kubinyi Károly törv. biz. tag, a visszautasítottak megbízottja, táviratban fordult a belügyminiszterhez. Válasz rá egy hét óta nem érkezett. A zalaszentgróti kerület sümegi járásában május 30-án értek véget az írás-olvasási vizsgák. A bizottság tagjai: dr Oltay László szolgabíró, Éles Károly igazgató-tanító és Malomsoky János községi főjegyző voltak. A vizsgálatra jelentkező 223 polgár közül megjelent 177, akik mindnyájan bizonyítványt kaptak. Az egri járásban befejezték az írás-olvasási vizsgákat. Két bizottság tíz napig vizsgáztatta a körülbelül 1500 jelentkezőt, akik közül 1425-en jelentek meg a bizottságok előtt. Sikerrel tették le a vizsgát 1401-en, visszautasítottak 24 jelöltet. Oravicabányán 368, Stájerlakaninán 1726 jelöltet vizsgáztattak. A 2094 jelentkező közül sikerrel vizsgázott 2023, visszautasították 71-et. Külpolitikai hírek: Az albán forradalom. Durazzót védelmi állapotba helyezték. Dreadnoughtjaink az albán vizeken. Albániában a helyzet még mindig komoly. A felkelők napról-napra erősödnek. Kroja városa is megadta magát és ezzel egész Közép-Albániát uralmuk alá hajtották. A nemzetközi bizottsággal folytatott tárgyalások, úgy lászik, teljesen holtpontra jutottak, mert a vezérek mohamedán fejedelmet követelnek és azzal, hogy mindenütt kitüzették a félholdas török lobogót, jelképezni akarják azt is, hogy az ozmán birodalom alattvalóinak tekintik magukat. Turkhan pasa most már sürgönyileg fordult gróf Berchtoldhoz is, azzal a kérelemmel, hogy minél előbb bocsássanak rendelkezésére a fejedelemnek nemzetközi csapatokat Durazzó védelmére. A nagyhatalmak azonban még mindig nem döntöttek, mert a hármas entente nem akar beavatkozni Albánia belügyeibe, semmiféle formában. Nagyon érdekes nyilatkozatot tett egy újságíró előtt Vilmos fejedelem udvarnagya, Trotha, aki jelenleg Németországban tartózkodik a fejedelem külön megbízásából. Trotha nyilatkozatában valósággal vádbeszédet mond Olaszország ellen. Kijelenti, hogy az olasz követ hiúsította meg az Essad pasa elleni bírói eljárást, holott a fejedelem kezében bizonyítékok vannak. Az olasz követ volt az, aki a fejedelmet rákényszerítette fölszállni egy olasz hadihajóra azzal a mesével, hogy Durazzó ellen tízezer fölkelő vonul és ő a kormányától kapott instrukció folytán kénytelen visszavenni a partraszállított matrózkülönítményt. Később a követ elszántságáról tett tanúságot, amikor egyedül ment a fölkelők elé, de azóta bebizonyosodott, hogy ez a hősieskedés csak póz volt, mert Olaszország nagyon is közel áll a mohamedán fölkelőkhöz. Ausztria-Magyarországról azonban csak hízelgőt tud mondani Trothaur. Abból azonban,