Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-13 / 193. szám

202 PESTI HÍRLAP 1914. augusztus 13., csütörtök. egy antwerpeni kórházban ápolásban voltak, minden tekintet nélkül állapotukra, kidobtak az utcára, ahol üldözőbe vette őket a dühödt csőcselék és kegyetlenül bántalmazta a védtelen betegeket. A pályaudvarhoz menekültek, de mögöttük szaladt a csőcselék, akinek még ka­tonák is segédkeztek és a puska agyával, vala­mint más fegyverrel és fa­szerszámokkal foly­ton ütötték a menekülőket. Ha közülök vala­melyik elbukott, kíméletlenül taposták és lök­dösték. Végre a menekülők egy része a vasút­hoz ért és ottan begyömöszölték őket egy vonat­ba, elvitték a németalföldi határig, ahol azon­ban ki kellett szállniok és onnan kezdve már csak teherkocsikon végtelen szenvedések közt érték el a német határt. Berlin, aug. 12. A Berliner Tageblatt jelenti: Belgiumból egyre érkeznek szerkesztőségünkbe német me­nekültek, akik borzalmas részleteket mesélnek a belgák vandalizmusáról. Teljesen szavahihető előadásuk szerint például egy német mészá­rost Brüsszelben a Rue St Pierre-ben a szó szoros értelmében darabokra vagdaltak, mi­közben az őrült tömeg azt ordította, hogy olyan halált szánt neki, amilyen mesterségének leg­jobban megfelel. Egy brüsszeli család hét gyer­meke közül hármat a tolongásban a tünteté­sek alkalmával agyon­tapostak. Egy német asszonynak egyik szemét kiszúrták. Egy má­sik asszony, aki megmenekült, de gyermekeit nem tudta megmenteni, Németország felé utaz­tában megörült. Az utasok elbeszélése szerint Minden városnál káugrott a vonatból és halá­losan megsebesült. A Balkán-államok. Törökország. 1A szultán proklamációja a hadsereghez. Konstantinápoly, aug. 12. A szultán a hadseregihez a következő proklamációt intézte: Mialatt hazánk fejlődésén béké­ben munkálkodunk, Európában nagy háború tört ki. Összes fiainkat fegy­verbe szólítottam, hogy Isten segítsé­gével megvédelmezhessem jogaimat. Az első mozgósítási hét letelte előtt már nagy számmal vonultak be fia­tal emberek, úgy, hogy a hadsereg első szükséglete fedezve van. Rendkí­vül meghatott az a kitartás és haza­szeretet, amelylyel népem viselkedik. Ezennel elrendelem, hogy a még ki nem képzett bevonultak közül az idő­sebbeket szabadságolják, amíg újra behívót nem kapnak. Mindazok, akik így hazájukba visszatérnek, el kell, hogy lássák mindazon bajtársaik me­zőgazdasági munkáit is, akik a csa­patoknál maradtak. Kormányom bé­két akar. Bízom Istenben és az ő pró­fétájában, hogy országunkat és jo­gainkat minden körülmények között védeni és oltalmazni tudjuk. Üdvöz­löm összes fiaimat! A proklamáció azzal a kívánsággal vég­ződik, hogy a katonák fölötteseiknek engedel­meskedjenek és szükség esetén mint egy em­ber, menjenek a halálba. A szultán reméli, hogy a hadsereg megteszi kötelességét. „Le kell mosni a balkáni háború foltját." Konstantinápoly, aug. 12. A hadügyminisztérium a szultánnak a hadsereghez intézett proklamációját napipa­rancscsal kisérte, amely a következőket mondja: A szüntelen kitartás és hazaszeretet, melyet a nemzet az egy heti mozgósítási idő alatt tanusított, buzdító jel az ottomán hadsereg számára. Az ottomán hadsereg köteles adott pillanatban magára, vállalni a reá váró nagy áldozatokat, hogy lemossa a balkáni háború foltját. A kalifátus és az ozmánság súlya a hadsereg önmegta­gadásától és érdemeitől függ.­­A napiparancs végül figyelmezteti a tisz­teket és a katonákat kötelességeikre. Minden ottomán a zászlók alá! Konstantinápoly, aug. 11. Az Ikdam felhívja az ottománokat, sies­senek a zászló alá, mert a helyzet oly komoly és kényes, hogy az ottománok esetleg arra le­hetnek hivatva, hogy az eddigieket is felülmúló áldozatokat kell majd hozniok. Az ottománok ügye, jobban mint valaha, megköveteli az ál-Románia. Oroszországot ki kell verni a Balkánról. Bukarest, aug. 12. Stere, a kamara alelnöke, a Dimineaca c. lapban annak a véleményének ad kifejezést, hogy Oroszország vereséget fog szenvedni. An­nak idején előre megmondta az oroszoknak vereségét a japánokkal szemben, és az orosz forradalom kitörését. Oroszországnak a balká­ni konfliktusban viselt szerepe ép úgy nem lepte meg, mint a mai világháború kitörése. Oroszországot meg fogják verni és a cár birodalmában forradalom fog kitárni. Nekünk — úgymond Sterc — Ausztria-Magyarországgal kell tartanunk és tartós ba­rátságot kell kötnünk Bulgáriával, annak a közös érdeknek szolgálatában, hogy Oroszor­szágot kiszorítsuk a Balkánról. Ez kell, hogy képezze legközelebbi feladatunkat és azután folytatni fogjuk nemzeti politikánkat. Bulgária. A szobranje elnapolása. Szófia, aug. 12. (B. T. I.) A szobranje e hó 29-ikéig el­napolta magát. Vonatközlekedés Szófia és Dedeagacs között. Szófia, aug. 11. (B. T. II.) A bolgár kormány interven­ciója folytán a porta megengedte, hogy heten­kint két vonat közelked­hessék Szófia és Dede­agacs között. Diplomáciai tárgyalások, Bukarest, aug. 12. A diplomáciai kérdésekben rendesen jól informált Politique című lap azt írja, hogy Bulgária, valamint Ausztria-Magyarország és Németország között megállapodás jött létre. Ugyancsak írja a lap, hogy Törökország és a monarchia, valamint­ Németország között ha­sonló tárgyú tárgyalások kezdődtek. Ezek a tárgyalások Törökország követendő magatar­tására vonatkoznak, s igen előrehaladott stá­diumban vannak. Hadüzenet Németország­nak. Bécs, aug. 12. A lapok jelentik: A montenegrói kor­mány hadat üzent a német kormánynak és Eckhardt cettinjei német követ már elhagyta Cettinjét. Nikita békét akart. Bécs aug. 12. Ottó követ tegnap családjával és a kö­vetség személyzetével Bécsibe érkezett. A Neues Wiener Tagblatt egy munka­társa előtt a következőiképen nyilatkozott a kört utazásáról: Mind az elutazás, mind a montenegrói határon való utazás minden in­cidens nélkül folyt le. Az ország hangulata inkább nyomottnak mondható. A lakosság na­gyon érzi az elmúlt háború fáradalmait. Pénzhiány van mindenütt. Az elhatározással sokáig haboztak. A király inkább a béke és a neutralitás felé hajlott és részben a kor­mány is. Végre mégis győzött az a párt, amely Szerbiával szolidaritást kívánt. Getinja teljesen nyugodt volt. A követet és családját semmiféle bántalom sem érte. A kormány magatartása szívélyes és korrekt volt. Eluta­zásakor csatlakozott hozzá a cetinjei német követség titkárának felesége és még négy né­met alattvaló. Alhir Skutari bevételéről. Róma, aug. 11. A lapok megcáfolják azt a hírt, hogy a mon­tenegróiak megszállották Skutarit. Az ország lelkesedése. Balatonboglárról jelentik, hogy az ottani nya­ralók a fürdőegyesülettel karöltve értekezletet tar­tottak a segítőakció megbeszélése végett. A gyűlé­sen a h­egy­i Schwáb Alfréd altábornagy is megje­lent s a gyűjtés eddig ezernégyszáz koronát hozott. A katonavonatok ellátását élelmiszerrel egy női bi­zottság intézi, amelynek élén dr Spett Ferencné, Kabos Gézáné, Berger Vilmosné, óhegyi Schwáb Alfrédné állanak. Szarvasról jelentik: Szarvason most alakult meg a Vörös Kereszt fiókja. A gimnázium torna­termében, a városi kórházban és az ipariskolában 100 ágyat állítottak fel a sebesültek számára. Az izr. és a keresztény nőegylet együttesen ezer koro­nát adományozott a Vörös Keresztnek, azonkívül az itthon maradt családtagokat rendes heti segélyben részesítik. Fertőszentmiklósról jelentik, hogy az ottani leányok minden katonavonatot megvárnak, enni­innivalóval és cigarettával kínálják meg a kato­nákat. Légrádról írják nekünk: Itt igen sok katona­vonat halad át. Az állomásfőnökné éa az apácák élelmiszereket gyűjtenek a nép közt és kiosztják az átutazó katonák között. Szlatináról (Verőce megye) írja egy előfize­tőnk, hogy a község magyar, horvát és szerb lakos­sága nagy lelkesedéssel fogadja az átvonuló ka­tonákat. Spiller Ödön helyettes szolgabíró kezde­ményezésére az itteni urinök­ megvendégelték a ka­tonákat. Tegnap egy magyar ezredet annyira meg­hatott a fogadtatás, hogy a zenekar leszállott a vonatról, eljátszotta a Himnuszt, aztán pedig a tisztek és a legénység táncra perdültek a nőkkel. Máramarosszigetről jelentik: Sok száz uriasz­szony végez ápolónői tanfolyamot, hogy a sebesül­tek ápolásában majd segédkezhessek. A városi in­ternátusokat és iskolákat kórházakká alakították át és a kultúrpalotában is 160 betegágyat állítottak fel. A megye főispánja ugyanilyen célra felaján­lotta huszti nyaralóját, Szigeti Lajos földbirtokos kúriáját, S­app Simon főszolgabíró felsővisói kas­télyát. Munkácsról jelentik: Az itteni Vörös Kereszt ötven ágyas kórházat rendezett be a sebesültek ré­szére. A hadba vonultak családtagjaik részére meg­kezdett gyűjtés tízezer koronát eredményezett. Zebegényben az Országos Protestáns Árvaház növendékei Brocskó Lajos igazgató intézkedésére az állomáson vízzel és ennivalóval várják a katonavo­natokat. A határról tábori levelezőlapon írja nekünk egy gyalogezred legénysége, hogy Kőbányán a Boschan-cég bort, Füzesabonyban enni-ínnivalót, Mezőkövesden süteményt és sört, Miskolcon és Kis­szebenben gyümölcsöt, Héthárson pedig egy ottani gyárostól napokra elegendő juhtúrót kaptak. A kolozsm­ep­vei románok hűségnyilatkozata. Kolozs vármegye és Kolozsvár város görög keleti román egyháza képviseletében népes küldött­ség tisztelgett gróf Bethlen Ödön kormánybiztos­nál. A küldöttség szónoka, Rosescu Tullius főespe­res, üdvözölte a kormánybiztost és fogadalmat tett előtte, hogy egyházának h­ívei vagyonukat és ha kell, életüket is készségesen áldozzák föl a szeretett magyar hazáért. A kormánybiztos megígérte, hogy az őszinte hűségnyilatkozatot illetékes helyre fogja juttatni. « A társadalom és a háború. Aranyat a vasért! Auguszta főhercegnő fenkölt akciója nap-nap után nagyobb méreteket ölt. Ma ismét számtalan adakozó jelent meg József főherceg főpénztárá­nál és leadta ajándékát. Sürgönyileg bejelentették, hogy József Ferenc főherceg egy darab arany száz­frankost és egy kis arany ékszert és Zsófia főher­cegnő egy arany ékszert ajánlott fel a nemes célra. Libits Adolf udvari tanácsos, főhercegi jószágkor­mányzó szintén egy értékes aranygyűrűt adomá­nyozott. Az adományokat József főherceg főpénz­tára (Belváros, Klotild-palota), veszi át, azokat rögtön lepecsételi és időnként a központi fémbe­váltó hivatalnál értékesíti. A vasgyűrűket szemé­

Next