Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-13 / 193. szám
202 PESTI HÍRLAP 1914. augusztus 13., csütörtök. egy antwerpeni kórházban ápolásban voltak, minden tekintet nélkül állapotukra, kidobtak az utcára, ahol üldözőbe vette őket a dühödt csőcselék és kegyetlenül bántalmazta a védtelen betegeket. A pályaudvarhoz menekültek, de mögöttük szaladt a csőcselék, akinek még katonák is segédkeztek és a puska agyával, valamint más fegyverrel és faszerszámokkal folyton ütötték a menekülőket. Ha közülök valamelyik elbukott, kíméletlenül taposták és lökdösték. Végre a menekülők egy része a vasúthoz ért és ottan begyömöszölték őket egy vonatba, elvitték a németalföldi határig, ahol azonban ki kellett szállniok és onnan kezdve már csak teherkocsikon végtelen szenvedések közt érték el a német határt. Berlin, aug. 12. A Berliner Tageblatt jelenti: Belgiumból egyre érkeznek szerkesztőségünkbe német menekültek, akik borzalmas részleteket mesélnek a belgák vandalizmusáról. Teljesen szavahihető előadásuk szerint például egy német mészárost Brüsszelben a Rue St Pierre-ben a szó szoros értelmében darabokra vagdaltak, miközben az őrült tömeg azt ordította, hogy olyan halált szánt neki, amilyen mesterségének legjobban megfelel. Egy brüsszeli család hét gyermeke közül hármat a tolongásban a tüntetések alkalmával agyontapostak. Egy német asszonynak egyik szemét kiszúrták. Egy másik asszony, aki megmenekült, de gyermekeit nem tudta megmenteni, Németország felé utaztában megörült. Az utasok elbeszélése szerint Minden városnál káugrott a vonatból és halálosan megsebesült. A Balkán-államok. Törökország. 1A szultán proklamációja a hadsereghez. Konstantinápoly, aug. 12. A szultán a hadseregihez a következő proklamációt intézte: Mialatt hazánk fejlődésén békében munkálkodunk, Európában nagy háború tört ki. Összes fiainkat fegyverbe szólítottam, hogy Isten segítségével megvédelmezhessem jogaimat. Az első mozgósítási hét letelte előtt már nagy számmal vonultak be fiatal emberek, úgy, hogy a hadsereg első szükséglete fedezve van. Rendkívül meghatott az a kitartás és hazaszeretet, amelylyel népem viselkedik. Ezennel elrendelem, hogy a még ki nem képzett bevonultak közül az idősebbeket szabadságolják, amíg újra behívót nem kapnak. Mindazok, akik így hazájukba visszatérnek, el kell, hogy lássák mindazon bajtársaik mezőgazdasági munkáit is, akik a csapatoknál maradtak. Kormányom békét akar. Bízom Istenben és az ő prófétájában, hogy országunkat és jogainkat minden körülmények között védeni és oltalmazni tudjuk. Üdvözlöm összes fiaimat! A proklamáció azzal a kívánsággal végződik, hogy a katonák fölötteseiknek engedelmeskedjenek és szükség esetén mint egy ember, menjenek a halálba. A szultán reméli, hogy a hadsereg megteszi kötelességét. „Le kell mosni a balkáni háború foltját." Konstantinápoly, aug. 12. A hadügyminisztérium a szultánnak a hadsereghez intézett proklamációját napiparancscsal kisérte, amely a következőket mondja: A szüntelen kitartás és hazaszeretet, melyet a nemzet az egy heti mozgósítási idő alatt tanusított, buzdító jel az ottomán hadsereg számára. Az ottomán hadsereg köteles adott pillanatban magára, vállalni a reá váró nagy áldozatokat, hogy lemossa a balkáni háború foltját. A kalifátus és az ozmánság súlya a hadsereg önmegtagadásától és érdemeitől függ.A napiparancs végül figyelmezteti a tiszteket és a katonákat kötelességeikre. Minden ottomán a zászlók alá! Konstantinápoly, aug. 11. Az Ikdam felhívja az ottománokat, siessenek a zászló alá, mert a helyzet oly komoly és kényes, hogy az ottománok esetleg arra lehetnek hivatva, hogy az eddigieket is felülmúló áldozatokat kell majd hozniok. Az ottománok ügye, jobban mint valaha, megköveteli az ál-Románia. Oroszországot ki kell verni a Balkánról. Bukarest, aug. 12. Stere, a kamara alelnöke, a Dimineaca c. lapban annak a véleményének ad kifejezést, hogy Oroszország vereséget fog szenvedni. Annak idején előre megmondta az oroszoknak vereségét a japánokkal szemben, és az orosz forradalom kitörését. Oroszországnak a balkáni konfliktusban viselt szerepe ép úgy nem lepte meg, mint a mai világháború kitörése. Oroszországot meg fogják verni és a cár birodalmában forradalom fog kitárni. Nekünk — úgymond Sterc — Ausztria-Magyarországgal kell tartanunk és tartós barátságot kell kötnünk Bulgáriával, annak a közös érdeknek szolgálatában, hogy Oroszországot kiszorítsuk a Balkánról. Ez kell, hogy képezze legközelebbi feladatunkat és azután folytatni fogjuk nemzeti politikánkat. Bulgária. A szobranje elnapolása. Szófia, aug. 12. (B. T. I.) A szobranje e hó 29-ikéig elnapolta magát. Vonatközlekedés Szófia és Dedeagacs között. Szófia, aug. 11. (B. T. II.) A bolgár kormány intervenciója folytán a porta megengedte, hogy hetenkint két vonat közelkedhessék Szófia és Dedeagacs között. Diplomáciai tárgyalások, Bukarest, aug. 12. A diplomáciai kérdésekben rendesen jól informált Politique című lap azt írja, hogy Bulgária, valamint Ausztria-Magyarország és Németország között megállapodás jött létre. Ugyancsak írja a lap, hogy Törökország és a monarchia, valamint Németország között hasonló tárgyú tárgyalások kezdődtek. Ezek a tárgyalások Törökország követendő magatartására vonatkoznak, s igen előrehaladott stádiumban vannak. Hadüzenet Németországnak. Bécs, aug. 12. A lapok jelentik: A montenegrói kormány hadat üzent a német kormánynak és Eckhardt cettinjei német követ már elhagyta Cettinjét. Nikita békét akart. Bécs aug. 12. Ottó követ tegnap családjával és a követség személyzetével Bécsibe érkezett. A Neues Wiener Tagblatt egy munkatársa előtt a következőiképen nyilatkozott a kört utazásáról: Mind az elutazás, mind a montenegrói határon való utazás minden incidens nélkül folyt le. Az ország hangulata inkább nyomottnak mondható. A lakosság nagyon érzi az elmúlt háború fáradalmait. Pénzhiány van mindenütt. Az elhatározással sokáig haboztak. A király inkább a béke és a neutralitás felé hajlott és részben a kormány is. Végre mégis győzött az a párt, amely Szerbiával szolidaritást kívánt. Getinja teljesen nyugodt volt. A követet és családját semmiféle bántalom sem érte. A kormány magatartása szívélyes és korrekt volt. Elutazásakor csatlakozott hozzá a cetinjei német követség titkárának felesége és még négy német alattvaló. Alhir Skutari bevételéről. Róma, aug. 11. A lapok megcáfolják azt a hírt, hogy a montenegróiak megszállották Skutarit. Az ország lelkesedése. Balatonboglárról jelentik, hogy az ottani nyaralók a fürdőegyesülettel karöltve értekezletet tartottak a segítőakció megbeszélése végett. A gyűlésen a hegyi Schwáb Alfréd altábornagy is megjelent s a gyűjtés eddig ezernégyszáz koronát hozott. A katonavonatok ellátását élelmiszerrel egy női bizottság intézi, amelynek élén dr Spett Ferencné, Kabos Gézáné, Berger Vilmosné, óhegyi Schwáb Alfrédné állanak. Szarvasról jelentik: Szarvason most alakult meg a Vörös Kereszt fiókja. A gimnázium tornatermében, a városi kórházban és az ipariskolában 100 ágyat állítottak fel a sebesültek számára. Az izr. és a keresztény nőegylet együttesen ezer koronát adományozott a Vörös Keresztnek, azonkívül az itthon maradt családtagokat rendes heti segélyben részesítik. Fertőszentmiklósról jelentik, hogy az ottani leányok minden katonavonatot megvárnak, enniinnivalóval és cigarettával kínálják meg a katonákat. Légrádról írják nekünk: Itt igen sok katonavonat halad át. Az állomásfőnökné éa az apácák élelmiszereket gyűjtenek a nép közt és kiosztják az átutazó katonák között. Szlatináról (Verőce megye) írja egy előfizetőnk, hogy a község magyar, horvát és szerb lakossága nagy lelkesedéssel fogadja az átvonuló katonákat. Spiller Ödön helyettes szolgabíró kezdeményezésére az itteni urinök megvendégelték a katonákat. Tegnap egy magyar ezredet annyira meghatott a fogadtatás, hogy a zenekar leszállott a vonatról, eljátszotta a Himnuszt, aztán pedig a tisztek és a legénység táncra perdültek a nőkkel. Máramarosszigetről jelentik: Sok száz uriaszszony végez ápolónői tanfolyamot, hogy a sebesültek ápolásában majd segédkezhessek. A városi internátusokat és iskolákat kórházakká alakították át és a kultúrpalotában is 160 betegágyat állítottak fel. A megye főispánja ugyanilyen célra felajánlotta huszti nyaralóját, Szigeti Lajos földbirtokos kúriáját, Sapp Simon főszolgabíró felsővisói kastélyát. Munkácsról jelentik: Az itteni Vörös Kereszt ötven ágyas kórházat rendezett be a sebesültek részére. A hadba vonultak családtagjaik részére megkezdett gyűjtés tízezer koronát eredményezett. Zebegényben az Országos Protestáns Árvaház növendékei Brocskó Lajos igazgató intézkedésére az állomáson vízzel és ennivalóval várják a katonavonatokat. A határról tábori levelezőlapon írja nekünk egy gyalogezred legénysége, hogy Kőbányán a Boschan-cég bort, Füzesabonyban enni-ínnivalót, Mezőkövesden süteményt és sört, Miskolcon és Kisszebenben gyümölcsöt, Héthárson pedig egy ottani gyárostól napokra elegendő juhtúrót kaptak. A kolozsmepvei románok hűségnyilatkozata. Kolozs vármegye és Kolozsvár város görög keleti román egyháza képviseletében népes küldöttség tisztelgett gróf Bethlen Ödön kormánybiztosnál. A küldöttség szónoka, Rosescu Tullius főesperes, üdvözölte a kormánybiztost és fogadalmat tett előtte, hogy egyházának hívei vagyonukat és ha kell, életüket is készségesen áldozzák föl a szeretett magyar hazáért. A kormánybiztos megígérte, hogy az őszinte hűségnyilatkozatot illetékes helyre fogja juttatni. « A társadalom és a háború. Aranyat a vasért! Auguszta főhercegnő fenkölt akciója nap-nap után nagyobb méreteket ölt. Ma ismét számtalan adakozó jelent meg József főherceg főpénztáránál és leadta ajándékát. Sürgönyileg bejelentették, hogy József Ferenc főherceg egy darab arany százfrankost és egy kis arany ékszert és Zsófia főhercegnő egy arany ékszert ajánlott fel a nemes célra. Libits Adolf udvari tanácsos, főhercegi jószágkormányzó szintén egy értékes aranygyűrűt adományozott. Az adományokat József főherceg főpénztára (Belváros, Klotild-palota), veszi át, azokat rögtön lepecsételi és időnként a központi fémbeváltó hivatalnál értékesíti. A vasgyűrűket szemé