Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-21 / 201. szám
Budapest, 1914. 1xmi. évfolyam, 201. (12,441) szám. Péntek, auguszts 21. tvi SZERKESZTŐSÉG : Budapest, Váci-körut 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Váci-körut 78 Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL : Budapest, Erzsébet-körut Telefon: József 52-96. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 32 K — f Félévre 16 „ — „ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „ 80 „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apróhirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló aSk oldalon olvasható. — A pápa halála. Különös, éles hanggal csendül bele a világháború borzalmas zajába az a harangszó, amely X. Pius pápának halálát hirdeti. A nemzetek általános birkózásának rémületes méretei, azok az óriási sorsdöntő események, amelyek államokat forgathatnak fel, nemzetekeit tiporhatnak el, lenyűgözik a lelkeket és színte kizáróan foglalják le a közérdeklődést. A római pápa halála ezzel az egyedül uralkodó érdekkel ugyan semmi benső összefüggésben nincs, mégis mindenki érzi, hogy épen a világháború mérhetlen perspektívájába állítva, ez az esemény még általánosabb benyomást kell hogy tegyen, mint aminő, hozzá az idők csendesebb menetében fűződött volna. Amit mostanában a világháború szóval szoktunk megjelölni, az valójában óriási fizikai hatalmaknak rettenetes mérkőzése, hanem az erkölcsi erőknek általános, próbatétele is. Mintha minden nemzetnek erkölcsi tartalma, és minden népkultúrának erkölcsi értéke tétetnék most az utolsó ítélet mérlegére. És amikor megrendült lélekkel keressük a legfelsőbb bírót, aki igazságot teszen a nemzetek között, ki nem gondol arra, hogy a római pápa a katholikus egyház vezetésében még mindig a világ első erkölcsi hatalmát jelentette a mi hitetlennek mondott korunknak is. Az emberi civilizáció valaha olyan fejlődésen is haladt át, amikor maga a római pápa volt a nemzetek viszályainak legfőbb bírája, aki igazságtevő ítéletével mindig helyreállíthatta közöttük a békét. A haldokló X. Piusnak azonban fájó lemondással kellett elfordítania megtört szemeit a világháború pokoli képeitől. Hogy ő sem szerezhette vissza a pápaság korábbi világi birtokát, ez bizonyára kevésbbé keseríthette utolsó gondolatát, minthogy nem bírt a hajdani pápák erkölcsi hatalmával és intelmeivel, kérleléseivel nem tartóztathatta fel a sok milliónyi hadseregeknek gyilkos egymásra rohanását, országoknak, sőt egész földrészeknek lángbaborulását. X. Pius is méltóvá vált arra, hogy minden vallási korláton túl az emberiség kegyeletes tisztelete lengje körül emlékezetét. Mert egyházi hivatásának magasztos felfogása vezette mindenkor, kezdve az egyszerű falusi papságtól, fel az egyházi világuralom tündöklő trónusáig és lelke, mint szentelt kehely, telve volt a legnemesebb humanizmus szinborával. Tisztán külső jelenségeit nézve, X. Pius egyházi politikája is csak úgy, mint elődeié, az elvesztett világi birtok intranzigens visszakövetelésén épült föl. Elismert szuverenitását issem akarta megegyeztetni az olasz királyság rendjével, ő is ragaszkodott a „vatikáni fogság" fikciójához. Mégis, ebbeli politikája lényegileg különbözött attól a két pápáétól, akik előtte jogfosztott és fogoly voltuk kesergésével nyugtalanították a hivő közönséget. IX. Pius zordon kérlelhetlenséggel, az anathemák szünetlen dörgésével követelte vissza a világi birtokot. XIII. Leó, az arisztokrata származású és finom kulturájú pápa ugyanazt a célt csöndes diplomata akciókkal, Banipolla fondorlatos államművészete útján igyekezett megközelíteni. Politikája állandó ellenkezésben volt a középeurópai szövetséggel és a francia klerikalizmus révén a francia köztársaságot hitte a vatikáni szellem készséges bajnokává avathatni. Ezt a politikát tudvalevőleg még XIII. Leó életében halomra döntötte az egyházellenes francia radikalizmus felülkerekedése. X. Pius ragaszkodott bár a világi patrimonium elvéhez, a hatalmi viszonyokat offenzív törekvéssel befolyásolni nem törekedett. Állandó gondja volt az egyház szervezetének erősítése, de ezt elsősorban a vallásos szellem mélyítésével, az egyházi fegyelem szigorításával, a pápai autoritásnak az egyházi életen belül való következetes érvényesítésével akarta, biztosítani. Ebben a tekintetben szinte a középkori aszkétaság ridegségével fordult a modernizáló irányzatok ellen és kérlelhetlenül üldözött minden kísérletet, amely a hitbeli hagyománynak a tudományos irányzatokkal való összeegyeztetését kívánta szolgálni. Nem is lehet X. Piust a korszellem megértői közé sorolni és nyilván távol állott tőle minden gondolat, amely a fönnálló nemzetközi renddel való kibékülésre, az újkor politikai alakulásainak elfogadására indíthatta volna. Mégis azt kell mondani, hogy politikája talán akarata ellenére is utat egyengetett ehhez a végső kibékítéshez. Mert amikor lemondott a hatalmi célok offenzív hajszolásáról és az egyház belső életének emelésére fektette a fősúlyt, legjobban bizonyította, hogy a világi birtok hiánya legkevésbbé sem áll útjában a hitéletteljességnek, de még a külön egyházi szuverenitás gyakorlásának sem. Ilyen előzményekből kiindulva, bizonyára csak az ő erkölcsi emelkedettségének és nemes részrehajlatlanságának bizonyságát lehet látni abban, hogy, amint félreismerhetlen jelek tanúsítják, a most teljes katasztrófává sűrűsödött világgabalyodásban ő a középeurópai szövetségnek igazát tudta elismerni. És ha lelke mindenkor idegenül nézte ezt a midicsőített századunkat bizony végső órájában is meg kellett erősödnie ez ellenszenvének, amikor a nagyszerű kulturai vívmányok zengzetes himnuszai után az általános mészárlások kardala sivított be halotti szobájába. Német hadihajók támadása az angel partin elsülyesztettek em Németország visszahatasátja Japán ultimátumát met csapatok ujabeb sikerei Namur körni előnyomulása orosz - A német hadviselés már elérkezett második világeseményéhez. A győzelmesen operáló német csapatok, amelyek már Liltich bravúros bevételével is a haditörténelemben eddig páratlan dicsőséghez juttatták Németországot, ma elfoglalták Belgium fővárosát, Brüsszelt. Ennek a szenzációs sikernek a híre Budapestre a késő éjszakai órákban érkezett, pusztán magát a hatalmas tényt tudatván, anélkül, hogy Brüsszel bevételének részleteit is fölfedte volna. Egy távirat után, amely még napközben érkezett Berlinből, s amely a Lüttich és Brüsszel között levő Tirlemont elfoglalását jelentette, előre látható volt, hogy a német haderő feltartóztathatatlanul tör most már a belga főváros felé. De hogy ez a világraszóló esemény ily csodálatos gyorsasággal következzék be, azt még a német hadierények legrajongóbb optimistái sem remélhették. Brüsszel elfoglalásával a német haderőnek Franciaországba való nyomulása számára immár nagyszerű perspektívák nyílnak s ez a győzelem nyilván megpecsételi annak a Belgiumnak egész jövendő sorsát is, amely saját semlegességéhez való hűtlensége miatt függetlenségének kockáztatásával lakol. * ... A tengeri hadműveletek ismét gazdagították a német flotta eddigi nagyszerű munkáját. Két kisebb német cirkálónak, a Strassburgnak és Stralsundnak, sikerült az Északi tenger déli részében előnyomulnia. Ennek a bátorságnak meg is volt az eredménye: az angol Azsepartok közelében egy ellenséges tengeralattj járót elsülyesztettek s két torpedósutót erősen megrongáltak. A Pesti Hirlap mai száma 8 oldal. A Wolff-ügynökség bevonultak Brüsszelbe. Berlin, aug. 20. jelenti: A németet s két német győzelem völgy A Magyar Távirati Iroda jelenti Berlinből. (Augusztus 20.) A német csapatok Tirlemontnál egy tábori üteget, egy nehéz üteget és egy zászlót zsákmányoltak és ötszáz hadifoglyot ejtettek. A német lovasság az ellenségtől Terveinél két ágyút és két gépfegyvert elvett. (Tirlemont (Thieneu) a Lütlichet Brüszszellel összekötő vasútvonalnak körülbelül a közepén, Brüsszeltől légvonalban 40 kilométernyire fekszik. Ha igaz az, hogy a német csapatok a Namurtól délre fekvő Dinant-t is elfoglalták, akkor a tirlemonti győzelem azt jelenti, hogy Namurt háromszög alakban Lüttichnél, Dinantnál és Tirlemontnál már körül is zárták a németek.) Elhamvasztott belga helység, Berlin, aug. 20. Az Amsterdammer Handelsblatt jelentése szerint vasárnap éjjel Wise belga helységben a lakosság egy német tisztet és altisztet megölt, és hat katonát megsebesített. A helységet ennek következtében teljesen elhamvasztották és férfi lakóit Aachenbe vitték, hol ítélni fognak fölöttük.