Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)

1914-09-04 / 215. szám

I •I 1914. szeptember 4., péntek. PESTI HÍRLAP ráért és a nagy ütközetekben megmentették a becsületüket. Ma azonban ezer és ezer framcia abban a meggyőződésben él, hogy a haza nem érdemes többé erre az áldozatra, amely áldo­zatot előttük annyi nemzedék meghozott. Ezeknek egy arcizmuk sem rándul meg, ami­kor egy utcai gyerkőc azt mondja nekik, hogy a zászló csak egy rongy, amely arra jó, hogy a piszokba vessék. — Odaát ellenben tudnak parancsolni. Mindenki ismeri őt, a germán Cézárt; több mint húsz éve tanított, lelkesített arra, hogyan kell, ha sor kerül rá, fáradhatatlannak lenni. Több mint húsz év óta beszél a népének a csa­ták istenéről, a katonák kötelességeiről, a nagy német birodalom boldogságáról. Az ő szelleme tölti be­ az egész hadsereget, a legelső tábornok­tól a legutolsó közkatonáig. Szent a meggyőző­désem, hogy a veszély órájában az egész vilá­got magával fogja ragadni és fölvillanyozza és hogy ott, ahol szükség lesz rá, hogy nagy győ­zelmeket érjenek el, az ő puszta jelenléte fölér majd egy egész hadtesttel. A 42-es ágyú: a háború legnagyobb meg­lepetése. Bécs, szept. 3. Kopenhágai kerülővel most ismerete­sekké válnak a Times távirati jelentései a né­met ostromágyúról. Az angol lap a 42 centimé­teres ágyút a háború legnagyobb meglepetésé­nek mondja, mert senki sem sejtette, hogy ilyen ágyú is van. Németországnak körülbelül ötven ilyen ágyuja van és minden­ lövés 39 000 már­kába, kerül. Az új német ágyú mellett, amelyet sohasem próbáltak ki hadgyakorlaton, Lüttich­nél és Namurnál kizáróan Krupp mérnökei tel­jesítettek szolgálatot. A francia hadállások fölött. — Elbeszéli egy német­ aviatikus. — A „Brandenburger Zeitung" egy német kato­nai pilóta levelét közli, amelyben a következő érde­kes részlet olvasható: Csapataink — írja a pilóta — múlt szomba­ton még állomáshelyeiken voltak. Aznap este paran­csot kaptam, hogy hajnalban­­felderítő légi utat te­gyek az ellenséges terület fölött. A parancs így hangzott: Francia­ területen el kell röpülni egy erőd fölött s a Máséltól nyugatra fekvő erődvonala­­kat megfigyelve, vissza­­kell térni. Ez körülbelül há­romszáz kilométernyi légiutat jelentett. Mindenek­előtt a részletes térképet tanulmányoztam át alapo­san. Kakaskukorékoláskor gépem fölröppent s a piactér fölött elrepülve, nyugat felé haladtam. Fél­óra múlva 1200 méter magasságban repültem el az utolsó német város fölött. Alig értünk francia te­rület fölé, társam, A. hadnagy, egy-egy föllobbanó füstgomolyra tett figyelmessé. Megértettük: a fran­cia tüzérség tüzelt reánk, miért is legott kétezer méter magasságba emelkedtünk föl. A golyók nem, értél el gépemet. Megfordultam , ekkor észrevet­tük, hogy három ellenséges repülőgép tart felénk, de jóval alacsonyabban. Később értesültünk, hogy kettőt közülök a mi tüzéreink lelőttek. Az egyik pi­lótának mindkét kezét elvitte a golyó. Ezután az 1870-iki háborúban nevezetessé lett vidék fölött szállottunk el, ahol hosszú, menetelő hadoszlopokat láttunk föl­vonulni dél felől. A Mosel folyása men­tén akartuk folytatni utunkat, de e percben szaka­datlan sortűz füstfelhőjére, lettünk figyelmessé. Egy egész zászlóalj megállott az út közepén és sortüzet adott reánk. Egy pillanatig úgy éreztem, hogy gé­pem meginog, a golyó találta, de nem ért lényeges alkatrészeket. "Folytattuk utunkat keleti irányban. Három órai út után visszatértem a kiindulási hely­re, ahol már autó várt reán­k­, hogy elszállítson a parancsnokságra, ahol jelentést tettünk. A parancs­nokló tábornok nagyon meg volt elégedve a jelené­sünkkel és meleg kézszorítással­­bocsátott el. A monakói fejedelem magánlelkesedése. Berlin, szept. 3. A Temps jelentésse szerint a monakói fejede­lem, amikor a francia 27-ik vadászezred Beau­soleil területén átvonult, lelkes beszéddel üdvözölte a franciákat, akiket arra emlékeztetett, hoigy 1870-ben ő is a franciák mellett küzdött s minden­kor a legőszintébb érzelmekkel viseltetett a fran­ciák iránt. Beszédében kijelentette azt is, hogy ez Antwerpen ostroma. Antwerpen, szept. 3. A belga hadsereg IV. hadosztálya azt a feladatot kapta, hogy a Malines-erődnél törje át a német hadsereg vonalát és lehetőleg fog­lalkoztassa a német hadsereget a malines— brüsszeli vonalon. Ez a kísérlet azonban nem sikerült, a németek a belgákat visszaverték. A német hadsereg egy hadosztálya, amely már útban volt dél felé, isztől északra indult. A belga kormány ma hivatalos jelentést tett közzé, ammely szerint a németek, miután egy ideig bombázták a várost, elfoglalták Mali­nest. A németek megszállották Hest-Ophen-Berget is, amely Lierre közelében van. Lierre, amelynek közeléb­en a németek elhelyezkedtek, Aztverpen egyik­k védőerődje, amely csak 16 killimétern­yire van Antwerpentől. így Zeppelin újra bombázta Antwerpent. Berlin, szept. 3. Az antwerpeni lakosság óriási rémületére s­zerda hajnalban három órakor a Zeppelin­fére kormányozható léghajó újra megjelent a város fölött. A Zeppelin előbb körülrepülte Antwerpent, azután bombákat dobott le, ame­lyek kimondhatatlan károkat okoztak. A bom­bavető Zeppelinnek igen sok áldozata van. A vám­ megerősített pontjairól ágyukkal és gép­fegyverekkel azonnal célba vették a léghajót és jóllehet a Zeppelint tartózkodásának egész ideje alatt hevesen ostromolták, a léghajó minden sérülés nélkül fejezte l­e misszióját és épen tért vissza csarnokába. London, szept. 3. (Berlinen át.) A Reuter-ügynökség jelenti Antwerpen­ből tegnapi kelettel. Egy Zeppelin-léghajó, mely kevéssel reggeli négy óra után repült el Ant­werpen fölött és­ amelyet heves tüzelés alá fog­tak, több bombát dobott le. Tíz ház súlyosan megrongálódott. Hír szerint egy legelőre öt­ bajába zuhant le. "­ ­ Brüsszel éhínség előtt. " Berlin,­­Zept. 3. A londoni „Daily Telegraph" közli: Brüsz­szelben hallatlanul megdrágultak az élelmisze­rek és már fogytán van az eleség. Már csak a nagyon gazdagok tudnak h­úst, tojást és tejet venni. A német hadvezetőség ugyanis kiadta rendeletben, hogy Brüsszel egyik külvárosa tar­tozik naponta négyszáz palack bort, egy másik külváros negyvenezer font húst, Brüsszel maga pedig naponkint ötvenezer font kenyeret szol­gáltatni a német katonaságnak. Mecheln kiürítése. Majna-Frankfurt, szept. 3. A Frankfurter Zeitung szerint Mechelnt a belga katonaság kiürítette. Hadisarc fejében lefoglalták a brüsszeli múzeumok műkincseit. Ostenr­e, aug. 29. (Rómán át érkezett.) Brüsszel városra, amint ez már köztudomású, a németek kétszáz millió frank hadisarcot róttak k­i. A beszolgál­tatásra kitűzött idő elteltével a belga főváros polgármestere mindössze csak egy millió frankot nyújtott át a parancsnokló német tá­bornoknak. A német hadvezetőség erre kijelen­tette, hogy a brüsszeli múzeumok műtárgyait le­foglaltaknak tekinti és ha az ujabb határidő alatt a még hátralevő 199 milliót le nem fizeti a belga főváros, akko­r a múzeumok összes mű­kincseit Berlinbe ?-álltjál­ Ami megmaradt Litven városából. Berlin, szept. 3. A Lokál­enzeiger jelenti Rotterdamból. Hollandiai­elentések szerint a löweni város­háza épségben­­marad­t. A Szent Péter-templom részben elpusztult, de restaurálható. Vala­mennyi műkincs és kép­ a templomban sértet­len maradt a háború a civilizáció és a haladás k­üzdelme a bar­barizmussal. Belga miniszterek zarándokútja. Bécs, szept. 3. A Neue Freie Presse jelenti Berlinből. Lon­donból Kopenhágán át érkezett jelentés szerint belga miniszterekből álló bizottság érkezett oda, hogy tiltakozzék az állítólagos német brutalitások ellen. A bizottság más európai és amerikai főváro­sokba is elmegy ugyanezzel a küldetéssel. Francia franktireurök szökése. Berlin, szept. 3. Hivatalos jelentés szerint a türingiai Ohr­druf gyakorlóteréről, ahol nyolcezer foglyot helyez­tek el, több francia frankti­reur megszökött. A Tor­gau melletti Zinna várában véres verekedés kelet­kezett a száznyolcvan francia és belga fogoly­tiszt között, mert a belgák a franciákat árulással vádol­ták meg. A Pesti Hírlap haditudósítója a német főhadi­szálláson. Berlin, szept. 3. Ma kaptam a német, nagy vezérkartól a hivatalos engedélyt arra, hogy mint a Pesti Hirlap haditudósítója a nagy főhadiszálláson időzhessek a háború tartama alatt és annak elhelyezése esetén azt mindenfelé kísérhessem.. Hogy mikor és hova "utazom innen, az katonai titok. Csak annyit jelezhetek, hogy ez Berlin­ből utolsóelőtti sürgönyöm és hogy vasárnapra már a főhadiszállásról küldh­etek tudósítást. Itteni működésem­ megkezdése előtt jegy­zőkönyvileg bizonyos feltételek teljesítésére kel­lett magam kötelezni az illetékes vezérkari tá­bornok előtt.­ Működésemet alá kell rendelni a katonai érdekeknek és a német hadseregnél való tartózkodásom egész ideje alatt alá vagyok vetve a német katonai büntetőtörvénykönyv rendelkezésének, első­sorban a haditörvé­­nyeknek. " A legfelsőbb katonai hatóságok igen elő­zékenyen fogadták a Pes­ti Hírlap tudósítóját, a cenzur­a rendkívül gyorsarr működik, igen li­berális és elősegíti a sajtó működését utbaigazi­tásokk­al. Megengedték azt Hogy a­­ főhadi­szállásn vaui tartózkodásom alatt fotografál­nia­ik az Érdekes Újság számára, és ezen a tesfdt'émi felvésekde ere­­­c­t­i 'fotográfiáimat az­­Érdekes Újság legközelebb­­már közölheti. Az Érdekes Újság, lesz ennélfogva Magyarországon az egyetlen lap, amely a nyugati harctérről hivatalos engedélylyel készült eredeti fénykép­felvé­tekört fog közölni. Az elszállásolásra, élel­mezésre és szállításra vonatkozó h­atározmányo­kat ne­m közölhetem, cs­ak annyit árulhatok el, h­ogy az itt elfogadott fraditudósítók közül min­dig csak kettő együtt használhat egy kétfogatú jár­művet Fehéri Armand, Páris katasztrofális helyzete. A francia kormány kétségbe­esett kiáltványa és menekülé­sének I bejelentése. Páris, szept. 3. (­Havas-ügy nömsőség, Rómán át.) A mani­fesztum, amelyet I Xincaré elnök és a kormány az országhoz intéze­lt, a következőkép szól: Franciák ! Több hét­ óta hősies csa­pataink és az ellenséges hadsereg elkesere­detten állanak*, szemben egymással. Kato­náink vitézsége több ponton jelentős sike­reket vívott ki. A német haderőknek északon talii előnyomulása azonban vissza­vonulásra kényszerített bennünket. Ez a helyzet a­­­­öztársaság elnökét és a kor­mányt fájdalmas elhatározásra kénysze­ríti. A közhatalom tényezőinek, hogy a nemzet j­­avát szolgálhassák,­ kötelességük ideiglennesen Parisból eltávozni. A francia hadsereg kiváló főparancsnoka azonban vitéziségt­ől és lelkesedéstől áthatva, meg fogj­a védeni a fővárost és hazafias lakos­ságát a­z ellenség benyomulása ellen. Egy­

Next