Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-23 / 264. szám

" PESTI HÍRLAP "1014. október 23., péntek- A németek előnyomulása Diinkirchen felé. Rotterdam, okt. 22. A „Rotterdamsche Courant" jelenti: A német sereg Antwerpen elfoglalása óta több útvonalon közeledik Diinkirchen felé. Diinkirchentől délre egy belga sereg áll, Ant­werpen védőseregének töredéke, helyzetét vég­zetessé teszi az a körülmény, hogy nincs sem­mi összeköttetése a szövetségesek egyesült fő­seregével. Amikor Antwerpenből Ostende és Boulogne felé menekült, minden trónját és mu­niciós szekerét elveszítette. Dixmuidenből már kivonult az a francia tengerészcsapat, amely Antwerpen eleste után a belgák menekülését fedezte. Dimkirchenből ezrével menekül a pol­gárság Boulogne és Havre felé, míg egy ré­szük egyenesen Párisba indult gyalog. A ném­etek harca a calais-i útért. London, okt. 22. Azt a két angol ágyúnaszádot, amelyek hétfőn reggel a parton levő német ütegeket bombázták, német tengeralatti­ hajók megtá­madták. Ezeket azonban angol hajók elűzték. Tegnap este még folyt a német ütegeknek ágyúnaszádok által való bombázása. A németek kísérleteket tesznek minden oldalon, hogy a Calaisbe vezető útra jussanak. Sok helyen ember-ember ellen harcol­ .Hazebrouck fölött, több német repülőgép jeleit meg. Ezek közül egyet az angolok lelőt­tek. Az összes utak telve vannak Calaisbe me­nekülőkkel, csupán Lilléből negyvenezer em­ber menekült. Ezek Calai­sben hajókra várnak,­­hogy Dél-Franciaországba utazhassanak. A német jobbszárny harcaiból. Berlin, okt. 22. — Saját tudósítónktól. — Az Aftenposten párisi levelezője, aki a napok­ban a harcvonalnál volt, a következőket táviratozza: A németek minden oldalról megkisérlették, hogy el­foglalják a Hozebroukból Calaisba vezető utat. Sok helyen ember-ember ellen küzdött. A levelező beszélt Lemiro abbéval, az ismert képviselővel, aki a város és környékének védelmét brilliáns módon szervezte. Én Lemir abbét — írja a levelező — éppen azokban a válságos percekben láttam, amikor a né­metek már a város kapui előtt állottak és a város polgárai közül sokan a harcban elestek. Lemir abbé megtartotta hidegvérét és nyugalmát és el volt rá tökélve, hogy inkább elesik, de helyét nem hagyja el. A város fölött több német repülőgép röpült el, me­lyek közül egyet az angolok lelőttek. A repülőgép megfigyelőjét agyonlőtték, vezetőjét pedig elfogták. Anatole Francé — önkéntes, Berlin, okt. 22. Mint Parisból jelentik, Anatole Francé, aki hetvenegyedik életévében van, önkéntesként belépett a francia hadseregbe. Anatole Fran­ce-ot a versaillesi térparancsnoksághoz osz­tották be. Német lap katonáink vitézségeiből. Frankfurt, okt. 22. A Frankfurter Zeitung haditudósítója írja: A nehéz harcokban, amelyeket nekünk, németeknek, már eddig is nyugaton meg kel­lett vívnunk, szövetségeseink híven állottak ol­dalunk mellett. Ahol a has­fiuk megjelentek, mindig döntő fordulat történt. A tudósító le­írja az osztrák-magyar motoros ütegek mun­káját Longwynál, Givetnél, Maubeugenél és Antwerpennél, ahol pompásan beváltak, ki­emeli az ütegek nagyszerű anyagát, a legjobb azonban a szellem, amely magát az ember­anyagot hatja,át. Kijelenti, hogy a vaskeresz­tet, ezt az igazi német kitüntetést, az osztrá­kok és a magyar puszta fiai büszkén és joggal viselhetik, mert ők is vitézül harcoltak Német­ország szabadságáért és becsülettel megérde­melték a kitüntetést. A belga király küzd a végsőkig. London, okt. 22. A Daily Express tudósítója beszélgetést folytatott egy holland diplomatával, aki néhány­nappal azelőtt Albert királylyal beszélt. A király e szavakkal búcsúzott el a diplomatától: — ön most visszamegy Hollandiába, tehát megmondhatja mindenkinek, hogy a hadserege­met nem hagyom el még abban az esetben sem, h­a kénytelen lennék elhagyni Belgium földjét. A mi hadseregünk a legteljesebb rendben vonult vissza Antwerpenből és kitűnően fejeződött be a csapatok koncentrálása. Mint minden katonám, én is kész vagyok életemet is odaadni Belgium függetlenségéért. A belga királyné nem akar férje oldala mellől elutazni még a legnagyobb veszélyben sem. A királyné most a főhadiszálláson tartóz­kodik. Churchill a lövészárokban. London, okt. 21. Antwerpenből visszatért tengerészkatonák beszélik, hogy Churchill elkísérte őket egész odáig és végig velük maradt a lövészárkok­ban. Churchill egy repülőgépen a német állá­sokat kikémlelte. Milyen a helyzet a francia harctéren? — Egy német tábornok szakvéleménye. — Berlin, okt. 22. Von Blume, német lovassági tábornok, érde­kes cikkben méltatja a franciaországi harctér ese­ményeit. Immár öt hete folyik a harc Franciaország­ban. A francia-angol hadsereg, amelynek oldalán segítségül hívott tarka népvegyülék harcol, kétségbe­esett erőfeszítéseket tesz, hogy a megszentelt francia földet megtisztítsa tőlünk, ahogy ők mond­ják, barbároktól. Bekerítő mozdulatok történtek mindkét oldalon és ezek a kísérletek azt eredmé­nyezték, hogy a harcvonal lassan kint az Északi­tenger partvidékéig nyúlt ki és ezzel a csapatok arcéle háromszázötven kilométer hosszú vonalat al­kot. Ennek a hatalmas frontnak azonban ezideig sem a szárnyain, sem pedig a centrumában egyik fél részén sem történt olyan esemény, aminek a végeredményre nézve döntő jelentőséget lehetne tu­lajdonítani, jóllehet a véres küzdelmek szünet nél­kül tartanak. A hadtudományok megváltozása beszél ezek­ből a tényekből. A tábori erődítési művek tökélete­sedtek és a támadás műveleteit ezzel szerfölött meg­nehezítették. Sajátságos, hogy egyidejűleg jöttek rá a várak ellenálló képességének csökkent értékére. Ez az igazság némi ellentmondásban van az előbbivel, ami csak úgy tisztázódik, ha meggondoljuk, hogy ennek oka az, hogy a várépítés technikusai nem látták előre a nagy kaliberű ágyuk fejlődését, ame­lyek azonban a tábori hajr­oknál nem alkalmaz­hatók. A vár védőinek szabad kilövési teret nyújt és fedezéket ad az ellenség tüzelése és a szurony­támadások ellen s a védelem az emberekkel való takarékoskodással folyhat. Ehhez hasonlóan ked­vező helyzetet még akkor sem biztosít a tábori erő­dítvény, hogyha a lehető legnagyobb művészettel alkották is meg. Arra azonban nagyon jó, hogy gyengítse az ellenséges tűz hatását, fokozza a sa­ját tüzelésünk erejét és megnehezítse a szurony­támadások végrehajtását. Így azután kímélhetjük a csapatokat s az emberi élettel is takarékoskodha­tunk. Viszont a tábori erődnek a várral szemben az a nagy előnye, hogy nincs helyhez kötve, min­denütt elkészíthető s a terep soha nem akadály. Minden attól függ azután, h­ogy milyen ügyesek a csapatok, milyen eszközeik vannak az építéshez és hogy mennyi idejük van erre a célra. A francia harctéren ideje bőven volt mind a két félnek, a harci viszonyok legalább ezt mutatják és mivel az ellenfeleknek az a céljuk, hogy egymást lehetőleg kiszorítsák hadállásaikból, ennélfogva ter­mészetes, hogy mindkét részen alaposan fölhasznál­ták és alkalmazták a tábori erődítvényépítés tanait. És pedig nem csupán védelmi célokra, hanem táma­dásra is, hogy t. i. a rohamokat a lehetősek legkeve­sebb áldozattal végezhessék. Ennek azután az lett a következménye, hogy a nyugati karrieren az ellen­felek ezidőszerint az egész hosszú fronton mélyen elsáncolva, közel, gyakran csak puskalövésnyire ál­lanak szemben egymással. Az elől levő lövészárko­kat és támaszpontokat éjjel-nappal lövésre kész ka­tonaság őrzi s­ megtörténik, hogy egyszer-egyszer erőteljes ágyú- és puska­tüzelés mellett heves támadó próbálkozások következnek és ilyenkor a védőművek ellenére is s­ok áldozatot követel ez a harcmodor. A dolgok ilyen állása mellett, leszámítva azt az eshetőséget, hogy sikerül az átnyaláboló szárny­támadás — a döntés attól függ, hogy melyik fél bírja ki tovább a fáradalmakat és a veszteségeket és melyik jut friss csapatokkal való kiegészülés útján olyan erőtöbblethez, amely módot nyújt az ellenség kimerült frontjának áttörésére, amivel azután egy­szerre mozgásba jönne az egész apparátus. A kitar­tás terén remélhetjük, hogy fölényben vagyunk el­lenségeinkkel szemben és új katonasággal is inkább győzzük, mint ők. A hottentotta, azték és eszkimó segítség, amelyért a franciák bizonyára kérvényt nyújtottak már be a megfelelő illetékes helyeken elkésve fog megérkezni. Az ellenség rosszul számít, ha azt hiszi, hogy elvesztjük türelmünket. A néme­tek hűek császárjukhoz és nem lankadnak. a szerb- montenegrói harctér. A Lovcsen bombázása. Milánó, okt. 22. — Saját tudósítónktól. — A Gazetta jelenti Cettinjéből. Egy gépfegy­verrel ellátott osztrák-magyar aeroplán október 17-én megtámadta a Lovcsenen levő szikratáv­író állomást és egy montenegrói századot. Né­hány katona megsebesült. Az osztrák-magyar flotta is erősen bombázza a Lovcsent, anélkül azonban, h­ogy eddig nagyobb kárt okozott volna. Uj sorozás Szerbiában, Szaloniki, okt. 21. Igen nagy veszteségei következtében Szerbia új sorozást tervez, amely a betöltött 50 évig ter­jedne ki. Új-Szerbiában a bolgárok és mohamedá­nok elkeseredése a szerb igazgatás ellen emelkedő­ben van. Velez kerületben három szerb falut erős török-bolgár banda megsarcolt. A bandának heves összeütközése volt a szerb miliciával. Mindkét ol­dalon nagy veszteségek voltak. Harcok a tengeren. Az Emden elsü­lyesztett öt angol gőzöst. London, okt. 22. A Lloyd Agence táviratozza Colombóból az angol admiralitásnak, hogy az imám né­met cirkáló elsülyesztette a Chilka, Pollos, Bel­more, Clan és Gr­ad gőzösöket, valamint a Tasmániába tartó Pontabbel nevű kotróhajót és lefoglalta az Oxford nevü gőzöst. Egy német tengeralattjáró hajó elsü­lyesztett egy angol gőzöst. Krisztiania, okt. 21. Stavangerből jelentik. A Salvesen—Leith nevű­ angol társaság „Glitze" nevű gőzösét a nor­vég partoktól tizenkét kilométernyire egy német tengeralattjáró hajó fenékbe fúrta. A legénységet megmentették.­­ • A „Glitra" nevü gőzöst, amelyről nyilvánva­lóan szó van — „Glitre'' nevü gőzös nincs a hajó listákban — 1881-ben építették. 866 tonna súlya. A gőzös a Christian Salvesen és Co. tulajdona. A­z angolok elfogtak egy amerikai hajót. London, okt. 22. A Times jelenti Washingtonból , hó 19-iki kelettel. A sajtó élénken foglalkozik a Brindilla nevű hajónak, amely a Standard Oil Compagnie tu­lajdona, egy angol cirkáló által történt lefoglalásá­val. A newyorki American nevű újság azt írja, hogy valószínű, hogy az Egyesült­ Államok ez ellen erősen tiltakozni fognak. A Washington Post sze­rint az Egyesült­ Államok semleges hajóforgalma az érvényben levő népjogok szerint semleges államok­nak szállíthat árukat és ily hajókat nem szabad át­vizsgálni és lefoglalni. Miután az Egyesült­ Államok az összes államokkal jó viszonyban vannak, azt még elnéznék, ha idegen hadihajó véletlenül jogsérelmet követ el, de azt nem tűrhetik, hogy bármely nemzet is azt a jogot vegye magának, hogy a semleges kikö­tőbe irányítót hajókat zaklassa, átvizsgálja és le­foglalja. A gyarmatokon* A kiaocsaui kormányzó proklamációja. Berlin, okt. 22. A Nordd. Alig. Ztg. jelenti: Kiaocsau kor­mányzója augusztus 23-án proklam­ációt bocsátott ki, amely most vált ismeretessé és amely­­ többek közt így hangzik: Soha sem fogunk egy talpalattnyi földet sem önként átadni, amelyen a német birodalmi lobogó leng. Ettől a földtől, ame­lyet szeretettel és sikerrel uraltunk és amelyből úgyszólván egy Kis-Németorszá­got akartunk a tengeren túl alakítani, nem akarunk megválni. Ha az ellenség el akar­ja tőlünk venni Csingtaut, úgy jöjjön és vigye el maga. Bennünket helyünkön fog találni

Next