Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-29 / 270. szám

1914. október 29., csütörtök. PESTI HÍRLAP házat Alpár Ignác műépítész adta át a hadvezetőség megbízottainak, Seipka ezre­esnek és Herzog fő­törzsorvosnak. Báró Hasai Samu honvédelmi miniszter szerdán délelőtt megtekintette a Munkácsy­ utcai hadikórházat. A kórházban báró Ghillány Imréné és gróf Teleki Sándorné fogadták. A miniszter tel­­­jes megelégedésének adott kifejezést és különösen az élelmezési osztály berendezése nyert­e meg tet­szését. Szegény gyermekek felruházása. A Terézvárosi Segélyalap Varróműhelyében, ahol hétfőn kezdték meg a VI. kerületi szegény gyermekek felruházását, megjelent feleségével együtt Bárczy István polgármester Vázsonyi Vil­mos orsz. képv. és Márkus Jenő tanárnők társasá­gában. A műhelyben éppen az érsek-utcai elemi is­kola 96 növendékét öltöztették tetőtől-talpig meleg, új ruhába a hölgybizottság tagjai, élükön Vázsonyi Vilmosnéval, akinek gárdonyi Neumann Károlyné, Bódy Tivadarné, Rupp Lászlón­é, báró Orenstein Ilenrikné, Kotányi Zsigmondné, Megyeri Izidorné, dr Feleki Béláné, Ladányi Zoltánné, dr Rácz De­zsőné, Löwenstein Béláné, dr Latzkó Vilmosné, üszöki Grósz Jenőné, Feleki Alice és Hecht Lilly segédkeztek. A polgármester örömmel és megelége­déssel nézte végig a bizottság munkáját, amelylyel előreláthatólag 3000 iskolás gyermeket fog felru­házni. Közös konyha a Józsefvárosban. A VIII. ker. Közjótékonyság Egyesület azzal a tervvel foglalkozik, hogy november 20-tól kezdve a háború tartamára közös polgári kony­hát nyit. Az ebéd, amely levesből, húsból, főze­lékből és tésztából állana, naponta váltakozó étrenddel, mindössze 50 fillérbe kerülne. A terv megvalósítása attól függ, hogy a jelentkezők száma a nagy berendezkedést igénylő vállalko­zást lehetővé teszi-e. Ezért az egyesület elnök­sége felhívja mindazokat, akik a közös polgári konyhából étkezni óhajtanak, hogy részvételüket a naponta szükségelt adagok számának megjelö­lésével november 10-ig jelentsék be az egyesület elnökei egyikénél, és pedig vagy Rózsavölgyi Antal elöljárónál (VIII. ker. elöljáróság), vagy Hűvös Iván vezérigazgatónál (VII., Kertész­utca 10. sz.). A társadalom szíve. A Pesti Hírlap főpénztáránál ma a következő ado­mányokat fizették be. A sebesült katonáknak: Brachfeld Olivér 2 K, Lauter Dezső káplár gyűjtése 11 K. Ruhaneműeket küld­tek: Róna Irén gyűjtése Szakályhőgyész 1 csomag, N. N. Trencsén 1 csomag, N. N. Hatvan 1 csomag cukor, tea, rum stb. Bukovinszkyné Námesztó 1 csomag, N. N. Göl­nicbánya 1 csomag, N. N. Villány 1 csomag, N. N. Nyit­ranagykér 1 csomag. Polacsik Jenő 1 csomag. Castelnu­ovóból kötözőszer. N. N. Ada 1 csomag. A Hadsegélyző hivatalnak meleg ruhája: Bárányi István Parid (Pestmegye) 100 K. A Vörös Kereszt Egyesületnek: Boday Kálmánná Kisigmánd 18 K, N. N. Bécs 20 K. A katonáknak karácsonyfára: Kemény Gábor 10 K. Az elesett katonák családjának: Glogowátz Béláné koszorumegváltás címén 25 K. Az Auguszta Gyorssegély Alapja: N. N. Bécs 20 K. * Az Előre című népszerű füzet eddigi tiszta jövedel­méből összegyűlt 500 koronát a füzet szerkesztője a Bu­dapesti Újságírók Egyesülete háborús alapjának adta át a hadbavonult hírlapírók családtagjainak segélyezésére. A Magyar Urinők Egyesülete gróf Forgách Béláné elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a szokásos Er­zsébet-ünnep rendezését beszélték meg. A főtitkár azon előterjesztését, hogy az egyesület szentendrei otthonában a háború folytán nehéz viszonyok közé jutott magános űrinek s első­sorban a harcban plésettek hátrahagyottjai részére három Erzsébet-szobát és három Auguszta-szobát rendezzenek be, havi­­10 és 20 korona fizetéssel, melyek többlete társadalmi úton évente, egy Erzsébet-ünnep és két Auguszta-est jövedelméből le­nne fedezendő, elfogad­ták. Örömmel vették tudomásul báró Guttmann Lily 100 koronás és Zubkovics püspök 20 koronás adományát. Megyék és városok: Újpest város közgyűlése. Szerdán dél­után rendes közgyűlése volt Újpest város kép­viselőtestületének, dr Miklós Antal polgármes­ter elnöklésével. A napirend legnagyobb részét adminisztratív jellegű ügyek foglalták le, kivé­vén a polgármester jelentését a hadi­állapot folytán szükségessé vált intézkedésekről. A közgyűlés a jelentést tudomásul véve, elhatá­rozta, hogy a Polgári Segítő Bizottság által ve­zetett ujabb társadalmi akciót a lehető legna­gyobb mérvben fogja támogatni s a képviselő­testületi tagok személyenkint is kiveszik részü­ket a munkálatokból. Uj főispán. Zágrábból jelentik, hogy Hor­vát György báni tanácsost, Lika-Krbava megye kormánybiztosát, ennek a megyének főispánjá­vá nevezték ki. Ítélet a sarajevói hazaárulók bű­n­perében. — Öt vádlottat halálra ítéltek. — Princip, Cab­rinovics és Graber husz évi fegyházat kap­tak.­­ Október 28-án, pontosan négy hónapra a sarajevói gyalázatos gyilkosság után, hozta meg ítéletét a sarajevói tartományi törvény­szék Princip Gavrilónak s társainak hazaáru­lási és orgyilkossági bűnpörében. Mintha az idők elfakuló messzeségéből tűnnék elénk a jú­nius 28 borzalmas délelőttje, annyi súlyos és nagy esemény sodródott azóta tova, de a seb, amit a hazaárulók gyilkos fegyvere ütött, most is fájdalmasan ég. A megtorlás igazságos napja fölkelt a gyilkosok feje fölött s azok, akik a gyűlölködő, orvul meglapuló Szerbia pénzén és felbujtására ráemelték kezüket Ferenc Fer­dinándra és hitvesére, immár a bitó árnyékában állnak megrokkanva vagy a nyirkos fegyház mélyén lesik, kinyílik-e még valaha börtönük rozsdás ajtaja. A biróság a törvény megenged­te legmagasabb büntetéssel sújtotta a gonosz­tevőket, Princip, Cabrinovics és Graber, mint­hogy a bűntett elkövetésekor még nem voltak húszévesek, a törvény kegyelméből életben ma­radnak és húszévi fegyház kínjaival vezekel­nek a hazaárulásért. Ellenben az összeesküvők közül ötöt halállal sújtott a bíróság. A többi vádlott fejére szintén szigorú ítéletet róttak. A fegyházzal sújtott főbűnösök minden év június 28-án sötét magánzárkába kerülnek és ezen a napon kemény fekvőhelyen kell sínylődniök, hogy elmerült lelkük és mulandó testük még jobban érezze a fejük fölött lassan tovaszálló évek keservét és kegyetlen ólomsúlyát. Sarajevo, okt. 28. A hazaárulási perben ma délelőtt hozták meg az ítéletet. Bűnösnek mondották ki a Btk. 111. §-ának b) pontjába ütközö hazaárulás bűn­tettében, valamint a Btk. 209. és 210. §-ának első, pontjába ütközö orgyilkosság bűntettében Prin­k­­ip Gavrilót, Cabrinovics Nedelkot, Graber Trif­kót, Cubrilovics Vázót és Popovics Szv­jetkót; a Btk. 111. §-ának b) pontjába ütköző hazaárulás bűntettében, valamint a Btk. 9., 209. és 210. §-ának első, valamint a 210. §. 3. pontjába üt­köző orgyilkosság bűntettében mint bűntársat, Ilics Danilót; a Btk. 111. §-ának b) pontjába üt­közö hazaárulás bűntettében és a 9., .209. és 210. §. első pontjába ütközö orgyilkosság bűncselek­ményében mint társtettest Cubrilovics Veljkót, Jovanovics Miskót, Sierovics Nedót és Gyukics Lázárt; a Btk. 111. §-ának b) pontjába ütközö hazaárulás bűntettében Milovics Jakovot és Pe­rovics Mitát a Btk. 111. §-ának b) pontjába üt­közö hazaárulás és a 209. és 210. §-nak első pontjába ütközö orgyilkosság bűncselekményei­ben mint társtettest Kranjcsevics Ivót;­ a Btk. 114. §-ába ütközö hazaárulás bűncselekményé­ben mint tettestársakat Stjepanovics Szvijant, Zagorac Brankót és Perin Markót és mindegyi­küket a törvény által megengedett legmagasabb büntetéssel sújtották. Princip Gavrilot a Btk. 112. §-ának b) pontja alapján a Btk. 65. és 90. §-ainak felhívá­sával húsz évi fegyházra ítélték, súlyosbítva ha­vonta egy betinappal és minden év június 28-án sötét magánzárkával, kemény fekhelylyel. Cabrinovics Nedelkót a Btk. 112. §-ának b) pontja alapján a 65. és 90. szakaszok felhívásá­val húsz évi fegyházra ítélték, súlyosbítva évente június 28-án sötét magánzárkával és kemény fekhelylyel. Graber Trifkót a Btk. 112. §-ának b) pontja 1. bek. alapján a 65. és 90. szakaszok felhívásá­val húsz évi fegyházra ítélték, súlyosbítva három hónaponként egy böjtnappal és minden év jú­nius 28-án sötét magánzárkával és kemény fek­helylyel. Cubrilovics Vazót a Btk. 112. §-ának b) pont 1. bek. és a 65. és 90. §-ok felhívásával tizen­hat évi fegyházra ítélték, súlyosbítva félévenként egy böjtnappal és évenként június 28-án sötét ma­gánzárkával és kemény fekhelylyel. Popovics Szvestkót a Btk. 112. §, b) pont 1. bek. alapján a 65. és 90. §-ok felhívásával tizenhárom évi fegy­házra ítélték, súlyosbítva minden év június 28-án sötét magánzárkával és kemény fekhelylyel. Gyu­kics Lázárt a Btk­. 112. §-ának b) pont 1. bek. alapján, tekintettel a 65. és 90. §-okra, tíz évi fegyházra ítélték az előbb említett súlyosbítással. Ilics Danilót, Cubrilovics Veljkót, Medo­­ Kerovicsot és Jovanovics Miskót a Btk. 113. §-ának b) pont 1. bek. alapján, a 65. §. felhívásá­val és Milovics Jákovot a Btk. 112. §. b) pont 1. bek. alapján halálra ítélték, amely büntetés a Btk. 20. §-a értelmében kötél által hajtandó végre és pedig a bűnvádi perrendtartás 780. §. 2 pont II. bek. alapján a következő sorrendben: Először Milovics Jákov, azután Kerovics Nedo, Cubrilo­vics Veljko, Jovanovics Misko és végül Ilics Daniló. Kerovics Mitart a Btk. 112. §. b) pont II. bek. alapján élethosszig tartó fegyházra, Kran­csevics Ivót ugyanezen §. alapján a 90. §. felhí­vásával tíz. évi fegyházra, súlyosbítva minden év június 28-án kemény fekhelylyel. Zagorac Bran­kót és Perin Markót a Btk. 114. §-a alapján a 92. § alkalmazásával három évi börtönre, Styepano­vics Szvijant ugyanezen paragrafusok alapján hét évi fegyházra ítélték, súlyosbítva három ha­vonta egy böjtnappal és évenkint június 28-ai sötét magánzárkával és kemény fekhelylyel. Kerovics Jovo, Kerovics Olagoje, Forkapics Nikola, Kamober Dragan, Micsics Miso, Milose­vics Qbren, Momcsinovics Iván, Sadilo Franjo és Sadilo Angéla vádlottakat a bűnvádi perrendtar­tás 271. §. 3. pontja alapján fölmentették. Fővárosi üigyek: A moratórium-rendelet kiegészítést" A lakásbérleti viszony szabályozása. A Budapesti Központi Segítő Bizottság kö­gazdasági osztálya a legújabb moratórium-rendelet kiegészítése céljából több javaslatot terjesztett a. tanács elé, amelyeket a tanács a kormánynak bemu­tatott. A javaslatot a kormány dr Szabó Imre tiszti főügyész és Szabó József főv. bizottsági tag indítvá­nyaival kiegészítve, teljes egészükben fölvette a mo­ratórium-rendeletbe. Eszerint a lakás vagy egyéb helyiség bérbe­adója a moratóriumi rendelet fennállásának ideje alatt a részére a szerződésben, szabályrendeletben vagy más jogszabályban biztosított­ azt­ a jogot, hog­y a bér nemfizetése esetére a bérletet a szerződés fel­bontásával vagy rendkívüli felmondással megszün­tethesse, heti vagy. bf^a bérleteknél pedig csak mo­ratórium alá m­en­ eső bér n nemfizetése okából s ez alapon is csak akkor gyakorolhatja, h­a a bérlő a folyó­ bérösszegnek egy-egy hónapra eső részét min­den hónap ötödik napjának elteltéig nem fizeti. Ez a jog azonban az illető bérleti időszak utolsó hónap­jának tizedik napja után többé nem gyakorolható Az előbbi bekezdés rendelkezései a harmadik mora­tóriumi rendelet szerint moratórium alá nem eső bértartozásokat nem helyezik moratórium alá, tehát nem érintik egyebek közt a bérbeadónak azt a jogát sem, hogy ily bérkövetelését az egész bérösszeg ere­jéig érvényesíthesse és hogy a bérnek a lejáratkor ki nem egyenlített része után késedelmi kamatot köve­telhessen. Az 1. bekezdés szabálya lakásbérlet eseté­ben nem áll, ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan lakpénzben részesül és a föl­vett lakpénzt nem fordítja a bértartozás teljesíté­sére. Főbérlet esetében a főbérbeadó a bér nem fize­tése okából nem szüntetheti meg a főbérlővel kötött bérleti szerződést, ha a főbérlő kimutatja, hogy a bérösszegnek hátralékos részét, rendelkezésére álló egyéb vagyon hiányában, azért nem egyenlíthette ki, mert a hátralékos bérnek megfelelő összeget az ő bérlői az őket megillető moratórium következtében nem fizették meg. Az 1. §. 2. bekezdése, erre­ az esetre is áll:"Főbérlet e rendelet értelmében az olyan szer­ződés, amelynél fogva valaki (a főbérlő) több la­kásból álló házat vagy a házban több lakást bérel abból a célból, hogy másnak bérbeadja. Ha a főbérbeadó a főbérleti szerződést (2. §. 2. bekezdés) akár felmondással, akár anélkül megszün­teti, e megszüntetés alapján nem követelheti a fő­bérlő bérlőjétől a bérben lírt helyiség visszabocsátá­sát, hacsak oly körülmény nem forog fenn, amely­nek alapján ezt, figyelemmel a­ harmadik morató­riumi rendelet 4­­ §-ának 8. pontjára és a jelen ren­delet 1. §-ának szabályaira, a főbérlő is követelhette volna tőle. Ha a főbérlet esetében (2. 2. bekezdése) a főbérlőt a bértartozásra nézve moratórium illeti meg, a főbérbeadónak törvényes zálogjoga van a fő­bérlőnek saját bérlője ellen fennálló bérkövetelésén, a főbérlő bérlője azonban a folyó bért mindaddig hatályosan fizetheti a főbérlő kezéhez, amíg a fő­bérbeadó őt ettől el nem tiltja. Az eltiltás után a főbérbeadó a főbérlőnek saját bérlőjével szemben fennálló törvényes zálogjogát gyakorolhatja. A fő­bérlőnek e zálogjogról való lemondása vagy a főbérlő és az ő bérlője­ közötti oly megállapodás, mely e zá­logjogot kizárja vagy korlátozza, a főbérbeadóval szemben hatálytalan. E szabályait egyes lakásnak vagy lakásrésznek albérletbe adása esetére is meg­felelően alkalmazni kell. — — Stefánia főhercegnő, adománya. A most­­ alakulóban levő „Stefánia-liga anya- és csecsemő ”

Next