Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-30 / 271. szám
•Budapest, 1914. XXXVI. évfolyam, 271. (12,511.) szám. Péntek, október 30. SZERKESZTŐSÉG : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26 -40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körut . Telefon Idzsei 52—96. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 82 K — f Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ — „ Egy hdra 2„80„ Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 20-ik oldalon olvasható. Mikor a zsilipek megnyílnak ... Szerencsének nevezi a bajor trónörökös a hadseregéhez intézett legújabb parancsában azt, hogy a bajorok frontja előtt angolok is állnak. Milyen lángoló gyűlölet árad ebből a hadseregparancsból, gyűlölete az angolnak minden más ellenség fölött. Az angol dolgozott évek óta azon, hogy Németországot az ellenségek gyűrűjével zárja körül és megfojtsa. Az angol zúdította a földtekére ezt az elképzelhetetlenül irtózatos háborút. „Most végre az a szerencse ér benneteket, — írja katonáinak a bajor trónörökös — hogy angolok is állnak harcéleink előtt. Rajta!" Hogyan vetkezik majd szuronyroham előtt régi szokása szerint ingujjra a bajor, mikor így szól hozzá a vezére. És milyen egészségtől duzzadó, életösztöntől feszülő, jogos boszúvágytól megpattanó harci kedv lehet az, mikor a vezér a hadserege frontja elé került angolokról úgy ad hirt katonáinak, mint a szerencse istenasszonyának valamely különös kegyéről. Angolok a front előtt! Aztán jól megbecsüljétek, bajorok, ezt a nagyszerű ajándékot. A bajor trónörökös hadseregparancsából a Németország szabadságára, életére tört ellenségnek olyan halálos gyűlölete árad, amiben büszkén osztozunk vele mi is, Németország szövetségesei és amiben, nincs messze az idő, hogy osztozni fognak velünk Anglia szövetségesei is. Hogy a kettős monarchiának minden oka megvan arra, hogy a maga szabadságának, független nagyhatalmiságának merénylőjét szintén Angliában lássa, az kétséget nem tűrhet a háború kitörésének diplomáciai előzményei után. Mint valami rongyos kis balkáni országocskát, mint egy Albániát vagy Montenegrót, úgy akart bennünket holmi nagykövetségi konferencia elé idézni Grey, az orgyilkos Szerbiával támadt magánügyünkben. S éppen ezzel az arcátlan ajánlatával árulta el magát Anglia még a kezdet kezdetén, hogy igenis akarja a világháborút. A kettős monarchia ezek után nem csupán kötelességből, mert Németország szövetségese, látta Angliában a maga leggyűlöltebb ellenségét, hanem érzelmi okon is: ugyanaz az Anglia, amely Szerbiát saját királyának meggyilkolása után a legtovább és a legkövetkezetesebben közösítette ki az európai államok sorából, most, mikor az áldozat a mi trónunk örököse volt, nemcsak hogy nem érzett semmiféle erkölcsi felháborodást, hanem a gyilkossal együtt s egy sorban akart minket egy nagyköveti reunió megszégyenítő aeropagja elé cepelni. Németország és Ausztria-Magyarország gyűlölete Anglia iránt tehát egyformán a maguk állami életéhez, nagyhatalmi függetlenségéhez való szent ragaszkodásukból fakad. De az angolgyűlölet most már kívülünk is mind nagyobb hullámokban gyürűdzik végig az egész földtekén. Az első, aki megtanulhatta, hogy mit jelent Anglia szövetségesének lenni, a belga volt. A második a francia lesz. Saját szövetségesei is érzik már az angol barátság rettentő áldozatait. És saját gyarmatain a burok, a hinduk, az egész izlám világ is érzi már, hogy mit jelent Anglia leigázottjának lenni. A nyílt ellenség után jönnek a szövetségesek, a szövetségesek után a rabszolgák, az egész világ, amelynek valaha köze volt Vagy van az angol kizsákmányolási politikához, öntudatra vagy ösztönszerű gyűlöletre ébred az örök elnyomó ellen. A szabadságát vesztett s magas kultúrfokon álló bur éppúgy fellázad, mint az ősemberi babona képviselője, a hindu, aki az Emden csatahajó hőstetteiben isten csodáját látja. S közben a rettegő angolok odajutnak, hogy a flandriai harctéren a csatornáktól várják a megváltást. A brit csatornapolitikának nincs már más fegyvere. Utolsó reménye a zsilip, abban bízik, hogy a németek nem érhetik el a francia tengerpartot Angliával szemközt, mert ha a flandriai zsilipeket megnyitják, vízzel lehet elárasztani az egész harcteret. Kétségbeesett önámitás! A zsilipek meg fognak nyílni, a zsilipeket már feszegetik Afrikában, Egyiptomban, Indiában. De ezek a megnyílt zsilipek az ango rabszolgatartó uralmat fogják elárasztani a felszabadulási vágy elementáris erejével s a bezuhanó áradat el fogja nyelni a britek egész bitorlott világhatalmát. Német sikerek az egész vonalon. Verdimtől délkeletre visszaverték a franciákat. Ellentámadásukkal kiverték az ellenséget főhadállásaiból. — Előnyomulás az argonnes-i erdőben, Nieuportnál és Lillétől nyugatra. — Az augusztuvi offenzíva előrehaladása. - 13.500 orosz fogoly. Visszavertük az oroszok támadásait Turka vidékén. A mai német hivatalos jelentés a németeknek a francia-belga harctéren való igen jelentős sikereiről számol be. A hosszú frontnak minden nevezetes pontjáról megemlékezik a jelentés és minden pontról való megemlékezés a német előnyomulás bejelentése. A legfontosabb a jelentésnek az a része, amely Verdiniről szól. Verduntől délkeletre a franciák heves támadását, az ellenségnek nagy veszteségeket okozva, verték vissza a német csapatok, amelyek rögtön ellentámadásba mentek át; az ellentámadás erejét és impozáns sikerét az jellemzi a legszemléltetőbben, hogy előnyomultak az ellenség főhadállásáig, amelyet elfoglaltak. A mai német hivatalos jelentés legnagyobb értékű passzusa ez, mert hiszen ebből megállapítható, hogy a németek Verdinntől délkeletre helyezték el pozícióikat. Figyelembe kell venni azt is, hogy a németek napok óta nyomulnak előre a Verduntől nyugatra fekvő argennes-i erdőben, továbbá azt, hogy a Verduntől keletre nemrég történt támadásokat, (Flireynél és Thiaucourtnál) erőteljesen visszaverték. Mindezeket figyelembe véve, meg lehet állapítani, hogy a németek Verdun körülzárásaira törekszenek. Ezek után tehát nem fog meglepetésként hangzani, ha nemsokára Verdui ostromáról kapunk hírt. Hogy Verdun meddig állhat ellen, arról kombinálni teljesen meddő dolog volna, de joggal föltehető, hogy a németek az ostromot minden energiájukkal folytatni fogják, mert hiszen Verdun eleste fordulópontját jelentené a németfrancia háborúnak: a francia front áttörése után a harctéri szenzációk egymást kergetnék. A Reims előtti hadállásokról is megemlékezik a német hivatalos jelentés; szinte mentegetődzve említi föl, hogy a reimsi székesegyház tornyán elhelyezkedett francia ütegre tüzelni volt kénytelen. Úgy látszik, ebben a pillanatban nem a centrum a fontos a németek számára, hanem a szárnyak: az ellenséges sereg északi és déli szárnya; az egyik az Északi tenger partján, a másik a Verdun—Belfort vonalon húzódó sereg. A belga tengermenti harcokban is sikereket értek el a németek. Megemlítettük, hogy ezen a terepen az előnyomulás nagy természeti nehézségekbe ütközik és csak lassan haladhat előre; épen ezért jelentős, hogy a németek hírt adhatnak arról, hogy Nieuportnál támadásuk, ha lassan is, de tért hódít. A német jobbszárny legnevezetesebb pontján, Lille körül, szintén eredményesek voltak a német támadások. Az ellenséget nyugat felé, a tenger irányába szorítják, amivel beigazolódott az a minapi föltevésünk, hogy a németek a francia sereg egy részét így akarják a főharctértől elkülöníteni. Amit néhány nappal ezelőtt írtunk, hogy a francia harctéren új szenzációk elkövetkezése várható, most lassan bekövetkezik. A német támadás átvonul az egész frontra és aligha csalódunk, ha azt hisszük, hogy az események akkor fognak elérkezni a kulminációjukhoz, amikor Verdun ostroma megkezdődik. * Az északkeleti hadiszintéren támadásunk folyton előrehalad, — közli a német hivatalos jelentés. Úgy látszik tehát, hogy a 1obr-Narev folyók ellen irányuló offenzíva egyre növekszik jelentőségében és mindinkább közeledik ahhoz a céljához, hogy az orosz északi szárnyat fenyegesse. Figyelembe kell itt venni, hogy a németek éppen azon a fronton nyomulnak energikusan előre, amely felé az oroszok legvehemensebb támadásaikat intézték Kelet-Poroszország és a vele határos Suvalki tartomány felöl. Arra lehet ebből következtetni, hogy ezen a ponton, a három ízben kudarcot vallott támadások következtében szétroncsolódik az orosz túlerő. Az orosz jobbszárny ellen intézendő német támadás kell, hogy a hatását éreztesse az egész fronton, éppen úgy, ahogyan a Varsónál álló német szárny visszavonulásához oda kel- A Festi Hírlap mai száma 20 oldal.