Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)

1914-12-10 / 312. szám

1914 december 10., csütörtök. PESTI HÍRLAP képviselőinek, kik az Általunk 1910. év junius hó 21-re Budapest székesfővárosunkban össze­hívott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üd­vözletünket ! Kedvelt Híveink! Magyar minisztériumunk előterjesztésére a jelen országgyűlés üléseit ezennel elnapoltnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók vagyunk. A királyi kéziratot a Ház hódolattal tudo­másul vette és kihirdetés végett áküldte a főren­diházhoz. A képviselőház az üléseket ezzel el­napoltaknak jelentette ki. Szász Károly alelnök megemlékezett a mostani ülészak fontosságáról. A hazafias be­látás mélysége, a helyzethez méltó komolyság jellemezte ezeket az üléseket, — mondotta. A képviselőház hű kifejezője volt annak az együt­tes érzésnek, hatalmas erőnek és elszánt akarat­nak, mely a nemzeti, a világtörténelmi feladato­kat végző Magyarországot áthatja. A történelem a nemzeti együttérzés diadalának fogja nevezni ezeke a napokat Dicsőítette a hadsereget és szö­vetségeseinket. Az elnök szavait éljenzéssel fogadták. A jegyzőkönyv hitelesítése után háromnegyed tizen­ket­kor véget ért az ülés. * A főrendiházban pontban egy órakor nyi­totta meg Vavrik Béla alelnök az ülést. A fő­rendek közü­l csak kevesen voltak jelen. A mi­niszterek azonban valamennyien ott voltak. Az ülés megnyitása után az elnök felolvas­tatta az elnapoló királyi kéziratot, melyet a fő­rendek állva hallgattak végig és megéljeneztek. Az elnök ezután, tekintettel arra, hogy a főrendi­ház ebben az évben előreláhatólag több ülést nem tart, felhatalmazást kért arra, hogy az uralkodót újév alkalmával üdvözölhese. A felhatalmazást megadták. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök boldog karácsonyi­­ünnepeket kivánt a fő­rendeknek. Az elnököt szerencskivonataiért meg­éljenezték és ezzel véget ért az ülés. Színház és zene. * (Hangverseny.) Sauer után Fried­mann gyönyörködtetett szerdán — Friedmann, a lengyel zongorapoéta, kinek bánatos, érzelmes egyénisége szint© rá van hangolva honfitársá­nak, Chopinnek búskomor poézisére, s aki most még szomorúbb, amióta szűkebb galíciai hazája orosz kézen van. Ma is épen Chopin értelmezé­sével keltette a legmélyebb hatást, főleg a sej­telmes s-dur nocturnevel és a holdvilágos asz­dur balladával, melynek előadásában kulminált ma este művészete. De azért zajos tetszést vál­tott ki a nagy asz-dur polonaisenek lendületes, viharos eldübörgésével és két etudenek ördöngö­sen virtuóz elrejtésével is. (Hogy ezeket azután ,,megfordítva" is játszotta, a két kéz szólamá­nak fölcserélésével, az brilliáns mutatvány, de nem művészet.) — Előzőleg Beethovent is ját­szott; az e-moll szonátában kissé nagyon is megcukrozta a thémát és az Erossaiset túlságo­san elsiette, de azért itt is — a neki idegen dom­i­niumban — érdeklődést tudott kelteni. Mégis a legzajosabb lelkesedést műsorának végén, né­hány Godovszky-átirattal keltette — ezt igazán csak maga Godovszky játszhatja nagyobb ujj­ezem­esterkedéssel. * (A Fészek a viharban), a Vígszínház legújabb nagy sikere, módot nyújt G. Kertész Ellának, hogy egyikét nyújtsa a legfinomabb és legszínesebb alakításoknak. Góth Sándor, Ta­nay Frigyes, Fenyvessy Emil és Sarkadi Ala­dár a férfi-főszerepekben érnek el igen nagy hatást. A Fészek a viharban legközelebbi elő­adásai pénteken, vasárnap és hétfőn lesznek. Csütörtökön a Ki volt? című szenzációs ameri­kai színmű kerül ismétlésre. * (Jadlowker mint Faust.) Az illusztris tenorista, aki a legzajosabb siker és ünneplések mellett kezdte meg népoperai vendégszereplé­sét­,­­ az általános óhajnak engedve, megtoldja föllépéseinek sorát. A már csütörtökre hirde­tett Carmen Don ,Toséja és a szombatra kitűzött Mignon Meleter Vilmosa után, hétfőn még el­énekli a Faust címszerepét, mely a művésznek egyik legfényesebb alakítása. Jegyek az elő­adásra már válthatók. * (A bécsi Burgszmlusz Budapesten.) A bécsi Burgszinh­áz tagjai Harry Wilden veze­tése alatt december hó 28-án a dr Bárczy István polgármester vezetése alatt levő Budapesti­­Köz­ponti Segítő Bizottság alapja javára­ előadják a Népoperában Grillparzer „Weh dem, der lügt" című darabját. * („Rafael cigány"), az Omnia nagyszabású attrakciója, melynek technikai kidolgozása kész csodaszámba megy, új műsor keretében még né­hány napig előadásra kerül az Omniában, tekin­tettel a közönség páratlan érdeklődésére, m­ely­lyel ezen rendkívül érdekes dán életképet kí­séri. Uj a műsorban „A batyubál", egy 2 felvo­násos, végig kacagtató vígjáték és a ma érke­zett legújabb hadi aktualitások. * (Művészest a Vigadóban.) Az egyetemi hallgatónők Szent Margit Köre művészi színvo­nalú jótékonycélú hangversenyt rendezett a Vi­gadóban. A termet egészen megtöltötte az elő­kelő közönség. A műsort az Egyetemi Énekka­rok Jurkovits Lajos műegyetemi elnök vezény­letével a Himnusz eléneklésével vezette be. Majd Seratoris Hilda, a Szent Margit Kör elnöke, ve­tített képekkel kísért érdekes előadást tartott az ellenséges földön, Brüsszel, Páris és London­ban, közvetetlenül a háború előtt tett utazásáról. Baré Emil hegedűjátéka, Dömötör Ilonának, az operaház tagjának énekszáma, Márkus Lilly zongorajátéka, Paulay Erzsinek, a Nemzeti szín­ház tagjának szavalása és Szemere Árpádnak, az operaház tagjának énekszáma elsőrangú mű­vészi eseménynyé tette a hangversenyt. * (Hangversenyek a hadikórházakban.) Somogyi Mór zongoraművész hangversenysoro­zatot ad a hadikórházakban. Első hangversenyét vasárnap délután 5 órakor a Terézvárosi Ka­szinó hadikórházában fogja megtartani, mely al­kalommal többek közt a Teli-nyitányt Liszt re­mek átiratában is felvette műsorába. A hangver­senyen még Bárdos Alice h­egedűművésznő Hu­bay és Tartini műveiből, Somogyi Adrienne zon­goraművésznő és operaénekesnő dalokat és ope­raáriákat ad elő, nemkülönben Perényi István gordonkaművész is részt vesz a hangversenyen. Fővárosi ü­gyek. — A csavargőzös társaság szerződése. A csavargőzöss részvénytársaság pártbérleti szer­ződése most lejár. A társaság azzal a kérelem­mel fordult a fővároshoz, hogy szerződését hosz­szabbítsák meg és az eddig fizetett 6000 korona bér helyett 10.000 korona bért ajánlott fel. Az ügyosztály azt javasolta szerdán a közgazdasági bizottságnak, hogy a 10.000 korona bért egy év­re fogadja el a főváros. Egyébként bejelentette az elnöklő tanácsos, hogy a társasággal szemben kikötötték, hogy a viteldíjakat emelni nem sza­bad, hogy az összes eddigi járatokat a jövőben fenn kell tartani, minden évben forgalmi kimu­tatást kell adni a fővárosnak, hogy 1917-ben, amikor a társaságnak az állammal kötött szer­ződése lejár, tisztán láthasson a főváros. Beje­lentette továbbá azt is, hogy a társaság összes csavargözöseit füstemésztő készülékkel szerelte fel. A bizottság Strasser Imre és Gálos Kálmán felszólalása után az előterjesztést elfogadta. Most, a háborús időre való tekintettel mél­tányos a főváros a társasággal szemben, amely valóban nem igen mutatkozott a múltban erre érdemesnek. A méltányosság a közönség szem­pontjából csakis azért nem bocsátható meg, mert az állami szeríződés lejártakor végre a főváros­nak — ha korrekt akar eljárni — föltétlenül mindent el kell követnie, hogy a vállalatot, illető­leg a monopóliumot átvegye. — Panasz a Dunagőzhajózási Társaság el­len. A közgazdasági bizottság szerdai ülésén dr Böszörményi Oszkár felhívta a figyelmet arra, hogy a dunagőzh­ajózási társaság ellen a főváros kereskedői és iparosai részéről igen sok panasz hangzik el nemcsak a tarifatételek folytonos eme­lése miatt, de azért is, mert a szállítási eszközök rendelkezésre bocsátása­­körül nehézségeket tá­maszt. Strasser Imre védelmébe vette a társasá­got, a tanácsnok pedig ígéretet tett, hogy a pa­nasz orvoslása érdekében sürgősen eljár. — Kisemberek segítése. A Központi Segítő Bizottság közgazdasági alosztályában felvetődött az eszme, nem lehetne-e a magyar hitelintézet részvénytársasággal oly megállapodást létesíteni, hogy az a főváros szavatossága mellett arra szo­ruló kisembereknek bizonyos összeg erejéig hi­telt nyújtana. A közgazdasági alosztály a fővá­ros tanácsához intézett e tekintetben fölterjesz­tést, amely érintkezésbe lépett a magyar hitel­intézet r­-t.-gal. A részvénytársaság hajlandónak mutatkozott a székesfőváros közönségének sza­vatossága mellett a főváros tanácsának kijelölése alapján 200.000 koronát a háború folytán arra reászoruló kisebb vállalkozók, kereskedők és iparosok hiteligényeinek kielégítésére folyósí­tani. Vita Emil tanácsos, a közgazdasági ügy­osztály vezetője, e tárgyban előterjesztést dolgo­zott ki, amelyet legutóbb tárgyalt a tanács és amelyhez hozzá is járult. Elhatározta, hogy a közgyűlésnek ebben a tárgyban határozati javas­latot készít elő, amelyben kéri, hogy a Magyar Hadihitelintézet r­-t.-nak ezt az ajánlatát fogadja el, azonban több feltételt állít. Az első feltétel az, hogy a Magyar Hitelintézet r.­t. tartozik 200.000 korona kölcsöntőke erejéig a székesfőváros ta­nácsa által kijelölt hiteligénylők részére a tanács által megállapított kölcsönöket folyósítani, mi­nek ellenében a székesfőváros közönsége a leg­fölebb­­200.000 korona tőke erejéig terjedhető köl­csönök és járulékok behajthatóságáért a hitelin­tézettel szemben szavatosságot vállalt. Egy-egy hiteligénylő részére a kölcsön 500 koronát rend­szerint meg nem haladhat. A kijelölés jogát a ta­nács az e célra kiküldendő bizottság meghallga­tásával gyakorolja. Vannak azonkívül kisebb je­lentőségű feltételek is. A határozati javaslatot a tanács a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. Mielőtt azonban a közgyűlés elé kerülne az ügy, a pénzügyi bizottság fog vele foglalkozni. Szerdán délután a Központi Segítő Bizott­ság tárgyalta a kérdést. Gálos Kálmán, Kelemen Adolf, dr Krejcsi Rezső, dr Böszörményi Osz­kár, Kriszhaber Leó és dr Bihari Mór felszóla­lása után az előterjesztést egyhangúlag elfo­gadta. — A pénzügyi bizottság ülése. A pénzügyi bizottság pénteken ülést tart, amelynek tárgyso­rozatán a következő fontosabb tárgyak szerepel­nek: a "gázművek 1915. évi és a székesfőváros elektromos műveinek 1915. évi költségvetései. A magyar villamossági r­­t. megváltási összege után esedékes kamatok kifizetése, a dunai partok 1915. évi béreinek megállapítása, a budapesti csa­vargőzös átkelési és hajózási r­­t. részéről igé­nyelt partok bérei, a kiskereskedők, kisiparosok hiteligényeinek kielégítése, a hadbavonult tiszt­viselők pótlására ideiglenes alkalmazások enge­délyezése. Azonkívül több segélyezési és költség­fedezeti ügy. — Kivándorlási izottság. A főváros a ki­vándorlási bizottságba a saját kebeléből Gelléri Mórt, Gálos Kálmánt, dr Böszörményi Oszkárt, Czettel Gyulát, dr Bihari Mórt és Kriszhaber Leót küldötte ki. — A dunai partok bérlete. A közgazdasági bizottság szerdán délután dr Vita Emil elnöklete alatt ülést tartott és elhatározta, hogy a dunai partok bérletét egy évre az eddigi feltételek mel­­­lett meghosszabbítja. — Ingyen szén. A terézvárosi segélyalap a VI. kerület szegénysorsú lakóinak a téli hó­napok alatt ingyen szenet ad. Azok a segélyre szoruló VI. kerületi lakosok, akik ingyen szenet kérnek, jelentsék be írásban címüket a teréz­városi segélyalap irodájában. (VI., ker., elöljá­róság, Aradi­ utca 23. sz. III. em. 36. sz.). A terézvárosi segélyalap a beérkezett címeket át­vizsgálja és a szegénygyámok által javasolt he­lyekre a szenet házhoz szállítja. Egyúttal kéri a terézvárosi segélyalap a VI. kerület ama pol­gárait, akik még nem adakoztak a segély­alap részére, hogy ajándékozzák meg nagy­lelkű adományaikkal a terézvárosi segélyalapot, hogy az ingyenszenet, „ezt a jelentékeny" anyagi áldozatokat igénylő segítséget, minél több sze­gény emberhez eljuttathassa. Képzőművészet * (Emlékműveket a hősüknek.) Az Ipari művészeti Társulat legutóbbi választmányi ülé­sén vetették fel az eszmét, hogy pályázatot írja­nak ki olyan emlékművek terveire, amelyek al­kalmasak arra, h­ogy a mostani világrengető há­ború hőseinek emlékezetét ébren tartsák a késő utódok lelkében. A Társulatnak az a célja, hogy az ország minden városában és falujában ki­szorgalmazza egy ilyen hadiemlék felállítását. A társulat pályázatot írt ki ilyen emlékművekre, kifejezetten hangsúlyozva, hogy nagy súlyt he­lyeznek azokra a pályatervekre, amelyeknek ki­viteli költsége egészen minimális és a száz ko­ronát nem haladja meg. A költség maximuma háromezer korona. Az emlékmű lehet falba il­leszthető falitábla vagy egyéb a célnak megfele­lő és a költségeket meg nem haladó művészi mun­ka. A pályaművek között épúgy lesz szükség kicsiny, falusi templom falába illeszthető, tíz­tizenöt névnek szánt, terméskőből faragott kis emléktáblára, mint különböző helyeken fel­állítandó, szabadon álló emlékműre vagy oszlopra. A társulat ez alkalommal nem tűzött ki pályadíjakat, hanem elhatározta, hogy háromezer koronát fordít a meg­felelő tervek díjazására A pályázat titkos, jel­igés és a pályaműveket 1915 február 3-áig kell az Iparművészeti Társulat igazgatóságához be­küldeni. 9

Next