Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-10 / 312. szám
1914 december 10., csütörtök. PESTI HÍRLAP képviselőinek, kik az Általunk 1910. év junius hó 21-re Budapest székesfővárosunkban összehívott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket ! Kedvelt Híveink! Magyar minisztériumunk előterjesztésére a jelen országgyűlés üléseit ezennel elnapoltnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók vagyunk. A királyi kéziratot a Ház hódolattal tudomásul vette és kihirdetés végett áküldte a főrendiházhoz. A képviselőház az üléseket ezzel elnapoltaknak jelentette ki. Szász Károly alelnök megemlékezett a mostani ülészak fontosságáról. A hazafias belátás mélysége, a helyzethez méltó komolyság jellemezte ezeket az üléseket, — mondotta. A képviselőház hű kifejezője volt annak az együttes érzésnek, hatalmas erőnek és elszánt akaratnak, mely a nemzeti, a világtörténelmi feladatokat végző Magyarországot áthatja. A történelem a nemzeti együttérzés diadalának fogja nevezni ezeke a napokat Dicsőítette a hadsereget és szövetségeseinket. Az elnök szavait éljenzéssel fogadták. A jegyzőkönyv hitelesítése után háromnegyed tizenketkor véget ért az ülés. * A főrendiházban pontban egy órakor nyitotta meg Vavrik Béla alelnök az ülést. A főrendek közül csak kevesen voltak jelen. A miniszterek azonban valamennyien ott voltak. Az ülés megnyitása után az elnök felolvastatta az elnapoló királyi kéziratot, melyet a főrendek állva hallgattak végig és megéljeneztek. Az elnök ezután, tekintettel arra, hogy a főrendiház ebben az évben előreláhatólag több ülést nem tart, felhatalmazást kért arra, hogy az uralkodót újév alkalmával üdvözölhese. A felhatalmazást megadták. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök boldog karácsonyiünnepeket kivánt a főrendeknek. Az elnököt szerencskivonataiért megéljenezték és ezzel véget ért az ülés. Színház és zene. * (Hangverseny.) Sauer után Friedmann gyönyörködtetett szerdán — Friedmann, a lengyel zongorapoéta, kinek bánatos, érzelmes egyénisége szint© rá van hangolva honfitársának, Chopinnek búskomor poézisére, s aki most még szomorúbb, amióta szűkebb galíciai hazája orosz kézen van. Ma is épen Chopin értelmezésével keltette a legmélyebb hatást, főleg a sejtelmes s-dur nocturnevel és a holdvilágos aszdur balladával, melynek előadásában kulminált ma este művészete. De azért zajos tetszést váltott ki a nagy asz-dur polonaisenek lendületes, viharos eldübörgésével és két etudenek ördöngösen virtuóz elrejtésével is. (Hogy ezeket azután ,,megfordítva" is játszotta, a két kéz szólamának fölcserélésével, az brilliáns mutatvány, de nem művészet.) — Előzőleg Beethovent is játszott; az e-moll szonátában kissé nagyon is megcukrozta a thémát és az Erossaiset túlságosan elsiette, de azért itt is — a neki idegen dominiumban — érdeklődést tudott kelteni. Mégis a legzajosabb lelkesedést műsorának végén, néhány Godovszky-átirattal keltette — ezt igazán csak maga Godovszky játszhatja nagyobb ujjezemesterkedéssel. * (A Fészek a viharban), a Vígszínház legújabb nagy sikere, módot nyújt G. Kertész Ellának, hogy egyikét nyújtsa a legfinomabb és legszínesebb alakításoknak. Góth Sándor, Tanay Frigyes, Fenyvessy Emil és Sarkadi Aladár a férfi-főszerepekben érnek el igen nagy hatást. A Fészek a viharban legközelebbi előadásai pénteken, vasárnap és hétfőn lesznek. Csütörtökön a Ki volt? című szenzációs amerikai színmű kerül ismétlésre. * (Jadlowker mint Faust.) Az illusztris tenorista, aki a legzajosabb siker és ünneplések mellett kezdte meg népoperai vendégszereplését, az általános óhajnak engedve, megtoldja föllépéseinek sorát. A már csütörtökre hirdetett Carmen Don ,Toséja és a szombatra kitűzött Mignon Meleter Vilmosa után, hétfőn még elénekli a Faust címszerepét, mely a művésznek egyik legfényesebb alakítása. Jegyek az előadásra már válthatók. * (A bécsi Burgszmlusz Budapesten.) A bécsi Burgszinház tagjai Harry Wilden vezetése alatt december hó 28-án a dr Bárczy István polgármester vezetése alatt levő BudapestiKözponti Segítő Bizottság alapja javára előadják a Népoperában Grillparzer „Weh dem, der lügt" című darabját. * („Rafael cigány"), az Omnia nagyszabású attrakciója, melynek technikai kidolgozása kész csodaszámba megy, új műsor keretében még néhány napig előadásra kerül az Omniában, tekintettel a közönség páratlan érdeklődésére, melylyel ezen rendkívül érdekes dán életképet kíséri. Uj a műsorban „A batyubál", egy 2 felvonásos, végig kacagtató vígjáték és a ma érkezett legújabb hadi aktualitások. * (Művészest a Vigadóban.) Az egyetemi hallgatónők Szent Margit Köre művészi színvonalú jótékonycélú hangversenyt rendezett a Vigadóban. A termet egészen megtöltötte az előkelő közönség. A műsort az Egyetemi Énekkarok Jurkovits Lajos műegyetemi elnök vezényletével a Himnusz eléneklésével vezette be. Majd Seratoris Hilda, a Szent Margit Kör elnöke, vetített képekkel kísért érdekes előadást tartott az ellenséges földön, Brüsszel, Páris és Londonban, közvetetlenül a háború előtt tett utazásáról. Baré Emil hegedűjátéka, Dömötör Ilonának, az operaház tagjának énekszáma, Márkus Lilly zongorajátéka, Paulay Erzsinek, a Nemzeti színház tagjának szavalása és Szemere Árpádnak, az operaház tagjának énekszáma elsőrangú művészi eseménynyé tette a hangversenyt. * (Hangversenyek a hadikórházakban.) Somogyi Mór zongoraművész hangversenysorozatot ad a hadikórházakban. Első hangversenyét vasárnap délután 5 órakor a Terézvárosi Kaszinó hadikórházában fogja megtartani, mely alkalommal többek közt a Teli-nyitányt Liszt remek átiratában is felvette műsorába. A hangversenyen még Bárdos Alice hegedűművésznő Hubay és Tartini műveiből, Somogyi Adrienne zongoraművésznő és operaénekesnő dalokat és operaáriákat ad elő, nemkülönben Perényi István gordonkaművész is részt vesz a hangversenyen. Fővárosi ügyek. — A csavargőzös társaság szerződése. A csavargőzöss részvénytársaság pártbérleti szerződése most lejár. A társaság azzal a kérelemmel fordult a fővároshoz, hogy szerződését hoszszabbítsák meg és az eddig fizetett 6000 korona bér helyett 10.000 korona bért ajánlott fel. Az ügyosztály azt javasolta szerdán a közgazdasági bizottságnak, hogy a 10.000 korona bért egy évre fogadja el a főváros. Egyébként bejelentette az elnöklő tanácsos, hogy a társasággal szemben kikötötték, hogy a viteldíjakat emelni nem szabad, hogy az összes eddigi járatokat a jövőben fenn kell tartani, minden évben forgalmi kimutatást kell adni a fővárosnak, hogy 1917-ben, amikor a társaságnak az állammal kötött szerződése lejár, tisztán láthasson a főváros. Bejelentette továbbá azt is, hogy a társaság összes csavargözöseit füstemésztő készülékkel szerelte fel. A bizottság Strasser Imre és Gálos Kálmán felszólalása után az előterjesztést elfogadta. Most, a háborús időre való tekintettel méltányos a főváros a társasággal szemben, amely valóban nem igen mutatkozott a múltban erre érdemesnek. A méltányosság a közönség szempontjából csakis azért nem bocsátható meg, mert az állami szeríződés lejártakor végre a fővárosnak — ha korrekt akar eljárni — föltétlenül mindent el kell követnie, hogy a vállalatot, illetőleg a monopóliumot átvegye. — Panasz a Dunagőzhajózási Társaság ellen. A közgazdasági bizottság szerdai ülésén dr Böszörményi Oszkár felhívta a figyelmet arra, hogy a dunagőzhajózási társaság ellen a főváros kereskedői és iparosai részéről igen sok panasz hangzik el nemcsak a tarifatételek folytonos emelése miatt, de azért is, mert a szállítási eszközök rendelkezésre bocsátásakörül nehézségeket támaszt. Strasser Imre védelmébe vette a társaságot, a tanácsnok pedig ígéretet tett, hogy a panasz orvoslása érdekében sürgősen eljár. — Kisemberek segítése. A Központi Segítő Bizottság közgazdasági alosztályában felvetődött az eszme, nem lehetne-e a magyar hitelintézet részvénytársasággal oly megállapodást létesíteni, hogy az a főváros szavatossága mellett arra szoruló kisembereknek bizonyos összeg erejéig hitelt nyújtana. A közgazdasági alosztály a főváros tanácsához intézett e tekintetben fölterjesztést, amely érintkezésbe lépett a magyar hitelintézet r-t.-gal. A részvénytársaság hajlandónak mutatkozott a székesfőváros közönségének szavatossága mellett a főváros tanácsának kijelölése alapján 200.000 koronát a háború folytán arra reászoruló kisebb vállalkozók, kereskedők és iparosok hiteligényeinek kielégítésére folyósítani. Vita Emil tanácsos, a közgazdasági ügyosztály vezetője, e tárgyban előterjesztést dolgozott ki, amelyet legutóbb tárgyalt a tanács és amelyhez hozzá is járult. Elhatározta, hogy a közgyűlésnek ebben a tárgyban határozati javaslatot készít elő, amelyben kéri, hogy a Magyar Hadihitelintézet r-t.-nak ezt az ajánlatát fogadja el, azonban több feltételt állít. Az első feltétel az, hogy a Magyar Hitelintézet r.t. tartozik 200.000 korona kölcsöntőke erejéig a székesfőváros tanácsa által kijelölt hiteligénylők részére a tanács által megállapított kölcsönöket folyósítani, minek ellenében a székesfőváros közönsége a legfölebb200.000 korona tőke erejéig terjedhető kölcsönök és járulékok behajthatóságáért a hitelintézettel szemben szavatosságot vállalt. Egy-egy hiteligénylő részére a kölcsön 500 koronát rendszerint meg nem haladhat. A kijelölés jogát a tanács az e célra kiküldendő bizottság meghallgatásával gyakorolja. Vannak azonkívül kisebb jelentőségű feltételek is. A határozati javaslatot a tanács a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. Mielőtt azonban a közgyűlés elé kerülne az ügy, a pénzügyi bizottság fog vele foglalkozni. Szerdán délután a Központi Segítő Bizottság tárgyalta a kérdést. Gálos Kálmán, Kelemen Adolf, dr Krejcsi Rezső, dr Böszörményi Oszkár, Kriszhaber Leó és dr Bihari Mór felszólalása után az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. — A pénzügyi bizottság ülése. A pénzügyi bizottság pénteken ülést tart, amelynek tárgysorozatán a következő fontosabb tárgyak szerepelnek: a "gázművek 1915. évi és a székesfőváros elektromos műveinek 1915. évi költségvetései. A magyar villamossági rt. megváltási összege után esedékes kamatok kifizetése, a dunai partok 1915. évi béreinek megállapítása, a budapesti csavargőzös átkelési és hajózási rt. részéről igényelt partok bérei, a kiskereskedők, kisiparosok hiteligényeinek kielégítése, a hadbavonult tisztviselők pótlására ideiglenes alkalmazások engedélyezése. Azonkívül több segélyezési és költségfedezeti ügy. — Kivándorlási izottság. A főváros a kivándorlási bizottságba a saját kebeléből Gelléri Mórt, Gálos Kálmánt, dr Böszörményi Oszkárt, Czettel Gyulát, dr Bihari Mórt és Kriszhaber Leót küldötte ki. — A dunai partok bérlete. A közgazdasági bizottság szerdán délután dr Vita Emil elnöklete alatt ülést tartott és elhatározta, hogy a dunai partok bérletét egy évre az eddigi feltételek mellett meghosszabbítja. — Ingyen szén. A terézvárosi segélyalap a VI. kerület szegénysorsú lakóinak a téli hónapok alatt ingyen szenet ad. Azok a segélyre szoruló VI. kerületi lakosok, akik ingyen szenet kérnek, jelentsék be írásban címüket a terézvárosi segélyalap irodájában. (VI., ker., elöljáróság, Aradi utca 23. sz. III. em. 36. sz.). A terézvárosi segélyalap a beérkezett címeket átvizsgálja és a szegénygyámok által javasolt helyekre a szenet házhoz szállítja. Egyúttal kéri a terézvárosi segélyalap a VI. kerület ama polgárait, akik még nem adakoztak a segélyalap részére, hogy ajándékozzák meg nagylelkű adományaikkal a terézvárosi segélyalapot, hogy az ingyenszenet, „ezt a jelentékeny" anyagi áldozatokat igénylő segítséget, minél több szegény emberhez eljuttathassa. Képzőművészet * (Emlékműveket a hősüknek.) Az Ipari művészeti Társulat legutóbbi választmányi ülésén vetették fel az eszmét, hogy pályázatot írjanak ki olyan emlékművek terveire, amelyek alkalmasak arra, hogy a mostani világrengető háború hőseinek emlékezetét ébren tartsák a késő utódok lelkében. A Társulatnak az a célja, hogy az ország minden városában és falujában kiszorgalmazza egy ilyen hadiemlék felállítását. A társulat pályázatot írt ki ilyen emlékművekre, kifejezetten hangsúlyozva, hogy nagy súlyt helyeznek azokra a pályatervekre, amelyeknek kiviteli költsége egészen minimális és a száz koronát nem haladja meg. A költség maximuma háromezer korona. Az emlékmű lehet falba illeszthető falitábla vagy egyéb a célnak megfelelő és a költségeket meg nem haladó művészi munka. A pályaművek között épúgy lesz szükség kicsiny, falusi templom falába illeszthető, tíztizenöt névnek szánt, terméskőből faragott kis emléktáblára, mint különböző helyeken felállítandó, szabadon álló emlékműre vagy oszlopra. A társulat ez alkalommal nem tűzött ki pályadíjakat, hanem elhatározta, hogy háromezer koronát fordít a megfelelő tervek díjazására A pályázat titkos, jeligés és a pályaműveket 1915 február 3-áig kell az Iparművészeti Társulat igazgatóságához beküldeni. 9