Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-12 / 314. szám
4 PESTI HÍRLAP * 1914. december 12., szombat: hozzá beosztott legénység konzerveket és kétszersültet oszt ki a csapatoknak, azután újra rövid, halk vezényszavak és megindul a csapat. Legelsőbben átkelünk a befagyott folyón és eltűnünk a hallgató hegyek sötét árnyékában. Csak a lépések ütemes zaja hallatszik, amitől élesen válik el a lópatkó csattogása a fagyott földön. Pipázni, cigarettázni szabad. Az apró fények sárgás-vörösen parázslanak a káprázatos éjszakában. Köröskörül csönd, azután mintha a vonat dübörögne távol. Nem vonat, a víz zuhogása hallatszik, egy helyen jégmentes kis vízesésben ömlik alá a P, és ez a zuhogás dübörög, mint a messze siető vonat. Előttünk kis ház fehérlik, azután még néhány apró viskó. Valami furcsa nevű kis falun megyünk keresztül. Ifjra a fagyott úton járunk és merően nézünk egy tűzpontot, amely előttünk világos. Az út egyenesen oda vezet. Tábori tűz, tábori őrség hever mellette. Amikor oda érünk, a máglya fényébe belerajzolódik egy silhouette. Jól bebugyolált baka toppan elénk és valamit jelent a parancsnoknak, suttogó beszéd, a parancsnok a tisztekkel közöl valamit. Nyomban utána vezényszavak hallatszanak, a fegyverek lábhoz verődnek: pihenő. De csak három kis tűz tud kigyúlni, újra indítják a csapatot. Megyünk előre reggeli szürkületben. Már Galíciában járunk és jobbra fordulunk, arra, amerre harcoló csapataink vonalát tudjuk. Az ágyúszó távolodik, a legények boszankodnak. Mögöttünk, lenn az úton megmozdul a hosszú kocsisor. Nappalodik, a hómezők elvesztik kékes-ezüstös színüket, a hegyeken lassan kicsipkéződnek a fenyőerdők. Már az egyes fenyők is kivehehetők. Lódobogás. Honvédhuszár járőr jön. A káplár katonásan jelentkezik és írott parancsot ad át. — Megfordulni, — hangzik a vezényszó és szinte haragosan fordul meg az egész csapat. Az éjszaka és hajnalban megváltozott az egész szituáció. Az oroszok az egész fronton megszaladtak és Galícia belsejébe iparkodnak. Az oldaltámadás fölöslegessé vált. Más hágón kell menni. Messzebbre be, Galíciába, hogy eléje, tudjunk kerülni a futó ellenségnek. Ügető szekerek jönnek, már a hadosztályparancsnokság is messebbre, Galíciába teszi át a székhelyét. A generális mosolyogva mond jó reggelt a honvédeknek. Egy óra múlva egy másik hegyen kanyarog a csapat. Az imént népes út árván kúszik föl a hegyekbe. Egy huszár járőr jön és — Szokott-e fürdeni? •— Nem én. — Még sohasem fürdött! — Nem én. — A gyerek se?. — Az se. .— Jó ám fürdeni, incselkedett a főhadnagy, miközben a legénye és egy kancsó langyos vízzel öntötte végig. A parasztasszony kissé gondolkozott, majd igy válaszolt: — Jólehet annak, aki megszokta és gyakorlata van benne. . S bizonyos lenézéssel távozott. Tudjuk, hogy a háború az idegek dolga s hogy az fog győzni, kinek jobb az idegzete. Márpedig a mi idegzetünk feltétlenül jobb. Ez így van s ezt elvitatni nem lehet. Egyik tüzérkapitányunk, bár oroszlán módjára harcol, talán mégis a gyengébb idegzetűek közé tartozik, mert minden ütközet elején makacs lámpalázzal kell küzködnie. A harmadik-negyedik lövés után elmúlik a baj s a mi kapitányunk megint hős a javából. Nelson is, valahányszor hajóra szállt, tengeri betegséget kapott. Ép kezdődött a csata s az ezredparancsnok váratlanul megjelent ennél az ütegnél. A kapitány arcát halálos sápadtság borította, szemei lázban égtek, ajka remegett. Az ezredes megdöbbent. — Csak nem fél ön, kapitány úr® — kérdezte megütközve. — Ha ezredes itt úgy félne, mint én, már régen elszaladt volna! — válaszolta az őszinte kapitány. - -v " Diplomata, hosszú póznákkal leszedi a fákra erősített telefondrótokat. Olyan ez, mint amikor a színházi szolgák a nézőtér lámpáit oltogatják az előadás után. Ez az utolsó aktus: errefelé vége a játéknak. Urai Dezső: Az oroszok kiűzése a Kárpátokból. — Bártfa újra a miénk. — A ma érkezett utóbbi jelentések megerősítik azt a hírt, hogy Sáros és Zemplén megyéket a betört orosz csapatoktól sikerült teljesen megtisztítani. Sáros megyében, a határon, Vitköznél, az oroszok még makacs ellenállást keséreltek meg, de csapataink operációja rövidesen hadállásaik feladására kényszerítették őket. A duklai szoroson vonulnak vissza. Bártfa tegnap óta ismét birtokunkban van. Hír érkezett arról is, hogy a város az oroszok rövid ott tartózkodása alatt csak keveset szenvedett. A polgármester helyén maradt s az orosz parancsnoknál sikerrel járt közbe a város lehető kímélése érdekében. A város értékes emlékművei mind sértetlenek. A hatóságok visszatértek Bártfára és a lakosság is kezd már visszaáramlani. Zemplén megyéből teljesen kivertük az oroszokat. Sztropkó és Mezőlaborc újra csapataink birtokában van. Ung és Máramaros megyékben már csak egyes kisebb szétugrasztott orosz csapattöredékek kószálnak. Orosz vezérkari jelentés a német offenzíváról. Rotterdam, dec. 11. Az orosz vezérkar jelentése bevallja, hogy a németeknek a Lovicsilov vonal elleni hétfői éjjeli támadása ismét rendkívül heves volt, hogy kedden is tartott a küzdelem és hogy Krakótól délre az oroszok ismét defenzívára szorultak. Lovic már tizennégy nap óta tűzvonalban van és minden oldalról folytonosan bombázzák. Középületek, magánházak nagyszámban pusztulnak. A lakosság a pincékbe menekült. Az utcákon halottak és sebesültek feküsznek. Vilmos császár Morgen tábornokhoz, Berlin, dec. 11. A Localanzeiger jelenti, hogy Vilmos császár von Morgen vezérőrnagyhoz a következő táviratot intézte: Az ön győzedelmes előnyomulása Lengyelországban és fényes sikerei a túlnyomó számban levő ellenséggel szemben nagy örömmel töltöttek el engem és alkalmat adnak nekem arra, hogy önnek a Pour le mérite rendet adományozzam. Tolmácsolja császári köszönetemet példás vitéz csapatainak, elismerésemmel együtt. Isten legyen továbbra is győzelemhez szokott zászlóival. Vilmos I. R. Egy orosz tábornok Lodznál halálosan megsebesült. Basel, dec. 10. Olasz lapok jelentése szerint Scheidemann tábornok, egy szibériai hadtest parancsnoka, Lodznál halálosan megsebesült. Orosz hivatalos jelentés orosz összeesküvésről Páris, dec. 10. A Humanité orosz hivatalos jelentést közöl Petrovszky képviselő és 9 társának letartóztatásáról, akik a cár uralma ellen összeesküvést szőttek. A lap sajnálkozásának ad kifejezést az összeesküvés felett, ami ellentétben áll a többi országokban uralkodó politikai fegyverszünettel. A szerb harctér. Hivatalos jelentés. Hivatalosan jelentik a déli hadszintérről. Érkezteti délután 1 óra 52 perckor. A déli hadszintéren semmi fontosabb esemény sem fordult elő. Az elrendelt eltolások általában nagyobb harcok nélkül mennek végbe. Menekülő szerb katonák Bulgáriában. Konstantinápoly, dec. 11. A Kolubara-menti harcok után bolgár területre menekült szerb katonákat Bulgária Viddinbe internálta. Négyezer bolgár nemzetiségű szerb katona Strumicánál átlépett Bulgáriába. Péter király a katonái közt. Szófia, dec. 11. A szerb hadsereg válságos helyzetét jelentő hírekre, Péter király Topolából súlyos betegsége ellenére a hadsereg arcvonalára utazott. Péter két fiával, Sándor trónörökössel s György herceggel, továbbá Pál herceggel jelent meg az arangyelováci és gorni-milanováci táborban, hogy katonáit buzdítsa. A király tisztjei és legénysége előtt, rövid beszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy hadserege bátorságában és önfeláldozásában bizakodik, mert Szerbia megmentése és a dinasztia uralma a legközelebbi harcok kimenetelétől függ. A szerb lapok a katonai operációk részleteiről semmiféle közlést nem hoznak és csupán arra szorítkoznak, hogy a szerb főhadiszállás nyilatkozatát tegyék közzé, amely a stratégiai visszavonulás szükségességét hangoztatja és egy új offenzíva kezdetét jelenti be. A szerb hadsereg el van szánva rá, hogy a legmakacsabb ellenállást fogja kifejteni. Nisben általában nyugalom van, a Nemzeti színház rendes előadásokat tart és a varieték minden este zsúfolva vannak. A skupstina üléseinek lefolyása nyugodt, a javaslatokat vita nélkül fogadják el. Belgrád bevétele a szerb közvéleményre fájdalmas hatást gyakorolt, bár az esemény elkövetkeztére mindenki el volt készülve. A francia-belga harctér. ... Német hivatalos jelentés. Berlin, dec. 11. A nagy főhadiszállás közli december 11-én délelőtt: Flandriában előbbre haladtunk. Az Argonnei erdőségtől nyugatra és keletre ellenséges tüzérségi állások ellen jó eredménynyel harcoltunk. A franciáknak De Cretre és Bois de Pretre körül, valamint Pont-a-Maussontól nyugatra ellenünk intézett támadásait visszavertük. A legfőbb hadvezetőség, Joffre két héten belül győzelmet ígér. Kopenhága, dec. 11. A Daily Telegraph jelenti: Mikor Poincaré elnök Joffre tábornokot a főhadiszálláson fogadta, az utóbbi ezeket mondotta: Elnök úr, tizennégy napon belül a francia fegyverek nagy diadalát fogom önnek jelenthetni. Nyíllal lelőtt német tábornok. Bécs, dec. 11. A Neues Wiener Journal jelenti Berlinből: Meyer bajor vezérőrnagy autójába akart szállani, mikor egy francia repülőgépből rendkívüli magasságból egy nyil találta el. A nyil keresztülfúrta a vezérőrnagy sisakját, azutáni mélyen a fejébe hatolt és a szerencsétlen embert nyomban megölte. Pau tábornok elesett. Turin, dec. 11. Mint a Stampa jelenti Baselből, Pau tábornok, akit a felső-elzászi harcokban egy srapnelgolyó megsebesített, meghalt. A flandriai harcok. Róma, dec. 11. A Tirol jelenti Calaisből. Az összes ideérkező sürgönyök egybehangzó jelentéseiből meg lehet állapítani, hogy a németek Flandriában döntő összecsapásra készülnek. Az esztendei y perni frontra újabb és újabb csapatmegerősítések érkeznek. Az egyesült seregek is hasonlóképen nagy csapatkoncentrációkat visznek keresztül. A flandriai harctéren ma másfél millió ember áll egymással szemben. A németek helyzetét megnehezíti az, hogy az egyesült francia-