Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-22 / 324. szám
12 PESTI HÍRLAP , 1914. (lecember22., Kecr. — (Hir Przemyslből.) Iglóról jelentik: Kovách Árpád vártüzér-hadnagy Przemyslből repülőgépen tábori levelezőlapot küldött atyjának, Kovách István leibici polgármesternek. November 30-án kelt kártyáján azt írja, hogy az oroszok, úgy látszik, okultak múltkori vereségükön és most tisztes távolságban tartózkodnak. Przemysl védőserege ezért mostanában nehéz ütegekkel tüzel rájuk. Megírja, hogy november eleje óta ő is egy ilyen nehéz üteg parancsnoka. A védősereg hangulata kitűnő és rendületlenül nagy a végleges győzelembe vetett hite. (Hősök halála.) A valjevoi harcokban elesett Zsucsovszky Jenő tüzérhadnagy, akit a háború folyamán hősiességéért a hadiékitményes érdemkereszttel tüntettek ki, legutóbb pedig magasabb kitüntetésre ajánlották. Odry János szeghalmi járási főszolgabíró, aki az 52-ik gyalogezredben szolgált, a szerbiai harctéren elesett. Síposs Zoltán, a pécsi Nemzeti színház jellemszínésze, a 30. honvéd gyalogezred tizedese, november közepén a déli harctéren, Valjevónál hősi halált halt. Dr Ballagi Tibort, a pestvidéki törvényszék albíróját, dr Ballagi Aladár egyetemi tanár fiát, aki mint a trencséni 15-iki honvédgyalogezred tartalékos hadnagya a Wolbrom közelében szerzett sebébe a jagerndorfi hadikórházban meghalt, hétfőn délután temették el nagy részvét mellett a kerepesi-úti temető halottasházából. A gyászoló családon kívül ott volt a tudományegyetem számos tanára, élén dr Kovács Gyula prorektorral, a pestvidéki törvényszék egész birói kara, Ballagi professzor több száz hallgatója, a ferencvárosi függetlenségi párt küldöttsége, amely díszes koszorút helyezett a ravatalra. Petri Elek református lelkész megható gyászbeszéde és imája után a kivonult honvédek dísztüzet adtak, aztán elhantolták a fiatal hős albíró koporsóját Krausz Viktor hadnagy a 61-ik gyalogezredben, Galíciában a folytonos hősi harcokban kapott sebesülés és súlyos betegség következtében december 17-én, huszonnégy éves korában Temesvárott meghalt. Dr Kapossy Béla miniszteri segédtitkár, a 4-ik tiroli vadászezrednek tartalékos hadnagya, zászlóaljparancsnok november 24-én hősi halált halt Galíciában. Harmincegy éves volt . (Háborús statisztika.) A francia kormány a háború első öt hónapjának költségeire nyolc milliárd ötszázhuszonöt millió frankot preliminált, mely összegből 6 milliárd és 660 millió esika szárazföldi és a tengeri háború költségeire. A hadügyminisztériumban készült statisztika szerint az összes sebesült katonák 54.5%-a ismét fegyvert foghatott; 24.5%-a rokkant maradt s ezeket hosszabb szabadságra kellett bocsátani; 17.4%-a még ápolás alatt van; 2.48%-a meghalt. Érdekesek ezek az adatok azért is, mert arról tanúskodnak, hogy a sebesüléseknek több mint a fele teljes gyógyulással jár, ami nem csekély mértékben hozzájárul a létszám kiegészítéséhez; a gyógyulási esetek száma feltűnően kedvező eredményre mutat, amire a múlt háborúiban nem volt példa. Millerand hadügyminiszter a tűzvonalban harcoló katonáknak újévi ajándékot küld, kinek-kinek egy-egy csomag jut s lesz benne sonka, kolbász, narancs, alma s minden négy emberre számítva egy üveg pezsgő és sok szivar. Más forrás szerint az entente-szövetségesek vesztesége az Yser mellett vivott csatákban december elsejéig a következőkép oszlik meg: a belgák vesztesége 60.000; az angoloké 80.000; a franciáké 75.000, összesen tehát: 215.000 ember halottakban, sebesültekben és foglyokban. Hogy a mostani háborúban mennyi lőszer fogyott el eddig, arról még nincsenek adatok; ellenben az 1870—71-iki francia-német háború ide vonatkozó adatai ismeretesek; eszerint egyedül a német hadsereg elfogyasztott: 30 millió töltényt és 362 ezer ágyulöveget. (Vakok kérelme.) Azok a vak munkások, akik a Garay-utcában kosarakat, nádszékeket fonnak, kefét kötnek stb., raktáron tartanak fonott előszobabútorokat, utazó-, papír-, fa- és széntartó kosarakat, munka- és virágasztalkákat, gyermek- és babakocsikat stb Kefék, seprők, porolók, lábtörlők is kaphatók. A jelen nehéz viszonyokra való tekintettel, hogy munkájukból tovább is föntarthassák magukat, kérik a közönséget, hogy a karácsonyi bevásárlások alkalmával kegyeskednének szükségleteiket náluk beszerezni. Címük: Vakiparosok Munkatelepe, Garay utca 2. Telefon: József 32—95. — (Az időjárás.) Közép- és Dél-Európában az idő enyhe és sok helyütt csapadékos volt. Hazánkban tegnap is többnyire borult és helyenkint ködös idő uralkodott. Nagyobb csapadék a tengerparton esett (10—26 mm.). Kisebb csapadékot mértek a Dunántúl délnyugati szögében, meg Erdély déli részein. Az éjjeli fagy csaknem általános volt. A hőmérséklet maximuma 13 fok C. volt Cirkvenicán, minimuma —6 fok C. Nagyszebenben. Prognózis: Sok helyütt csapadék várható, fagypont körüli hőmérséklettel. — (A háború és a háziállatok.) Mi tesz azokkal a háziállatokkal, amelyek a harctér mentén a háború előtt az emberek jóvoltából éltek a ház körül? Nem fontos kérdés, amikor annyi nagy probléma viharzik körülöttünk, azonban a kérdésre nem is olyan egészen egyszerű a felelet. Mindenekelőtt különbséget kell tenni az ellenségnek a mi általunk és a németek által megszállott vidékei között, ahol persze csak akkor éri baj az embereket és így a háziállatokat is, hogy ha a tűzvonal közelébe kerülnek. Az oroszok szisztémájához tartozik, hogy mindent kipusztítanak. Az ehető háziállatokat az utolsó példányig elfogyasztják, a kutyát és macskát pedig passzióból lövik agyon. Ellenértékül azután más háziállatokat hagynak ott cserében, amik azonban inkább az élősdiek kategóriájába tartoznak. Általában azt lehet mondani, hogy a macskák szenvednek a legkevesebbet a háború miatt. Egyrészt ők a legfüggetlenebbek az emberek segítségétől, a maglik ügyességével is meg tudják szerezni a táplálékukat. Azután pedig ösztönszerűen a legsötétebb pincelyukakat keresik föl veszély idején és a pince nemcsak a gránátok ellen véd, hanem egyúttal az egerek és patkányok révén jó megélhetési módot is nyújt. A macska csak akkor kerül bajba, ha az ellenség porig égeti a házakat Az egerek és patkányok ugyanis az égő házból menekülni szoktak és a lángokba futnak. Olyasféle ösztön ez náluk, mint a pillangóknál, akiket szintén vonz a láng és a fény. Az ilyen helyekről a macskák is elmenekülnek, mégpedig az erdőkbe és mezőkre és a rommá égett városok körül ezek az éhező kóbor macskák olyan pokoli sivitást végeznek, hogy van mit hallgatniok a környéken őrséget tartó katonáknak. Az éjszakai harcok e helyeken a legidegesítőbbek, mert a puskák és ágyuk zenéjéhez a macska-hangverseny pokoli kíséretet szolgáltat. A kutyák azonban még a macskáknál is jobban megszenvedik a háborút. Szomorú, hogy az ember ezt a hű barátot is elveri magától, amikor a saját sorsa forog kockán. Pedig milyen hasznos a kutya a háborúban. A belgák gépfegyvereik elé fogták és a sok agyonlőtt kutya a lövészárkok közelében eléggé komor látványt nyújtott. A patrouillokat a legveszedelmesebb utakra kutyák kísérik és olyan okosak, hogy egyetlen ugatás nem jön ki a szájukon, ha az ellenség közelében járnak. Híreket küldenek át vele egymásnak a szemtől-szembe fekvő ellenségek. Újabban muníciószállításra is fölhasználják őket, az egészségügyi katonák mellett járnak és kötszereket visznek, a harctér félreesőbb zugaiban pedig ők kutatják föl a magára hagyott, önmagukkal tehetetlen sebesülteket. Megtörtént, hogy az őrhelyen álló kutya szűküléssel figyelmeztette a katonákat az ellenség közeledésére. Mi lesz már most ebből a derék állatból, ha az ellenség földúlja azokat a házakat, amelyek nekik is otthonukul szolgáltak? A legtöbb kutya a menetelő katonákhoz csatlakozik. Úgyszólván minden katonacsapat után lépeget néhány kutya, amely a vitézek jóvoltából tengeti életét A kocsi-konyháknak szintén vendégei és talán az ő sorsuk a legjobbak közé tartozik. Gyakran azonban elvadulnak és ilyenkor az erdőben és mezőkön kóborolnak, egerekre, patkányokra és nyulakra vadásznak és pedig eléggé eredményesen. A legtehetetlenebb háziállatok a tehenek és lovak. Ezek rendesen elpusztulnak, ha nem kerülnek újra emberek kezére, ami eléggé ritka eset, mert hiszen az ellenség valósággal nyomozza őket, ott, ahová beteszi a lábát. — (A sötét Páris.) A francia lapok — mint Rómából jelentik — hevesen támadják a kormányt, mert nem tud gondoskodni Páris szénszükségleteinek fedezéséről. A nagy szénhiány miatt a villamosművek nem működnek, villamos világítás nincsen, a gázművek is olyan kevés gázt szolgáltatnak, hogy csak a főbb útvonalak világítására jut. A közbiztonsági viszonyok annyira megromlottak, hogy a jobb társadalmi osztályokhoz tartozó emberek, a sötétség beállta után nem mernek az utcára menni. A rablótáma-sutások és gyilkosságok száma egyre növekedik és a rendőrség tehetetlen a gonosztevőkkel szemben. (Meggyilkolta a férjét.) Tab somogymegyei községben borzalmas gyilkosságot követett el a római katholikus iskola tanítójának felesége, Polgár Karolin. Fejszecsapásokkal meggyilkolta férjét, Viscel Károlyt. A meggyilkolt férfi mellett találták hörögve és kötelekkel kissé megkötözve a tanító feleségét és ez mindjárt gyanút ébresztett. Rögtön vallatóra fogták az asszonyt, aki végre megvallotta bűnét. Rögtön letartóztatásba helyezték. A tanító feleségétől elválva élt és alig néhány napja, hogy kibékültek. —Megölte az öcscsét.) A zalamegyei Gyülevészen Német István tizenegyéves fia, Jenő, késsel támadt huszonegyéves József bátyjára, aki fejszével védekezett és öcscsét három csapással megölte. A testvérgyilkost a csendőrök elfogták és a nagykanizsai ügyészség fogházába szállították. (Szilágyi Arabella balesete.) Hétfőn délután súlyos baleset érte Szilágyi Arabellát, az operaház volt művésznőjét. Rokonát látogatta meg a Felsőerdősor utca 17. számú házban , amikor a második emeletről lejött, elcsúszott a frissen mosott lépcsőkön. Egyensúlyát veszítette s elbukott oly szerencsétlenül, hogy jobblábát eltörte. A mentőket hívták segítségül, akik a művésznőt a Park-szanatóriumba vitték. (A regőcei mandátum.) A bácsmegyei Regőcén, a Latinovics Pál halálával megüresedett regőcei választókerület székhelyén hétfőn báró Hammerstein Richárd sári puszta nagybirtokost nemzeti munkapárti programmal egyhangúlag képviselővé választották. (Karácsonyfaünnepély.) A Déli vasút alkalmazottai a vasút szegénysorsú szolgáinak és munkásainak, valamint katonai szolgálatra bevonult alkalmazottainak gyermekei és árvái javára Budapesten, Székesfehérváron, Nagykanizsán, Szombathelyen, Barcson és Zágrábban az idén is karácsonyfa ünnepélyeket rendeztek, amelyeken 94 gyermeket teljes téli ruhával és kisebb ajándéktárgyakkal láttak el. Budapesten Schlosser Ferdinánd főfelügyelő a megajándékozottakhoz beszédet intézett, őket a jövőre is a déli vasút igazagtósáfiak és bárdányi lovag Brám Miksa üzlet vezérigazgatónak jóindulatáról biztosította. Az ünnepély után Ney J., a déli vasúti állomás vendéglőse megvendégelte a gyermekeket . (Az oroszok réme.) A háború folyamán már nagyon sok esetben nyilvánvalóvá vált az a körülmény, hogy az ellenséges orosz haderő katonái mennyire respektálják, sőt rettegik a mi katonaságunk mindent megsemmisítő támadásait és bravúrjait Csendőreinknek és vörös ördögeinknek már a neve említésére is öszszeretten az orosz katona. Ha orosz foglyok előtt említi az ember a zsandár és huszár szókat némán és elkomorodva rázzák fejüket és kezüket fölemelve mutatják a zsandár kakastollának és a huszár forgójának az állását, amikről ők megismerik a rettegett ellenfelet. Katonáink mellett eddig nyilvánosságra nem igen jutott rettegett rémei az oroszoknak a mi páncélvonataink is, amelyektől úgy fél az orosz, mint a tűztől. Szomorú tapasztalataik vannak ez oroszoknak erről a szörnyetegről. Az ágyukkal és gépfegyverekkel fölszerelt hadialkotmány annál veszedelmesebb az ellenségre, mert az ellenség tüzelése nem igen tehet kárt benne, legénysége pedig biztos fedezékben irányítja gyilkos golyóit az ellenségre. Puskagolyó és srapnel nem árt a páncélnak, a gránát pedig alig hogy nyomot hagy a páncélon. Hogy mért vetteknek az oroszok annyira a páncélvonattól, megértteti az alábbi hadi epizód, amely fenn a határon a Kárpátokban folyt le: Az oroszok a sinek meglazításával akarták ártalmatlanná tenni a páncélvonatot ami sikertelen kísérlet, mert nagyon óvatosan és kitűnő távcsővel figyelve haladnak a pályán — egy lejtő aljában fölszedték a síneket és elbújva várták a páncélvonatot mert tudták, hogy nemsokára jönni fog. De keservesen csalódtak, mert a mi katonáink fölszereltek egy maszk mozdonyt egészen olyan volt, mint a páncélvonat. Kéményét megtömték olajos kóccal. A hegyoldalon a meredekről neki eresztették az üres mozdonyt. Őrülten ment a gép. Ezt látva, az oroszok rohantak a pálya azon részéhez, ahol ki kellett siklania a vonatnak. A mozdony megtorpanva fordult le a töltésről és a következő pillanatban a benne felrobbant ekrazit halomra szórta az ujjongásra készülő ellenséget. Ezóta rettegnek annyira az oroszok a páncélvonatainktól, meg se merik már közelíteni és csak messziről merik szemlélni egy-egy páncélvonat legénységének gyilkos tüzelését. — (Földrengés Zsolnán.) Két erős földrengés riasztotta fel éjnek idején Zsolna város lakosságát. A második rengés oly erős volt, hogy a bútorok is kimozdultak helyükből és néhol a fal is megrepedt. Sokan félelmükben kirohantak az utcára, de az ijedtségen kívül komoly baj nem történt. !! Óvakodjunk utánatektól! ! MAGYAR GYÁRTMÁNY! Kapható mindenütt. Gyártja: Egyesült izzólámpa és villamossal r.- Újpest