Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-29 / 330. szám
1914. december 28., hétfő. PESTI HÍRLAP Szikratávíró Podgoricában, Szófia, dec. 28. Podgoricában, Montenegróban, új drótnélküli távíróállomást létesítettek, amely a párisi Eiffel-tornyon felszerelt szikratávíróval áll öszszeköttetésben. Az első táviratot Martoch, Podgorica polgármestere küldte Mithouardnak, a párisi községtanács elnökének, amelyben örömét fejezi ki az új összeköttetés felett és üdvözli Páris lakosságát. Francia arany és muníció Szerbiának. Bécs, dec. 28. Konstantinápolyból jelentik. A Tanin hírül adja, hogy a Waldeck-Rousseau nevű francia páncélos rövid idővel ezelőtt öt-hat napig Szaloniki kikötőjében tartózkodott és itt a Szerbiának szánt aranyat és muníciót kirakta. Ezzel szemben Bulgária nem engedte meg, hogy az Ernest Renan nevű páncélos néhány óránál hosszabb ideig tartózkodjék Dedeagacs kikötőjében. Törökország háborúja. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, dec. 27. A főhadiszállás a következő kommünikét teszi közzé: Orosz hivatalos jelentés, mely Szebasztopolból érkezett, azt mondja, hogy a Hamidie nevű török cirkálót Szebasztopol előtt egy torpedó találta, súlyosan megrongálta és noha a Hamidienek még sikerült Konstantinápolyt elérnie, de hosszú időre harcképtelenné lett. Itt a válasz erre a hazugságra: Az elmúlt napokban flottánk — a Hamidie is — a Fekete-tengeren cirkált és sértetlenül tért vissza. Egyik hadihajónk december 24-én egy 17 hajóból álló orosz flottával találkozott. A flottában öt páncéloshajó, két cirkáló és tíz torpedó volt, vagyis egy török hajó találkozott 17 ellenséges hajóval és ez az egy hajó mégis szembeszállt az egész flottával. A török hajó sikerrel lövöldözte a Rosziszlav nevű orosz páncélos cirká- karácsonyfák. Irta: LUX TEHKA. Ahova nézel, karácsonyfa. Ha egy nagyváros ideges lüktetése között elfelejted egy pillanatra, hogy az 1914-iki karácsonyt éred, azt gondolnád: a karácsonyfakultusz óriási lendületet vett. Vagy az emberek vallásos érzülete növekedett, vagy csak a misztériumok iránti szimpátia, esetleg a gazdasági helyzetek tetemesen megjavultak. Azután hirtelen eszedbe jut, hogy az 1914-iki esztendőnek karácsonyát éred, mire úgy belemarkol valami a szivedbe, mintha egy sötét úton valaki hirtelen mellen ragadna. És eszedbe jut minden. A sok-sok aszszony- és gyerekköny, ami az idén gyémántpor helyett a karácsonyfákat beragyogja. Eszedbe jutnak az árvák és özveszek, a nyomorékok és halottak, minden. Még az erdő is, honnét a karácsonyfákat kivágták. Eszébe jut az embernek, a Kárpátokon hogy vágták ki az oroszok az utjukat illó fákat. Egész erdőket. Valamennyi karácsonyfa volt, örökzöld, tűlevelű, gyantás ilatú karácsonyfa, a drága naiv, szent legenda azt meséli róla, Krisztus áldotta meg a fenyőt hervadhatatlan üdeséggel, mikor a trecsemáné-kertben bujdosott és a fenyőfa védte őt. Csak ezek a legendák és misztériumok szépek már az életben; a valóság rettenetes. Olyan, amilyennek emberi fantázia festeni sem tudja. És a karácsonyfáról eszünkbe jut minden, amit 1914-ben láttunk, éreztünk, tanultunk. A karácsonyfáról eszünkbe jut az erdő, az erdőről a mocsarak s ezekről eszünkbe jutnak a Mazuri-tavak, melyekbe a nagy német hadvezér sok ezer oroszt fojtott bele. A karácsonyfák olyan ártatlanok, mint az angyalok az égben és mégis, mikor látom a kis zöld galyákat, egyszerreállani vélem a Mazuri-tavakba fult sok ezer orosz halálhörgését. Ami messze mértföldekre elhallatszott, több német katona megőrült belé és többféle, sokféle okok miatt, százszor annyi karácsonyfát kell az idén levágni az erdőkben. Gyertyácskákkal kivilágítani, arany és ezüst tündérhajjal behinteni, hogy minél vakítóbban ragyogjanak. Ha az íróasztalodra nézel, nagy csomó karácsonyfa-ünnepélyre szóló meghívó előtted. Soha ennyi könyszárító, könyfakasztó ünnepélyt. Gyerekkórus karácsonyi énekeket énekel, a gyerekek hangja üveghárfa-csengésű és magasra felszáll, amilyen magasra a felnőtteké nem szállhat. Ezeké lenn marad a földön, a gyerekeké az égben tűnik el. Minden gyerek egy szent és szomorú titok. Közülök került ki: Krisztus és minden nagy, minden gonosz, minden alacsony és minden nulla katonája az életnek. Egyszer azok is gyerekek voltak, akik a Mazuritavakba fúltak, akik Belgiumban, Szerbiában, Oroszországban elestek. És azok is, akik a háború ördögi italát kotyvasztották és megitatták a királyokkal. És a királyok is gyerekek voltak egyszer, rejtelmes, ártatlan szent titkon, mint ezek a kis árva és szegény gyerekek, akik a Vigadó fényes termében, jó, de mégis idegen kézből kapják a karácsonyfájukat. Ami minden gyereknek kijár. Mert az emberben a gyerek kívánja meg először a szent hazugságot, a költészetet és a meg nem valósítható szépségeket. A karácsony az ő ünnepük, de soha ennyire nem volt még az ő karácsonyuk. Ők a földön a mi reménységünk és ahogy az egyén tudatosan, vagy enélkül a gyerekeiért küzd, ép igy a nemzetek. Minden vér ő érettük folyik és amint illik, a fájdalom csak a felnőtteké. A láhhatatlan gyászt a fényes karácsonyfájuk felett, csak mi látjuk, övék az örökvés a jövő, mienk a fájdalom és a küzdelem. S mindazok, akik meghaltak a jövőért, a gyerekért, Krisztusnak útját járták. * Egy fiatal anya meséli. A hét esztendős kisfiának van egy skatulya játéka, amit gyerek-nyelven: legelő-játéknak hivnak. Huszonnégy fácskából, bárányokból és egy juhászból áll a felszerelés. Az orosz betörés után, egyszer a gyerek előveszi a skatulyáját, az ebédlőasztalon kirakosgatja és a bárányokat meg a juhászt félreteszi s a fákat kezdi elrendezni erdőnek. Két erdőnek. Számlálja a kis öreg a fákat, rendezi az erdőt s egyszer csak azt mondja az anyjának: — Anyuci, még fák kellenének. Sok fa. — Minek az? — kérdi az anyja. — Erdőt szeretnék játszani — feleli a gyerek.lót, az Oreg és Athosz nevü aknarakókat pedig esülyesztettje. Két orosz tiszt és 30 matróz megmenekült, ezeket elfogtuk. Ugyanebben az időben flottánk egy másik része sikerrel bombázta Botvinot December 25-én reggel két hajónk az említett flottát küzdelemre akarta kényszeríteni, a flotta azonban jobbnak látta Szebasztopolba menekülni. A kaukázusi vonalon hadseregünk folytatja győzelmes előnyomulását. * A Rosztiszláv csatahajó 1896-ban épült, 9000 tonnás, 15 csomós, tüzérsége 4 darab 25,4, 8 darab 15, 12 darab 4,7 és 4 darab 3.7 cm-es ágyúból, személyzete pedig 641 emberből áll. A török flotta bravúrja. Konstantinápoly, dec. 27. Hitelt érdemlő közlések szerint az a tengeri ütközet, melyről a hivatalos kommüniké szól, Zunguldaknál történt. Az oroszok Zunguldak kikötőjét, mely szénrakodó állomás, hajók elsülyesztésével el akarták pusztítani, de a török hajók bátorsága megakadályozta ezt a kísérletét. Mindenki csodálattal beszél a török hadihajók tisztjeinek és legénységének ügyességéről és bátorságáról, mely egymaga képes volt arra, hogy az oly erős orosz flottával felvegye a küzdelmet és az Oleg és Athosz nevű aknarakókat sikerült elsülyeszteniök. A hivatalos jelentés egész Sztambulban nagy örömet keltett annál is inkább, mert ez a hír azok után a hamis vésztjósló hírek után érkezett, melyeket a napokban szándékosan terjesztettek, hogy a lakosságot nyugtalanítsák A török hadműveletek sikerei. Konstantinápoly, dec. 28. A török seregek hadműveletei úgy az orosz, mint a perzsa határon kedvezően haladnak előre. A csapatokat mindenütt támogatja a lakosság, az önkéntesek száma folyton nő, mert az orosz határterületről is sokan átszöknek a törökökhöz. A hadiszintér már kiterjed Beludzsisztánra is. Az itteni törzsek megtámadtak egy angol határőrséget, több száz angol katonát elfogtak és megöltek. A beludzsisztáni törzsek kibékültek egymással és az afgán törzsekkel együtt készülnek az angolok ellen. Genf, dec. 28. Pétervári táviratok szerint az a török sereg, amely az oroszokat a Van-tó vidékén megtámadta, húszezer főnyi eyalogusból de több kurd sereg is támogatta. Fanatikus elkeseredettséggel harcolnak. Anglia elzárta a Szuez-csatornát. Frankfurt, dec. 28. A Frankfurter Zeitung megbízható konstantinápolyi forrásból jelenti, hogy Anglia december 15-én minden közlekedés elől elzárta a Szuezi-csatornát. Oroszország nem respektálja a Vörös Félholdat. Konstantinápoly, dec. 28. — Saját tudósítónktól. — Az orosz kormány az olasz nagykövet útján közölte a portával, hogy a Vörös Félholdat nem fogja respektálni. A Vörös félhold ez ellen tiltakozott a Vörös Kereszt genfi központi bizottságánál, melytől most az az értesítés érkezett ide, hogy a Vörös Félholdat teljes mértékben megilleti a genfi egyezmény védelme, aminek érdekében Pétervárott meg fogja tenni a szükséges lépést. Féltik a cárt a muzulmánoktól. Bécs, dec. 28. Konstantinápolyból jelentik a Südslavische Irorrespondenznek. A török lapok tudósításokat közölnek a cár legutolsó utazásairól és vladikavkazi látogatásáról. Azokban a városokban, amelyeken a cár keresztül utazott, a rendőrség óriási tömegeket fogott el. A tudósítások szerint állítólag 8000 muzulmánt tartóztattak le. Ez azt bizonyítja, hogy a cár muzulmán alattvalóinak hűségéről még ma sincs meggyőződve és még az életét is félti tőlük. A török sajtó szerint Oroszországban nagy az elégületlenség az orosz hadseregnek Galiciában és Lengyelországban szenvedett vereségei miatt. Az angol és francia hatóságok elszállítása Tripoliszból és Szmirnából. Amsterdam, dec. 20. — Saját tudósítónktól. — A Reuter-ügynökség jelenti Athénből. A North-Carolina amerikai cirkáló maga mellé véve a Virginia nevű amerikai gőzöst, Tripolisz- 3