Pesti Hírlap, 1927. április (49. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-12 / 83. szám
16 TÖRVÉNYKEZÉS. A statáriális bíróság kedden kezdi tárgyalni Szántó Zoltán és társai ügyét. Az ügyészség csak 31 vádlottat állít rögtönítélő bíróság elé. Húsz letartóztatott ügyében csak később döntenek. Hétfő délelőtt dr. Miskolczy Ágost kir. ügyész elkészült Szántó Zoltán és társai bűnügyének vizsgálatával A vádhatóság képviselője még a délelőtti órákban felkereste dr. Töreky Géza kúriai bírót, a büntető törvényszék elnökét és írásban közölte, hogy Szántó Zoltánt és letartóztatásban lévő harminc bűntársát a fennálló rendelet értelmében lázadás előkészítésére irányuló szövetkezés bűntette címén a rögtönítélő bíróság elé állítja. A statáriális bíráskodásról szóló rendelet értelmében dr. Töreky Géza nyomban intézkedett a rögtönítélő bíróság összeállításáról és a rögtönítélő bíróság kedden reggel kilenc órakor kezdi meg a statáriális főtárgyalást. A statáriális főtárgyalás a nagy esküdtszéki teremben lesz, amelyet már hétfőn kitakarítottak. Szántó Zoltánnal, a Moszkvából Budapestre küldött kommunista agitátorral egyidejűleg több mint ötven kommunistát tartóztattak le. Az ügyészség ezek közül csak harmincegy terheltet állít a statáriális bíróság elé. A kedden kezdődő főtárgyalás vádlottjai a következők: Szántó Zoltán, Vági István, Lőwy Sándor, Szerényi Sándor, Poll Sándor, Wenéczy János, Hunya István, Glanz Ignác Imre, Kocsis János, Rostás István, Pipicz József, Ehrenreich László, Vámos Ilona, Normay Ernő, Kriesl János, Aagy Béla, Bleyer József, Mala Mária, Lukányi Béla, Rubin Lajos, Landauer Árpád, Lakatos Vince, Tóth György, Ssolozsi László, Süss Hugó, Papp Gyula, Boér Ferenc, Fuszenecker Ferenc, Tirter Miklós, Tisza Antal és Kiss Ferenc. A statáriális bíróság elé állított vádlottakon kívül még húsz letartóztatottja van ennek az ügynek. Ezek ellen még folyik a statáriális eljárás szabályai szerinti nyomozás. Az ő ügyükben az ügyészség csak később dönt arról, hogy őket is a statáriális bíróság elé állítják-e, vagy pedig a törvény rendes útján folytatják az eljárást. A rögtönítélő bíróság elnöke dr. Töreky Géza büntető törvényszéki elnök lesz, míg szavazóbírák dr. Méhes Ignác, dr. Avedic Félix, dr. Várady Brenner Alajos és dr. Kovács Miklós törvényszéki bírák, dr. vitéz Litvay Sándor pedig mint pótbíró szerepel a statáriális ítélkező tanácsban. A jegyzőkönyvet dr. Patzák József és dr. Haubert Hugó törvényszéki titkárok vezetik. A vádlottak védelmére eddig dr. Lengyel Zoltán, dr. Vámbéry Rusztem, dr. Hébert Ede, dr. Földes István, dr. Kiss Jenő, dr. Admete Géza, dr. Bárd Imre, dr. Bárdoly Sándor, dr. Kiss Sándor, dr. Kollmann Dezső, dr. Makkai Ödön, dr. Révész József, dr. Rubin László, dr. Szőke Sándor és dr. Timár Miklós ügyvédek kaptak megbízást. A királyi ügyészség rövid jelentése szerint a statáriális bíróság elé állított vádlottak a lázadás előidézésére irányuló szövetség bűntettét az által követték el, hogy a moszkvai III. internacionálé utasítására Budapesten és a vidéken sejtszervezkedés útján a munkásosztály tagjai közül olyan csoportosulások létesítésére szövetkeztek, amelyeknek célja a polgári osztály fegyveres megtámadása, a magyar alkotmány eltörlése és a polgárháború eszközeivel, a politikai hatalom megragadásával a proletárdiktatúra megvalósítása volt. A királyi ügyészség nem állít tanukat a statáriális biróság elé, mert a vád szerint ilyen bizonyításra nincs szükség, miután a vádlottak legnagyobb része ténybelileg beismerő vallomást tett és mert a vádhatóságnak rengeteg lefoglalt bűnjel, jobbára levelek, röpiratok és egyéb nyomtatványok állanak a rendelkezésére. Az ügyészség álláspontjával szemben a védelem azt vitatja, hogy semmi sem teszi indokolttá a rögtönbíráskodás igénybevételét. A védők szerint ugyanis a nyomozás nem produkált bizonyítékokat a lázadás igazolására, mert a vádlottak, szerintük, nem tettek mást, mint politikai szervezkedést kezdeményeztek. A statáriális bíróság kedden reggel kilenc órakor kezdi meg a főtárgyalást és egyfolytában tárgyal déli két óráig, azután négy órától este nyolc óráig. A rögtönbíráskodásról szóló rendelet szerint ugyanis három nap alatt ítélettel kell befejezni a statáriális főtárgyalást és ha három nap alatt nem lehet befejezni az ügyet, akkor át kell tenni a rendes büntetőbírósághoz. — Kétévi börtön, mert agyonszúrta a barátját. A büntető törvényszék Publik-tanácsa hétfőn vonta felelősségre Markovics István hentessegédet, aki január 2-ikán egy kocsmai összeszólalkozás hevében zsebkésével agyonszúrta jóbarátját, Szabó József napszámost. Markovics István a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a veszekedést Szabó kezdte és ő különben is annyira részeg volt, hogy nem tudja, mit csinált. Több tanút hallgatott ki a bíróság, akik elmondották, hogy Szabó csendes, szorgalmas munkásember volt, míg Markovics izgága, durva természetű, iszákos. A büntetőtörvényszék Markovics Istvánt halált, okozó súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért kétévi börtönbüntetésre ítélte. — Hatévi fegyházra ítélték a debreceni vizsgálóbíró-segédet. Debrecenből jelentik: Dr. Takó Ferenc járásbírósági jegyző bűnügyében négynapos főtárgyalás után hétfőn hirdette ki ítéletét a debreceni törvényszék. _ A jegyző nagyobb összegeket vett fel az érdekelteitől, akiknek megígérte, hogy a végrendeletek kihirdetése és a vizsgálatok lefolytatása körül az ő javukra jár el. Amikor feljelentették, átszökött a határon, de a román csendőrség elfogta és kiszolgáltatta. A törvényszék csalás és megvesztegetés büntette miatt hatévi fegyházra ítélte. Az ítélet ellen úgy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. — öt és félévi fegyházra ítélt rabló és betörő. Sátoraljaújhelyről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A múlt év december elsején a szerencsi cukorgyár egyik tisztviselőnője, Licz Ilona, a győri pénztárnál felvette havi fizetését. Az esti órákban tért haza, lakását azonban zárva találta.. Nő- '90 keresésére akart indulni, amikor a sötétből egy fekete nyúlánk alak ugrott elő. — Már a másik utcából követtem, — mondta az ismeretlen a feltűnően szép nőnek. Licz Ilona megdöbbenve nézett a gyanús idegenre, aki hirtelen elkapta a nyakát és fojtogatni kezdte. A leány kiáltani akart, de a támadó hatalmas tenyerét rászorította a szájára, másik kezével pedig tépte a kézit,a kát kezéből, azután a sötét éjszakában elmenekült. A rabló mindössze 30—40 ezer koronát talált a kézitáskában, mert Licz Ilona havi fizetését ruhájának egyik zselbébelte. A szerencsi csendőrség rövid idő múlva elfogta a rablót, Szeles István munkanélküli napszámost .A nyomozás során Szelesre rábizonyították a szerencsi vasúti étterem betörését is. A sátoraljaújhelyi törvényszék Emődy-tanácsa hétfőn a teljes tagadásban lévő Szeles Istvánt rablás és betörés bűntettéért öt és félévi fegyházbüntetésre ítélte. A sikkasztó Pálffy bankárt kiadták a románok. Pálffy Sándor bankárt, mint azt már megírtuk, Budapestről való megszökése után a múlt év nyárán Kolozsvárott letartóztatták. Tiltott határátlépésért és hamis név használatáért a román hadbíróság elítélte Pálffyt, majd a büntetés kitöltése után megindult a kiadatási eljárás. A diplomáciai tárgyalások most befejeződtek és Pálffy Sándort a románok vasárnap átadták a határon a budapesti államrendőrség kiküldött detektívjeinek. Pálffy Sándort erős rendőri fedezet mellett vasárnap este Budapestre szállították. A főkapitányságon rövid jegyzőkönyvet vettek fel és azonnal átkísérték a szökött bankárt a Markó utcai fogházba. — Érdekes bírói ítélet egy valorizációs perben. Pécsről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Érdekes elvi jelentőségű ítéletet hozott hétfőn a pécsi törvényszék egy valorizációs perben. Léderer Frigyes pécsi kárpitosmester 1920-ban telket vásárolt, amelyre még 1905-ben a pécsi egyházmegyei alapítvány 2400 korona kölcsönt táblázott be. Léderer hatodik tulajdonosa volt a teleknek s első dolga az volt, hogy a 2400 koronát ki akarta az alapítványi hivatalnak fizetni. Ez azonban nem fogadta el a pénzt, mire az összeget letétbe helyezte s keresetet nyújtott be a pécsi járásbíróságnál, amelyben a zálogjog törlését kérte. A járásbírósághoz az alperes alapítványi hivatal viszontkeresetet adott be s tartozás fejében 25 millió korona valorizált összeg megítélését kérte. A járásbíróság, az alperest elutasította viszontkeresetével, kötelezte azt a bekebelezés törlésére, azzal az indokolással, hogy valorizációnak pénzkölcsönnél helyesthes. Felebbezés folytán a pécsi kir. törvényszékhez került az ügy s ez az eljárás szünetelését rendelte el azzal az érdekes indokolással, hogy amíg a törvényhozás a kérdésben, nem intézkedik, nem lehet ítéletet hozni, mert nincs kifejlődött joggyakorlat. A felperes a törvényszék döntését megfelebbezte a táblához, amely ítélethozatalra utasította a törvényszéket, így került az ügy újra a pécsi törvényszékhez, amely elvi jelentőségű ítéletet hozott. Elutasította a felperes törlési kérelmét s arra kötelezte, hogy 2400 korona tartozás fejében 1250 pengőt fizessen. Az ítélet indokolásában megállapította a bíróság, hogy ötven százalékos valorizáció felel meg a helyes átértékelésnek, de a méltányosság elvének is, amennyiben az alapítványi hivatalnál kezelt pénzek jótékony célt szolgálnak. — Csendélet a tanonciskolában, anyai közbelépéssel. A szabadszállási iparostanonciskolában a múlt év január 5-ikén Járossy Géza polgári iskolai tanár órája alatt kínos jelenet játszódott le. A tanár Klein Károly tanonc írásbeli dolgozatában több hibát talált, ezért utasította, hogy a hibákat javítsa ki. Később újból átnézte Klein Károly füzetét és ekkor kitűnt, hogy a tanuló nem tett eleget a tanár utasításának. Ezen annyira dühbe jött a tanár, hogy a tanulót arculütötte. — Miért nem üti pofon a szomszédomat is? — kérdezte gúnyos mosollyal a tanonc. — Biztosan azért, mert ő erősebb és fél, hogy tőle visszakaphatná. A tanár a feleselő tanoncot erre ismét megütötte, mire Klein Károly alaposan becsapva az ajtót, hazaszaladt. Negyedóra múlva nagy robajjal kinyitott a tanterem ajtaja és ismét megjelent Klein Károly, de most már anyjával, a hatalmas termetes Klein Jenőnével. Klein Jenőné, aki egy géplakatos felesége, nem szólt és nem kérdezett, hanem a katedra felé szaladt és az ott ülő Járossy Géza tanárt úgy arculütötte, hogy egy tyúktolásnyi daganat támadt a bal arcán és több mint egy hétig zúgott a füle. Az osztályban természetesen azonnal felbomlott a rend, a tanítás abbamaradt és az ügynek a büntetőbíróság előtt lett folytatása. A tanár ugyanis hatóság elleni erőszak büntette címén följelentette Klein Jenőnét. A büntetőtörvényszék hatóság elleni erőszak és könnyű testi sértés vétségért a harcias anyát nyolc napi fogházra s kétszázezer korona pénzbüntetésre itélte. A 1...dapesti ítélőtábla Gadó-tanácsa hétfőn dr. Kéler Béla főügyészhelyettes és dr. Füzesséry Kund felszólalása után csak hatósági közeg elleni erőszak ,vétségében mondta ki bűnösnek Klein Jenőnét és ezért öt napi fogházbüntetéssel sújtotta. A Tábla az Ítéletben megállapította, hogy amint a tanító, úgy a tanár sem tekinthető hatóságnak, hanem amikor tanít, csak mint a hatóság közege szerepel. A büntetés súlyosbítására azért nincs ok — utalt a Tábla az ügyész indítványára, — mert a sértett tanár túllépte jogkörét, sőt visszaélt a hatalmával, amikor tanítványát tettleg bántalmazta. Nyomatékos enyhítő körülmény, hogy ez a jogellenes tettlegesség hozta Klein Jenőnét oly indulatba, amellyel a bűncselekményt elkövette. A sátoraljaújhelyi sikkasztó banktisztviselők főtárgyalása. Sátoraljaújhelyről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A budapesti Belvárosi Takarékpénztár sátoraljaújhelyi fiókjának két tisztviselője, Kleinman Sándor pénztáros és ifjabb Schwartz Sándor pénztári ellenőr összejátszva, a könyvek pénztári egyenlegeit meghamisították és a bank pénztárából kétszázhúszmillió koronát elsikkasztottak. A bank kára biztosítás révén megtérült, de az igazgatóság elrettentő példát kíván statuálni és ezért kéri a hűtlen tisztviselők szigorú megbüntetését. A sátoraljaújhelyi törvényszék Emődy László tanácselnök vezetésével kedden tárgyalja a két tekintélyes újhelyi családból származó banktisztviselő bűnügyét. A főtárgyalás iránt Sátoraljaújhelyen óriási az érdeklődés. PIESTI HÍRLAP 1927. április 13., kedd. KÖZGAZDASÁG. * Az ipartörvény revíziója és a kézműveskamara felállítása. A Szabómesterek Országos Szövetsége tegnap tartotta XXII. évi közgyűlését Horváth György elnöklete alatt, aki megnyitó beszédében rámutatott a kormány agresszív pénzügyi politikájára, amely a kisipari exisztenciák megrendítását vonta maga után. Felhívta az ország szabómestereit arra, hogy az erőket tömörítsék, mert csak úgy lesznek képesek a gazdasági harcokat sikeresen megvívni. Vágó Jenő, a szövetség igazgatója, terjesztette elő ezután évi jelentését, amelynek leglényegesebb ipargazdasági pontja az ipartörvény revíziója, a kontárkodás megszüntetése, a forgalmi adó eltörlése és a kézműveskamara minél előtt való felállítása volt. * A húsvéti héten a nyílt árusítású üzletek és boltok szombatig, hét óráig tarthatnak nyitva. Ez az élelmiszerüzletekre nem vonatkozik, mert ezek úgy mint eddig, a nagyhéten is 8 óráig tarthatnak nyitva. Az illatszertárak zárórájára és a húsvét vasárnapi illatszerárusításra vonatkozóan a minisztertől intézkedés nem érkezett a fővároshoz. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara holnapi teljes ülésén részletes jelentésben számol be a kamara legutóbbi munkájáról. A kamara majd minden fontosabb problémában hallatta hangját és terjesztett a szakminiszterhez vagy a kormányhoz memorandumot A jelentést Szávay Gyula szerkesztette. * Hungária Egyesült Gőzmalmok r. Ezen társaság mai közgyűlése elhatározta, hogy az 1926-i üzletévre, úgy mint a tavalyi évben, összevont részvényenként 2 pengőt (tehát hányadrészvényenként 80 fillért) fog osztalékként a Magyar Általános Hitelbank útján folyó évi április hó 12-től kezdődőleg kifizetni. * A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat igazgatósága f. hó 11-én megtartott üléséiben elhatározta, hogy a f. é. április 28-ára egybehívandó évi rendes közgyűlésnek indítványozni fogja a tartalékok és a jóléti alapok megfelelő gyarapítása mellett részvényenként 22 pengő osztalék fizetését. * A Budai Ingatlantulajdonosok vasárnap értekezietet tartottak, amelyen Lugmayer József szóvá tette, hogy a pénzügyi bizottság több út építését törölte a költségvetésből arra való hivatkozással, hogy azok a Széchenyi-fürdő építkezésnél felmerült költségtöbblet miatt maradnak el. Dr. Bárdos György hangoztatta, hogy Buda még mindig mostoha gyermeke a fővárosnak. Elhatározott útépítések, melyek évtizedek óta késnek, ismét bizonytalan időre elmaradnak. Az értekezlet elhatározta, hogy legközelebb a szomorú viszonyokat az összes budai társegyesületek bevonásával vitatja meg és a megindítandó akcióhoz a kormány segítségét fogja kérni. Dr. Jellinek Arthur, Jellinek Lajos, Jellinek Marcell úgy a maguk, mint az alulírott rokonság nevében mélységes fájdalommal jelentik, hogy felejthetetlen testvérük, sógoruk és nagybátyjuk haraszti JeSISnek Henrik m. kir. udvari tanácsos ur, a Ferenc József-rend középkeresztese, stb. Budapesten folyó évi április 10-ik napján esti 9 órakor, életének 74-ik évében, visszaadta nemes és alkotó lelkét a Teremtőnek. A boldogult Mill teteme folyó hó 13-án, szerdán dr. u. 3 órakor a Kerepesi uti köztemető halottasházából a róm. kath. egyház szertartása szerint történő beszentelés után a családi sírboltban me elhelyeztetni. A megboldogult lelki üdvéért az engesztelő szentmise áldozat a lipótvárosi Szent István Bazilikában 1927. évi április havának 19 napján d. e. 10 órakor fog az Urnák bemutattatni. , , Az örök világosság fényeskedjék neki! Dr. Jeliinek Arthurné Markbreit Irma, Jellinek Lajosné Bródy Lilla, Jeliinek Marcellné Jackson Rose sógornői. Dr. Glück Gyula, Mach Alfons és neje Jellinek Melinda, Jellinek Alfons, dr. Jeliinek Aurél, Wollberg Arnold és neje Jeliinek Ilonka, dr. Révay Bódog és neje Jeliinek Aglája, baranyavári dr. Ullmann István és neje Jeliinek Piroska, Pariser Róbert és neje Jeliinek Edna unokaöccsei és unokahugai. Köszönetnyilvánítás. Boldog emlékezetű drága halottunk Vink Gyula elhunyta a karmával mindazok, kik a végtisztességen résztvettek s a gyászba velünk voltak fogadják ezúton hálás köszönetünket. s"a A gyászoló család