Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-05 / 149. szám
1 1927 Július 5., kedd. PESTI HÍRLAP lesfeltárás a kecskeméti sakkverseny. A külföldi mesterek lelkesedve nyilatkoznak a magyar játékosokról Kecskemét, júl. 3. (Saját tudósítónktól.) Kecskemét városa mindenképen igyekszik kifejezni magyaros vendégszeretét a nemzetközi sakkverseny résztvevőivel szemben. Valóban felejthetetlen élményt nyújtott a vendégeknek a fényesen sikerült szikrai kirándulás is, amelyet a város rendezett. A társaslakomán persze a felköszöntők egymást értéke kedves meglepetésére szolgált a nemzetközi mesterverseny minden résztvevőjének, hogy őket nemzeti himnuszuk hangjai mellett köszöntötték fel. Így köszöntötték fel Przepiorka Dávid varsói bajnokot, a lengyel sakkszövetség alelnökét, aki a magyarok körében rendkívüli népszerűségnek örvend s aki ismét magyarul köszönte meg az ovációt. A lengyel mester elmondta a Pesti Hírlap tudósítójának, hogy magyar versenyen harmadízben játszik, Győrött, majd egy évvel később Debrecenben. Magyarországon mintaszerűen rendezik a tornákat s amellett oly nagyszerűen fogadják a vendégeket, hogy valamennyi versenyen, melyet életében játszott, ide fűzik a legkellemesebb élmények. Az évről-évre megismétlődő versenyek következtében Magyarország kváló mestergárdát nevelt. Maróczy nagymestert, továbbá Balta Forgács mestereket nem tekintve, a fiatalok közül dr. Nagy Gézát, dr. Vajda Árpádot, a Steiner-fivéreket, azonkívül még többeket, mert Magyarország legalább husz ifjú mesterrel rendelkezik. — Bízvást állítom — mondotta —, hogy az 1896. évi budapesti millenáris mesterverseny óta nem volt a kecskemétihez hasonló erős verseny. A legutóbbi nyolc nemzetközi versenyen egyébként a lengyel bajnok háromízben első, kétszer második, egyszer a negyedik és egyszer a hatodik díjat nyerte. * A magyar résztvevők legfiatalabbja Steiner Lajos. Évek óta erős tehetség hírében áll, azonban, valódi diadalát most először aratja, ami a kecskeméti verseny erős mezőnyét tekintve, nagyrabecsülést érdemel. Dr. Vajda Árpád rendkívül snájdig játékos. Éles játékmodora mellett megesik, hogy pontokat veszít. Székely Jenő mintegy tizenhat esztendeje (1919 Abbázia) nem vett részt nemzetközi versenyen. Az utolsó pillanatban ugrott be s nem volt alkalma a tréningre. Sárközy Balázs az elmúlt évben Budapesten nyert mesteri címet, először szerepel nemzetközi mestertársaságban. Elfogultan játszik, ami újoncoknál elég gyakran előfordul. Remélhetőleg még fejlődésre képes. Takács Sándor az osztrák színeket a magyarral cserélte fel s neve mellé Miskolcot vette fel. Nagy elméleti tudással bíró játékos, akire még kétségkívül szép jövő vár. Végül csak annyit, hogy a kecskeméti versenyen résztvevő húsz mesterjátékos a legszebb dicséret hangján emlékezett meg az itteni viszonyokról. H. I. * A vasárnapi nyolcadik versenynapon Kecskeméten megindult a budapesti mesterjárás. Dr. Nagy Géza debreceni mester után most a fővárosi mesterek rándultak a híres városba. Itt láttuk dr. Erdey Aladár, Havasi Kornél, Steiner Endre mestereket. A Magyar Sakkszövetség képviseletében Bartos Árpád szövetségi kapitány vett részt a tornán. Érdekes vendég jelent meg, néhai Breyer Gyula mesterünk özvegyének személyében is. Külföldről pedig B. Kagan, az ismert berlini sakkiadó. A mesterverseny nyolcadik fordulóján Nimzovics indiai védelmű játszmában tisztáldozattal győz Grünfeld ellen. Steiner a Przepiorka elleni Caro Kann megnyitású játszmával szaporította győzelmeinek a számát. A dr. Asztalos—Müller-játszma (francia védelem) eldöntetlen maradt. A Sárközy—Takács (angol játszma) és a Kmoch—Gilg játszmák szintén remisvel végződik. Bruckmann győz dr. Tartakower ellen (Bird-megnyitás) Vukovics Ahues ellen (indiai védelem). Székely, dr. Vajda és Colle—Benndtsson ellen (francia védelem). A Yates—dr. Aljechin-játszma félbemaradt. Hétfőn a függő játszmák lebonyolítására került a sor. Steiner győz Székely ellen, dr. Vajda Vukovics ellen, Yates Müller ellen, Colle Vukovics ellen. A Takács—Gilg, Grünfeld—Colle és az Ahues—BerndtsfoOT-játszma eldöntetlen. A függőjátszmák lebonyolításának további során Steiner legyőzte Berndtsont, Aljechin Yatest és Ahues Székelyt. Az A-csoportban a mesterek állása a következő: Aljechin 7, Asztalos Kmoch 5 1A, Gilg 5, Tartakover, Takács 4, Brindhmann 3, Yates 2, Müller 2, Sárközy 1. A B-csoportban Steiner vezet 7 % egységgel, utána következik Nimzovics 6, dr. Vajda, Colle, Ahues 4M, Grünfeld 31A, Székely, Berndtson és Vukovics 23, Przepiorka 2. A nagymesterek versenyének résztvevői kedden délután a kilencedik fordulón a következő összeállításban mérkőznek: az A-csoportban Aljechin-Asztalos, Müller-Kmoch, Tartakover-Yates, Takács-Brindhmann, Gilg-Sárközy. A B-csoportban Nimzovics-Colle, Székely-Grünfeld, Przepiorka-Vajda, Ahnes-Steiner, Berndtson-Vukovics. A nemzetközi mesterképzőverseny döntőjében a résztvevők sorrendje a sorsolás sorrendjében a következő: 1. Heim Károly (Bpest); 2. Friedmann H. (Lemberg); 3. Dr. Négyesy György (Budapest); 4rikler Róbert (Budapest); 5 Bejfir J. (Prága); 6. Dr. Szabó Dezső (Budapest); 7. Begedzinski T. (Lodz); 8. Jakab Árpád (Budapest); 9. Apscheineks F. (Riga); 10. Grob H. (Zürich). A döntő mérkőzés első fordulója a következő eredménnyel járt: Dr. Négyesy győz Jakab ellen, Apschenieks Friedmann ellen, Begedzinski Pikler ellen és Bejfir dr. Szabó ellen. A Heim-Grob-játszma eldöntetlen. A hétfőn lefolyt második fordulón dr. Négyessy megverte Apscheniecket, Heim győzött Friedmann ellen, Pikler Jakab ellen, Begedzinski Beifir ellen, Groó dr. Szabó ellen. A résztvevők élén dr. Négyessy és Begedzinski állnak 2—2 egységgel. Itt említjük, hogy a főtornajátékosok tiszteletére az Iparos Otthon dísztermében társasvacsfora volt. Az országos középiskolai bajnoki verseny résztvevői a következők: Drucker József, Dobrowsky István, Jacobi Arisztid és Tiszay Géza Budapestről, Sahin Tóth István, Kenyeres János és Géza Kecskemétről, Schiffert György Kiskunhalasról, Viola József Szolnokról, Friedmann Károly Nyíregyházáról, Zelenák Andor Csepelről. A középiskolai bajnoki verseny július 5-én kezdődik. Itt adjuk a verseny egy érdekes játszmáját. Világos: Yates. Sötét: Dr. Asztalos: 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 a6 4. Fa4 Hf6 5. 0—0 Fe7 6. Be1 b5 1. Fb3 a6 8. c3 0—0 9. d4 Fg4 10. Fe3 Be8 II. Hbd2 d5 12. exd5 Hxd5 13. Vc2 HXe3 14. Bxe3 exd4 15. cxd4 Hxd4 11. Hxd4 Vxd4 17. Bael Vd7 18. Ve4 Ff8 19. Vf4 Bxe3 20. Bxe3 Bd8 21. h3 Ff5 22. Hf3 Fd6 23. Vg5 h6 24. Vh5 c5 25. Hh4 Fh7 26. Fd5 Ff8 27. Be5 Bde8 28. Hf3 Bxe5 29. Vxe5 Fd 3 . . Ve3 Ff5 31. He5 Fxe5 32. Vxe5 Fe6 33. Fxe6 Vxe6 34. Vxc5 Vxa2 35. Vc8+ Kh7 36. Vf5+ g6 37. Ve6 a5 38. g4 a4 39. h4 Ve4 40. Kh2 Vd5 41. Ve 7 Vf3 42. Va7 b4 43. g5 hxg5 44. hxg5 Vh5f 45-Kg2 Vxg5f 46. Kh3 Vf5f 47- Kg2 Ve4f 48. Kh3 Kg7 49. Vb6? Ve6f feladta. HYPRE EAU DE COLOGNE • , •••• • • BAUBANKMANN A kereskedelmi érdekeltségek tiltakozó küldöttsége a kereskedelmi miniszternél. A vámhitelek kérdése és a transitokereskedelem. A kereskedelmi miniszter a drágaság ügyében ankétot hív össze. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter hétfőn a parlamentben fogadja a kereskedelmi érdekképviseletek kiküldötteit. A küldöttségben, amelyet Magyar Bertalan, az OMKE alelnöke vezetett, résztvettek az OMKE, a Kereskedelmi Csarnok, a Baross Szövetség, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, az OKISz és a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének megbízottai. Az érdekképviseletek kiküldöttei szóvá tették a miniszter előtt azokat a legutóbb kiadott rendeleteket és benyújtott törvényjavaslatokat, amelyekből az érdekeltségek kénytelenek voltak azt a következtetést levonni, hogy a kereskedelemellenes irányzat újabb tápot nyert. Védelmet kértek a minisztertől a vámhitelek megszüntetése és a tranzitó kereskedelem teljes megbénítása ellen. Rámutattak arra, hogy a vámhitelek megszüntetése egyrészt az ipari cikkek megdrágulására és a magyar nagykereskedelem kikapcsolására fog vezetni, másrészt, hogy a vámhitelek likvidációja új kényszeregyezségi lavinát indít meg, de egyik intézkedés sem lesz alkalmas arra, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok folytán a kereskedők által amúgy is legszűkebbre szabott áruimportot csökkentse. A tranzitóraktárakkal kapcsolatban kifejtették a miniszter előtt, hogy mindaddig, amíg Jugoszláviával és Romániával az árucsereforgalom szerződésileg rendezve nincsen, a kötelező export számarányának csaknem hetven százalékkal való fölemelése teljesíthetetlen feladatot ró a kereskedőkre, akik kénytelenek lesznek a tranzitraktárra vonatkozó engedélyüket visszaadni. Megállapították továbbá, hogy a rendeletnek az az indokolása, hogy tulajdonlapon a békebeli állapot visszaállítására törekszik, nem felel meg a tényeknek, mert békében bárki bármilyen árura minden nehézség nélkül kaphatott vámhitelt. A miniszter kijelentette, hogy sem a vámhitelek, sem a tranzitraktárak korlátozása nem függ össze a kincstári érdekekkel, mert a vámhitel eddig semm terhelte túlságosan a kincstárt. A szóbanforgó intézkedésekre az import csökkentése érdekében volt szükség. Ha a kormány azt látná, hogy ezek a rendszabályok az import csökkentésére alkalmatlanok, ellenben súlyos kárt okoznának a kereskedelemnek, ő maga is a rendeletek revíziója mellett foglalna állást. Mindenesetre szükségesnek tartja, hogy a rendeletek végrehajtása alkalmával a kereskedelem érdekei védelemre találjanak. A tranzitóraktáraknál kötelező export arányának harminc százalékról ötven százalékra való fölemelését tanulmányozni fogja. Az érdekeltségek ezután a köztisztviselői áruhitelre nyert privilégiumot biztosító törvényjavaslattal szemben foglaltak állást. Ugyanazoknak a kedvezményeknek a biztosítását követelték a kereskedelem számára, amelyeket a törvény a köztisztviselők szövetkezetének juttat. A miniszter kifejtette, maga is méltányosnak tartja a kereskedelmi érdekeltségeknek azt a kívánságát, hogy a szövetkezetek csak tagjaiknak árusítsanak, hogy ezáltal az egyenlő verseny feltételei biztosíttassanak. Az érdekeltségek végül rámutattak arra, hogy a detektívrazziák, anélkül, hogy a drágaságot csökkentenék, a kereskedelmet indokolatlan zaklatásnak teszik ki, mert a detektívek csak a kiskereskedőket ellenőrzik, anélkül, hogy a drágulás távolabbfekvő okait és tényezőit figyelembe vennék. A miniszter végül bejelentette, hogy a drágaság kérdésében ankétet hív össze, amelyre az érdekeltségeket is meghívja.