Pesti Napló, 1914. június (65. évfolyam, 128–152. szám)

1914-06-29 / 151. szám

8 Budapest, hétfő PESTI NAPLÓ 1914 június 29. (151. szám.) Hohenberg Zsófia Hohenberg hercegnő. Ferenc Ferdinánd felesége ősrégi, előkelő és nagy szerepet játszó cseh-német családból származott. Született 1868 március 5-én s harmincegy éves volt, mi­kor Ferenc Ferdinánd őt nőül vette. Házassá­gáig életének különösebb története nincsen. Fit gondtalanul, előkelő környezetben, mint a hozzá hasonló arisztokrata hölgyek általában. Kiváló neveltetésben részesült s kitűnő művelt­séget szerzett. Frigyes főherceg udvarában, hol udvarhölgyi minőségben szerepelt, kezdő­dött a karrierje. Ferenc Ferdinánd 1899-ben gyakran tett látogatásokat Frigyes főherceg családjánál s ott tűnt fel neki a rendkívül vonzó, lebilincselő modorú és nagyművességü Chotek Zsófia grófnő, kinek egész lényén elömlött az a nőies báj, mely a férfiak szivét leggyorsabban felme­­legíti. Tudta, hogy micsoda hatalmas akadá­lyok fognak felmerülni, ha Ferenc Ferdinánd ragaszkodik a házasság eszméjéhez s éppen azért sírva kérte a főherceget, mondjon le ter­véről. Ferenc Ferdinándot azonban csak jobban megerősítette elhatározásában és szenvedélyé­ben a Chotek grófnő félelme­s nyíltan tudtára adta, hogy feleségül akarja venni. Természete­sen, mihelyt az udvar értesült a trónörökös tervéről, nyomban megkezdte az „intézkedése­ket“. Chotek grófnőnek szabadságra kellett mennie, aztán utaznia, üdülnie és felejteni, de mind nem használt semmit sem. Ferenc Fer­dinánd szilárdan megmaradt elhatározása mel­Ferenc Ferdinánd tragikus halála a mon­­..okia új történelmének és jövendőjének elő­terébe állítja Károly Ferenc József főherceg Személyét, az osztrák császári és a magyar­­szent korona új várományosát. Károly Ferenc ■József nem ismeretlen a magyar nép előtt. Hu­szonhat éves fiatalember, felesége Zita pármai­­hercegnő, akit az uralkodóház legszebb női tagjának mondanak. Az új trónörökös hadse­regünk legfiatalabb őrnagya, rendkívül kelle­mes megjelenésű, elragadóan szeretetre­méltó fiatalember, tökéletesen beszél ma­gyarul, magyar garnizonban szolgált, mint hadnagy, főhadnagy és százados és apró fel­jegyzések, kis történetek a tanúságai, hogy úgy ő, mint hitvese népünk iránt őszinte rokon­­szenvet, szívbeli megértést érez. Károly Ferenc József Károly Ferenc József főhercegről nagyon keveset tudnak Magyarországon, de amit tud­nak, az csupa olyan dolog, ami a fiatal főher­ceg személyét rendkívül rokonszenvessé teszi. Rövid magyarországi látogatása, azok az apró történetek, amelyek ennek kapcsán róla és fiatal feleségéről, Zita főhercegnőről, szárnyra keltek, mind nagyon kedvező színben tüntetik föl a jövendő magyar király személyét. Min­denki érzi, hogy Károly Ferenc József főher­ceg teljes ember, hogy a kiváló családfő, ki­váló feje lesz nagy családjának, egész birodal­mának is. (Gyermekkora) Károly Ferenc József 1887. augusztus 17-én született Persenbeulben. Az apja Ottó főherceg, Ferenc Ferdinánd testvére volt, Bécs legnépszerűbb főhercege, fiatal korában. A nép úgy ismerte, akár Rudolf trónörököst­ nevez­tek, ha vidám csinyjeiről hallottak és meg­­bocsájtottak mindent „a legszebb főherceg­nek''. Ottó igazi bécsi volt, az ottani tájszólást beszélte, ugy hogy elsőszülött fiát, Károly Fe­renc Józsefet is csak „Búb“-nak szólította. Sokat nevettek annak idején azon a jóizü cselen, amelylvel Ottó megszégyenített egy gőgös grófnőt. Károly Ferenc József a Schottengimna­­sium-ba járt, amelynek tanulói Bécs legfelsőbb tízezrének soraiból kerülnek ki. Ottó főher­ceg gyakran megtette, hogy az utcán meg­járta fiát és hazakisérte az iskolából. Egyszer találkozott ott egy grófnővel aki szintén a lett, úgy, hogy 1900-ban az ifjú pár egymásé lett. A Habsburgok történetében szinte forra­dalmi jellegű volt ez a házasság. Ez volt az első eset, hogy szenvedélyes, forró és olthatat­­lan szerelem hozott létre egy házassági frigyet és nem a politikai érdek. Ferenc József király később megbarátkozott a házassággal és Cho­tek grófnőt legmagasabb kegyeibe fogadta. Ki­nevezte nemsokára hercegnőnek s mint Hohen­berg hercegnőt kegyeinek minden jelével el­árasztotta. Az udvarnál Hohenberg Zsófia csakhamar a legbefolyásosabb személyiségek egyike lett, anélkül, hogy a legcsekélyebb lépést is tette volna erre nézve. Mint hitves és anya a legmintaszerűbb nők közé tartozott. Részt vett urának minden munkájában, tervében és örömében. Házassá­gukból egy leányka, Zsófia hercegnő és két fiúgyermek, Miksa és Ernő született, kik a Ho­henberg hercegnő vezetése alatt nyerték nevel­tetésüket. Az ő kívánságára történt, hogy a kis ex-trónörökösök a magyar nyelvet már ko­rán elsajátították és nevelőjükkel állandóan magyar nyelven társalognak. Mikor Ferenc Ferdinánd elkezdte a magyar nyelvet tanulni, ugyanakkor Hohenberg hercegnő is, aki már házassága előtt bírta kissé nyelvünket, hozzá­látott a magyar szó tanulásához és egy-két év alatt már olyan tökéletesen elsajátította, hogy a magyarokkal azóta kizáróan magyar nyelven érintkezett, fiára várt. A fiatal gróf kijött az épületből és anyjához sietett, aki a főherceggel beszélge­tett. A grófnő e szavakkal mutatta be a fiát Ottó főhercegnek: — A fiam, gróf X. *. Néhány perc­ múlva lefutott a lépcsőn Ká­roly Ferenc József és egyenesen az apjához rohant, aki igy mutatta be a grófnőnek: — Und das ist mein Búb! (Ez pedig a fiam!) A fiatal főherceg még hároméves sem volt, amikor már benne látták a jövendő ural­kodót. 1889-ben meghalt Rudolf trónörökös és ettől a perctől kezdve napirenden volt a trónöröklés kérdése. Ferenc Ferdinánd akkor még nőtlen volt és a világ, amely nem ismerte a visszavonultan élő főherceget, tudni vélte, hogy szívesen lemond a trónról unokaöccse javára. Amikor azután Ferenc Ferdinánd megbetegedett, mindenki szentül hitte, hogy Ferenc Józsefet Károly Ferenc József fogja követni a trónon. Későbben kiderült, hogy a különféle hírek, amelyek közszájon forogtak, ez időben teljesen alaptalanok voltak, de azért Károly Ferenc József személye az érdeklődés középpontjában maradt. Amikor ugyanis Fe­renc Ferdinánd megnősült, a fiatal főhercegből prezumptív trónörökös lett. (Neveltetése) Bécs rendkívül érdeklődött a legszebb fő­herceg elsőszülött fiának életmódja, nevelte­tése iránt, különösen attól kezdve, hogy benne látta jövendőbeli császárját. Pedig az ifjú fő­hercegre nézve sok munkát, tanulást jelentett az, hogy készülnie kellett az uralkodásra. Első­sorban is a monarchia népének nyelvét kellett megtanulnia. Tízéves korában már beszélt magyarul és éppen felséges nagybátyja volt az, aki a magyar nyelvből alaposan megexami­­nálta. (Az édesanyja) A király a Burgba hivatta a tízesztendős főherceget, hogy meggyőződjék tanulmányai előhaladásáról. Károly Ferenc József bátran jelent meg a király előtt, de alaposan zavarba jött, amikor őfelsége magyarul szólította meg. Csakhamar visszanyerte azonban nyugal­mát és folyékonyan, elég jó magyarsággal fe­lelt valamennyi kérdésre, aminek nagyon örült az uralkodó. (Amikor a király vizsgáztat) Károly Ferenc József fiatalságának leg­nagyobb részét anyja, Mária Jozefa főher­cegnő oldalán töltötte, aki rajongásig szerette fiát. Tizenhétéves korában került Mária Jozefa a csöndes szász udvarból Bécsbe. Ismeretes, hogy György király idején milyen szdgorú és komor volt a szász udvari élet, ahol a vallá­sosság elnyomott minden szabadabb mozgást. A fiatal szász hercegnő Bécsben is visszavonul­tan akart élni, de Erzsébet királynő halála után részt kellett vennie az udvari életben. Stefánia férjhezmenése után ugyanis ő lett az­ első az udvarnál és részt kellett vennie annak minden ünnepségén. Mária Jozefa rendkívül vallásos szellem­ben neveltette mindkét fiát, Károly Ferenc Jó­zsefet és Miksát is. A két fiú nevelője először gróf Wallis György, majd báró Mattend­ort voltak, két osztrák arisztokrata tiszt. Bár a két nevelő minden tekintetben kifogástalan volt, a főhercegnő személyesen ellenőrizte mű­ködésüket és igyekezett fiait mindig a maga közelében tartani. (Hadnagyi kinevezése) 1905 őszén azonban elérkezett az az idő, amikor meg kellett válnia idősebb fiától. Ká­roly Ferenc Józsefet hadnagygyá nevezték ki és a Brandeisben állomásozó hetes dragonyo­­sokhoz osztották be szolgálattételre. Az anyja nehezen vált meg fiától, de hát a parancsnak engedelmeskedni kell. A főherceg bevonult ezredéhez, de valahányszor csak a szolgálat megengedte, hazautazott anyjához. A főherceg természetesen nem szentel­hette idejét kizáróan a szolgálatnak, mert ké­szülnie kellett az uralkodásra is. A lovaglás, vívás és exerzierreglement mellett más tanul­mányokkal is kellett foglalkoznia. Braf pro­fesszor nemzetgazdaságtant, pénzügytant és kereskedelmi politikát, ott tanár egyházjogot, Albrich és Pfaff professzorok pedig jogtudo­mányi tárgyakat adtak elő neki. Valamennyi­ tanára rendkívül tehetséges és szorgalmas ta­nulónak mondotta a fiatal főherceget. Zita hercegnő A bécsi és reichenaui látogatások nem­csak egyedül anyjának, hanem Zita pármai hercegnőnek is szólnak, akit már régen meg­szeretett. A hercegnőtől addig alig tudott vala­mit a nagy­közönség. Károly Ferenc József szerelmi regénye Károly Lajos főhercegnek a bécsi Favoritenstrasséban lévő csöndes palo­tájában kezdődött, amelynek gyakori vendége volt Zita hercegnő. Zita Mária Adeljanda hercegnő, 1892. május 9-én született Pianoré­­ban. Apja, a sok gyermekéről ismeretes Róbert bourbon-pármai herceg, mint tizenegyéves gyermek. 1859-ben vesztette el trónját, amikor Parma, Piacenza és Guastalla hercegségek az olasz, francia-osztrák háború idején az egysé­ges Olaszországhoz csatlakoztak. Róbert her­ceg népes családjával legtöbbnyire az ausztriai Schwarzauban lakott, de sokat tartózkodott a Pianore-kastélyban is. Ezen két helyen neve­­kedett Zita hercegnő is, aki tizenegyedik gyer­meke apjának. Róbert hercegnek összesen hu­szonegy gyermeke volt, akik közül a legidő­sebb néhai Mária Lujza hercegnő volt, Ferdi­nánd bolgár király első felesége. Zita hercegnő egyik bátyja, Illés herceg, Frigyes főherceg egyik leányának, Mária Anna főhercegnőnek a férje s igy ezen a réven is rokonságban van már uralkodóházunkkal, de még úgy is, hogy Róbert herceg­nőtestvére, Alice hercegnő, né­hai IV. Ferdinánd toszkánai nagyhercegnek volt a felesége. Amikor Károly Ferenc József megismer­kedett vele, a hercegnő fiatal, üde leány volt, szemei ábrándozók, az arca azonban mindig mosolygós, valóban fejedelmi menyasszony. Nem csoda, hogy a fiatal főherceget elbájolta kedvessége, szépsége, és hogy hamarosan bele­szeretett a szép cousinebe. Ettől kezdve úgy osztotta be idejét, hogy mindig megjelent a Favoritenstrassel, vagy Lipót Szalvátor palo­tájában, ha tudta, hogy Zita hercegnő is ott van. Amikor Zita először jelent meg az udvari bálon, ő is ott volt és úgyszólván, kizáróan csak vele táncolt. A pármai hercegnő tavaszszal leköltözött­ Schwarzau-i villájából olaszországi birtokára a Pianore-kastélyba és nemsokára ezután — 1911. nyarán volt ez —­ odaérkezett Mária Jozefa főhercegnő fiával, Károly Ferenc Jó­zseffel, aki megkérte Zita hercegnő kezét Az új trónörökös

Next