Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-07 / 187. szám

65-ik évfolyam« 187. szám ELÖNZETÉSI ÁRAK­­ téka éne­k_ 32 kor. — fitt. Filém------------16 „ — » Negyedikre------8 „ — „ Egyre----------2 , 80 „ Egyes szám ára: Budapesten, ottken is pályeadTaiskoa IA fillér.PESTI NAPLÓ Budapest, 1914. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podmaniczky­ utca 12. Péntek, augusztus 7. APRÓHIRDETÉSEK ÁRAI Egy t­izó 0 fillér, vastagabb betűvel la fillér Hirdetések milliméter számítás, sál, díjszabás szerint Megjelenik bittó kivételével naponkint A németek Johannisburgban megverték az orosz lovasságot Az oroszok kiürítették Varsót Az ország belsejébe menekülnek. Ujabb német előrenyomulás Franciaországban A németek megszállták Brieyt Orosz mahináció a Fereete-tengeren Szerbia hadat üzent Németországnak /;V; ' |•• _______ Az osztrák-magyar monarkia ma hadat üzent Oroszországnak. Egy tényleges ellensé­ges viszonynak nyílt deklarációja ez és az ese­ményeknek reális változását alig jelenti. Mi a cári birodalommal ellenséges lábon álltunk már az orosz mozgósítás kezdetétől fogva és mihelyt Németország hadat üzent Oroszország­nak, mi szinte hadüzenet nélkül úgy tekintet­tük, mintha hadilábon állnánk az északi szláv országgal. Az orosz birodalom testébe feltartóztatha­tatlanul nyomul előre a német hadsereg. Ma elfoglalták Johannesburgot, amely, Orosz- Lengyelország északi csücskén, a túlnyomóan német lakosságú Kurland alján fekszik és ez­zel a németek oroszországi előrenyomulásának vonala kétszáz kilométernél is szélesebb lett. Példátlan stratégiai felvonulás ez, amely­nek a világtörténelemben párját nem találni. Lehet mondani, hogy német katonák állnak Orosz-Lengyelország egész délnyugati határvo­nalán és ha így nyomulnak előre, nemsokára találkozni, fognak a galíciai határnál az osz­­h­trák-magyar sereggel. Kevés nap kérdése már s­,, csak és Orosz-Lengyelország a közép-európai­­­ szövetséges államok seregeitől be lesz kerítve.­­ Ennek a két oldalról való előrenyomulásnak előrelátható gócpontja Varsó, Orosz-Lengyel­­ország fővárosa. Varsót az oroszok már ma ki­ürítették, a kormányzó, a hivatalok és a hely­őrség elköltözött onnan és a kormányzó a vá­ros polgáraira bízta Varsó megvédését. Magya­rul ez annyit jelent, hogy Varsó kardcsapás nélkül fog a németek birtokába átmenni, akik ezrei teljesen urak lesznek Orosz-Lengyelor­szágban, sőt igen valószínű, hogy a flottától támogo­tt szárazföldi seregeknek északi szár­nya Kurlandot, Estlandot és Livlandot (mind a három tartomány túlnyomóan német lakos­sága) hatalmába keríti. Az orosz hadsereg a birodalom belsejében koncentrálódik, maguk a vezetők tudják, hogy az orosz sereg képtelen ma az ország délnyugati csücskében megüt­közni olyan ellenséges hatalommal, aminő Németország és a monarkia. Kerülő után ma jutott birtokunkba az orosz cár manifesztuma és egy beszéde, ame­lyet a minden oroszok egyedül uralkodó csá­szárja hadseregének tisztjeihez és tábornokai­hoz intézett. A perfid cár kiáltványa mester­munkája a demagógiának, öblösszájú, kiáltó, amellett hazugságban csürő-csavaró. A szibé­riai császár mint népszónok és demagóg , egé­szen új látvány és az titokrata cárok biro­dalma valóban nagy veszélyben lehet,ha az orosz cár a német és az osztrák-magyar ágyuk ellen már csak a népies frázisok puffogó bom­báit tudja megszólaltatni. Népének szereteté­­től duzzad a cár, kebelét a szláv testvériség érzése a pukkanásig dagasztja, méltóságról és önérzetről beszél, sőt ünnepélyes fogadalmat tesz arra, hogy békét előbb nem köt, míg min­den ellenséges katona a birodalom területét el nem hagyja. Az utóbbi ígéretet valóban komo­lyan is vehetik Németország és a monarkia népei, éppen csak, hogy a sorrend lesz megfor­dított : az ellenséges katonák nem fogják Oroszország területét előbb elhagyni, míg a cár békét nem kér ; arról pedig, hogy e há­ború után mi lesz orosz, mi lesz német és mi lesz osztrák-magyar terület, bizonyára nemi nézeteltérések vannak e percben a pétervári, berlini és bécsi kormányok között. Minden­esetre jellemző, hogy, a cár, szólamainak dia­­dalmi paripájára ülve, már előre is tudja,­ hogy a háború színtere Oroszország lesz. Ar­ról még legszebb mámorában sem mer áll­­modni, hogy, az ő seregei lépjék át a német vagy az osztrák határt. Oroszország egyébként az európai háborút föl akarja használni arra, hogy régi álmát, a Dardanellák átjárását megvalósítsa. Erre vall Konstantinápolyból érkezett sürgönyünk, amely azt jelenti, hogy a Fekete-tengeren min­den világítótornyot eloltottak. Oroszország odalent valamilyen manőverre készül és egé­­­szen bizonyos, hogy ennek végső célja nem le­het más, mint a Dardanellák szabad átjárá­sának visszanyerése, amit még a krimi hábor­­rúban vesztett el. A krimi háborúban az egye­sült angol, francia, török és piemonti hadsere­gek győzelmi békefel­tételeikben stipulálták a Dardanellák elzárását és az okok, amelyek kül­­önösen Angliát annak idején arra vezették, hogy Oroszország elől elzárja a Dardanellákat, azóta nem változtak meg. Ha Oroszország most az európai kavarodást arra használná fel, hogy ezt a titkos álmát megvalósítsa, akkor, ugyancsak kockára fogja tenni angol szövetsé­gesének támogatását, mert az angolok sokkal előbbrelátók, mintsem hogy megengednék­, hogy ennek a háborúnak ürügyén a Fekete-­­ tenger mellett kialakuljon az orosz tengeri ha­talom. Oroszországnak a Fekete-tenger mel­­­letti machinációiban új angol-orosz háború Lapunk igái száma fő oldal ■*^‘**(*«411SAtófa—---

Next