Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-08 / 188. szám

1914. augusztus 8. (188. szám.) , Budapest, szombat. PESTI NAPLÓ pedig még nem is olyan régen Cetínjébe is küldtek bombákat, azért, hogy azokkal Miklós királyt elpusztítsák. Mind pozitívebb formát öltenek az orosz­­japán ellentétről szóló hírek is. Csütörtökön Berlinben a leghatározottabban járt híte an­nak", hogy Japán hadat üzent Oroszországnak. Leirhatatlanul sok ember vonult a japáni kö­vetség palotája elé, ahol hatalmas ovációkban részesítették a távoli ország képviselőjét. A ja­pán követ nem volt ott, de helyettese megje­lent az erkélyen és kijlentette, hogy noha hi­vatalosan nem tud a hadüzenetről, azt mégsem cáfolhatja meg. Ebből a nyilatkozatból is lát­ható, hogy a japán-orosz konfliktus komoly valami és bizton számíthatunk arra, hogy Oroszország keleti erejét a háború tartama alatt le fogja kötni az ő félelmetes ellensége, a japán. A japán ellenségeskedés egyébként ke­resztülhúzza az angol számadást is, amely Ja­pánt a háború tartamára neutralizálni gondol­hatta, úgy látszik, ez nem sikerült. Anglia csalódott Japánban, éppen úgy, ahogyan Ame­rika részéről is határozott és kemény lecke érte, olyan agresszív fellépés, amely egy nagy eljövendő óceáni háború fenyegetését hordja magában, olyan háborúét, amely könnyen megdöntheti Anglia tengeri világhatalmát. És Angliáról szólva, megemlíthetjük, hogy az angol kormány ma az egyik angol Hajógyárban lefoglalta az „Ozmán Szultán“ nevű török dreadnoughtot, amelyet Török­ország ottan rendelt és amely már indulásra készen volt. Az ottomán kormány tiltakozott a népjog e megsértése ellen. Hogy Anglia ilyen lépésre ragadtatta magát, mutatja, hogy nem érzi magát biztonságban a Földközi-tenger keleti részén, ahol leginkább orosz szövetsé­gesét és annak dardanellai terveit félti az otto­­mánoktól. De ez a kalóz eljárás, amelyet soha­sem lehetett volna várni Angliától, az amúgy is a hármasszövetséggel szimpatizáló törököket teljesen a mi pártunkra fogja állítani. Lehe­tetlen, hogy Törökország, amely az entente részéről ilyen hallatlan brutalitásoknak van kitéve, tétlenül nézze az eseményeket. A török császári kormány­­ma valóban el is rendelte az általános mozgósítást, s hogy ez kinek ér­dekében történt, mindenki előtt nyilvánvaló lehet. Már közel két évtized óta az történik Konstantinápolyban, amit a német császár akar és Vilmos császár jól tudta mindig, hogy miért fontos neki a konstantinápolyi pozíciót tartani. A szultán mint kalifa, több mint száz­millió mohamedánnak egyházi feje és Angliá­nak majdnem ötvenmillió mohamedán alatt­valója van, körülbelül tízmillió pedig Orosz­országban él. Ha a mostani világháború láng­jai átcsapnak Ázsiára is, akkor az ottomán birodalomra fontos szerep vár Arábiában és el lehet hinni, hogy a szultánnak, akit az an­gol kormány most oly durván megsértett, a szava el fog hallatszani Indiába is, ahol na­gyon sok millió mohamedán alattvaló elége­detlenkedik a kizsákmányoló, országokat éh­ínségbe döntő angol kormányzattal. Ha a szili­tán mint „egyházi feje“ a sok millió an­gol és orosz alattvalónak, „szent háborút“ hir­det, ennek a legiszonyúbb következései le­hetnek. Olaszország még mindig semleges, de ma mégis észrevehető jelei mutatkoztak annak, hogy Itália, ha a semlegességből az aktivitásba megy át, akkor ez — gondolni sem lehet más­ként — a mi javunkra fog történni. A magyar királyi államvasutak ugyanis ma tette pub­­likussá azt a határozatot, hogy a bevonulni tar­tozó olasz tartalékosok ingyen utazhatnak a magyar vasutakon. El nem lehet képzelni, hogy mi, akik.í­ly, példátlan gonddal és elővigyáza­tossággal készültünk a háborúra, az olasz tar­talékosoknak szabad és kedvezményes utat en­gednénk akkor, ha nem volnánk előzően is bi­zonyosak abban, hogy ezek a tartalékosok aktív cselekedetre szólíttatván, nem a mi seregeink mellé fognak állni. És hogy Olaszország velünk rokonszenvezik, azt abból is lehet látni, hogy a franciák, akik páni félelmükön most azzal könnyítenek hogy az országukban tartózkodó védtelen idegeneket inzultálják, hatezer olasz munkást üldöztek ki hallatlan durvaságok kö­­zepette francia földről. A hatezer munkás kö­zött bizonyára sok a katonakötelezett is és nem lehetetlen, hogy vállukon fegyverrel térnek vissza ezek az olaszok oda, ahonnan most őket egy riadt, és fejetlen kormány erőszakossága kiutasította. Bécs, augusztus 7. : Oroszország ellen e hónap 6-án­­délután Krakó mellett offenzívával kez­dődött meg a háború. Erős lovasság, ke­rékpáros és , gyalogos csapatokkal orosz területre tört, bevette Olkusz és­­Volbrom városokat és egyesült a Cen­­stochauig és Bendzinig előrehaladt né­met csapatokkal. A Krakótól északra fekvő és a Nova-Brzeskonál az északi Visztula-part mentén orosz határszéli magaslatok a mi birtokunkban vannak. A lengyel lakosság lelkesedéssel csatla­kozik csapatainkhoz. Csapataink mozgósítása és felvonu­lása programja szerint a legnagyobb rendben és gyorsasággal folyik. A zászlókhoz behivottak hogy monarkiánk minden részéből örömmel és lelkesedés­iVJlii.i*.! ví‘-:............i niv'cv).• ii. • sel követték a legfelsőbb Hadúr hívását. A tartalékosok nagy része még a kitű­zött idő alatt bevonult. Tisztek és le­génység emelkedett hangulatban várják az eljövendő nagy eseményeket. A király hadi- és hajóhad­­parancsa rA hivatalos lap mai száma közti az alábbi hadi- és hajóhadparan­csot: Lelkesedéssel sietnek összes Népeimnek hadkötelesei a zászló és lobogó alá, s a harci erők a várt időpontnál előbb érik el a hadi­állományt. Derék Katonáim mindegyike tudja azt, hogy gyűlölettel teli támadást kell visszaver­nünk és hogy dicsőséges szövetségesünkkel egyetemben igaz ügyért küzdünk. Legfelsőbb Haduratokhoz és a hazához való hűség szoros köteléke fog körül benneteket, Ti, Vitézeim bizalommal mentek az előttetek álló nehéz harcok elébe. Emlékezzetek meg atyáitokról, akik szám­talan harcban és rohamban fennen tartották zászlóikat, akik a lobogót győzelmes­ harcra vezették! Kövessétek őket buzgón, vitézségben és ki­tartásban! Mutassátok meg az ellenségnek, hogy mily tettekre képesek az Én, forró hazaszeretettől áthatott, vállvetve álló Népeim! Isten áldása kisérjen derék Harcosaim, Ö vezessen győzelemre s dicsőségre! Kelt Bécsben, 1914. évi augusztus 6. Mi Németországgal közösen fogjuk ezt a har­cot megharcolni. Mi kultúránkért, jövőnkért, sőt létünkért fogunk harcolni és diadalmas­­kodni. A „Neues Wiener Tagblatt“ kiemeli, hogy északi ellenfeleink most nagyon meg vannak ijedve és méltán. Nekünk nics mitől félnünk. Reszkessenek azok, akik az igazság büntetését látják közeledni. A „Reichspost“ azt írja, hogy Princin és Csabrinovics kontárok azokhoz képest, akik most Oroszország sorsát intézik. A hadüzenet hatása Bécsben Bécs, augusztus 7. Itt délben tudták meg, hogy Oroszországnak hadüzenet ment. A hivatalos jelentés mindenütt a legnagyobb megelégedést keltette. A monarkia eré­­lyes fellépése egy csapással vágta ketté az összeku­szált diplomáciai szálakat és megteremtette a helyzet teljesen tiszta képét. A monarkia ellenségei abban reménykedtek, hogy a tárgyalások huzavonája alatt Oroszország hadikészülődésekre nyer időt- Csalód­tak. Németország és a monarkia ezt az elvet tűzte, ki: „legjobb védelem a támadás, s ezzel nagy er­­­kölcsi előnybe­ jutott." A követek elhagyták állomás-­­ helyüket, sem­ időt, sem szót... nem vesztegettek. Olaszország semlegessége biztosítva, van, Romániáé is s a porondon velünk szemben már csak az en­tente áll. Orosz kémek Insbruckban Insbruck, augusztus 7. Negyedikén este Braunauban három orosz ké­met megleptek a német és osztrák-magyar határ­őrök és üldözni kezdték őket. A menekülők a nagy, Irm-hídra futottak és miután látták, hogy helyze­tük reménytelen, beleugrottak­ a folyóba. A határ­őrök több lövést tettek utánuk, azonban az oroszok eltűntek a sötétségben. Meglincselt kém­ onalm, augusztus 6. Néhány nappal ezelőtt kémkedés gyanúja miatt letartóztatták itt Mitscho Józsefet. Mikor másnap Mitschót a hadbíróság épületébe akar­ták szállítani, a közönség róla rohant és össze­vissza verte. Ha az őrök meg nem védelmezik, megölték volna. Az orosz és szerb alattvalók­­ védelme Az Északamerikai Egyesült­ Államok buda­pesti főkonzulátusa a következőket közli: A mai naptól kezdve az orosz császári fő­konzulnak és a szerb királyi főkonzulnak helyet­­tesítését Mailett amerikai alkonzul vette át és át­vette egyúttal az orosz és szerb alattvalóknak vé­delmét is. A pánszlávizmus ellen Prága, augusztus 7. A.„Czeske Slovo“ cím­ű lap írja: Ha a szláv vi­lágban valaha is kételkedtek az osztrák-magyar-— német szövetség szolidaritásában, különösen német részről, úgy ez a kétely most teljesen eltűnt. A Niebe­­hung-hűség a Marokkó-konfliktus idején lehetett ugyan puszta frázis, ma azonban ténynyé vált. S ezzel a ténynyel a mai döntő jelentőségű időpontban számolni kell. Az európai harctéren Ausztria-Ma­gyarország és a német birodalom sorsa elválasztha­tatlanul össze van kötve egy életté és háláim szóló szövetség által. Tisza Bécsben Bécs, augusztus 7. • Gróf Tisza miniszterelnök ma délelőtt Buda­pestree ideérkezett. .­­ Csapataink benyomultak Oroszországba Két orosz várost elfoglaltak — Győzelmesen előre! IV.Hr. Ferenc József s. k. A kultúra háborúja a kulturát­­lanság ellen Bécs, augusztus 7. Valamennyi lap megállapítja, hogy az Oroszország elleni háború népszerű háború lesz, mert a kultúra nevében a kulturátlanság ellen, vívandó harcról van szó. Ez a háború egynek találja Ausztria-Magyarország vala­mennyi népét és a monarkia Németországgal közösen fogja az ellenséget legyőzni. A „Fremdenblatt“ hangsúlyozza,, hogy­ Oroszország törekvése a mi megsemmisíté­sünkre és Németország elszigetelésére irányult

Next