Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-15 / 195. szám

Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 13. ,(193. szám.) U i •­­a részvények nagy többsége pedig angoloké. Ennek a gyárnak az igazgatója, Jones James főmérnök, aki angol állampolgár, az éjjel hirtelen elutazott. Az igazgatót azonban már na­pok óta szemmel tartot­ták, úgy, hogy elutazása nem maradt titokban s a határrendőrség távirati intézkedésére közvetlen az olasz határon, Cormonsban letartóztatták. A gyár­igazgatót már vissza is hozták Fiuméba, ahol őri­zetben tartják, mert a torpedók gyártási módja, amelyet James jól ismer, fontos hadititok. (Lefoglalták a sárvári mű­selyemgyárat) Sárvár, augusztus 14. Tegnap éjjel tizenkét óra óta a monarchia hadiállapotban van Angliával és Franciaországgal. A hadüzenet, amely tegnap délután történt meg, a monarchia területén nem maradt következmények nélkül. Az országban levő angol és francia javakra ugyanis előreláthatólag az állam sürgősen ráteszi a kezét, sőt ez a lefoglalási akció már meg is kez­dődött. Mint sárvári tudósítónk jelenti, a katonai és polgári hatóságok csütörtökön lefoglalták a sár­vári műselyemgyár részvénytársaság telepét. Ez a gyár 1911-ben alakult francia, főleg belga keresz­tényszocialisták pénzén, kétmillió korona alaptőké­vel és átvette a felszámolásban levő Chardonnet­selyemgyár telepét. A vállalat igazgatóságában csupa francia és belga arisztokrata és nagytőkés van, köztük a politikai világban is jól ismert gróf Baudry d'Asson képviselő, akit a szenátus egyik üléséről erőszakkal távolítottak el. Az igazgatóság­nak egyetlen magyar tagja van, dr. Nagy Gyula Ügyész és a felügyelő-bizottságba is ültettek egy magyart, dr. Ferenczy József műegyetemi tanárt. A­­vállalat igazgatója belga származású, vegyészmér­nöke francia. És miután a francia hadsereg tarta­lékos tisztje, hadifogságba helyezték és csak olyké­pen engedték szabadlábra, hogy becsületszóval ígérte meg, hogy nem fog eltávozni a községből. A gyárat egyébként tegnap már egy katonai bizott­ság is megvizsgálta és amint hírlik, katonai célokra fogják felhasználni, miután eddig robbanó­anyagok gyártásával foglalkozott ; a műselyem készítéséhez nitro­glicerint használt. (Hogyan kapunk hírt hozzá­tartozóinkról?) A Vörös Kereszt tudósító irodája később köz­hírré teendő napon, a Váci­ utca 38. számú házfban, a tiszti kaszinó helyiségeiben fogja működését meg­kezdeni. Az iroda célja az, hogy a háborúban meg­betegedett és megsebesült katonák tartózkodási he­lyéről, betegségük, vagy megsebesülésük minőségé­ről, illetve halálukról, vagy eltűnésükről a tudakozó közönségnek díjmentesen értesítést adjon. E cél élő­kor egyszerre hangos dübörgéssel közeledett vala­honnan egy automobil. Nem olyan, mint aminő százszámra száguldozik az utcákon, hanem nagy, nehéz jármű , tömeges katonaszállításra való. Az automobil megállott a kávéház előtt és kiszállott be­lőle nyolc gyalogos őrmester. Sok felvirágozott katonát láttunk már, de a nyolc őrmester mindegyi­ket lepipálta. Diplomata módra hatalmas nemzeti­színű szalag volt kötve a derekukra, a sapkájukra, amely mellett egy-egy kis lobogót is lengetett a szellő. A mellük, a válluk, sapkájuk meg volt rakva virággal, hogy alig látszitt ki alóla a posztó. A virágos őrmesterek leültek egy asztalhoz s a közönség mindenfelől feléjük fordult. A fekete­kávé, amit rendeltek, sehogysem volt stílszerű ital s a tisztek asztalának egyik tagja segített is ezen. Az őrmestereket az a meglepetés érte, hogy a pincér pezsgőt hozott nekik. Vígan gyöngyözött a finom ital a nyolc pohárban s ebben a hangulatban, amely a pezsgőből kiáradt, felállott az egyik őr­mester és poharát a tisztek asztala felé emelve, elkiáltotta : — Éljen főhadnagy ur Szvoboda ! "összecsengtek az őrmesterek poharai s a követ­kező percben az egész kávéházi terrasz népe velük kiáltotta : — Éljen főhadnagy ur Szvoboda ! Újra meg újra éltették a főhadnagyot, aki a pezsgőt rendelte, amig azután az őrmesterek fel­kerekedtek és felültek a nagy autóra. Jókedvű pesti fiuk voltak s az autó dübörgése közben igy bú­csúztak a kávéház népétől : — Isten veled szép Budapesti mozdítására a posta válaszos levelezőlapokat bocsát ki, amelyek bármely postahivatalnál, valamint a bélyegárusítóknál kaphatók darabonkint öt fi­lérért. A levelezőlapoknak az a része, amelyen a tudakozó­dás történik, ötfilléres postabélyeggel van ellátva, az iroda által adandó válaszlap díjmentes. Az érdeklő­dők ezenfelül levésbeli és távirati úton is tudako­zódhatnak, de szóbelileg vagy személyesen tudako­zódni nem lehet. Úgy a levélbeli, mint a távirati tudakozódás alkalmával fel kell említeni az illető katona elő- és utónevét, csapattestét, századát, osz­tályát, ütegét stb. és rendi fokozatát. Távirati érte­sítést azonban az iroda csak abban az esetben ad, ha a tudakozódó 18 szavas távirati válasznak és az űrlapnak egy korona 10 fillérnyi díját megfizette és kérdését az előbb elmondottaknak megfelelően tette föl. E levelezőlapokat magánosoknak előállítani ti­los és előállításuk a törvényes megtorlás alá esik. (A katona­nap) A „katonanap" előkészítési munkálatai már olyan stádiumban vannak, hogy a katonanap si­kere a fővárosban is, a vidéken is biztosítottnak látszik. (Fegyencek az ínséget szenvedőknek) A magyar társadalom nagyszerű akciójából, amelylyel a bevonult tartalékosok családjainak sorsát akarja enyhíteni, a fegyencek is részt kér­nek. A váci fegyház rabjai engedelmet kértek Gedeon fegyházigazgatótól, hogy a katonacsaládok számára gyűjthessenek. Eddig a munkabérekből 1635 korona gyűlt össze. (A Vörös Kereszt hívei) Pénteken a következő adományok érkeztek: Kéler Napoleon 2000, a Budai Chevra Kadisa 1000, báró Orczy Béla és Terézia 5000, dr. Glücklich Emil 100, a gyimesbükki határrendőrség gyűjtése 165­2, özvegy Kibling Sándorné Szeged 100 korona. Ferenc Szalvátor főherceg pénteken délben a Boráros-téri betegápoló-állomást látogatta meg. A fenség megtekintette a kétszáz ágyra berendezett kórtermet, melynek mintaszerű berendezéseiről nagy elismeréssel nyilatkozott. A főherceg a szol­gálatra ide beosztott legénységhez rövid lelkesítő beszédet mondott. (A segítő-akció) A Kereskedelmi Segélyegylet igazgatósága és választmánya maróthi Fürst László elnöklésével tartott ülésén kimondotta, hogy a hadbavonult egyesületi tagok családjait a bevonulás tartama alatt egész díjtalanul teljes betegsegélyben részesíti. Azonkívül az ilyen bevonult egyesületi tagok segít­ségre szoruló családjainak sürgős és rendszeres se­gélyezésére egyelőre ötezer koronát szavaz meg. A Magyar Kinematográfusok Országos Szövet­sége és az Országos Magyar Mozgóképipari Esély­let hazafias módon óhajt résztvenni a megindult tár­sadalmi akcióban. A mozisok elhatározták, hogy augusztus 22-én az összes budapesti mozgókban jótékonycélú előadást tartanak. Az Irgalmas-rend kórházában most nyitották meg az első betegápolási tanfolyamot. A kórház műtermében gyülekezett kétszáz úriasszonyt az Irgalmas-rend tartományi főnöke, Thuróczy Kornél üdvözölte. A kórházban kétszáz beteg részére ren­deztek be ágyakat, ezenkívül az ország tizenkét városában még nyolcszáz sebesült részére állítanak fel ágyakat. Az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesület­hez naponként százával fordulnak a hajlék- és éle­lem nélkül maradt anyák segítségért. De az egyesü­let anyagi eszközei nem bírják ki ezt, mert hírlapi közlései is csak arra voltak jók, hogy a szegény anyák ezreit figyelmeztessék az egyesületre, de ezt egyetlen egy fillér adományhoz nem juttatták. Ezért fordul most az egyesület a jobbmódú anyákhoz és kéri, gondoljanak szegény társnőikre, az elhagyott csecsemőkre és küldjék be e célra szánt pénzbeli adományaikat az Országos Anya- és Csecsemő Egyesületnek a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­hoz, elhasznált csecsemőruhákat pedig a Thököly­út 83. számú menhelybe. Az ""Aranyért vasat", amelyet Auguszta főher­cegnő kezdeményezett, nagy sikert ért el. A főher­cegi irodában péntek délig 1436 nő és 564 férfi je­lent meg adományával. Az ékszereket az adakozók borítékba rakják, azt leragasztják és így kerül az állami fémbeváltó hivatalhoz, amely a lehető leg­magasabb áron értékesíti. Eddig csak néhány száz ékszer-boríték került a hivatalhoz és azok értéke körülbelül 8000 korona volt. A Budapesti Kávésipartársulat választmányi ülésén 500 koronát adományozott a bevonultak családtagjainak segítésére, 500 koronát a Vörös­keresztnek és 200 koronát a hadbaindult kávéházi alkalmazottak családtagjainak. Az ipartársulat azonkívül a Vöröskereszt kétfilléres bom­jainak beváltására is vállalkozott a főpincérek útján. Az Országos Polgári Iskolai Egyesület gyűj­tést indított behívott tagjai családjainak segítésére.­­ Az adakozást a Pedagogium és a gyakorló polgári iskola tanári kara 250 koronával kezdte meg. __ Beketow Mátyás, a cirkusz igazgatója 15-én, szombaton este nyolc órakor rendet belyárak mel­lett előadást rendez, melynek teljes jövedelmét a hatodik kerületi népkonyhának engedi át. Kassáról jelentik: Dr. Fischer Colbrie Ágost kassai megyéspüspök ezer koronát adományozott a háború humánus szükségleteire: a Vörös Kereszt­nek és az itthonmaradtak segélyezésére 200—200, a Szent József Gyermekotthonnak pedig 600­­ko­ronát. Gutmann Ödön, Vilmos, László és Aladár bárók Skerlecz Iván horvát bánhoz levelet intéz­tek, amelyben beliscei gyártelepükön, valamint orahovicai és vodini birtokukon a háború sebe­sültjei közül huszonöt tiszt és hetvenöt ember ré­szére helyiségeket berendezett ágyakkal a Vörös Keresztnek, azonkívül ötezer korona készpénzt is adományoztak. Üdülőhelyet is létesítenek 40 házban. Nagyváradról jelentik: Gróf Széchenyi Miklós megyéspüspök 4000 koronát adományozott a nagy­váradi Vörös Keresztnek. A budai izraelita hitközség 3000 koronát ado­mányozott a bevonultak családtagjainak, 1000 ko­ronát a Vörös Keresztnek. A budai Chevra Kadisa 3000 koronát adott a bevonultak családtagjainak, 1000 koronát a Vörös Keresztnek, azonkívül tíz gyermeknek ingyen ellátást ad. A budai izraelita nőegylet a Vörös Keresztnek 500 koronát ado­mányozott, azonkívül tiz betegágyas nőt lát el egész időn át. A budai menház egyesület 500 ko­ronát adományozott a Vörös Keresztnek, 5000 ko­ronát a háborúban elesettek árváinak ellátására. A pesti ágostai evangélikus németajkú egy­házközség női szövetsége a Vörös Kereszt és a bevonultak családtagjai részére 500—500 koronát adományozott. (Kereskedelmi alkalmazottak segítése) A háborúval karöltve járó gazdasági megpró­báltatás áldozatai a kereskedelmi alkalmazottak soraiból nagy számmal kerültek ki. Sok kereskedő bocsátotta el személyzetét és igen sok üzletember leszállította alkalmazottai fizetését. Így már­is sokan nyomorognak e társadalmi osztály tagjai­­ közül és csak természetes, hogy testületi vezetőik, Zerkovicz Emil és Taubner Vilmos már­is mindent megtesznek, hogy a nélkülöző kereskedelmi al­kalmazottakon segíthessenek. A kereskedelmi al­kalmazottak vezetői a kormánynál biztató ígérete­ket kaptak a támogatásukra. Taubner Vilmos, a K. A. O. E. elnöke pedig értekezletre hívta össze az érdekelteket, akik mintegy ezerötszázan gyűl­tek össze Andrássy-úti helyiségükben, hogy meg­hallgassák vezetőik bejelentéseit az eddigi akció eredményeiről. Lelkesedést keltett Kad­er Bernát fővárosi bizottsági tag, kalapgyáros bejelentése, hogy Meinhardt Kurz nagyobb összeget ajánl fel a mozgalom céljaira és ezenkívül egy napra az Angol-park belépődíjainak tekintélyes részét is hajlandó a segélyakciónak ajándékozni. Végül ki­küldtek egy segélybizottságot, amely a miniszter­elnök óhajára kimutatást készít azokról a keres­kedőkről, akik alkalmazottaikat máris elbocsátot­ták, vagy fizetésüket leszállították. Táviratban kö­szönték meg Tisza István miniszterelnök, Sándor János és Bárkányi minisztereknek a megígért tá­mogatást és felhatalmazták a kiküldött bizottsá­got, hogy a nélkülöző kereskedelmi alkalmazottak javára indítandó segélyakciót legjobb belátása szerint intézze. A segélybizottság szombaton dél­előtt tíz órakor tartja első értekezletét a K. A. O. E. Andrássy-úti közhelyiségében. A Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalma­zottak Országos Szövetsége, a Pénzintézeti Tisztvi­selők, a Biztosítási, valamint a Műszaki Tisztviselők Szövetsége pénteken este küldöttségileg jelent meg gróf Tisza István miniszterelnöknél és felhívta figyelmét azokra a kereskedelmi alkalmazottakra, akiket a háborús mozgalom folytain tömegesen bo­csátanak el. A küldöttség szónoka, Magyari Pál bő­vebben megokolta az átnyújtott memorandumot, mire a miniszterelnök biztosította a küldöttség tag­jait, hogy a kormány egyik legnagyobb feladatá­nak tekinti, hogy az a súlyos megrázkódtatás, amely gazdasági életünket természetszerűleg érte, mélyebb nyomokat ne hagyjon és a lehetőséghez képest enyhítsenek a most felsorolt bajokon is. Ő és minisztertársai teljesen át vannak hatva az e téren rájuk váró feladattól s máris tettek ebben az irányban bizonyos kezdeményezéseket és intézke­déseket. Arra kéri a magántisztviselőket és a ke­reskedelmi alkalmazottakat, tegyék meg ők is azt," ami erejükből telik, hogy üdvös kezdeményezéssel és szervezéssel a támogatás és­­a segély ne éppen megszégyenítő alamizsnaképpen,, hanem testvéri tá­mogatásként jusson a bajba ju­tott kartársaknak. Így különösen ajánlja megfelelő új munkaalkal­mak teremtését és olcsó egyesületi étkezők létesí­tését. Ez irányban is biztosíthatja őket, hogy a kor­mány a legmesszebbmenő támogatásban fogja őket részesíteni. A miniszterelnök válaszát a küldöttség tagjai nagy megnyugvással ve­tték tudomásul.

Next