Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-26 / 206. szám

26 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 23. (203. szám.)­ hajóraja elindult a Füülöp-szigetek felé, hogy megállítsa a japán fiolát a fehér fajra oly le­alázó (az elindítókra, az angolokra különösen lealázó) útjában. A legnemesebb kulturszolgá­lat az, amit Amerika így a súlyos áldozatokra is elszántan — tesz az egész fehér faj szá­m­ára. És világok dolgainak gyönyörű egybe­függését jelenti, hogy ily ádáz küzdelmek kö­zepette is meg vannak az önkéntelen kapcso­latok, és hogy mindennek van köze egymás­hoz. És a nagy összeütközésben mentől in­kább lesz egyetlen marokkal átfoghatóvá az egész világ politikája, annál inkább érezzük, —­ pörkölő tűz füstjében és gomolygó vérpá­rázatban is érezzük — mennyire összekapcso­lódik az emberiség sorsa. Mindennek van vonatkozása. A francia­belga terület nagy német győzelmei a német haderő javát oda koncentrálván, mint egy fi­zikai törekvésekre automatikusan dolgozó emeltyű, úgy viszi a mi seregeinket észak felé Oroszországba. És — a láncolat szakadatlanul dolgozik — amikor a mi nagyobb energiánk veri a kozákot, alábbhagy a szerb komitácsi­nak harci kedve is, ami viszont a többi balkáni országok: Románia, Bulgária és Törökország számára teszik a hármasszövetség barátsá­gát okos és kívánatos dologgá. A barátsá­gunkba jutott Törökország szükségszerűen el­lentétbe kerül Oroszországgal és Angliával. A török szultán a mi érdekünkben mozgatja meg azt a szuggesztióját, amelyet mint a pa­disah, mint a mohamedán vallásnak egyetem­leges feje gyakorol az egész izlamita világra. Megmozdulnak az orosz Kaukázus mohame­dánjai és megmozdulnak az indiai és az egyip­tomi mozlimok is. India, Egyiptom ... a ja­pán flotta még el sem indult és Anglia máris szelítet kap azokból a veszedelmekből, ame­lyek mint a japán akció végső következései fenyegetik őt a gyarmatokon. A brit világ­impérium már az esemény-görgeteg megindí­tásakor elérkezik a végső következésekhez. Is­teni színjáték ez, a dolgoknak és a történé­seknek, az okoknak és az okozatoknak e szinte felsőbb rendeltetésű egybefutása. Világok harca világok fejlődését jelenti és boldogok vagyunk, hogy a helyen, amelyre állíttattunk, a tisztító tüz szerepét visszük. Most az egek­ egéig csapkod e tűz lángja, de — hivatását elvégezvén — ha majdan parázs­ban halkul meg, mily nagy területek lesznek azok, amelyeket az életet hozó, mindent átul­járó levegő számára nyitott meg. A monarkia háborúi Ahogy előre láttuk, megkezdődött csapa­taink döntő előnyomulása a galíciai határon. Tegnap véres és nagyszerű küzdelem után fon­tos győzelmet arattak csapataink az ellenség fölött. Hogy mily nagy csapattestek állottak szemben egymással, az győzelmünk nagyságá­ból következik. Csak orosz foglyaink száma meghaladja a háromezret, húsz ágyút és tizen­öt géppuskát vettünk el a rendetlenül megfu­tamodott ellenségtől. Minden valószínűség sze­rint egy hadosztálynál nagyobb orosz csapat­testről van szó, amely két hadtest csapatré­szeiből került ki. Tegnapi nagy győzelmünkkel elértük, hogy ebben a pillanatban egyetlenegy orosz katona sincs a monarkia területén. Krakótól jobbra, a Kieb­eradom vonalon végig, a Visz­tula balpartján erős pozíciókban vannak csa­pataink. A Visztula jobb partja a tegnapi üt­közet folytán egész Krasznikig a miénk, sőt a mai napon már Ljublinig jutottak katonáink. Krakótól balra tudvalevőleg már régeb­ben érintkezésbe léptünk német szövetsé­gesünk seregével. Viszont Galicia legkeletibb határa a novoszelicai győzelem révén szabadult meg a kozákoktól. Ez utóbbi ütközet egyik fontos mellékmomentuma az, hogy Románia közvetlen szomszédságból emelhette meg ezt a csatát és mint a román tudósításokból kitű­nik, nagy hatással is volt Romániára. Hogy mi következik ezután, azt sejteni le­het. A győzelmes osztrák-magyar csapatok az északi határvonallal párhuzamos irányban nyomulnak előre Ivangorod felé, amely az első nagy orosz erődítmény. Valószínű, hogy itt ha­talmas küzdelemre van kilátás és kölcsönösen több hadtest fog szemközt állani egymással. Az eddigi veszteségek folytán erkölcsileg meg­bomlott orosz hadsereg diadaloktól megszilár­dult, csapatainkkal szemben nem sokáig fogja állni a csatát és az az érzésünk, hogy nemso­kára újabb nagy győzelem hírét közölhetjük. Az oroszok elr­e menekülnek az egész vonalon, Kielcét már két nap előtt kiürítették, míg a futásban lévő orosz katonák minden helységet elperzselnek. Kegyetlen harcmodorukat egyébként osztrák-magyar helységekkel is volt módjuk éreztetni. Bródyban és a szomszéd falvakban valóságos vandalizmussal pusztítottak, gyújto­gattak és pogromokat rendeztek. Persze mind­addig, míg csapataink megérkeztek. Ilyenkor aztán hanyathomlok futottak meg. Egyáltalá­ban az orosz katonák kezdenek megismer­kedni a magyar támadások hevességével, any­nyira félnek tőle, hogy már ki is jelentették a kraszniki csatában elfojo­lt tisztek, hogy szuronyrohamunk hevesebb és veszedelmesebb a japánokénál. Közben már dúl a forradalom Oroszor­szág különböző részeiben és a Kaukázusban már végesvégig lángol a lázadás tüze. Az orosz harctérről Minden vonalon offenzívába léptünk A Pesti Napló haditudósítójának távirata Hadisajtószállás, aug. 25. (10 óra 30 perc) Csapataink a Sann torkolatától há­rom menetvonalban lépték át a határt és az onnan huszonnégy kilométernyire fekvő Krasnik felé vonultak. Egy napi gyors menetelés után teljesen szétrom­bolt utakon, erdős területen, mocsaras vidéken és sötét terepen át meglepték az orosz hadállásokat és azokat heves küzdelem után visszavetették. Foglyaink száma felülmúlja a hétezret. Katonáink támadása oly heves volt, hogy a meg­lepett oroszok nem tudtak ellentállani annak és pozíciójukat feladva, mene­kültek. Hadipilótáink gyönyörűen dol­goztak.­­Másrészről Krakótól északra, a Kielce—Radom-vonal mentén megszáll­tuk a legfontosabb kettősvágányú vas­útvonalat és a Visztula mindkét part­ján huszonöt kilométernyire jutottunk előre. A számos mellékfolyó erősen vé­dett pozíciókat biztosít számunkra. Krakótól északnyugatra az összes orosz csapatok visszaverése után teljes kontaktust nyertünk a német sereggel. A visszavetett oroszok felperzselték ösz­szes falvaikat. A novosielicai győzelem nagy ha­tással volt a románokra, miután No­vosielica közvetlen a besszarábiai hatá­ron fekszik. E hónap 22-ikén egyik pilótánk kémszemlén volt, mialatt orosz csapa­tok fölött repült el, puskatűzbe jutott és az egyik golyó találta a benzintartályt, ugy hogy az megsérült. Merész léghajó­sunk nem átallott nyomban leszállani orosz területen, ahol egyenruháját leve­tette és elrejtette, átöltözött, majd nem is igen messze az ellenséges csapatok­tól, úgy reparálhatta meg a gépet, hogy egy orosz falu lakosait jó pénzért meg­vesztegette. Azok segítettek neki mun­kájában. Ezután nyugodtan elindította gépét, felszállt és szerencsésen vissza­érkezett. Kielce arról nevezetes, hogy 1812-ben, amikor Ausztria Franciaországgal egyetemben Oroszország ellen vonult, az osztrák csapatoknak volt a téli hadi­szállása. Az élükön levő Schwarzenberg herceg azonban nem igen igyekezett a már akkor gyűlölt francia sereget erő­sen támogatni. Egy katonánk, aki Brodyból ide ér­kezett, érdekes dolgokat mesélt a k­­iki orosz támadásról: „A kozákok, miután előzőleg bom­bázták a várost, bevonultak Brodyba. Ott minden különös ok nélkül, — azt állították, hogy egy nő rájuk lőtt, — pusztítani és rabolni kezdtek. Száznál több házat felgyújtottak és számos pol­gárt megöltek. Majd a külvárosokból kiszabadult néptömeggel pogromot ren­deztek a zsidók házaiban. A rettenetes vandalizmusnak szombaton megérkezett csapataink vetettek véget. A kozákok gyorsan elmenekültek. Ugyanígy visel­kedtek más helységekben is és min­denütt kétségbeesetten menekülő asz­szonyokkal és gyermekekkel lehet ta­lálkozni. Képzelhető, hogy katonáinkat mindenütt mint szabadítókat üdvözlik. Lázár Miklós Orosz foglyok a mi szuronyrohamainkról A Pesti Napló haditudósítójának távirata Hadisajtószállás, aug. 25. (délután 6 órakor) Háromezernél több foglyot ejtettünk a kraszniki diadalmas csatában. Az el­fogott orosz tisztek nagy bámulattal adóznak katonáink vitézségének. Rette­netesnek mondják gyalogságunk szu­ronytámadását és kijelentik, hogy még a japán szurony­rohamnál is hevesebb. Az orosz közlegények pedig el van­nak ragadtatva a bánásmódtól, melyben

Next