Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-27 / 207. szám
Budapest, csütörtök A bolgár államadósság kiegyenlítésének nehézségei Szófia, augusztus 25. A bolgár távirati ügynökség jelenti: Tudvalevőleg a legutóbbi bolgár kölcsönszerződés értelmében az augusztus 20-án esedékes bolgár államadósság kiegyenlítésére az orosz ázsiai bank rendelkezésére 10 millió rubel helyeztetett el. Ez az összeg mindezideig a Disconto Gesellschaft kasszájában áll az orosz ázsiai bank rendelkezésére. Minthogy a beállott események ennek az összegnek Szentpéterváron leendő fizetését megakadályozták, tárgyalások folynak e tekintetben a bolgár állam és az orosz ázsiai bank igazgatósága között a külügyminiszter és az orosz követség közvetítésével. Valószínűleg az összes érdekeltek megállapodnak abban, hogy vis major esete forog fenn. Hogy oktattak az angol tisztek Törökországban Konstantinápoly, augusztus 26. Megbízható forrásból értesülünk. Kitűnt, hogy az angol oktatótisztek a török flotta harcképessége ellen olyan támadást intéztek, amely csak azért nem járt a szándékolt eredménynyel, mert még idejekorán észrevették. Az angol oktatótisztek ugyanis méga háború kitörése előtt bizonyos változásokat eszközöltek a török hadihajókon, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a hajók harcolóképességét megrontsák és háborús célokra egyáltalában használhatatlanokká tegyék. A fokozott figyelemnek s bizonyos szerencsés körülményeknek tulajdonítható, hogy az angol oktatótisztek alattomos szándéka kudarcot vallott s hogy a hajókon eszközölt károsításokat legrövidebb idő alatt helyrehozták. Magától értetődő, hogy az angol oktatótisztek elől azóta elvágták az útját annak, hogy hasonló, a török flotta ellen irányuló szándékukat megvalósíthassák. (Süds. Korr.) Görögország katonai előkészületei Szófia, augusztus 26. A bolgár Távirati Ügynökség jelenti Athénből: Görögország folytatja katonai előkészületeit. A bolgár határon nagyszámú görög csapatok és több ágyúüteg van koncentrálva. A határmenti katonai raktárak telve vannak munícióval, amelyeket a legutóbbi napokban szállítottak oda. A falvakban mindenütt eleségraktárakat állítottak fel. Az Egyesült Államok Az amerikai polgárok nem vehetnek részt az európai háborúban Berlin, augusztus 26. Az amerikai kormány megtiltotta az Egyesült Államok polgárainak, hogy az európai háborúban való részvétel céljából elhagyják Amerikát. Ha valamely háborús európai nemzethez tartozó egyén, aki egyúttal amerikai polgár, ily célból mégis Európába utazik, később nem fogják beengedni az Unió területére. Kína Kína semlegessége Bécs, augusztus 26. A kínai köztársaság elnöke, Jüansikkai e hónap 9-én kiadott ediktumával, mint a „Neue Freie Presse"-nek táviratozzák, kijelentette, hogy a kínai köztársaság a jelenleg folyó háborúban a legszigorúbb semlegességet fogja betartani, hogy így a távol keleten fentartható legyen a béke és a kínai alattvalók az összes szabad államokban jó bánásmódban részesüljenek. Egyidejűleg kijelenti az elnök, hogy Kína teljesíteni fogja a semlegességgel járó összes kötelezettségeket, azoknak a törvényeknek az értelmében, melyek Kínában jelenleg érvényben vannak és a nemzetközi jognak, valamint a jelenleg fennálló nemzetközi szerződéseknek megfelelnek. Adakozzunk a Magyar Vörös Kereszt egyletnek Legújabb Táviratok és telefonjelentések) Negyven vagyon orosz hadifogoly Debrecen, augusztus 26. Ma negyven vagyon orosz hadifogoly érkezett Debrecenbe. Van közöttük nyolc tiszt is, akik közül az egyik tábornok. A foglyok igen jókedvűek, látszik rajtuk, hogy örülnek a fogságnak. Elmondták, hogy az oroszok igen kedvetlenül mentek a háborúba és hogy az orosz katonák ellátása rossz. A hadifoglyok érkezésének híre csakhamar elterjedt a városban és a lakosság nagy tömegben kereste föl őket. A tömeg lelkesen ünnepelte győztes katonáinkat. (M. T. 1.) wvwvwwwwwwwvwvwwwww A mozsár Ki gondol a mai izgalmas világban a háziasszony konyhai arzenáljának szerény segédeszközére, mikor mozsarakról van szó? A mozsár a modern hadviselésnek egyik legfélelmesebb eszköze, melyet a haditechnika azokból a kezdetleges szerszámokból fejlesztett ki, amikkel még nem is nagyon régen csupán ünnepélyes alkalmakkor szoktak félelmes durrogásokat megereszteni. A németek a mozsaraiknak köszönhetik azokat a példátlan sikereiket, melyekkel a belga harctereken, különösen Lüttich és Namur ostrománál ámulatba ejtették a világot. Amit a németek e két modern vár bevételénél műveltek, azt minden szakember lehetetlennek tartotta volna, mielőtt ki nem derült e csodálatosan gyors eredmények titka. Ezt a titkot a német hadvezetőség a világháború kitörésének percéig meg tudta őrizni. A franciák és az ő vezetésük alatt a belgák negyven évi munkát és rengeteg milliókat költöttek arra, hogy olyan várerőditéseket építsenek, aminek még nem voltak a világon. Több méter vastag acélbeton-páncéllal vették körül váraikat s igy bízhattak abban, hogy e várak, ha nem is bevehetetlenek, de legalábbis oly erősek lesznek, hogy hónapokig, talán évekig is ellenállanak egy támadó hadsereg ostromágyúinak. Ez elméletben helyes is lehetett. Csakhogy a lefolyt negyven év alatt a németek is készültek és e készülődés eredménye a negyvenkét centiméteres mozsár, mely a franciák minden bizakodását tönkresilányította. A laikus közönség rendesen alig tud különbséget tenni az ágyú és a mozsár között. Pedig a kettő egészen különböző hadi eszköz. Az ágyú hosszúcsövű hadigép, melylyel kisebb súlyú lövedékeket szoktak egyenes irányban vetíteni. A mozsárnak rövid a csöve és nagy, vaskos lövedékeket röpít a magasba, hogy aztán hosszú ívben juttassa el a célhoz. A mozsárral egész különleges módon céloznak, hogy az óriási lövedék magas ívben oda jusson, ahol a célpont van. Elképzelhető, mily nehézséggel jár, hogy oly szerkezetet adjanak egy ilyen hadigépnek, hogy azzal megközelítő pontossággal lehessen a levegőbe röpített lövedéket odajuttatni, ahol találnia kell. Ez a nehézség okozta, hogy hosszú ideig a mozsarat nem is tartották komoly jelentőségű hadi eszköznek. Nagyobb jelentőséget ez a hadi gép a hetvenes németfrancia háborúban kapott, amikor a németek Strassburg ostrománál huszonegy centiméteres mozsarakat meglehetős sikerrel alkalmaztak. A japánok Port-Arthurnál harminc centiméteres mozsarakkal dolgoztak, hogy minő eredménynyel, ezt jellemzi az a tény, hogy Port-Arthur kilenc hónapig ellenállott. Ily ostromeszközök ellen készültek a francia és belga várak és éppen a port-arthuri példát tekintve bízhattak az erejükben. De a németek az ő negyvenkét centiméteres monstrumaikkal jöttek. Csak el kell képzelni, mi az: egy gép, mely közel fél méter, tehát emberi törzs vastagságú lövegeket röpít kilométerekre menő távolságba, "És a német csodamozsaraknak még más tulajdonságuk is van: abszolút pontossággal lehet velük célozni. Lüttichnél tizenhárom kilométernyi távolságból oly biztonsággal röpítették a német tüzérek a lövedékóriásokat a vártornyokra, mintha Frommer-pisztolyokból lőttek volna öt lépésnyire célpontra. Ilyen hadi eszközöknek semmiféle várerődítmény nem tud ellentállni. És a lüt-zuchi, meg a namuri tapasztalatok némi következtetést engednek arra, hogy a híres párisi várgyűrű mennyi ideig tud majd dacolni a német negyvenkettes mozsaraknak. Belgium végnapjai Antwerpen, augusztus 24. (Kopenhágán át) Belgium, amely végzetes elvakultsággal önmaga rohant immár elkerülhetetlen sorsa elé, a teljes megsemmisülés előtt áll. A német seregek diadalmasan hatolnak előre, nincsen sereg, amelyet le nem vernének, nincsen vár, amely ágyúiknak ellent tudna állni. A belgák, akik még néhány nappal ezelőtt bíztak erődeikben, a francia és angol segítőcsapatokban, teljesen egyedül állva, kétségbeesetten — már csak a zászló becsületéért — küzdenek tovább a diadalmas német hadsereg ellen. Bár áll még a harc, a néhány nap előtti bizodalmat a legrettenetesebb kétségbeesés váltotta fel, most jutott csak tudatára annak mindenki, hogy Belgium elveszett. A kormány ugyanis egészen a legutóbbi vereségekig folytonos győzelmekkel hitegette a népet. De a katasztrófát tovább titkolni nem lehet és a belga nép is tudja már, hogy nemzeti önállóságának vége. Antwerpen ugyan készül az ostromra és kétségbeesett erőlködéssel, megfeszített munkával dolgozik azon, hogy falain megtörjön a német előrenyomulás, de a lakosság maga sem bízik a sikerben. Az egész város népessége künn tanyázik az utcákon, a félelem, az aggodalom lerí minden ember arcáról, tömegek izgatottan vitatkoznak, csoportosulnak az utcasarkokon és annyira erőt vesz idegeiken a rémület, hogy nem hallják a közeledő automobilok, kocsik figyelmeztető jeleit és így tömegesen érik egymást az elgázolások, szerencsétlenségek. A belga hadsereg visszavonulása leverte azokat is, akik még hinni tudtak a győzelemben. Már nem hisznek semmit, akármit jelent is a kormány és az általános bizakodást az általános kétségbeesés váltotta fel. Az ország területéről menekül, aki csak tud és Antwerpenből százával utaznak Hágába. A városban ezalatt készülnek az eljövendő nehéz napokra. Hajók bőven hozzák az élelmiszert, amelyet beszállítanak a városba, a város környékén pedig megteszik az előkészületeket a védekezésre. A vár körül nagy szöges drótsövényt húznak, hogy így megnehezítsék az ostromlók munkáját. A város szélén lévő gyönyörű parkokat, így a calmpthout-i erdőt is kiirtották. A gyönyörű villákat dinamittal levegőbe röpítették és megkezdték helyükön az erődök építését. Olyanok, akik hosszabb ideig éltek Antwerpenben és onnan most elmenekültek, beszélik, hogy a nagy erődítmények sincsenek mindenütt készen. Annyi tény, hogy a város körül árkokat és sáncokat építenek, amelyekben a nehéz tüzérséget akarják elhelyezni. Egyre nő a belgák elkeseredése amiatt, hogy szövetségeseik teljesen cserbenhagyták őket és a német túlerővel egyedül kell szembeszállaniuk. Az angol lapok, amelyek erről megemlékeznek, azt írják ugyan, hogy szükséges lenne a belgák segítségére sietni, de így meg kellene sérteni Hollandia semlegességét, ezt pedig el akarják kerülni. Antwerpenben tartja tanácskozásait e gondterhes napokban a belga országgyűlés. A kamara a flamand operában, a szenátus pedig a holland színházban ülésezik. Az elnökség a színpadon, a képviselők a földszinten, az újságírók pedig a páholyokban ülnek. Tanácskozásaikkal azonban most már — a németek második, a világtörténelemben páratlanul álló lovagias felszólítása után — nem sokat használhatnak az országnak. Brüsszel átadásának feltételei, amelyeket Amin generális állapított meg a polgármesterrel, a következők: