Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-04 / 184. szám

előfizetési Árak , 65-ik évfolyam. 184. szám. ■faész éne — _ 16 kor. — in­) Félévre — — — 32 * — ». Negyedévre-------8 . — .. Egy hóra______2 tér Egyes szám ár»: Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 12 fillér.PESTI NAPLÓ Budapest, 1914. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podmaniczky­ utca 12. Kedd, augusztus 4. APRÓHIRDETÉSEK ÁRAI Egyes szó • fillér, vastagabb betűvel 12 fillér Hirdetések milliméter számítás­­sal, díjszabás szerint Megjelenik hétfő kivételével naponkint. A németek bevették Czenstochowa, Kalis és Bendzin orosz határvárosokat Az oroszokat rövid harc után visszaverték . A franciák megszegték a semlegességet Berlinből jelentik hivatalosan. A franciák minden hadüzenet nélkül századonként lépték át a német határt és megszállták Gottesthalt, Metzertalt, Markicht és Schluf­­passt. A franciák azáltal is megszegték a semlegességet, hogy francia léghajósok Belgiumon és Hollandián keresztül nagyszámban repültek német területre. Olaszország semleges marad A Stefani-ügynökség megerősíti, hogy Olaszország az összes Hadviselő felekkel szemben békés magatartást tanúsít A hármas szövetség haderejének fényes fegyvertényeiről érkeztek ma hírek. Németor­szág, amely meglepte a világot gyors mozgósí­tásával és hadüzenetével, a harctéren szinte egymásután aratja a sietős fényes győzelmeket. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka még orosz katonák merték birizgálni a hadüzenet előtti állapotban lévő Németország határait, ma már a német haderő nyomul diadalmasan előre az orosz vizeken és az orosz szárazföldön. Az „Augsburg“ nevű ném­et cirkáló Libau haiti orosz kikötő­várost bombázza és Oroszország­nak­­, Kronstadt után legfontosabb, tengeri erődítménye lángokban áll. A szárazföldi né­met fegyveres erő pedig benyomult Oroszország testébe és Orosz-Lengyelországban két igen fontos várost szállt meg, nevezetesen Censb­­­ehovot és Ralist. Orosz-Lengyelország e részé­ben már ném­et katonák vannak és onnan soha többé ki nem fognak vonulni. E két város la­kossága örökre felszabadult az orosz iga alól. Bizonyos, hogy Németország fényes győ­zelmeit Orosz-Lengyelországban nagyon elő­­segíti a nép hangulata. Ezen a földterületen, ahol a szerencsétlen lengyel nemzet annyit szenvedett az orosz barbárságtól, szinte kicsi­ben és jelképesen mutatkozik a háború egész értelme, e háborúé, amelyet a nyugateurópai kultúra folytat a békebontó orosz barbárság ellen. Európa testének ezt a barbár kelevényét kell most felvágni, elvéreztetni, elpusztítani és a hármasszövetségnek a kultúra világtörténel­mében legnagyobb dicsősége lesz ez a hadjárat. — 'SSim i ■ ■ - ■—- ~ ■ ---■ .........—— ......................................­­ amely a Moszkovita barbárságnak fejét szegi örökre. A háborúnak ez a magasabb etikai le­­hellete teszi, hogy mindenütt a legszélesebb néprétegek vele éreznek, így Németországban még az egyébként antimilitarista szociáldemo­krata párt is lelkesedéssel megy ebbe a hábo­rúba, amely Európa kultúrnépeit fogja a cár­­izmus sárkánya alól felszabadítani. A szorongatott Oroszország egyelőre ma­gára van hagyatva a harctéren: Franciaország a végsőkig kétértelmű politikát folytat. Poin­­caré elnök hétfőn kiáltványt intézett a francia nemzethez, amelyben a békével és Franciaor­szág törhetetlen béke akaratával indokolja meg a mozgósítást. A manifesztum, amely pél­dátlanul érdekes történelmi manifesztum, szinte lihegve sír a békéért. A francia válasz­­jegyzék, amit a német jegyzékre a párisi kor­mány adott, szintén kitérő hangon és sem a­ béke, sem a háború mellett határozottan állást nem foglal. Igaz, hogy mindennek igen ellentmondók azok a merényletek, amelyeket francia szárazföldi és aviatikus katonák né­­­­met területen elkövetnek (e merényletek egyike, a metzi kalmérgezési kísérlet hajme­resztő gazság és örök szégyene lészen Francia­­országnak, amelynek fényes kultúráját pedig Pioncaré ma annyi joggal emelte ki az ő széphangú manifesztumában), mondjuk, hogy francia csele­paték ellentmondanak a francia kormány béketörekvéseinek, de látjuk ennek az összefüggését is. A franciák nem akarnak, nem mernek Németországgal háborút, húzzák-­­ halasztják a dolgot, de a hadakozás külső lát­szatát akarják fentartani, azért, hogy az oro­szok előtt úgy lássék, mintha ők állnak az,' allianceot. Franciaország egyik része meg akarja tartani az Oroszországgal szem-­­ben vállalt kötelezettséget, a másik ré­­s­ze békét akar és sokkal valószínűbb,, hogy ez ellentmondó áramlatok egy­ belső forradalomban fognak kicsattanni, mintsem az a másik feltevés­, hogy Franciaor­­­szág a harctéren jelentékeny csapatokat tud­ Németországgal szemben kiállítani. Holnap egyébként a francia nemzetgyűlés határozni fog a béke és a háború kérdése fölött és igen, kétséges, hogy a nemzetgyűlés, úgy, amint azt Oroszország tőle elvárná, megszavazza a had­üzenetet. Nem lehetetlen tehát, hogy a francia katonák azért birizgálják a német határt, hogy ők kapják meg Németországtól azt a hadüze­netet, amit a francia nemzetgyűlés aligha kül­dene el Németországnak. A béke érdekében dolgozik Anglia is, m­íg szövetségesünk, Olaszország. Flolow német kri­­­in­ált nagykövet kérdésére kijelentette, hogy egyelőre a hármasszövetség betűjének és szel­­­­lemének megfelelően irántunk való jóakarata semlegességben akarja az eseményeket szem­lélni. Így dolgozik a diplomácia is és ettől a munkától függ főként, hogy a most megindult óriási küzdelem vájjon valóban világháború lesz-e, vagy pedig az, ami még a m­ai napon : a három császár háborúja. Lapunk mai száma 16 oldal

Next