Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-06 / 186. szám

65-ik évfolyam. 186. szám előfizetési Arak t Kcé.7 évre____16 kor. — fill. Félévre — — — 32 „ — .. Negyedévre _ _ 8 H — „ Egy hóra— — — 2­80 „ Egyes síim ára: Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 13 fillér.PESTI NAPLÓ APRÓHIRDETÉSEK ÁRAI Egyes szó 6 fillér, vastagabb betűvel 13 fillér Hirdetések milliméter számítás­sal, díjszabás szerint Megjelenik hétfő kivételével naponkint. Budapest, 1914. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podmaniczky­ utca 12. Csütörtök, augusztus 6. A léileK Dilute piin Mii s Mit is & naht Az algíri partokon német hadihajók bombázzák a francia erődöket — Nancy és Belfort környékén francia földön nyomul előre a német hadsereg — A német hajóhad állást foglalt a dán vizeken — Ismét elfoglaltak a néme­tek egy orosz várost Anglia hadat Diént Németországnak Az Amerikai Egyesült Államok semlegességi nyilatkozatot adtak ki Elkobzott francia milliók Német katonák aranyszállító automobilokat fogtak el a határon . Még több automobilt üldöznek, amelyeken német és osztrák-ma­gyar egyenruhába öltözött franciák hadiköltséget akarnak át­csempészni Oroszországba Győzelmes ágyuharc Belgrádi körül A szerbek menekülnek a határvárosokból Idegen világrészek szólnak bele az euró­pai népek háborújába. Woodrow Wilson elnök ma az Amerikai Egyesült­ Államok nevében semlegességi nyilatkozatot tett. A semlegességi nyilatkozat a hármas­ szövetség iránt jóindu­latú. Tudvalevő, hogy az Egyesült­ Államok­nak különösen a német birodalom iránt érzett barátsága nem mai keletű és Vilmos császár mindig személyes feladatának tekintette, hogy a német-amerikai viszonyt a legbensőbb ba­ráti alapra fektesse. Személyes barátságot tar­tott fenn különösen Roosevelttel, a berlini ame­rikai nagykövetek majdnem mindegyike sze­mélyes jóbarátja volt neki és az ő ötlete volt a német-amerikai egyetemeknek ma is divó tanárcseréje. Ennek a nagy munkának gyü­mölcsét élvezzük most azáltal, hogy Amerika az Atlanti-tengeren oltalma alá veszi a német, az osztrák és a magyar kereskedelmi hajókat, saját zászlaja alatt járatja őket s e zászlóval és a semlegességi nyilatkozattal minden háborús kalamitás elöl megvédelmezi azokat. És a háború zaja harsogott ma fel Afri­kában is. A háború színterébe belevonatott az északafrikai part, amely tudvalévően szintén egyik titkos oka volt ennek a háborúnak, amelyben a német világhatalom számol le az ő irigyeivel. Marokkó már évek óta Eris almája­ként szerepelt egyrészt Németország, másrészt Franciaország és Anglia között s talán még emlékeznek arra, hogy 1904 nyarán Marokkó miatt már majdnem kitört a német-francia há­ború — ez Vilmos császár tangeri utazása után volt, — 1911-ben pedig, amikor az Agadir német cirkáló hirtelen megjelent Marokkó­ban, csak nagy nehezen sikerült a német-angol­­francia háborút elkerülni. Németország most, amikor a hármas­ szövetség irigyeivel leszámol, egyben rendezni akarja az afrikai kérdést is. Ma német hajók jelentek meg Algír előtt és francia hajók rakodóhelyeit lövöldözni kezd­ték, sőt azokat el is pusztították. A német tengeri fegyveres erő győzedel­mesen jelent tehát meg Északafrika partjain és ez nemcsak Németországnak, hanem az egész hármas-szövetségnek szempontjából is nagyon fontos azért, mert az északafrikai partokon tudvalevőleg ambíciói vannak Olaszországnak is és a hármas-szövetség diadala bő zsákmányt ígér ezen a helyen Itália becsvágyának. Olasz­országot tehát nemcsak a szövetségesi köteles­ség, hanem egy magasabb háborús érdek is még szorosabban fűzi majd mihozzánk. A német, fegyverek győzedelmesen halad­nak előre európai Franciaországon is. A sedani után senki sem tartóztatja fel a győzhetetlen német hadoszlopokat és diadalmasan nyomul előre a német hadsereg a francia Loth­aringiá-­­ ban is. Nancy körül apró csete­patékban egyet­len ember elvesztése nélkül nagy, pusztításokat vittek véghez a németek, Suarce-ban pedig a német lovasság olyan bravúros cselekedetet követett el, ami a nevezetes haditények törté­netében emlékezetes fog maradni. Éjszakának idején lepte meg a francia várost, ahol más­nap lett volna lóavatás. A német lovasság az összes, a francia hadseregbe besorozandó lova­kat és azok hajcsárait foglyul ejtette és a né­met határon túlra terelte. Ez ügyes lovas­­bravúr annál derekabb cselekedet, mert Suarce közvetlen közelében van Belfortnak, amely, egyike a legfontosabb és a legmegvédettebb francia erődítményeknek. Könnyen el lehet képzelni, hogy, Franciaország hadserege mi­lyen felkészületlen és detonált állapotban van, ha a legfontosabb várak egyikének közelében egyetlen német lovas svadron ilyen meglepeté­seket vihet véghez anélkül, hogy,­e vállalkozás közben egyetlen emberét is elvesztette volna. Ülést tartott ma a francia kamara és a francia szenátus is. A francia törvényhozás mindkét testületének felolvasták Poincaré üzenetét, amely, minekutána Franciaország hadüzenet nélkül támadta a német határt, bombavető aviatikusokat küldött német váro­sok fölé és orvosokkal mérgeztette német váro­sok kutait, még arról panaszkodik, hogy Né- Lapu­nk mai száma 16 oldal

Next