Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)

1914-09-26 / 237. szám

4 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1918. szeptember 26. (237. szám.)­ Németország háborúi A német-francia­bel£a háború Az ellenállhatatlan 42-esök Rotterdam, szeptember 25. (Merlinen át.) Ideérkezett francia lapok arról a pesszi­misztikus felfogásról adnak hírt, amely a fran­ciai sajtót a Maas és Aisne között folyó nagy csatával szemben elfogta. A párisi lapok attól félnek, hogy a németek áttörhetik a francia­­frontot, amiáltal a francia keleti szárnyat el­vágnák a seregtől. Lázasan lesik az új híreket és rettegnek attól a ténytől, hogy Verdun előtt megszólalnak a 42-es setegek. — Ezeknek nem tud Verdun ellentállni! — sóhajt föl a Figaro, amelynek minden so­rából a kétségbeesés és reménytelenség hang­zik ki. A győzelem útján Bécs, szeptember 25. A „Fremdenblatt" így ír: Ha az ember a franciaországi háborús helyzetről szóló hivatalos jelentéseiket összefoglalja, megállapítható, hogy a döntő csapásra készülődnek, ennek megérlelődésére azonban idő kell; a bizonyos győzelemben jogosan a németek reménykedhetnek. A Neues Wiener Tag­blatt ezt mondja: A legutóbbi napok német sikerei oly benyomást keltenek, amely igazoltnak mutatja azt az egész Németországban uralkodó bizodalmat, hogy a győzelem Németországé lesz. A csüggedő franciák Berlin, szeptember 25. A „Petit P'Äh^ je-"* lentik — cikket közöl Roussel alezredes tollá­ból, aki azt fejtegeti, hogfy tekintettel a német hadseregek rendkívül erős hadállásaira és ki­tűnő erődítéseire a folyamatban levő csata csak nagyon lassan mt előre. A cikkíró al­ezredes elismeri, hogy a németek éjszakai tá­madásai csapataiknak túlságos kimerülése ellenére tagadhatatlanul rendkívül ügyesek, a híres költő fejéből senki soha kiverni többé nem fogja, hogy az imakönyv, patkó, fény­kép nem közönséges fizikai tárgyak, amelyek­nek helyén egy csomó ócska papiros ugyan­azt a szolgálatot tette volna. Életük utolsó per­céig hinni fogják, hogy azoknak a tárgyaknak és csak azoknak, rendkívüli erejük van s hogy ez az erő a fölfoghatatlan istenséggel van ösz­szefüggésben. Ne mosolyogjon ezen senki, mert majd­nem mindnyájan ilyenek vagyunk s adjunk hálát Istennek, hogy ilyenek vagyunk. A fény­kép és imakönyv erejében való hit edzi meg lelkünket, hogy olyan tetteket hajtsunk végre, amelyeket nélkülük végrehajtani nem tudtunk volna. Abba a költő-kapitányba a patkók és egyebek öntenek annyi bátorságot, hogy ku­tyába se vegye a különös esőt és záport. A Szabadgondolkozó tiszthelyettes imádkozás után bizalommal lép a tűzvonalba és hiszi, sziklaszilárdan hiszi, hogy az imádság és az imakönyv bűvös körrel veszik körül. Az a tanító pedig, aki betörte lakását, hogy csak gyermeke fényképét szívére szoríthassa, meg­nyugodva ment ki a pilisi táborba és a csa­tába, hiszen egy kis angyal állandóan vele van, neki hát nem lehet semmi baja. Akármit is beszélnek, az ilyen már nem lehet babona. Kisugározása ez csak annak a mérhetetlen nagy hitnek, hogy van valami hatalmas erő, amelynek útjai megismerhe­tetlenek. Berlin, szeptember 25. A francia hadvezetőség a harctérről Párisba hivatalosan ezt jelentette: „A helyzet változatlan." Ehhez a jelentéshez magyarázó nyilatkozat van csatolva, amely abban csúcsosodik ki, hogy „mivel az ütközet a harcvonal egy nagy részén a várhá­ború jellegét vette fel, az előnyomulás csak lassan történhetik''. Zeppelin-léghajó Ostende fölött London, szeptember 25. Tegnap, ostendei Reuter-jelentés szerint, este 11 óra tájban Zeppelin-léghajó vonult el a város fölött, mely három bombát dobott le. A bombák csak kevés kárt okoztak. Életét senki sem veszítette el. A léghajó Thielt és Thornaut felől jött és Thielt irányában távozott el. Az első bomba a Bois de Boulogneba, a másik egy térre, a harmadik pedig egy medencébe zuhant. Clémenceau a kormány ellen Berlin, szeptember 25. Soppenhágán keresztül jelentik Párisból. Clemenceau éles támadást intézett a kor­mány ellen, amelyet az ún­­ilános zavar oko­zójának tart. Szerinte az államhatalom elvesz­tette minden tekintélyét. Arról is panaszkodik, hogy a sebesültek nem részesülnek a kellő ápolásban. A L­ouvre műkincsei Genf, szeptember 25. Most már részletek is ismeretessé váltak a párisi Louvre-ban felhalmozott műkincsek sorsáról. Egy éjjel körülbelül nyolcszáz híres festményt szál­lítottak el a Louvreból délvidékre. .. Giacondá­t például Toulouseba vitték. A sainp­rakei Lyke-t­­ törékenysége­ miatt, nem lehetett elszállítani és ezért c­ementbura alatt hagyták a Louvreban. Valameny­nyi nagy múzeum­ és a Notre Dame székesegyház ablakait befalazták. Az Elysée-palotából elszállítot­tak minden értékes szőnyeget. A Times a németek előnyomulásáról Turin, szeptember 25. A Stampa közli a Times jelentését a francia harctérről és többek között azt írja, hogy a néme­tek pozíciója La Fére és Rheims között bizonyos pontokon erős, de a franciák balszárnya bekerít­heti őket. A német hivatalos jelentésből kitűnik, hogy a franciák meg is próbálkoztak ezzel a be­kerítő mozdulattal, amelyet azonban a németek visszavertek. Az bizonyos, — írja a Times, — hogy ha a szövetségesek el is érnének valami eredményt a balszárnyon, ez csakis taktikai eredmény lehetne. A stratégiailag fontos seregrész a németek balszár­nya, de ha ez nem gyengébb, mint ahogyan eddig mutatkozott, akkor a szövetségeseknek aligha van kilátásuk valamelyes eredményre. Ötvenezer hindu a francia hadseregben Róma, szeptember 22. A „Tribuna" mai száma lyoni táviratot közöl, amely szerint ott a hindu katonaság átvonulása befejeződött. A hinduk, akik na­gyon fel vannak fegyverkezve, szeptember első hetében indultak Bombayből és Marseil­leben szálltak partra. A mintegy ötvenezer főből álló csapatot tizennégy vonat szállította. A vasúti állomásokon a hinduk angol és fran­cia zászlókat lobogtattak és egész beszédeket intéztek a közönséghez, a beszédeikből azon­ban senki se értett egy hangot sem. Megsemmisített belga csapatok Köln, szeptember 25. A Kölnische Volkszeitung szerint a belga csapatok egy héttel ezelőtt Albert király veze­tésével Mechelnen át Löwenig nyomultak előre, ahol a pályaudvart gránátokkal és srap­nelekkel bombázták. A német népfelkelők kénytelenek voltak a túlerő elől visszavonulni, de nemsokára megérkeztek a német tarackok és ekkor a belga ellenfelet, amelynek tüzérsége rosszul lett, teljesen megsemmisítették. A kö­vetkező napon a belga polgárőrség is belegyűlt a harcba, amellyel a németek egy tengerészeti zászlóalj-különítményt állítottak szembe A harmadik napon az ellenséget, amelynek sú­lyos veszteséget okoztak, Antwerpen közelébe verték vissza. A németek vesztesége csekély volt. A rheimsi katedrálisba zárták a német sebesülteket Róma, szeptember 22. A mai lapok Chalons sur Marne-ból kel­tezett táviratot közölnek a rheimsi székes­egyház pusztulásáról. A távirat szerint a szé­kesegyházból csak néhány falrészlet maradt meg, úgy hogy a székesegyházat restaurálni már nem lehet. A franciák vádolják a néme­teket, hogy szándékosan irányították ágyúi­kat a székesegyházra, de a maguk részéről megvallják, hogy a székesegyház elpusztítá­sára el voltak készülve. Leplezetlenül meg­vallják a franciák azt is, hogy mindazokat a német sebesülteket, akik hatalmukban voltak, a lövöldözés megkezdése előtt mind a székes­egyházba zárták be és így a német sebesülte­ket mind a beomló dóm­omjai alá temették. Az éhező hadsereg Berlin, szeptember 25. Az International News Service kiküldött tu­dósítója jelenti lapjának Newyorkba: Dieppéből egy automobil-turán seregestől lát­tam behívott francia tartalékosokat. Gyalogszerrel és szekérrel mentek és panaszkodtak, hogy szállítá­sukról, valamint élelmezésükről a katonai hatósá­gok nem gondoskodnak, maguknak kell utána néz­niök, hogy idejében eljussanak állomásukra és ön­maguknak kell eleséget szerezniök. Egy kis városkába értünk, ahol már százával voltak akkor francia tartalékosok, akik bejárták az utcákat és eleséget kunyeráltak. Egyikük azt mon­dotta, hogy több, mint harminc órája nem volt egy falat a szájában. Panaszkodtak a­miatt is, hogy a közigazgatási hatóságok nem akarják őket elszál­lásolni és nem tudnak nekik enni adni. Betértem néhány péküzletbe, ami kenyér volt, azt mind ösz­szevásároltam és szétoszlottam az éhező francia katonák között, de igen soknak nem jutott egy falat '.et*'*11"1 *''1 " ív 1 ?- i- A német hadtestparancsnokok jogai Berlin, szeptember 25. A tartalék hadtestek magas létszámállomá­nyára való tekintettel a parancsnokok fegyelmi hatáskörét kiterjesztették. A német-orosz háború „Ne törődjenek a fehér zászlóval" Berlin, szeptember 25. A Berliner Tageblatt keleti harctéri tudósítója táviratozza. Az oroszok a kelet-poroszországi helységekből sok túszt vittek magukkal, főleg 17—50 éves férfia­kat. Rennenkamp tábornok elrendelte, hogy csa­patai szedjék össze az államvagyont és ne törődje­nek a fehér zászlóval, ha parlamentaiiek találnak jönni. A kelet-poroszországi csatákban elesett orosz katonák zsebeiben celluloid-csíkokat találtak, ame­lyek arra valók voltak, mint több falu kárvallott népe mondja, hogy ezzel gyújtsák fel a házakat. München, szeptember 25. A Münchener Neueste Nachrichten közli: Több német katonai aviatikusnak sikerült el­jutni orosz területre. Rennenkamp szétszórt és most gyülekező serege fölé. Ezekről a repülőgépek­ről leveleket és proklamációkat dobtak az orosz katonák közé. A levelek szövege a következő: „Rennenkamp tábornok! Tudomására hozzuk kegyelmességednek, hogy a sereg eljátszotta a kí­méletes bánásmódra való minden jogát, miután Excellenciád minden nemzetközi jog ellenére el­rendelte, hogy ártatlan helységeket perzseljenek fel és a lakosságukat gyilkolják le katonái. A lemé­szárolt ártatlanok vére az ön fejére hull." A proklamáció csak néhány szóból áll orosz nyelven és így szól. ..Orosz katonák, tudjátok meg, hogy a német teliz­tion áll.

Next