Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)
1914-09-26 / 237. szám
4 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1918. szeptember 26. (237. szám.) Németország háborúi A német-franciabel£a háború Az ellenállhatatlan 42-esök Rotterdam, szeptember 25. (Merlinen át.) Ideérkezett francia lapok arról a pesszimisztikus felfogásról adnak hírt, amely a franciai sajtót a Maas és Aisne között folyó nagy csatával szemben elfogta. A párisi lapok attól félnek, hogy a németek áttörhetik a franciafrontot, amiáltal a francia keleti szárnyat elvágnák a seregtől. Lázasan lesik az új híreket és rettegnek attól a ténytől, hogy Verdun előtt megszólalnak a 42-es setegek. — Ezeknek nem tud Verdun ellentállni! — sóhajt föl a Figaro, amelynek minden sorából a kétségbeesés és reménytelenség hangzik ki. A győzelem útján Bécs, szeptember 25. A „Fremdenblatt" így ír: Ha az ember a franciaországi háborús helyzetről szóló hivatalos jelentéseiket összefoglalja, megállapítható, hogy a döntő csapásra készülődnek, ennek megérlelődésére azonban idő kell; a bizonyos győzelemben jogosan a németek reménykedhetnek. A Neues Wiener Tagblatt ezt mondja: A legutóbbi napok német sikerei oly benyomást keltenek, amely igazoltnak mutatja azt az egész Németországban uralkodó bizodalmat, hogy a győzelem Németországé lesz. A csüggedő franciák Berlin, szeptember 25. A „Petit P'Äh^ je-"* lentik — cikket közöl Roussel alezredes tollából, aki azt fejtegeti, hogfy tekintettel a német hadseregek rendkívül erős hadállásaira és kitűnő erődítéseire a folyamatban levő csata csak nagyon lassan mt előre. A cikkíró alezredes elismeri, hogy a németek éjszakai támadásai csapataiknak túlságos kimerülése ellenére tagadhatatlanul rendkívül ügyesek, a híres költő fejéből senki soha kiverni többé nem fogja, hogy az imakönyv, patkó, fénykép nem közönséges fizikai tárgyak, amelyeknek helyén egy csomó ócska papiros ugyanazt a szolgálatot tette volna. Életük utolsó percéig hinni fogják, hogy azoknak a tárgyaknak és csak azoknak, rendkívüli erejük van s hogy ez az erő a fölfoghatatlan istenséggel van öszszefüggésben. Ne mosolyogjon ezen senki, mert majdnem mindnyájan ilyenek vagyunk s adjunk hálát Istennek, hogy ilyenek vagyunk. A fénykép és imakönyv erejében való hit edzi meg lelkünket, hogy olyan tetteket hajtsunk végre, amelyeket nélkülük végrehajtani nem tudtunk volna. Abba a költő-kapitányba a patkók és egyebek öntenek annyi bátorságot, hogy kutyába se vegye a különös esőt és záport. A Szabadgondolkozó tiszthelyettes imádkozás után bizalommal lép a tűzvonalba és hiszi, sziklaszilárdan hiszi, hogy az imádság és az imakönyv bűvös körrel veszik körül. Az a tanító pedig, aki betörte lakását, hogy csak gyermeke fényképét szívére szoríthassa, megnyugodva ment ki a pilisi táborba és a csatába, hiszen egy kis angyal állandóan vele van, neki hát nem lehet semmi baja. Akármit is beszélnek, az ilyen már nem lehet babona. Kisugározása ez csak annak a mérhetetlen nagy hitnek, hogy van valami hatalmas erő, amelynek útjai megismerhetetlenek. Berlin, szeptember 25. A francia hadvezetőség a harctérről Párisba hivatalosan ezt jelentette: „A helyzet változatlan." Ehhez a jelentéshez magyarázó nyilatkozat van csatolva, amely abban csúcsosodik ki, hogy „mivel az ütközet a harcvonal egy nagy részén a várháború jellegét vette fel, az előnyomulás csak lassan történhetik''. Zeppelin-léghajó Ostende fölött London, szeptember 25. Tegnap, ostendei Reuter-jelentés szerint, este 11 óra tájban Zeppelin-léghajó vonult el a város fölött, mely három bombát dobott le. A bombák csak kevés kárt okoztak. Életét senki sem veszítette el. A léghajó Thielt és Thornaut felől jött és Thielt irányában távozott el. Az első bomba a Bois de Boulogneba, a másik egy térre, a harmadik pedig egy medencébe zuhant. Clémenceau a kormány ellen Berlin, szeptember 25. Soppenhágán keresztül jelentik Párisból. Clemenceau éles támadást intézett a kormány ellen, amelyet az únilános zavar okozójának tart. Szerinte az államhatalom elvesztette minden tekintélyét. Arról is panaszkodik, hogy a sebesültek nem részesülnek a kellő ápolásban. A Louvre műkincsei Genf, szeptember 25. Most már részletek is ismeretessé váltak a párisi Louvre-ban felhalmozott műkincsek sorsáról. Egy éjjel körülbelül nyolcszáz híres festményt szállítottak el a Louvreból délvidékre. .. Giacondát például Toulouseba vitték. A sainprakei Lyke-t törékenysége miatt, nem lehetett elszállítani és ezért cementbura alatt hagyták a Louvreban. Valamenynyi nagy múzeum és a Notre Dame székesegyház ablakait befalazták. Az Elysée-palotából elszállítottak minden értékes szőnyeget. A Times a németek előnyomulásáról Turin, szeptember 25. A Stampa közli a Times jelentését a francia harctérről és többek között azt írja, hogy a németek pozíciója La Fére és Rheims között bizonyos pontokon erős, de a franciák balszárnya bekerítheti őket. A német hivatalos jelentésből kitűnik, hogy a franciák meg is próbálkoztak ezzel a bekerítő mozdulattal, amelyet azonban a németek visszavertek. Az bizonyos, — írja a Times, — hogy ha a szövetségesek el is érnének valami eredményt a balszárnyon, ez csakis taktikai eredmény lehetne. A stratégiailag fontos seregrész a németek balszárnya, de ha ez nem gyengébb, mint ahogyan eddig mutatkozott, akkor a szövetségeseknek aligha van kilátásuk valamelyes eredményre. Ötvenezer hindu a francia hadseregben Róma, szeptember 22. A „Tribuna" mai száma lyoni táviratot közöl, amely szerint ott a hindu katonaság átvonulása befejeződött. A hinduk, akik nagyon fel vannak fegyverkezve, szeptember első hetében indultak Bombayből és Marseilleben szálltak partra. A mintegy ötvenezer főből álló csapatot tizennégy vonat szállította. A vasúti állomásokon a hinduk angol és francia zászlókat lobogtattak és egész beszédeket intéztek a közönséghez, a beszédeikből azonban senki se értett egy hangot sem. Megsemmisített belga csapatok Köln, szeptember 25. A Kölnische Volkszeitung szerint a belga csapatok egy héttel ezelőtt Albert király vezetésével Mechelnen át Löwenig nyomultak előre, ahol a pályaudvart gránátokkal és srapnelekkel bombázták. A német népfelkelők kénytelenek voltak a túlerő elől visszavonulni, de nemsokára megérkeztek a német tarackok és ekkor a belga ellenfelet, amelynek tüzérsége rosszul lett, teljesen megsemmisítették. A következő napon a belga polgárőrség is belegyűlt a harcba, amellyel a németek egy tengerészeti zászlóalj-különítményt állítottak szembe A harmadik napon az ellenséget, amelynek súlyos veszteséget okoztak, Antwerpen közelébe verték vissza. A németek vesztesége csekély volt. A rheimsi katedrálisba zárták a német sebesülteket Róma, szeptember 22. A mai lapok Chalons sur Marne-ból keltezett táviratot közölnek a rheimsi székesegyház pusztulásáról. A távirat szerint a székesegyházból csak néhány falrészlet maradt meg, úgy hogy a székesegyházat restaurálni már nem lehet. A franciák vádolják a németeket, hogy szándékosan irányították ágyúikat a székesegyházra, de a maguk részéről megvallják, hogy a székesegyház elpusztítására el voltak készülve. Leplezetlenül megvallják a franciák azt is, hogy mindazokat a német sebesülteket, akik hatalmukban voltak, a lövöldözés megkezdése előtt mind a székesegyházba zárták be és így a német sebesülteket mind a beomló dómomjai alá temették. Az éhező hadsereg Berlin, szeptember 25. Az International News Service kiküldött tudósítója jelenti lapjának Newyorkba: Dieppéből egy automobil-turán seregestől láttam behívott francia tartalékosokat. Gyalogszerrel és szekérrel mentek és panaszkodtak, hogy szállításukról, valamint élelmezésükről a katonai hatóságok nem gondoskodnak, maguknak kell utána nézniök, hogy idejében eljussanak állomásukra és önmaguknak kell eleséget szerezniök. Egy kis városkába értünk, ahol már százával voltak akkor francia tartalékosok, akik bejárták az utcákat és eleséget kunyeráltak. Egyikük azt mondotta, hogy több, mint harminc órája nem volt egy falat a szájában. Panaszkodtak amiatt is, hogy a közigazgatási hatóságok nem akarják őket elszállásolni és nem tudnak nekik enni adni. Betértem néhány péküzletbe, ami kenyér volt, azt mind öszszevásároltam és szétoszlottam az éhező francia katonák között, de igen soknak nem jutott egy falat '.et*'*11"1 *''1 " ív 1 ?- i- A német hadtestparancsnokok jogai Berlin, szeptember 25. A tartalék hadtestek magas létszámállományára való tekintettel a parancsnokok fegyelmi hatáskörét kiterjesztették. A német-orosz háború „Ne törődjenek a fehér zászlóval" Berlin, szeptember 25. A Berliner Tageblatt keleti harctéri tudósítója táviratozza. Az oroszok a kelet-poroszországi helységekből sok túszt vittek magukkal, főleg 17—50 éves férfiakat. Rennenkamp tábornok elrendelte, hogy csapatai szedjék össze az államvagyont és ne törődjenek a fehér zászlóval, ha parlamentaiiek találnak jönni. A kelet-poroszországi csatákban elesett orosz katonák zsebeiben celluloid-csíkokat találtak, amelyek arra valók voltak, mint több falu kárvallott népe mondja, hogy ezzel gyújtsák fel a házakat. München, szeptember 25. A Münchener Neueste Nachrichten közli: Több német katonai aviatikusnak sikerült eljutni orosz területre. Rennenkamp szétszórt és most gyülekező serege fölé. Ezekről a repülőgépekről leveleket és proklamációkat dobtak az orosz katonák közé. A levelek szövege a következő: „Rennenkamp tábornok! Tudomására hozzuk kegyelmességednek, hogy a sereg eljátszotta a kíméletes bánásmódra való minden jogát, miután Excellenciád minden nemzetközi jog ellenére elrendelte, hogy ártatlan helységeket perzseljenek fel és a lakosságukat gyilkolják le katonái. A lemészárolt ártatlanok vére az ön fejére hull." A proklamáció csak néhány szóból áll orosz nyelven és így szól. ..Orosz katonák, tudjátok meg, hogy a német teliztion áll.