Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)
1914-10-20 / 261. szám
( Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1914- október 20. * 1201. szám.) lesz, nem messzire tőle kigyulad a szalmakazal, elárulva a szerbeknek hadállásunkat. Ha valamely magasabb katonai parancsnokság állomásozik egy faluban, csakhamar odatalálnak a szerbek gránátjai és srapneljei, mert, mint később rájöttünk, a község lakosai megjelölték annak a háznak a tetejét, ahol a katonai hatóság székel. És milyen borzalmas dolgokat műveltek a szerbek a török falvakban. A házakat felgyújtották, a férfinépet leölték és az asszonyokat megbecstelenítették. A törökök a szerbek közeledtére csapatostul menekültek el a falvakból, maguk előtt hajtva jószágukat és lovukra felpakkolták családjaikat. A szerbek kemény harcosok, akik utolsó lehelletükig küzdenek. Még a sebesült katonák is lövöldöznek szanitéceinkre, akik be akarják kötözni sebeiket. Elkeseredetten harcolnak és igényeik a lehető legminimálisabbak. Megelégszenek egy darab kétszersülttel és négy naponkint egy-egy kenyérrel. Tartalék nélkül harcolnak és minden lövészárkot külön kell kiverekedni tőlük. Fedezékeik mélyek és meredekek, egész a nyakukig érnek, a fejüket is földhányások és kukoricaszárak védik. Tüzérségük a gránáttal jól tud bánni, a srapnellel már kevésbé. Minthogy katonáik nem merik kidugni a fejüket a fedezék mögül, golyóik többnyire magasak. De bármilyen halálmegvetéssel és állhatatossággal védik is lövészárkaikat, amíg a puskatüzelés tart, azonnal elhányják egész fölszerelésüket és menekülnek, mihelyt a mieink szuronyrohamra indulnak. A szerb hadifoglyok beszélik, hogy Péter király katonái nagyon félnek az osztrákmagyar hadsereg szuronyától. De mindig csak a legközelebbi fedezékig futnak, amelyet az éjszaka leple alatt már előre elkészítettek. Ha esős az idő, aviatikusaink nem képesek megállapítani, hogy hol tartózkodik az ellenség, mert a szerbek lehetőleg fák alá és a házakba bújnak. Az esős idő erősen hátráltatja a szerb sereg hadműveleteit. Csak az új szerbeknek van rendes egyenruhájuk, míg a többi rendes csapat kabátot és katonai sipkát visel. A szerb katonák eldobják a nekik ajándékozott orosz köpenyegeket még összesodort állapotban, vagy pedig ezek már eredetileg oly hitványak, hogy nem védik meg őket eső és a hideg ellen. Ebből az okból erősen csökken az esős napokon a szerbek támadó kedve. Az újszerbekre jellemző, hogy a tisztek revolverlövésekkel kergetik őket a harcba. Ez okból úgy helyezik el őket, — mivel új egyenruhájukról könnyen felismerhetők — hogy az ellenséges tűz és a saját katonáik fegyverei közé kerülnek. Az ó-szerb katonák abban a pillanatban, amikor észreveszik, hogy menekülni akarnak, rögtön agyonlövik őket. Sok macedón-bolgár mondotta nekem, hogy négy-ötezres csapatokban szívesen megadnák magukat, csakhogy mellettük az ellenség, mögöttük a legrosszabb ellenség, a szerb tiszt és előttük a mi hadseregünk gyilkos golyózápora. Hacsak alkalom nyílik rá, földön csúszva, bokrokban elrejtőzve átkúsznak a mi csapatainkhoz és megadják magukat Arra még nem volt eset, hogy a foglyok igyekeztek volna megszökni. Mint a kiéhezett fenevadak, úgy vetik magukat az ételre, tisztek, legénység egyaránt. Külön fejezet: a szerbek harci taktikája. Eltekintve teljesen láthatatlan rajvonalaiktól, gyakran különféle fogásokhoz folyamodnak. Így például sokszor németül vezényelnek. Vagy például egész zászlóaljak közelednek felénk fehér lobogóval és amikor közelünkbe érnek, hirtelen sortüzet adnak. Gyakrabban megtörtént az is, hogy a szerb katonák borjaikat hosszú sorban a földre tették, ők maguk pedig a fák ágaira másztak és onnan lőttek reánk. Ezt a harcmodort azonban csakhamar abbahagyták, mert a túlságos éles szögben kilőtt golyók közül csak nagyon kevés talált A komitácsik, ami kegyetlenségüket illeti, vadállatokhoz hasonlíthatók. Színes nemzeti öltözetben járnak és véres mesterségüket kisebb-nagyobb bandákban folytatják. Bátorságuk rendszerint akkor éri el tetőpontját, hogy ha fegyvertelen sebesültre találnak, aki nagy-WWWVWWW A/WAVVVWWWWWWW A trónörökös-pár merénylői a bíróság előtt A szerajevói merénylők bűnperének tárgyalása során ismét öt vádlottat hallgattak ki, s ezzel valamennyi vádlottal végeztek és megkezdték a bizonyítási eljárását. Ezt Princip Gavrillo életkorának megállapításával kezdték s az iratok között lévő anyakönyv bizonysága szerint a gyilkos 1894 július 13-ikán született. Ha a meglehetősen zavaros körülmények között vezetett anyakönyv adatait valónak lehet elfogadni, akkor Princip a merénylet idején még nem volt húsz éves. Az életkor tudvalevőleg a halálbüntetés kiszabása körül döntő, amelnyiben a húsz évinél fiatalabb vádlottat nem lehet halálra ítélni. A tárgyalás részletei a következők: , Az utolsó vádlottak Kerovic Modo vádlott, földműves rá- tűiszi, hogy némiképpen talán bűnös. A vádlott előadja, hogy a háza előtt állott, amikor hozzájött Cubrilovic Veliko és felszólította őt, hogy két diákot vigyen a házába oly módon, hogy senki se lássa. A vádlott engedett ennek a kérésnek. Az apja, Kerovic Nita, otthon volt, akit megbíztak azzal, hogy a diákokat kocsin vigye Tuzlába. Minthogy azonban a vádlottnak a keze meg volt sérülve, azt parancsolta neki Cubrilovic, hogy hozza el neki Stjepanovic Cirót. Mikor ez megérkezett, Cubrilovic azt mondotta, hogy Kerovic Nitával és Blagojeval megbeszélte, hogy a diákokat Tuzlába kell vinni.Cubrilovic a nyeregkápából bombákat vett elő és azt mondotta, hogy ezek felrobbanhatnak. Cubrilovic a revolvert is megmutatta és azt mondotta neki és Stjepanovicnak, hogy vigyék magukkal a fegyvereket és adják Tuzlában Jovanovic Miskolnak. Levelet is adott át nekik, amely Jovanovicnak szólt. A diákokról azt mondta Cubrilovic, hogy derék emberek és azt mondotta a vádlottnak, hogy Szerajevóba igyekeznek, hogy amikor a trónörökös megérkezik, bombákat dobjanak rá. Hogy Cubrilovic mondotta azt is, hogy a diákok a trónörököst meg is fogják ölni, arra a vádlott nem akar emlékezni, holott ezt a vizsgálat során mondotta, ő és fivérei bíztak Cubrilovicban, mert azt mondotta, hogy a fegyverek Jovanovic Miskóéi, ennélfogva semmi rosszat nem sejtettek. Stjepanovic Svijan vádlott, földmives tudni sem akar a merényletről. Kerovics Nedo egy napon magához hívta, ahol Cubrilovicot és két diákot talált. Cubrilovic megkérdezte őt, várjon Tuzlába vinné-e a diákokat és mutatott neki bombákat és revolvereket is. Ezeket a fegyvereket Cubrilovic megbízásából Tuzlába kellett volna vinnie Jovanovic Miskóhoz. A vádlott és Kerovic Nado a diákokat és a fegyvereket Tuzlába vitték és az utóbbiakat át is adták Jovanovicnak. Momcsinovics Iván vádlott, cipész, azt vallja, hogy kisleánya mondotta neki, Kranicsevics vádlott hozott valamit- De hogy ez mi volt, azt nem látta, mert az egy rongyba volt becsavarva. Később Ivranjcsevics anyja elvitte tőle. Feljelentést azért nem tett, mert nem tudta, miről van szó. Sadilo Ferenc vádlott, asztalos, Kranicsevics barátja azt vallja, hogy mintegy két órára a merénylet után feleségének gyöngeesznéjű nővére mesélte, hogy Karnjcsevics hozott valamit és Momcsinovics azt talán a fiókjába tette. Később megkérdezte Kranicsevicsot, hogy mit hozott haza. Erre az azt felelte, hogy két pisztolyt hozott, mire a vádlott kérte Kranicsevicsot, hogy vigye azt el. Sadilo Angela vádlott, Sadilo Ferenc vádlott felesége a merénylet napján ottnon találta Kranicsevics vádlottat, aki arra a kérdésére, hogy mit akar, azt felelte, hogy atyjának, Momcsinovicsnak hozott valamit. A vádlott azt hiszi, hogy egy revolverről vagy pisztolyról volt szó, amit úgy atyjával, mint férjével közölt. Princip életkora A vádlottak kihallgatása után megkezdődött a bizonyítási eljárás felvétele. Princip Gavrilla vádlott életkorat illetőleg a következőket állapították meg: Az anyakönyv szerint Princip 1891 július 13-án született. Ennek az adatnak helyességét bizonyítja anyja is, jóllehet többi gyermekeinek születésnapját illetőleg nem tud nyilatkozni. Az ugyanezen lelkészi hivatalban vezetett másik, úgynevezett Domovnik-könyv alapján az állapítható meg, hogy Princip 1894 június 13-án született. Ebben a könyvben minden család egy külön-külön lapon foglal helyet. A két dátum az ó-naptár szerint számíttatik. Bilbia Miles lelkész, azt vallja, hogy abban az időben az akkori öreg lelkész mellett segédkezett-Az öreg lelkész már nem volt képes írni, miért is Bilbia különböző kis, ceruzával firtkált jegyzeteik alapján egyszerre volt kénytelen az így összegyülemlett születési adatokat a könyvbe bevezetni. Így történt a Principre vonatkozó adatok bejegyzése is. Akkor is egyszerre több hónapra visszamenőleg kellett a születéseket bevezetnie. Ezért nincsenek koronológikus sorrendben a feljegyzések. A Domovnikba történt bejegyzéseket is Bilbin sajátkezőleg végezte, de arra nem emlékszik, hogy milyen alapon. Princip Mária, a vádlott anyja azt vallta meg, hogy fia, Gavrilo, három nappal születése után kereszteltetett meg. Ez azonban nem egyezik az anyakönyvvel, mert e szerint Princip Gavrilo csak tizennégy nappal születése után keresztetett meg. WVW vWWWjVWVWWVWWWWVWWW nehezen a kötözőhely felé vonszolja magát, vagy hogy ha vöröskeresztes katonáinkat támadják meg sebesült-keresés közben. Ekkor követik el „hőstetteiket." De mindezek a harci eszközök, mindezek a nehézségek és fáradalmak nem rontják el katonáink jó hangulatát és harci kedvét. Halálmegvetéssel rohannak az ellenségre és ha felhangzik gyalogságunk hurrája, — túlzás nélkül mondhatjuk ezt, — a különben bátor szerbek eszeveszetten menekülnek lövészárkaikból. Egy meggyilkolt leány A Pesti Napló kiküldött tudósítójától Szerajevó, október 18. A bürokratásan elrontott keletiségű város egyik fölfelé kanyargó szűk utcájában, a Lanskiján, ahol a meredek utat helyenkint lépcsők váltják föl, van egy régi kis hotel. Valamikor hárem volt benne és kiugrón rostélyos baloldala hasonlít is az utolsó szerajevói hárem tulajdonos: Kapetanovics bég házához. Később levantei, görög és dalmata, szerényebb kereskedők szállottak meg benne, aztán sok esztendő múlásával vidámabb, szinesebb közönsége lett. A bosnyák fővárosban rövid ideig tartózkodó dámák, főképp artistanők béreltek ott lakást s gyakran megtörtént, hogy az utca regényes sötétjébe addig világítottak bele a hotel ablakai, amig a Romanja Planina mögül fölkelő nap a lámpát fölöslegessé nem tette.Zajos mulatozások, pezsgős éjszakák színhelye volt az öreg ház, míg aztán Szerajevó szomorú nagy eseménye óta megszűnt a mohosfedelű vén falak másodvirágzása, egyszerre megrokkant, elöregedett a kis hotel. Mintha minden élet kihalt volna belőle: se a jámbor furfangú kalmárok, se a vidám hölgyek nem mutatkoztak többé. Most aztán, amikor a Philippovichlagerben a merénylet részleteinek utolsó kibogozásán dolgozik a bíróság, ismét mozgalmas éjszakája lett az elhagyott kis hotelnek. Kocsik álltak meg a kapuja előtt, egyenruhás és vastagbotu polgári férfiak botorkáltak föl a szűk falépcsőn az emeletre s az ablakok megint sokáig világítottak ki a sötét utcára. Ezúttal teljesen rendkívüli eseménye volt a szállónak. A kapu körül összeverődött — hamar szétrebbentett — emberek súgva mondták egymásnak: — Holtan találtak az ágyában egy vendéget ... egy fiatal nőt... Többen ismerték az utcáról Szép, nyúlánk, barna lány volt. Elegánsan öltözködött, fehérbetétes lakkcipő volt rajta, amikor legutóbb a korzón sétált Leginkább az Appelquaitól a lecsukott szerb milliomos, Jestanovics Európa-hoteljéig, amely teli van tisztekkel. Annyit" tudtak róla, hogy Argelának hívják s nagyon szeretett abba a cukrászdába járni, ahol a tisztek megfordultak. — Kedvelte a tiszteket, ez volt a gyöngéje. Valaki többet is tudott. — Nem a tiszteket, hanem v. c .ik egyet. .. Talán miatta is halt meg. Bizonyosan öngyilkossá lett a szegény. Fönt az emeleten ezalatt a hivatalos személyek levetkőztették a bana leányt Nézték, vizsgálták, mi lehet az oka a hirtelen halálnak. Nem találtak rajta semmiféle sebet, amit revolver, vagy más gyilkoló szerszám ejtett volna. Csak a mellén volt egy jelentéktelen karcolás, vagy tán szúrás, csupán akkora, amilyet egy gombostű ejtett ajta. Úgy látszott, természes halállal ivult ki, mégis csakhamar az a űér terjedt el, hogy a leányt meggyilkolták. Szobájában egy pár levelet találtak, néhány rást, amelyeknek külön-külön nem sok értémük volt, de ha végigböngészték az egész vis iratcsomót, megölen