Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)

1914-10-21 / 262. szám

2 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1914. október TL (562. szftm.) Huber kapitány sorra bemutat bennünket, hír­lapunkat, mire Boroevics a következőket mondta: A hadsereg nevében, melyet sze­rencsés vagyok vezethetni, a legszívélye­sebben köszöntöm önöket és örülök, hogy a sajtó oly számos kiváló képvise­lőjét látom itt együtt. Uraim, nyíltan és őszintén megmondom önöknek, hogy a hadseregnek­­nincsenek titkai. Részem­ről mindegyi­küknek passepartout-t ad­nék, hogy bármikor odamehessenek, ahová akarhat és megnézzék, amit nézni akarnak. Jól tudom, hogy most nem írhatják meg, illetve nem közölhe­tik a nyilvánossággal mindazt, ami a szivükön fekszik. De eljő majd ismét a béke ideje és akkor urbi et orbi hirdet­hetik mindazt, amit láttak és tapasztal­tak. _ — Szeretném, ha minél többször­­ érintkeznének derék legényeinkkel, akik hadbaszálltak. Így láthatják csak és js hirdethetik, milyen kitűnő és pompás emberanyagunk van. Jól tudom, uraim, hogy a közvélemény bizonyos fokig csa­lódottnak érzi magát, mert eddig nem haladtunk győzelemről-győzelemre, úgy, mint ahogy várták. Én a csalódottság­nak érzését annak tudom be, hogy köz­véleményünk teljesen tájékozatlan a modern háború lényegét illetőleg. A rossbachi csata félóráig tartott; a gra­velotti ütközet egy délutánt vett igény­be; a sedani csata egy napon történt és mindeme csaták az egyik harcoló fél katasztrofális vereségével végződtek. Ezzel szemben a múltban az ostromok tartottak hosszabb ideig. Páris és Sebas­topol ostroma hat-hat hónapot vett igénybe. Manapság négy-öt napig tart egy-egy erőd ostroma. A háború tekrti­kai problémává vált és a seregek vias­kodása — mint Franciaországban lát­tak, — öt-hat hétig is eltarthat. — Ha az oroszoknak olyan gyalog­ságuk volna, mint amilyen a miénk, már­ Bécsben lennének és ha mi annyi tüzér­séggel rendelkeznénk, mint az oroszok, mi volnánk már Kievben. A háború technikai eszközei változtak meg az idők folyamán, az ember ugyanaz marad: éhezik, ha a trón nem érkezik meg ide­jében; szenved, ha rossz időjárás van. Csak az idegeit veszi sokkal inkább igénybe a mostani háború, mint a haj­dani, mert a hadseregek viaskodása sokkal hosszabb ideig tart. — Én Tomasovnál két napig vere­kedtem és Lembergnél öt napig kellett harcolnom, míg a helyzet tisztázódott. Ha az ismert események nem lépnek közbe, még tovább kellett volna küzde­nünk a döntésig. Kezdetben körülbelül az volt a helyzet, hogy egy emberünk­­három oroszszal harcolt, ma már két ellenséggel áll szemközt egy katonánk. Ha raa­d beáll az idő, amikor egy az egyhez lesz az arány, akkor elkövetkez­hetik a végleges,­­­a katasztrofális döntés. Amíg ez nem következik be, ad­d­ig csak azt mondhatom a közvéle­ménynek: türelem, türelem! Hogy ez négy-hat hét alatt, vagy négy-hat hó­nap alatt fog beállani, azt senki sem mondhatja meg előre. Hiszen, ha ma ezer oroszt lelövünk, holnap ötszázzal több fej orosz jön helyébe. Önök tudják, hogy csak az európai Oroszország két­szer oly­an nagy népességű, mint Ausz- t­­ria és Magyarország. Ez a nagy ember­reservokr ús meg új pótló erőket küld az elesettek helyébe. — Mi megteszszük a magunkét és egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy a háború a mi feltétlen fényes si­kerünkkel és ellenfeleink végleges ka­tasztrofális vereségével fog végződni. — Ha holnap szerencsém lesz m urakhoz, úgy rendkívül érdekes dolgo­kat fognak látni. Minden jót kivánok! Lázár fil­klós Az északi háború A monarkia és Németország csatái Az orosz-lengyelországi harcok Varsó bombázása előtt Berlin, október 20. A lapok egytől-egyig és egyértelműen azt jelentik a keleti harctérről, hogy az ütközetek Varsó körül kedvezően alakulnak a szövetsé­ges magyar-osztrák és német seregekre nézve. Varsó erődeinek bombázása a lehető legrövi­debb időn belül megkezdődik Az orosz-lengyelországi éhínség Kopenhága, október 20. Siralmas állapotok vannak Orosz-Len­gyelországban. Az egész dombrovai szénbánya­telepen szünetel a munka, a bányászcsaládok ezrével éheznek. Még a németeknek Lodzba való bevonulása előtt küldöttséget menesztett a városi tanács Pétervárra, hogy a kormány segítsen az éhező lakosságon. Időközben a né­metek megszállották Suvalki kormányzóságot és onnan az orosz-lengyel lakosság a vilnai kormányzóság területére vándorolt". A nyo­morral szemben a kormány nem tud segítsé­get találni, a lapok útján ellenkezőleg arra szó­lítja fel a lakosságot, hogy pontosan tegyen eleget adófizetési kötelezettségének. A Novoja Vrem­ja és a többi pétervári lap vezércikkben lelkesíti az orosz népet, hogy fizessen adót, mert adófizetés nélkül nem lehet háborút viselni, hagyni, hogy más hatalmak még jobban ki­merüljenek és majd néhány esztendő múltán a játékot újra lehetne kezdeni A német biro­dalom Oroszországgal csakis a teljes német siker és az oroszok kérelme alapján tárgyal­hatna. Hanem — amint mondottuk — egy­előre nem hihetünk annak lehetőségében, hogy ezek a híresztelések a valóságon alapul­nának. A „lengyel királyság" kormányzója Krafcit, október 20. A Glos Narod jelenti, hogy a cár a háború tartamára Esszerov generálist a lengyel királyság kormányzójává nevezte ki menekülnek a varsói bankok Krakó, október 2®. Varsóból ideérkezett jelentés szerint, az ottani állami bank bezárta intézetét és Szentpétervár költözött. A Banque de Bescompte de Varsovice egyelőre Brest-Litevszkbe helyezte át telepét A Lodzer Handelsbank az óriási betétván következ­tében egyelőre beszüntette üzletét Varsóból ked­den, szerdán és csütörtökön délelőtt az államvas­utak páncélosvonaton szállítják a magántőkések vagyonát Szentpétervárra. Ez a vonat kellő fizetés mellett bárki értékeit elszállítja. Karagyorgyevics Arzén az orosz hadseregben Pétervár, október 20. (Kopenhágán át.) Tegnap délelőtt ideérkezett Karagyorgyevics Arzén herceg és felajánlotta szolgálatait az orosz hadser­egnek. Zsidóüldözés Oroszországban és Besszarábiában Konstantinápoly, október 20. Az újságiak jelentik, hogy Besszarábiában és Orosz-Lenggyelországban ismét kitört a zsidóüldö­zés. Kiev városában lemészárolták a zsidókat, mert az a hír terjedt el, hogy a keletporoszországi orosz balsikereket „a zsidók árulása" okozta. Az Ikdam nagyon karakterisztikus jelentést tesz közzé, amely szerint a Kelet-Poroszországban harcoló katonák­nak azt mondták, hogy ebben a háborúban a zsidó császár és az Anti-Krisztus ellen küzdenek. Ezeknek a tanításoknak a terjesztői azonban alaposan meg­járták: az orosz katonák megijedtek, az Anti-Krisz­tus ellen nem akartak harcolni és így a szent szinó­dus kénytelen volt nyilatkozatot közzétenni, amely­faj­ kijelenti, hogy a német császár nem Anti-Krisz­tus, hanem csak olyan ember, mint mindenki más. Ilyen eszközökkel, fejezi be értesülését a török ú­j­ság, visel Oroszország háborút Németország nem gondol a békére Berlin, október 20. Nagy figyelmet keltett itt a Deutsche Tages­zeitungnak a békekötés kérdésével foglalkozó egyik cikke, amelyben a többi között a következő­ket irjat . Remélhetőleg Németországban sem katona, sem politikus nem akad, aki békére, akár csak részleges békére is gondolna, mi­előtt az ellenség a mi akaratunkhoz nem alkal­mazkodnék. Éppen egyelőre nem is akarunk hinni azoknak a híreszteléseknek, hogy Péter­vár és Berlin között ez a gondolat fölmerült volna. Szívesen elhisszük, hogy bizonyos orosz körökre nézve nagyon kellemes lehetne, ha Németországgal „kiegyezhetnék", — éppen abban a pillanatban, ammikor az orosz biroda­lom különböző határain némely gonosz ti­t­ok­a van készülőben. Néhány esztendeig jó képül kellene vágni, szej&steagn fegyrekezni. Galíciában • M III III •!! I ••• T«I1HTW—W| A galíciai harcmezőn A Pesti Napló kiküldött haditudósítójára Hadisajtószállás, október 20. (Érkezett este 7 órakor.) A csaták ma Przemysltől északra a radymnói vonalon föl Jaroslauig, délre pedig a Krosztenkó—Chyrov vonalon végül délkeletre Novomyaszó kerületé­ben fokozott hevességgel folynak. A San mindkét partján a rendkívül erős ágyúharc egész éjszaka is megszakítás nélkül estig tartott. A vidék legmagasabb emelkedéséről, az úgynevezett Tatarer-Hügelről néztem az ütegek munkáját. Innen tökéletesen beláthattam mind a két frontunkat és azt az óriási munkát, amelyet csapataink — igen jelentős si­kerrel — végeztek. A déli órákban egy karcsú monoplánunk röpült az orosz hadállások fölött. Két óra múltán sze­rencsésen visszatért fontos jelentésével Az oroszok valósággal erődszerű fedeze­tek mögé ásták be magukat és úgy har­colnak. Lázár Miklós A trónörökös a királynál Jelentést tett a galíciai harcokról Bécs, október 20. Károly Ferenc József főherceg ma dél­előtt két óra hosszat tartó főhajtgatáson jzent meg a király előtt és jelentést tett a

Next