Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-29 / 301. szám

Bud­apest, vasá­rna­ PESTI NAPLÓ 1914. november 29. (3b­. szám.) teki besmimkel. Dél felé elcsendesült a tüzelés. Támásztam az árokból. Amerre csak néztem, halottak és sebesültek hevertek a földön. A se­besültek jajgattak. Több bajtársam még akkor is eszeveszetten futkosott föl és alá, miközben ordított. Megörültek a boldogtalanok. Gondoskodás az elesett hősök árváiról A háború és a gyámhatóságok A közigazgatás munkája a háború folytán te­temesen megszaporodott. Különösen a gyámható­ságoknak jutott ki a fokozott munkából, amelyekre az a nemes feladat vár, hogy az elesett hősök kis­korú gyermekeit gondjaikba vegyék és a hadifog­ságba jutottak, vagy eltűntek vagyoni érdekeit megvédelmezzék. A belügyminiszter a többi ható­ságok után most az árveszékekhez intézett rende­letet, amelyben megszabja azokat az irányelveket, amelyeket a gyámhatóságoknak a hadbavonultak árván maradt kiskorú gyermekeinek ügyeiben és a hadviselés folyamán eltűntek vagyoni érdekeinek védelme körül szem előtt kell tartaniuk. A belügyminiszter ezeket az ügyeket a gyám­jegyi közigazgatás különös védelme alá helyezi. Rámutat arra, hogy a kiskorúak védelmével az árvaszék nemcsak nemes kötelességet, hanem nagy­­missziót is teljesít, amennyiben előmozdítja, hogy a harcban elesett hősök tetterős, munkás polgárok­, kár méltóan pótolva legyenek, az ország felvirág­zása, fejlődése érdekében. A miniszter elrendeli, hogy a háborúban el­esettek halálesetéről szóló értesítés vétele után gyámrendelés végett a szükséges eljárást azonnal folyamatba kell tenni. Ahol anyagi erők, vagy kellő érzék hiányánál fogva a kiskorúak érdekeinek védelme a rendsze­rinti gyámsággal nem látszik kellőképpen biztosí­tottnak, ott az árvaszék a kiskorúak részére lehető­leg a hivatásos gyámok közül oly gyámokat rendel-Üen, akik társadalmi összeköttetéseikkel s a társa­dalmi jótékonyság igénybevételével a kiskorúak sorsát akként képesek irányítani, hogy nevelésük, kiképzésük révén megélhetésük biztosítva legyen. A gyámok működésének­­ irányítása végett az árvaszék hívja fel figyelmüket a mozgósítás esetén bevonultak gyámol nélküli családjainak segélye­zése tárgyában kiadott utasítás rendelkezéseire. A közgyámokkal kell ellenőriztetni, hogy a család ré­szére megállapított segélyből a kiskorúak megfelelő ellátásban, szükség esetén gyógykezelésben részesül­jenek, illetőleg a segélynek legalább a gyermekekre eső hányada valóban a gyermekek fentartására for­díttas­sék. Útbaigazítást kell adni a gyámnak a hadviselés következtében elhalt katonák kiskorú gyermekeinek ellátási igényei felől. Az árvaszék kötelessége min­­den rendelkezésére álló eszközzel annak a célnak elérésére munkálkodni, hogy a társadalom nagy és intenzív érdeklődést tanúsítson a hadviselés követ­keztében elhaltak, továbbá az eltűntek (hadifog­ságba jutottak) kiskorú gyermekeinek gyámható­sági ügyei iránt. Igyekezzék az árvaszék a kiskorúak ügyének­­olyan nemesszivü családokat megnyerni, akik az árvákat akár maguknál, akár pedig az ő költsé­gükre a gyermekmenhelyen felnevelni és taníttatni hajlandók. Az állami gyermekmenhelyek az alább felsorolt összegekért ily gyermekek tartását, neve­lését készséggel elvállalják. A díjak a következők: a gyermek egy éves korának betöltéséig havi 14 korona, a betöltött egy éves kortól a gyermek he­tedik életévének betöltéséig havi 8 korona, ezentúl pedig a gyermek tizenötödik életévének betöltéséig ha­vi 10 korona E tartásdíjakon­ felül havonkint 6 koronát kell fizetni, amely összegben a gyermek ruházkodásának, iskoláztatásának, orvosi és köz­igazgatási ellenőrzésének és gyógyításának minden költsége is bennfoglaltatik. Gondja legyen az árvaszéknek arra is, hogy az árvák érdekeit a jótékony társadalmi egyesületek, intézetek és intézmények a legmelegebben karolják fel, hogy első­sorban ezeket részesítsék védelem­ben és lehetőleg mindazokat az ingyenes helyeket, amelyek rendelkezésükre állanak, a hadviselés kö­vetkeztében elhaltak kiskorú gyermekeinek adomá­nyozzák. Haladéktalanul el kell mozdítani azokat a gyá­mokat és gondnokokat, akik a hadviselés következ­tében elhaltak kiskorú gyermekeinek ügyeit lelki­ismeretlenül intézik. Intézkedik a körrendelet a kirendelt gyámok működésének, továbbá a kiskorúak tartásának és nevelésének hatályos ellenőrzéséről is. E célból a gyámok külön nyilvántartását és helyszíni szemlék tartását rendeli el. Az illetőség vitás voltából eredő késedelmek el­kerülése végett elrendeli a körrendelet, hogy amikor a kiskorúakra és a gondnokoltakra ille­tékes gyám­hatóság nem állapítható meg, a községi illetőség minden előzetes kutatás nélkül az az árvaszék, amelynek területén a kiskorú tartózkodik vagy a gondnokság alá helyezendő legutóbb tartózkodott, tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a kiskorúak szellemi és anyagi, illetőleg a gondnok­ság alá helyezendő anyagi érdekeinek megóvása és előmozdítása szempontjából szükségesnek tart. A vitás községi illetőség megállapítása céljából az el­járást folyamatba kell tenni.­­ A gyámhatóságok bizonyára át fogják érezni a rendelet fontos célzatát és hazafias buzgalommal fogják teljesíteni a reájuk váró nagy munkát. De a jótékony intézeteknek és a közönségnek is teljes odaadással kell támogatni a gyámhatóságokat, mert csak így végezhetik el sikerrel a rájuk váró nagy feladatokat. Az egész nemzetnek össze kell fogni, hogy a becsület mezején elesett hősök árváinak megélhetése és jövő boldogulása biztosítva legyen. NAPI HÍREK Az idő Szombaton hideg, változóan felhős, helyenként ködös idő volt. Mérhető hava­zást nem jelentettek. A hőmérséklet nap­pal néhány fokkal a fagypont fölé emel­kedett, éjjelre azonban jóval a zéruspont alá szálott a hőmérő, a maximum 11 C fok volt (Crkvenicán), a minimum 0 fok (Botfalun). Vasárnapra az időjárásban lényeges változás nem várható. Sürgöny-prognózis: Változás nem vár­ható. * •• Vasárnapi strófák Viccek a drágaságról Holnap már nem lesz drága a búza, Holnap a tej lesz drága csupán, Holnap a lisztes a bőröm nem nyúzza...» Nyúzza a sajtos holnapután.­­ Rettenetes öröm ért most minket. Olcsó a kenyér, akár a szemét. Sőt a kenyér is, — akár a szemét... Szúrják vele most ügyesen szemeinket. Hát a tojás, meg a hús, meg a szén? — Olcsó lesz a liszt, — hát bánom is én? Mindazonáltal a szivem bus ... Mert drága a tej, a tojás, meg a hus. El vagyok én bizony ám keseredve; Használni azonban igy se tudok... Egy volna a szivemnek ma a kedve: Harci tusába merre jutok? ... Elkéne ma menni önként viadalra ... Bár lógna az oldalamon bajonét; Mennék a rohamra, száz diadalra — Ugy ejteni tej uzsorása sebét... De sajnos­ nem kellek sorozáson . * . S igy ő sebez engem, száz a sebem. .. . Sok száz a sebem, — de csak egy a zsebem — És száz legalább is az én uzsorásom. * Úgy fáj a szivem és mégis itt olcsó Vicceket, kim­imet faragok.... Drága a szén, meg a hús, meg a borsó S mégis a régi gyerek maradok ... Gyártom a vicceket itt a világba... De mondhatom, ez nem is oly butaság Most amikor a világ olyan drága . * „ A viccek csupán olcsók legalább .. .. Egy most sorozott népfölkelő dala Dédunokám ha bejön, Dédunokám, ha bejön Egerbe, A kaszárnya ablakán, A kaszárnya ablakán, Nézzen be. Ott lát engem, komisz baka ruhába Csinos göndör parókám, Csinos göndör parókám, levágva. A Festi Mapie hétfőn reggel s megjelenik a rendes időben — A német birodalmi kancellár Berlin­ben. Berlinből táviratozzák. Bethmann-Holl-S­weg birodalmi kancellár ma reggel ideérkezett. — A pápa, mint esket® lelkész, Rómából je­lentik, hogy olyan egyházi ünnepség volt pé leken a Vatikánban, amilyen az utóbbi félszázadon belül csak most ismétlődött másodszor. A pápa szemé­lyesen esketett meg egy jegyespárt, Bacci grófnőt és Ruffo della Scaletta herceget. Benedek pápa bo­lognai érsek korában ismerkedett meg az ott lakó Bacci grófi családdal és még akkor megígérte a grófkisasszonynak, hogy ő fogja összeadni a fér­jével. Most tehát a pápa teljesítette azt az ígéretét, amit mint Della Chiesa bíbornok-érsek tett és a Vatikán házi kápolnájában személyesen végezte az esketést. — Főpapok titkos tanácsossága. Bécsből je­lentik: A király Sipeky Be­.Izs Lajos rozsnyói püspököt, Várady L. Árpád kalocsai érseket és dr. Bauer Antal zágrábi érseket valóságos belső titkos tanácsosokká nevezte ki. — A horvát miniszter sorsa. Gróf Pejacsevich Tivadar horvát miniszter tudvalevően francia föl­dön volt, amikor a háború kitört és nem utazha­tott haza, mert a hatóságok hadifogolynak nyilvá­nították. A miniszter fia, gróf Pejacsevich Márk or­szággyűlési képviselő szombaton elmondotta a kép­viselőházban, hogy egyik genfi bank szlavóniai bir­tokainak jószágigazgatójához, dr. Gosztonyihoz ér­tesítést küldött apja hollétéről. A bank közli, hogy a minisztert egy bretagnei városkába, Carnackba in­ternálták, ahol a Lagne-szálló­ban vett magának ké­nyelmes lakást. Egész nap szabadon mozoghat, sem­miben sem szenved hiányt és jól érzi magát — Károly király hagyatéka. Bukarestből je­lentik : Károly király hagyatékát a mostanáig vég­zett ideiglenes becslés mintegy ötven millió frankra értékeli. Ebből az összegből 12.600.000 frankot az Erzsébet királyné által alapított jótékony intézmé­nyekre hagyott a király, húsz milliót érnek a mű­kincsek és a könyvtől, amelyet a román állam örö­költ, a fenmaradó 15—17 milliót pedig Ferdinánd király örökölte. Megállapították azt is, hogy a ti­zenkét királyi birtok jövedelmét mire fordította az elhunyt uralkodó. A jövedelemből nagy befektetése­ket végeztek a birtokokon, azonkívül a király állan­dóan sok családról gondoskodott, rengeteg összeget adott különböző jótékony célokra, neve elhanyattá­sával öt millióit adományozott a román hadsereg új gyorstüzelő ágyúinak beszerzésére, milyet a kons­tan­­ti kikötő kiépítésére, több ízben adott kü­lönböző összegeket a román flotta javára és azon­kívül segítette a német, orosz és szerb vöröskeresz­tet is. — Rendjeladományozások. A király Petrovszky Dezső aradi törvényiszéki irodaigazgatónak és Vatter Gyula kúriai irodafőtisztnek, nyugdíjazásuk alkal­mából, sok évi hű és buzgó szolgálataik elismeré­seül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — Az ellenséges államokból hazatérő magyar honosok támogatása. A belügyminiszter az ellen­séges államokból hazabocsátott és gyámo­zásra szoruló magyar honosok támogatása tárgyában kéz­i rendeletet intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez. A rendelet elmondja, hogy az ellenséges álla­mokban internált magyar állampolgárok hazabo­csátása céljából a külügyminisztérium részéről fo­lyamatba tett tárgyalások eredményeképp már megkezdődött az internáltak hazaszállítása. Ám ez különösen Franciaországról, amely a hazabocsátott magyar állampolgárokat a svájci hatóságoknak adja á­. A hazatérők szabad választásától függ, hol tele­pednek le. A hazatérők között voltak és lesznek olyanok, a­kik támogatásra szorulnak. Ezek az el­lenséges külföldi államokban történt internálásuk idején jobbára keserves szenvedéseken mentek ke­resztül. Nagy része, ami kis pénze volt, elköltötte, vagyonát pedig kénytelen volt hátrahagyni. Első­sorban a társadalomnak kell a hazatérőket támo­gatnia. A támogatás legsürgősebb és legértékesebb módja az, hogy munkát szerezzünk annak, akit csakis a munkaalkalom hiánya utalna közsegély igénybevételére. Éppen úgy a társadalomnak áll elsősorban módjában a rendelkezésére álló jótékony intézmények és magánadakozások útján biztosítani a hazatérők létfentartását a míg ezek arra képe­sekké nem válnak. Ha azonban a társadalom az egyes támogatásra szoruló hazatérőket a kellő gyá­molításban részesíteni nem tudná, az a község, ahol az illető letelepedik, tartozik eljárni, a fennálló szegényügyi rendelkezések értelmében. Természete­sen fenmarad a tartózkodási községnek az a joga, hogy a hazatért gyámolítására fordított összegett az illetőségi községétől követelje. Azokban a kivételes esetekben, amikor akár a társadalom, akár a tar­tózkodási hely községe a hazatért gyámolítására képes nem volna, a miniszter az illeték eltartása fejében a község részére a katonai átvonulási ille­téknek megfelelő­ összeget utal ki segélyképen.

Next