Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)
1914-12-04 / 306. szám
ItaihipeHÄ, péutsl PESTI NAPLÓ aeeemfcer *. TSOft. sanif * Olaszország fegyveres semlegessége Salandra miniszterelnök nyilatkozata Róma, december 5. A kamara ma újből megkezdette munkásságát. Salandra miniszterelnök a Ház élénk figyelme közepette állott fel szólásra s a következőket mondotta: — A kormány részére, amely ma e Ház bírói széke előtt megjelenik, az ügyek szükségessége írja elő a közvetlen programmal, minthogy feladata az, hogy az olasz történelem e kritikus pillanatában vezesse az állam ügyeit és intézze sorsát. Mialatt a kormány, megerősödve a törvényhozás bizalmának ismételt tanújele által, azon volt, hogy hasznos közigazgatási, adóügyi és szociális reformokat készítsen elő, — részvétele és a részéről való hozzájárulás nélkül, — hirtelen és igen nagy gyorsasággal egy konfliktus támadt, és hasztalan igyekeztünk a béke megóvása és a civilizáció érdekében annak elejét venni A kormány kénytelen volt mérlegelés tárgyává tenni ezek után, várjon a szerződések rendelkezései ránk rójják-e a kötelességet, hogy abban résztvegyünk. A fennálló megálltapodás A betűjének és szellemfene lelkiismeretes vizsgálata után és ismerve a konfliktus nyilvánvaló eredetét és végcélját, arra a lojális és biztos meggyőződésre jutott, hogy Olaszországnak nem kötelessége e konfliktusban résztvenni. Menten minden egyéb mérlegeléstől, nyugodt és szabad módon megbírálva azt, mit tesz szükségessé az olasz érdekek megóvása, az olasz kormány jónak látta haladéktalanul semlegességét deklarálni. Olyan elhatározás volt ez, hogy el kellett készülni arra, hogy az szenvedelmes vitákra fog vezetni és igen különböző megítéléssel fog találkozni Azonban hamarosan úgy az országban, mint a külföldön az az erős és általános meggyőződés érvényesült, hogy Olaszország csak jogával él és hogy a kormány helyesen vélte meg, mi felel meg legjobban a nemzet érdekeinek. A szabad akaratból proklamált és lojálisan figyelemmel tartott semlegesség azonban nem volt elegendő arra, hogy bennünket megóvjon annak az óriási változásnak következményeitől, mely naprólnapra nagyobb arányokat ölt és amelynek végét senki sem látja. A kontinensen és annak tengerein, melyeken a politikai alakulatok talán meg fognak változni, Olaszországnak létérdekek fölött kell őrködnie, igazságos igényeket kell érvényesíteni és biztosítania és nagyhatalmi állását nemcsak fentartania kell, de sértetlenül és olyképp kell azt fentartania, hogy más államok esetleges megnagyobbodása következtében e nagyhatalmi állás kellő arányban maradjon. Ezért nem volt lehetséges és nem is tesz lehető az, hogy semlegességünk lanyha és élettelen legyen. E semlegességnek figyelmesen őrködőnek, tevékenynek kell lennie, nem szabad tehetelennek, hanem erősnek és minden eshetőségre késznek kell mutatkoznia. (Igen élénk, hosszantartó helyeslés. Az egész Ház felemelkedik helyeiről és hosszantartó szívélyes ovációban részesíti a szónokot) Ennek következtében a kormány legfőbb gondja mindig az volt és az is lesz, hogy a hadsereget és a haditengerészetet teljes előkészületben tartsa. Hogy ezt elérhessük, nem haboztunk akkor, amikor arról volt szó, hogy újabb kiadásokért és a katonai szervezet egyes változtatásaiért nagyobb felősséget vállaljunk magunkra A történelemből, de még inkább a mostani eseményekből leszűrt tapasztalat azt tanítja, hogy amikor megszűnik a jog unalma, akkor az erő, a szervezet, a védelem minden költségesen drága, de legtökéletesebb technikai eszközeivel felszerelt emberi erő képezi a nép jólétének, biztonságának, nyugalmának egyedüli garanciáját (Hosszantartó helyeslés és taps. A képviselők újból '»-'kes ovációban részesítik Salandra miniszterelnököt) Olaszország, amely nem törekszik arra, hogy másokat elnyomjon, köteles védelmét megszervezni és minden rendelkezésére bocsátott eszköz felhasználásával, minden erélylyel felfegyverkezni, nehogy őt nyomják el. Amellett, amiben első és legfőbb kötelességünket látjuk, másik nagy gondunkat az képezi, hogy a konfliktusnak hatásait enyhítsük, amelyek következtében pang a világgazdasági helyzet, megakadt a nemzetközi piacok forgalma, megszakadt, vagy legjobb esetben csak rendetlenül bonyolítható le a közlekedés, ezer és ezer dolgos, erőteljes munkást idő előtt hazatérésre kényszerítettek és a legszükségesebb élelmi cikkek árát jelentékenyen megdrágították. Már ez okból is rendkívüli intézkedésekre volt szükség, a rendes törvényes intézkedésektől való ideiglenes eltérésre, a kömunkák siettetésére és az ország anyagi eszközeinek nagyobb arányú igénybevételére. A kormány kéri a törvényhozást mindezen intézkedések haladéktalan jóváhagyására. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy hazánk általános gazdasági viszonyai általában javultak, hogy munka és hitel lassan-lassan normális JMT WilliBS medrébe lép és hogy a közbizalom visszatérőben van. Veszélyes illúzió volna azonban azt hinni, hogy további rendkívüli intézkedésekre nem lesz szükség A belső békét is mindenáron biztosítani fogjuk, habár kétségtelenül bizonyos, hogy az olasz nép aa nem fogja megzavarni. Máskor helyénvaló a politikai és gazdasági versengés, a pártok és osztályok mérkőzése, ma azonban szükséges, hogy minden szóban, minden tettben, minden olasz szolidaritási jusson kifejezésre. (Bravo!-kiáltások, hosszantartó helyeslés.) Ha a törvényhozás szavazata megadja nekünk a kellő erőt és biztonságot, viselni fogjuk felelősségeink súlyos terhét és elvégezhetjük azt az állandó és intenzív munkát, amelynek szellemünk egész energiáját szenteljük a haza érdekeinek védelmére és Olaszország jövőbeli sorsának biztosítására. (Hosszantartó helyeslés és taps. A képviselői felemelkednek helyeikről s meleg ovációkban részesitik a miniszterelnököt és lelkesen éltetik Olaszországot) Elnök bejelenti, hogy a kormány átment a szenátusba, ahol a miniszterelnök a kamarában tett nyilatkozatát ismétli meg. Salandra miniszterelnök beszéde kitűnő hatást tett úgy a kamarában, mint a szenátusban. A kamara radikális pártja délutáni ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy helyesli a miniszterelnök nyilatkozatait és megbízták Sacchi képviselőt, hogy ezt jelentse ki a kamarában. A radikális képviselők, akik számosan jelentkeztek szólásra, valamennyien töröltették neveiket A baloldali demokraták délutáni ülésükön napirendet fogadtak el, melyben helyeslőleg veszik tudomásul a kormány hazafias nyilatkozatát. Háborús neurózis : Egy német professzor, a javíthatatlanok fajtájából szép rendszerbe foglalta azokat az ideges tüneteket, amiket a háború okozott. Térkép-neurózis, élelmiszer-neurózis, pénzneurózis, sorozási neurózis ... ezek a betegségek végigszáguldtak a világon az egyik Óceántól a másikig, a Kárpátoktól az Adriáig. Csak azt nem tudtuk, hogy nevük van. Térkép-neurózis — ez az a korszak volt, amikor a hadakozó felek bulletinjeit a térképen kisértük aggódó figyelemmel. A könyvkereskedések kirakatait egészen elborították a térképek, úgy hogy a könyvek nem is látszottak ki alóluk. A kávéházakban az emberek fali és asztali mappák fölé hajolva lázasan keresték a kiejthetetlen nevű francia és angol helységneveket és a még kiejthetetlenebb szerbiai, galíciai és oroszlengyelországi községeket, amik néha még a katonai térképen sem voltak meg. Ma már csak néhány pedáns csodabogár nézi meg a térképet, a térképüzlet megszűnt jónak lenni. Épp az, hogy elmúlt, mutatja, hogy a „térképitisz" betegség volt, ragadós betegség, amely félelemneurózisból fakadt. Senki sem volt katona, senki sem tudta, hogy az ellenséges hadak mennyi idő alatt érhetnek el egy pontot és nem a hadműveletek iránt való érdeklődés, hanem ez a tipikus félelem adta a laikusok kezébe a térképet, amelyet nem is értettek. Élelmiszer-neurózis ... ez főként a gondos háziasszonyok idegeit támadta meg. Valami regényes legenda támadt és megcsinálta kör- útját a világon, hogy háborúban kifogy az élelmiszer és az emberek éheznek. A kamarák megteltek liszttel, burgonyával, szalámival és egyéb hosszú időre elálló élelmiszerrel, ami a drágaságnak egyik közvetetlen oka lett. Ha tényleg éhínség támadna, amitől isten ments, a túlságosan gondos háziasszonyok kamaráiból kellene rekvirálni az egész lakosság számára. Ez az élelmiszer-neurózis már apadóban van, de még nem múlt el egészen. A spekuláció boldogan számít rá. Pénz-neurózis ... ezen a betegségen az emberiségnek vagyonosabb és félénkebb része esett át, de nem maradt mentes tőle a takarékos kispolgár sem, aki minden ezüst érmet igyekezett eldugni — lehetőleg a harisnyaszárba — vagy még mélyebb, titkosabb helyre, a padló alá, — különös tekintettel az oroszokra. A papír kélkoronások kibocsátása követte nyomon ezt a betegséget, amely szintén csökkenőben van, bár itt-ott még makacsul ellentáll mindenféle orvosságnak. A sorozási neurózis ... ez ma a divatos és legjobban elterjedt idegbetegség. Az egész világ átesett rajta, de még nincs rajta egészen túl. Eleinte a plakát neurózis alakjában jelentkezett. Az emberek a hirdetőoszlopokon és a házak falain lesték a különböző sorozásokat elrendelő hirdetményeket Szájról-szájra, a kávéházak, borbélyműhelyek és egyéb nyilvános helyek közvetítésével terjedtek el a hírek, hogy minden embert besoroznak héttől hetvenhét éves koráig. A katonai ügyosztályokban ősz öreg aggastyánok jelentkeztek remegő térre .1. hogy igaz-e, hogy őket be fogják sorozni? Sőt egy tréfa, amelyet egy újság eresztett meg, hogy a nőket is be fogják soírozni, eljutott a legsötétebb külvárosig, ahonnan útra kerekedett egy anyóka és addig meg sem állt, amig a kerületi elöljáróságra nem jutott, ahol alig tudták megnyugtatni, hogy tizenhét éves, viruló szép leányunokáját nem fogják elvinni a tűzvonalba. A nagy, ismeretlen fogalom, amely előre vetette véres árnyékát, — a háború, amely negyven évig nem volt és amelyet jóformán egészen elfelejtettek az emberek — az idegeket elemi erővel rázta meg. Katonaembernek fogalma sincs róla, hogy egy dolog, amely rá nézve az élet csúcsát, a művészetek teljességét jelenti, a fegyvert nem viselő elemnél milyen félelmeket, neurózisokat vált ki. Ezért még Hindenburg is csak nagysokára jutott rá, hogy a modern embernek idegei vannak és hogy ez a háború, ahogy ő mondta, elsősorban az idegek háborúja. Végül mint a háború külön érdekessége szerepelhet az az orvosilag megfigyelt tény, hogy a háborúnak nemcsak betegei, hanem gyógyultjai is vannak. A hipochonderek, a képzelt betegek nagy tömegét a háborúval való állandó foglalkozás elterelte a saját fantasztikus nyavalyáitól. Azelőtt ezek az emberek minduntalan orvosprofesszorokhoz jutottak minden kis pattanás, nátha, fejfájás miatt Gyógyíthatatlan sötétlátásuk most átbillent egy másikfajta betegségbe. Ezek az emberek most éjjel-nappal a kávéházban ülnek, híreket olvasnak és lesnek, rémhíreket gondolnak ki és terjesztik tovább. Nem betegek többé, hanem a kelleténél élénkebbek, mozgékonyabbak és folyton kinéznek az ablakon, hogy nem jön-e már az ellenségük a közélet hipochonderei. Sz Kérjük azokat a t. c. előfizetőinket, akiknek előfizetése november 30-án lejárt, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. 11 PESTI MAP LÓ előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és Bosznia-Herczegovinába. Egy hóra... 2.SO korona Negyedévre 8.— .. Fél évre 16.— a Egész évre 32.— „