Pesti Napló, 1938. március (89. évfolyam, 48–72. szám)

1938-03-05 / 52. szám

8 Szomlmt PESTI NAPLÓ 1938 március 5 BIANCA WALLIN Magyarország a mai svéd festészetben Stockholm, március. (A Pesti Napló külön tudósitójától.) A Strandvägen egyik előkelő műkeresked­sében az év első heteiben első önálló kiállítását reirdezte a Magyarországon is jól ismert nagy svéd festőművész, David Wallin magyarrá vált leánya, Bianca Wallin. Különös figyelmet keltettek hangulatos, a magyar táj lelke iránt meglepő megértésről tanúskodó balatoni táj­képei. A tehetséges fiatalasszony határozottan apja, a már régen beérkezett figurális mester hatása alatt áll, kinek meleg életörül­et és mély költőiséget sugárzó ké­lyei a stockholmi Nationalm­useet büszkeségei. Főleg a kiállítás gyermekportréinak felfogásában érezhető ez, bár a művésznő, mint asszony és anya, nőiségének ösztönszerű kisugárzását is beléjük leh­ellte. A portrék színéből a svédek hűvös, de biztos, megingathatatlan harmóniaérzése és a fény- és árnyvalőrök elosztása iránti csalhatatlan biztonság árad. Wallin Bianca Iróniában született. Apjától örökölte a Délért való rajongást. Ez eleinte sűrű tanulmány­utakra vezette, melyek során Ola­sz-, Francia- és Spa­nyolországot utazta be, később pedig a stockholmi ma­gyar kolónia egyik ismert tagjával, Tolnai mérnökkel való házasságát eredményezte. A nászút óta, melynek végállomása Magyarország volt, az ifjú pár minden évben felkeresi a Duna—Tisza vidékét, pontosabban a Balaton partját, a menyecske pedig minden évben a balatoni táj új szépségeit fedezi fel és örünkíti meg a hazánk iránt őszinte lelkesedéssel viseltető­ svédek szá­mára. Érdekes megfigyelni, hogy ezek a képei, amellett hogy színben és felfogásban meglepően közel állanak Mészölyhöz és a Balaton magyar rajongóihoz, sötét és gyakran kissé kemény tónusokkal mégis mennyire magukon viselik svéd alkotójuknak kézjegyét. Svéd­országi tájképei, melyeken előszeretettel alkalmaz bo­rongós vagy alkonyi világítást, komor fenyvesek és habzó, tajtékzó vízesések formájában híven tükrözik azokat a természeti jelenségeket, melyek az északi ember jellegzetes lelkivilágának kialakulására oly nagy hatással voltak. Bianca Wallin Magyarországon munka közben Újabb magyar technikai - ipari és természettudományi könyvek Ára Farkas: Kézikönyv könyvkötők és más rokonszakmák részére • 3.50 Feiszt: A selyem és műselyem ismertetése, feldolgozása. Ferdinandy: A papírgyártás és a szükséges gépek 1937.­­ 20.— Fisch: A színkeverés, ké­zikönyve. Kötve. 1936. 10.— Finály J. Hidrotechnika . 20.— 1. kötet Hidrografia. II. kötet Hidrometriia. III. kötet Hidraulika. Gáspár: Szerkesztő lát­szatitan. 2 kötet: 1. Gyakorlati rész B.50 II. Elméleti rész. 1936. 6.50 Gépészeti zsebkönyv. Szerkesztette: Pattantyús S. 2 köt. K. 50.— Gépjárművek közúti forgalmára vonatkozó forgalmi sza­bályok. összeállította: Stollár. 1937. — 1.50 Gépjárművezetői vizsga, rendészeti anyaga ké­rdések eren és feleletekben. 1937. 1.30 Habán—Dsimár: Modern motorkerékpár. 1931­. 4.— Hajós S.: Vizépitéstan. II. 1 — — — B— Hegedűs: Szerszámkészítés kézikönyve. Kötve. 1937. — G— Heller: A fizika története a 19. században. 2 kötet. Kötve. Antiquar példány 12.— Hoffmann: Előkészítő a gépjárművezetői vizsgára. (Kérdés és feleletekben) — 1­50 Jáky: Talajmechanika — 14.— Kenessey B.: Vízgazdálkodás. Lecsapolás, alagcsövezés, Kauser: Kérdések és feleletük a hangos filmtechnikából 2— Kerber: A gépjárművezetői vizsga teljes anyaga, a g­ép­já­rmű ápolása és vezetése, kérdés felesetekben. 1937. 4.— — Az automobil teljes vizsgaanyag..), karbantartása, h­ibák javítása, Riesel-motoros gépjárművek. Kötve. 1937. — 8.50 Kosztka: A könyvkötés mestersége — * 1.20 Kürschák: Matem­atikai verse­nytételek — 4.— Laszgatner: Gyakorlati perspektíva. 1937. 8— Lévay: Algebra 2.40 — Algebrai példa­tár 1-20 — Számtan — —.40 Magyar Elek: S­zigetelésm­érés és hibakeresés erősáramú házi villamosberendezése­kb­­en­. IS ábrával­. 1937. 1.60 Miklóssy: .laqu.i.rd-kötéstan és szövegelemzés. Kötve. M87. 6.— Mikola: A fizika gondolatvilága. Kötve 10.— Mikola—Rátz: Függvények az infinitezimális számítások elemei. II. kiadás. Antiquár 5.— Kaphatók­­.­z Eszé­kénykereskedésérben, Erzsébet körút 18—20. Befejezték a választójog bizottsági tárgyalását Az új törvény kihirdetése után is lehetséges még egy nyílt választás Csak így lehetett kizárni a közjogi ex-lexet Eckhardt nyilatkozata a vitáról és eredményeiről (Saját tudósítónktól.) A képviselőház közjogi bizott­sága pénteki ülésén befejezte a választójogi javaslat tárgyalását. A búcsúülésen is Széll József belügy­miniszter, Tahy és Mikecz államtitkár képviselte a kor­mányt, jelen volt Eckhardt Tibor, Ernszt Sándor, Ester­házy Móric és a kormánypárt sok tekintélyes tagja. Kisebb módosításokkal, kisebb vitákkal folyt a tár­gyalás. A 218. szakasznál Lányi Márton előadó indítvá­nyára elfogadtak egy módosítást, amely szerint ha a törvény kihirdetésekor együttlévő Országgyűlés feloszla­tása esetén a választások kitűzése olyan időben törté­nik, amikor az országgyűlési képviselőválasztók új név­jegyzéke m­ég nem készült el, illetve a belügyminiszter a­ választókerületek megalakítására és a lajstromos választókerületekben választandó országgyűlési kép­viselők számára vonatkozó rendeletét még nem adta ki, a választásokat az 1925. évi választási és az 1937. évi ajánlási törvény rendelkezései szerint kell megtar­tani. Ennél a­­módosításnál Eckhardt Tibor felszólalt, elfogadta az új szöveget, megállapította, hogy ezzel megszűnt a lehetősége a közjogi ex­ lexnek. (A módosítás magában hordozza még egy általános nyílt választás lehetőségét, de szükség volt rá, mert ha az új törvény életbeléptetésével megszüntették volna a régi törvény hatályát és fel kellett volna oszlatni az országgyűlést oly időben, amikor az új törvény fizikai­lag még nem volt végrehajtható, valóban lehetetlen lett volna közjogi kiutat találni a bonyodalomból.) Pesthy Pál elnök a tárgyalás befejezése után kö­szönetet mondott az előadónak, a bizottsági tagoknak, a belügyminiszternek, a belügy és az igazságügy kép­viselőinek a javaslat körül végzett munkájukért. Eckhardt Tibor a választójog bizottsági vitájának befejezése után a következő nyilatkozatot tette: " Az a konciliáns módszer, amellyel a kormány és az ellenzék is ezt a nemzet életére olyan nagy kihatású választójogi törvényjavaslatot bizottsági úton letár­gyalta, ezúttal is eredményesnek bizonyult. A független kisgazdapárt a választójog terjedelmére vonatkozólag a maga álláspontját nem tudta ugyan teljesen érvényre juttatni, a választási eljárás tisztaságának biztosítása tekintetében azonban a kormány részéről teljes meg­értéssel találkozott a kisgazdapárt és meg vagyok győ­ződve, hogy az adott körülmények között elérhető leg­jobb szövegezésben fog a választójogi törvény eljárási része a képviselőház elé kerülni. Jíntamna (Utódfalatig-Mondcson Mohács, március. (A Pesti Napló tudósítójától.) Ősrégi népszokás a mohácsi sokácok között a far­sangvégi »busójárás«­. A legények a legfantasztikusabb álarcokat öltik fel, hatal­mas, vörösre festett fafarag­ványokat, kosszarvakkal, ör­dögfej-formára faragott fa­álarcokat. A busók­ öltözete szőrivel kifelé fordított birka- és kecskebőrködmön, a busólegény fából fara­gott csillagosvégű buzo­gányt szorongat a marká­ban és minden busócsoport­hoz tartozik egy kürtös, aki a két-három méteres fűzfa­kürtöt fújja. Így indulnak el a farsang utolsóelőtti harmadik napján már kora hajnalban és látogatják végig az ismerősök portá­ját, ahol minden busónak dukál harapnivaló s egy kupica pálinka. Az ünnep­ség aztán a város főterén folytatódik, ide gyűlnek az egyes csoportok, itt ég a hatalmas máglya, amit ha kell, egy-egy vödör benzin­nel élesztenek fel. Itt folyik a móka, a tánc, itt kólózik a mohácsi sokácság apraja­nagyja három napig. Olyan az egész, mint egy három­napos lakodalom, olyan a város képe, mint az öröm­szülők háza. A busójárás ősrégi szokásának eredetét mindezideig nem sikerült hitelt érdemlően kikutatni. A nép azt tartja, annak az emlékére kezdték el, h­ogy valamikor ezek a szörny álarcokba bújt szigeti legények üldözték ki rémítő megjelenésükkel a Mohács-szigetet megszálló törököt. Ez azonban csak a néphit, történelmi alapja nincs, mert a török megszálláskor a sokácok még nem laktak Magyarországon, csak 1687 után telepedtek le. Valószínűbb az a feltevés, hogy az egész valami ősi pogány szertartás csökevénye, abból az időből, amikor még a sokácok pogányok voltak. A busók pedig a sokác­ság pogánykorának papjai lehettek. Más verzió szerint a tavasz közeledtét ünnepelték ezekkel az álarcos fel­vonulásokkal. Az idei busójárás háromnapos vidámsága végetért, hogy Mohácson évszázados hagyományok szerint a far­sangot az úgynevezett magyar bállal és a messze kör­nyéken híres cigánybállal fejezzék be. A város vezető­sége, amely a lassanként lanyhuló népszokást, a busó­járást felelevenítette, reméli, hogy az a közeli években tovább fejlődik és idegenforgalmi látványosságá terjed. Álarcosok a menetben Töltse szabadságit a tengeren... Felvilágosítást nyújt : JÜZOLT UTAZÁSI ÉS MENETJEG­Y IROD­ÁJA, Erzsébet körút 18—20. sz. Olcsó egyéni és társashajó­utazások, pen­gőben fizethető =hajójegyek ::..= Minden utazási ügyben passisi, hajó,repülő és hálókocsi jegyek, egyéni és társasutazások, szoba­foglalás és p­aly­t­aig­énylés ford­uljon AZ EST utazási és menet jegyirodájához Budapest, VII., Erzsébet körút telve

Next