Századok – 1962
Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Balásházy János élete és munkássága 409
BALÁSHÁZY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA A XIX. század első felében a minden tekintetben elmaradott hazai állapotok megreformálásért indult harc egyik legelső bajnoka, s különösen a modern magyar mezőgazdaság úttörőinek egyik legkiválóbb alakja volt Balásházy János. Küzdelmes élete és tudományos munkássága azonban korántsem részesült az utókor részéről abban a figyelemben és méltánylásban, mely megilleti. Életrajzi adatait meglehetősen hiányosan és sokban pontatlanul örökítette reánk a Magyar Tudományos Akadémia Almanachja és az OMGE Emlékkönyve; munkásságának felszínes „értékelése" lenéző és váll veregető volt egyszerre.1 A magyar mezőgazdaság és a mezőgazdasági szakoktatás történetéről írt művek általában még nevét sem említették.2 Jóllehet korábban is történt egyszer kísérlet arra, hogy Balásházy élete és tevékenysége — legalább a debreceni évek vonatkozásában — feltárassék,s igazában csak halálának 100. évfordulója alkalmával fordult feléje a figyelem: ekkor próbáltuk első ízben meghatározni Balásházy helyét és jelentőségét a magyar agrárfejlődés történetében. Ugyanekkor a levéltári kutatómunka Balásházy politikai pályája Magyar Tudományos Akadémiai Almanach 1863-ra; ebben: Életrajzi adatok elhunyt tagokról 1848—1862. Balásházy adatai a 267. lapon. — Dalgóczy Károly (szerk.): Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Emlékkönyve III. füzet. Bpest. 1883. 74 — 78.1. 2 Wenzel Gusztáv : Magyarország mezőgazdaságának története. (Bpest, 1887) a 415. lapon megemlíti Balásházy nevét „A Magyarország mezőgazdaságának újabb történetében jelesebb szakférfiak" sorában, s utal az OMGE emlékkönyv reá vonatkozó adataira. — Rodiczky Jenő : Adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez. A juhtenyésztés (Magyaróvár, 1880). Balásházyval nem foglalkozik; csupán a juhászati irodalom bibliográfiájában sorolja fel Balásházy idevágó műveit. — Molnár József : A jelesebb magyar gazdák és gazdaírók arczkép-csarnoka (Pest, 1859) nem tartalmazza Balásházy portréját. — Borotvás Nagy Sándor : Nagy magyar gazdák (Szeged, 1942). Balásházyt nem ismerteti, jóllehet épp azokkal kíván foglalkozni, akik ténylegesen gazdálkodtak, termeltek. — Vörös Sándor : A gazdasági tanügy történetének vázlata (Kolozsvár, 1880), — Vincze Frigyes : Szakoktatásunk múltja és jelene (Bpest, 1937), — Csiki László : Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete (Bpest, 1941) Balásházy ez irányú érdemeiről mit sem tudnak. 3 Giday Kálmán : Balásházy János Debrecenben (Különnyomat a Debreceni Szemle 1940. évfolyamából). A mindössze négy oldalas kis cikk a városi tanácsi jegyzőkönyvek és a „Commissionalia" anyag felhasználásával készült, de nem használta még fel a Balásházy debreceni évei szempontjából legértékesebb forrást: 1847. évi csődperének iratait. Lásd: Tilkovszky Lóránt: Balásházy János, a magyar agrárfejlődés úttörője (1797 — 1857). Bpest, 1958. Mezőgazdasági Múzeumi Füzetek 4. szám; továbbá Tilkovszky ,,Balásházy János" című cikkét a Természettudományi Közlöny 1958. évf. 5. számában. — A népszerű évfordulós megemlékezések némelyike azonban mélyebb elemzés és értékelés helyett aktualizálással próbálta „közelebb hozni" Balásházy életművét a mai olvasóhoz. Giday Kálmán pl. teljesen félreértve Balásházynak a tulajdonképpen birtokos nemesi