Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
Antall József : Eötvös József Politikai Hetilapja és a kiegyezés előkészítései 1865—1866 I. A szabadságharc kitörése válaszút elé állította a magyarságot. A fegyveres harc és a meghódolás között választhatott 1848 szeptemberében. A nemzet előtt csak ez a két út állt ! De a kormányférfi — egyénileg — választhatta a harmadikat, a visszavonulás ösvényét. Ezek közé tartozott Eötvös József is. „Miért távoztam el? azt annak, ki engem s lelkületemet ismeri, könnyű, — másnak lehetetlen megmagyarázni. . . Ily viszonyok közt tökéletesen hasztalannak érzem magamat. Engem az ég forradalmi embernek nem teremtett. Bármi nagy czélt lássak magam előtt, az egyesek szenvedéseiről megfeledkezni nem tudok s meggyőződésem szerint, az anyagi erő, mellyre minden forradalom támaszkodik,, nem azon út, mellyen az emberi nem előrehaladhat." A külföldre távozott Eötvös számvetésének, vizsgálódásainak eredménye hatalmas, bár vitatható, államtudományi munkája: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra. Alapja és kiindulópontja a kéziratban maradt müncheni vázlat, amelyet még 1848 végén kezdett fogalmazni. Nyugtalan egyénisége, politikai küldetéstudata azonban visszatérésre késztette. A véres küzdelem bukása után végképp nem látott más kiutat, mint Bécs és a magyarság kiegyezését. Ennek szentelte gondolatait, ennek rendelte alá egész tevékenységét. Cselekvő természete ellenkezett a passzív rezisztencia deáki politikájával. A Bach-korszak súlyos esztendeiben már a szabadelvű eszmék alapján átalakított osztrák birodalom kereteiben is megegyezett volna. Az ókonzervatívok kezdeményezésére kibontakozó petíciós mozgalom idején (1857), Szőgyény szerint ugyan vonakodva, aláírta a császárnak címzett, hűségtől csepegő emlékiratot is. A külpolitikai események azonban megroppantották a Bach-rendszer korhadó gerendázatát. Eötvös József feladta a korábbi álláspontját. Az Októberi Részlet Antall József Eötvös József és a Politikai Hetilap c. tanulmányából. A Magyar Könyvszemle 1963. évf. 1 — 2. sz. 100—107. lapján foglalkozott a lap engedélyezésével, előkészítésével és a kormány sajtópolitikájával. Az összefüggések megvilágítása érdekében elkerülhetetlenek voltak bizonyos ismétlések. 2 Csengeri Antal: Magyar szónokok és státusférfiak. Pest. 1851. 221 — 222. 1. 3 Bihari Károly: Báró Eötvös József politikája. Bpest. 1916. — Sötér István: Eötvös József. Bpest. 1953. 285 — 318. 1. — Sötér István: Nemzet és haladás. Bpest. 1963. 271—287.1. 4 Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak. 1849—1867. Bpest. 1955. 166 — 167. 1. 5 Die Sonderstellung Ungarns vom Standpunkte der Einheit Deutschlands c. röpirata (1860).