A MTA TÁRSADALMI-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 7. kötet (1955-1956)
4. szám - TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - I. Tóth Zoltán: A soknemzetiségű állam néhány kérdéséről az 1848 előtti Magyarországon
A SOKNEMZETISÉGŰ ÁLLAM NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL AZ 1848 ELŐTTI MAGYARORSZÁGON 261 történeti fejlődés eredménye, melynek gyökerei messzi korszakokra nyúlnak vissza. Nyugat-Európában a feudalizmus felszámolásának és a modern burzsoá nemzetek kialakulásának időszaka nagyjában egybeesett a központosított államok keletkezésének időszakával. Európa keleti felében azonban ez a folyamat nem esett egybe. Amikor a kapitalizmus hajnalán megjelennek a nemzetek, Nyugat-Európában tiszta nemzeti államok keletkeznek, amelyekben úgyszólván ismeretlen a nemzeti elnyomás. Kelet-Európában viszont „soknemzetiségű államok jönnek létre, egy fejlettebb nemzettel az élükön és elmaradt, kevéssé fejlett nemzetekkel, melyeket az uralkodó nemzet politikai, majd gazdasági tekintetben is alávetett magának". Magyarországon az állam megszervezésének szerepe az együttlakó népek közül a magyaroknak jutott. A magyar köztudatban egészen a legutóbbi időkig élénken élt a magyar uralkodó osztályok érdekeit szolgáló magyar nemzetállami koncepció. A nemzetállamot az államalapítás óta fennállónak tételezték fel, és legfeljebb annyit engedtek meg, hogy a török hódítás és a Habsburg-uralom óta a nemzetállami fejlődésben akadályok támadtak, melyeket a XIX—XX. században jogos volt a lehetőség szerint korrigálni. A magyar nemzetállamhoz való történelmi jogot a magyar polgári történetírás a régi magyar állam egész kiterjedésében fenntartotta, ezzel a magyar burzsoá nemzetnek a törekvéseit igyekezett igazolni a nem magyar népek feletti uralomra és ezek beolvasztására. A történelem azonban megcáfolta ezt a „jogot", és kérlelhetetlen törvényszerűségeivel bebizonyította tarthatatlanságát. S ha ezt a tapasztalati tényt aligha lehetséges kétségbevonni, mégsem elégedhetünk meg ennek puszta kinyilatkoztatásával, hanem meg kell magyaráznunk, hogyan jött és jöhetett létre a Kárpátok medencéjében egy soknemzetiségű állam, miért és hogyan lett a magyar uralkodó osztály ennek megszervezőjévé és vezető erejévé? „Amilyen a társadalom léte, amilyenek a társadalom anyagi életfeltételei, olyanok az eszméi, elméletei, politikai nézetei és politikai intézményei is." A soknemzetiségű állam kérdéseit is az alapvetően meghatározó anyagi létfeltételek, a gazdasági és társadalmi fejlődés oldaláról lehet megközelíteni. Annak a ténynek, hogy a középkori magyar soknemzetiségű államnak a magyar lett a vezető tényezője, elsősorban gazdasági okai kellett hogy legyenek. „Különböző nemzetek egymás közötti kapcsolatai attól függnek, mennyire fejlesztette ki mindegyikük termelőerőit, a munkamegosztást és a belső érintkezést — írják Marx és Engels, és hozzáteszik: — Ezt a tételt általánosan elismerik. De nemcsak egy nemzet viszonya a többihez, hanem e nemzet egész belső tagozódása maga 6 Ua. 5. köt. Bp. 1951. 356. old. 7 Ua. 2. köt. 3289. old. — A továbbiakban a „nemzet" szót és fogalmat szigorúan a burzsoá (későbbi korban a szocialista) nemzet megjelölésére tartom fenn, míg a korábbi népi-nemzeti jelenséget következetesen a „nép" szóval fogom illetni. 8 Sztálin: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik)Pártjának története. Bp. 1950. 142. old.