Tér és forma, 1946 (19. évfolyam)
XIX. évfolyam, 1-3. szám - Fischer József: Újjáépítés vagy helyreállítás
Újjáépítés vagy helyreállítás A két világháború közti évtizedekben az építészek nemzetközi szervezetei a világvárosok lakásviszonyait alapos vizsgálat tárgyává tették. Mindenek előtt minden kétséget kizáró megállapítást nyert, hogy a nagyvárosok a lakosság hygiéniai és szociális igényeit teljesen figyelmen kívül hagyva fejlődtek. Talán legpregnánsabban Le Corbusier jellemezte egyik írásában „a spekuláció által létrehozott ház szörnyszülött". Természetesen ez a megállapítás a házak összességéből alakított városra is vonatkozik. A nagyvárosok lakossága a gazdasági fejlődésből eredő koncentrálódás következtében egyre inkább falak, magas piszkos falak közé lett zárva, melyek az embert természetes életmódjától, a természettel való kapcsolataitól mindinkább eltávolították. A szabad természettel való találkozás hovatovább már csak mint rendkívüli, csaknem elérhetetlen vágy szerepel. A nagyvárosok szerkezetével összefüggő statisztikai adatok vizsgálatánál megállapítást nyer a telektulajdonnak a közösség érdekeire mélységesen káros haszonelvűsége. A telektulajdonjog gyökeres reformja nélkül az elavult városrészeknek haladott szellemben való újjáépítése lehetetlen. Az egyéni érdeket tehát alá kell rendelni a közérdeknek s a feladatot ebben a fogalmazásban kell vizsgálni. Ezek a vizsgálatok az ember fizikai és pszichikai követelményeiből indultak ki és a bonyolult összefüggéseken keresztül szükségszerűen kiterjedtek a nagyvárosok legkisebb részletproblémáira is. A feladat röviden összefoglalva a következő: az egyén, a nem, a család, a szomszédság, a közösség, a társadalom számára megteremteni a munka, pihenés és szórakozás optimális lehetőségeihez szükséges építészeti kereteket. A fenti elvek szem előtt tartásával készítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendezési osztálya a város belterületének egyik legnyomorúságosabb állapotban lévő részéről a bemutatott előtervet. A terv a jelenlegi állapot pontos ismeretében készült és további összehasonlítás alapját képezi az építésügyi szabályzat által körülírt építési lehetőség, a telekszegély beépítés. A számadatokból láthatjuk, hogy a jelenlegi 475 hektáronkénti lélekszám 701 lélekszámra emelkedik, tehát 48%-kal, a teljesen laza, levegős beépítés dacára.