Tarsadalmi Szemle – 1972.
5. szám - Pozsgay Imre: A haladás ára
POZSGAY IMRE: A haladás ára A gazdaságirányítás reformjával és a vele egyidejűleg kibontakozó demokratizálási folyamattal utat nyitottunk társadalmunk ellentmondásainak céltudatos, konstruktív feloldása felé. A szocializmus ellentmondásainak megoldásához vezető utakat azonban nem szabad azonosítani az ellentmondások teljes és visszavonhatatlan kiküszöbölésének lehetőségével. Ilyen lehetőség ugyanis nincs egyetlen társadalomban sem. A feladat, hogy olyan irányítási módszereket teremtsünk, amelyek segítségével a konfliktusok társadalmi méretű megrázkódtatások nélkül oldódnak meg. Mégpedig úgy, hogy közben felszínre hozzák a szocializmus előnyeit és visszaszorítják a negatív jelenségeket. Az egyoldalúság ellen Az egyik legtöbbet hangoztatott érv a szocializmus mellett, hogy a kapitalista rendszerrel szemben megfelel a fejlődés törvényeinek, mert megszüntetve a termelőeszközök magántulajdonán alapuló kizsákmányolást, megteremti a társadalom tudatos és a népgazdaság tervszerű irányításának minden feltételét. Ám ha ezeket a feltételeket a mai szocializmus lehetőségeitől elszakítva szemléljük, akkor a legkülönbözőbb egyoldalúságok uralkodhatnak el ítéleteinkben is, cselekedeteinkben is. Ma is, mint bármikor, ha valami veszélyes lehet számunkra az ellentmondások feltárásában, akkor leginkább veszélyes a leegyszerűsítésre való hajlandóságunk. Veszélyes például az a szemlélet, amely feltételezi, hogy minden társadalmi jelenség közvetlen oksági kapcsolatban van a gazdaságirányítás rendszerével, és nem számol azokkal a mélyebben fekvő történelmi vagy más okokkal, amelyek kiváltói lehetnek az észlelt ellentmondásoknak. Helyesen azok ítélnek, akik a kérdéshez történetileg közelítenek, akik elfogadják azt a véleményt, hogy az irányítási rendszer a gazdaságpolitika, a szocialista tervgazdaság eszköze. Természetesen az eszköz meghatározó a cél megvalósítása szempontjából, de hogy milyen eszközt választhatunk a célhoz, azt is a fennálló körülmények határozzák meg. A történelmi látásmódhoz hozzátartozik a történelmi emlékezet is. Ha jó az emlékezetünk, akkor világosan láthatjuk, hogy mai lényeges gondjaink többsége a szocializmus keletkezésének körülményeire vezethető vissza. Arra a kétségbevonhatatlan tényre, hogy többnyire gazdaságilag fejletlen, társadalmipolitikai viszonyaikat tekintve még a kapitalizmushoz képest is elmaradott országokban kezdtek hozzá a szocializmus építéséhez. Ez nem hibája, hanem érdeme ezen országok munkásmozgalmának, de ez az érdem nem feledtetheti el, hogy — többek között a fejletlenség miatt — súlyos torzulások hatottak a szocializmus építésében. A szocializmus a gazdaság elmaradottsága miatt kénytelen volt hazánkban is a felhalmozás olyan módszerét kialakítani, amely biztosította a szűkösen