Tarsadalmi Szemle – 1973.
11. szám - Pozsgay Imre: Gazdaság és politika
POZSGAY IMRE: Gazdaság és politika Marxisták közt e két fogalom összetartozása magától értetődő. Aki érti tartalmukat és szerepüket a marxi-lenini elméletben, az jól ismeri a köztük levő kapcsolatot és kölcsönhatást is. Gyakran idézzük Lenint, aki szerint a politika a gazdaság koncentrált kifejezése, nemkülönben újabban a X. kongresszus beszámolójának azt a gondolatát, hogy, aki gazdasági kérdésekben dönt, vegye tekintetbe döntésének politikai hatását, aki politikai kérdésekben dönt, legyen tekintettel annak gazdasági következményeire. Ezek a definíciók és útmutatások a gazdaság és politika kölcsönhatására utalnak. Ebből a kölcsönhatásból következik, hogy kapcsolatuk alakulásának nincs egyszer s mindenkorra adott menetrendje. Minden konkrét gazdasági vagy politikai döntésnél nagyon konkrét mérlegelést igényel a dialektikus egyensúly fenntartása. Egyensúlyra kell akkor is törekedni, ha ellentmondás keletkezik a politikában képviselt értékek és a gazdasági lehetőségek között. Marx hívta fel a figyelmet a Gothai program kritikájában arra, hogy a társadalmi egyenlőség kommunizmusbeli célja és a munka szerinti elosztás szocializmusbeli elkerülhetetlen alkalmazása között egy egész történelmi korszakon át ellentmondás feszül. Mit jelent tehát a dialektikus egyensúly? Elsősorban azt, hogy mindkét szféra a saját törvényszerűségei alapján hat a másikra, de tudomásul veszi, hogy ezeknek a törvényszerűségeknek korlátai is vannak a másikban. A szocializmusban a tudatosan tervezett társadalmi fejlődésihez a politika fogalmazza meg a célokat. Ezek a célok akkor jók, ha nem elvont eszményként lebegnek a valóság fölött, mint a kiválasztott népet a pusztából kivezető lángoszlop, hanem a célokhoz vezető utak, eszközök és feltételek ismeretében tűzzük ki azokat. Ilyen szempontból a gazdaság a politikai célok megvalósításának leglényegesebb, meghatározó feltétele. A politika tehát akkor cselekszik célszerűen, ha a szocialista gazdaság törvényeinek érvényesülését segíti, mert ezzel egyszersmind segíti a politikai célok realizálásának feltételeit is. Az előbbiekből következik, hogy gazdaság és politika kapcsolatának vizsgálata nem gazdaságpolitikai kérdés, hanem az egész politikai rendszer és az egész gazdasági rendszer egymásra hatásának kérdése. Ezen belül természetesen a politikai rendszer céljait és követelményeit a gazdaság számára elsősorban a gazdaságpolitika közvetíti. • • • A politikai rendszer a szocializmusban is politikai hatalomként funkcionál. Ezért a politika csak akkor reális társadalmi erő, ha rendelkezik olyan eszközökkel és módszerekkel, amelyekkel, ha kell, ki is kényszerítheti céljai elérését. Ehhez hatékony, jól felépített intézményrendszerre, politikai szervezetekre van szüksége. Hatékonyan intézményesült politikára pedig azért van szükség, mert a szó-